PPJ         2013.11.07.

Egy 2011-es posztunkban már említettük a Back to the Start című videó kapcsán az ökotudatos Chipotle mexikói grill gyorséttermet, de most újabb fantasztikus videóval próbálnak minket egy szebb világ kultiválására bírni - a hasunkon (és eszünkön) keresztül.

Az animációt nyugodtan gondoljátok hozzá az "élelmiszeripari drogtervezés" posztunkban összeszedett gyorséttermi dokufilm válogatáshoz!

A nagyipari állattartás miatt egyre inkább kialakuló antibiotikum rezisztencia pedig egy globális, jövőbe ültetett, "humánökológiai taposó akna"!!!

PPJ         2013.10.06.

"-A nagy malom, a nagy malom, ö, a nagy malom, ö, nem tud ÉLŐ lisztet előállítani..."
"- Ja..."

Rodics Katalin: "Én természetvédő vagyok, de rá kellett jönnöm arra, hogy nem tudunk természetet védeni, ha nem hozzuk helyre a mezőgazdaságot! Kész. Ennyi!"

Automata, felültöltős, nem vízkövesedő, környezetbarát, esetleg hamulúgos: mosógép

Fa-fűrészház malom a XII. századból

Az esztergomi reneszánsz vízgép
(és a "sátánista magyarok" az idegenszívű krónikás szerint... :D)

PPJ         2013.08.25.

A nagyipari élelmi(halálmi)szer gyártók mindig arról próbálnak meggyőzni minket, hogy a termékeik idilli családi farmokról származnak, ugyanakkor ez a rózsaszínes-vérvörös kép nem is lehetne távolabb az igazságtól. Mostanában jelent meg egy légifotó-sorozat a brit Mishka Henner művésztől, mely bemutatja, hogy a nagyipari mezőgazdaság hogyan veszi áldozatául a Föld nevű bolygót. Ezen túlmenően, hogy előállítsák a tápanyag-szegény "ételt" főként GMO-kból, ezen "farmok" szó szerint a halál sebeit vágják a tájba. Henner sokkoló fotói röpmagasságból bizonyítják az indusztriális (marha)hús gyártást követő pusztítást.

Forrás: Inhabitat.com
Fordítás: GreenR blog

A képekre - amik inkább poszt-apokaliptikus hulladéklerakókra hasonlítanak, mint földterületre Amerika szívében -, akkor bukkant Henner, amikor műhold fotókat böngészett az olajmezőkről.

"Miközben azon a sorozaton dolgoztam, intenzíven vizslattam az amerikai tájat, ekkor bukkantam ezekre a rendkívül különös kinézetű formákra, mint ez a hatalmas öböl és a kis pontok, mintha csak mikrobák lennének. Nálunk Angliában is van nagyipari állattartás, de nem ekkora mértékben. Teljesen kikészültem." - nyilatkozta Henner a Fast Co. weboldalnak.

A nagyipari állattartásról készült légi-felvételek nyílt forrású műholdképek, így Hennernek nem kell aggódni a publikálásból adódó jogi kockázatoktól. Az utóbbi években a kereskedelmi nagyipari "agrobiznisz" mindent megtett (lásd alább Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól), hogy elrejtse a szégyenteljes gyakorlatát a nyilvánosság szeme elől, és a tartótelepeket fotózó újságíróknak is letartóztatásokkal és bűnügyi vádakkal kellett szembenézniük a hamis "Ag Gag" törvények miatt. Nem nehéz belátni, hogy miért nem merte láttatni ezeket szinte senki.

"A masszív szennyvíz öblök, amik veszélyes kén-hidrogén gázokat eregetnek és megfertőzhetik a talajvizet nitrátokkal és antibiotikumokkal, elsőre nyílt elfertőzött sebeknek tűnnek", magyarázza a Fast Co. weboldal. A föld, amin a hizlalótelepek fekszenek, teljesen barna, lepusztult és száraz. Az ott tartott szegény állatok által termelt tömeges szenny világos színei földönkívüli módon világítanak a haldokló talaj semleges hátterén. A kíméletlen körülmények között, árnyék és kényelem nélkül összezsúfolt tehenek hangyáknak tűnnek a röpmagasságból.

"Úgy gondolom, hogy ezek a hizlalótelepek visszatükrözik azt a logikát, ami mentén jelenleg a civilizációnk és társadalmunk felépül. Teljesen elborzasztó, hogy ez az, amivé váltunk! Ezek nem csupán hizlalótelepek. Ezek mi magunk vagyunk." - mondta Henner a Fast Co. weboldalnak.

(Fordítási magyarázat a kihagyott "culture" és "evolve" szavakhoz: én ezt nem hívnám sem "kultúrának", sem "evolúciónak, fejlődésnek". "Kultúra" sosem viselkedne így, és igazi "kultúra" sosem hívná ezt "fejlődésnek". A "kultúra" definíciójából adódik, hogy kapcsolatban áll a "fent"-tel vagyis a szakralitással. Mivel a nyugati civilizáció alapjaiban elvesztette kapcsolatát a szentséggel, ezért nem hívható "kultúrának", hanem csakis poszt-kulturális civilizációnak. Vagyis "civilizációnak" az Istentől eltávolodott és lehanyatlott kultúra nevezendő, és "kultúrává" csak akkor fog ismét emelkedni, ha újra megtalálja a kapcsolatot a valódi tudattal.)

"Kétség nélkül való, biztos és igaz:
Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van,
és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van,
hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsa."
- Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina

A holisztikusan-, analógiák mentén gondolkodó, tehát egész-ségesen látók számára teljesen világos, hogy amit a Föld Anya testével teszünk, az ugyanaz, amit a saját testünkkel teszünk; amilyen sebet a táj bőrén ejtünk, azt tulajdonképpen a saját bőrünkön is érezni fogjuk! Ahogyan a  globalizmus, mint "globalóma", egy rákos elburjánzás felemészti a bolygót, úgy lesz egyre gyakoribb az emberekben is a rák! Ahogyan az olajfúró tornyok is erőszakosan ejtett lyukak a Föld testén, ugyanúgy az olajért gyilkoló katonák által megerőszakolt nők testén a lelki seb! Minden, amit a Földdel teszünk, azt Önmagunkkal tesszük! Erről bővebben ebben az TED előadásban...

Részlet a Samsara (2011) filmből:

Az Oscar-díjra jelölt Élelmiszeripar Rt., a teljes film:

A Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól!

Dr. Ágyán József: Mi lesz veled magyar föld, mezőgazdaság és vidék? - (Az előadás leirata)

Erre is – mint „állatorvosi ló” – példa lehet a 2011-ben az agrártámogatási rangsorban élen végzett érdekeltség. A Bonafarm-csoporthoz tartozó Bóly Zrt. Beremend és Magyarbóly között felépült csípőteleki, 2.400-as, „zenélő, légkondicionált, 140 ventillátorral és állatzuhanyozó fejekkel felszerelt”, fenntarthatósági és energetikai abszurd Holstein-Fríz tehenészeti telepét 3,5 milliárd Ft-os – nem kis részben a közös agrárkasszából, közösségi forrásokból finanszírozott – beruházással, a súlyos munkanélküliséggel küzdő Dél-Baranyában hozta létre. 58 „új” munkahelyet teremtett úgy, hogy közben azokon a felszámolt tehenészeti telepein, ahonnan az állatállományt az új "csodatelepre" átszállította, egyúttal 150 ember munkája szűnt meg. (Velük mi lesz? – ez a kérdés nem merült fel. Őket majd intézze el a közös kasszából finanszírozott, állami közmunka-program!) A tulajdonos az avatóünnepségen azt is bejelentette, hogy olyan földforgalmi törvényre tart igényt, amely az új telep számára is közvetlenül biztosítja a takarmányszükséglet kielégítését. (Feltehetőleg azért, hogy ne kelljen a környező növénytermesztő gazdákkal, a helyi közösséggel alkudoznia.) Ez 4-5 ezer hektár termőföldet jelenthet a telep környezetében. (Mi lesz az ott élő, gazdálkodó családokkal, akik elől elvonja ezt az erőforrást? – ez az avató ünnepségen nem merült föl.) [13] [14] [15]Az már csak „hab a tortán”, hogy az innen származó Mizo tej dobozára – a városi fogyasztót tökéletesen megtévesztő – „Mizo Csodafarm Csípőtelek” felirat és egy hangulatos tanya, zöld, virágos réten, szabadon legelésző magyar tarka tehén, mellé népviseletbe öltözött, fiatal gazdaasszony került, mint hogyha nem is egy iparszerű, tömegtermelő marhatelepről, hanem egy szabad tartású, egészséges tanyasi tehenészetből származna a dobozban lévő tej. Ez lenne hát a termelő és a fogyasztó közti bizalmat erősítő, új erkölcs?

Mizo csodafarm - Így verik át az embereket? - pecsistop.hu

...animációs filmmel reklámozzák Csányi Sándor csípőtelki új tehenészetét, azonban a kisfilm kissé csúsztat. Csípőtelken ugyanis a tehenek zárt rendszerben mozognak istálló és fejőállomás közt, rétet és legelőt utoljára talán bocikorukban láthattak.

- Illúzió -

- Valóság -

PPJ         2013.08.25.

Egészség-intelligencia, avagy a cukorízű hullámvasút rejtett veszélyei

Beszélgetés Dr. Medgyesy Gábor sebész szakorvossal - Arany Tarsoly VIII. Évfolyam 5. szám, 2012 május.

- Részlet -

"...a kristálycukor egy úgynevezett stratégiai élelmiszer. Tudni kell róla, hogy erősen pszichogén anyag. A stratégiai szót katonai és gazdasági értelemben használják, és én is ebben az értelemben használom. A kristálycukor mennyiségtől függetlenül nagyon gyorsan képes felszívódni, tehát gyorsan bekerül a vérbe, és emeli a vércukorszintet. Ez ráijeszt a szervezetre és ijedtében extra mennyiségű inzulint választ ki, még akkor is, ha kis mennyiségű cukor kerül be, mert ez nem mennyiségi kérdés, hanem felszívódási sebesség függő. Ez az inzulinválasz nem arányos mértékű, hanem túlreagált, ami viszontválaszként nagyon gyorsan le is tudja csapni a vércukorszintet. Egy hullámvasútként képzelhetjük el az egészet. A felfelé menet alatt esszük meg a cukrot, mikor zuhanunk, akkor zuhan a vércukorszintünk is - az extra mennyiségű inzulin miatt, és már arra koncentrálunk, hogy mikor fogunk ismét felfelé menni, mert akkor érezzük ismét jól magunkat. Hú de jó felfelé, jaj de jó felfelé! Ezért szórakoztató a hullámvasút is. Csak ezzel a szórakozással azt lehet elérni, hogy csak és kizárólag magunkra figyeljünk, arra, hogy mitől lesz nekünk jó. Így aztán a társadalmi kohéziónak lehetősége sincsen. Ugyanilyen gyorsan szívódik fel egyébként a fehérlisztből, a hasábburgonyából, a hántolt rizsből is a szénhidrát, és ez abban segít, hogy mindenki csak a saját problémáival törődjön. A saját anyagi gondjaival, pattanásaival, stb. ... És innentől a kozmetikai reklámoktól kezdve minden betalál. Mert ugye én megérdemlem! Ez mind arra utal, hogy Te gyere, mert Te vagy a fontos..., és te mész és vásárolsz! A másik a szélesebb körű társadalmi kohézió kérdése, az, hogy egymással nem tudunk közös nevezőre jutni, hogy egymással nem tudunk együttgondolkodva kellő időt eltölteni. Pontosan emiatt a társadalmi széttöredezettség miatt nem lehet az embereket egy közös cél érdekében összefogni. Mindenki ugyanaz miatt sír, de az, hogy összefogjunk, már nem megy. A kristálycukor fogyasztása meghatározza az ízlést, az ízérzékelést is. Én például korábban egy vödör cukor és tejszín nélkül nem tudtam meginni a kávét, de a teát sem. És ez megváltoztatja az ember gondolkozását is. Változtasd meg a gondolkozásod és megváltozik a táplálkozásod, változtasd meg a táplálkozásod, megváltozik a gondolkozásod! Az Arany Tarsolyban találkoztam Edmond Bordeaux Székely írásaival és ő mondja el azt az igazságot, hogyha az ember a rosszat szokja meg, akkor az válik az igényévé és szükségletévé is. Tehát jó szokásokat kell felvenni és akkor jó igényeink lesznek! Nagyon fontos dolog az, hogy az ember a valós igényeit és szükségleteit szolgálja ki a táplálkozásban is."

PPJ         2013.08.14.

Amikor igencsak javasolt, hogy az élelmiszer termelő rendszerünk milliónyi organikus kiskertre és közepes családi gazdaságra alapuljon, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Aztán gúnyosan beszólnak, hogy „Lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta Oroszországot erről valaki?!

Az "Oroszok bizonyítják, hogy a kisméretű organikus gazdaságok elláthatják élelemmel a világot" és az ÖkoKlikk-en megjelent "Egy hektáros öröklét" című posztjaink folytatása következik. Ebben most az előzőleg megismert, úgynevezett dácsa kertek mozgalmának történetét mutatjuk be. (Csókoltatom Csányit és a többi globalista gigabirtokos nagyipari, vegyszeres, monokultúrás agrobizniszes oligarchát: úgyis meg fogjuk változtatni a világot, vagy veletek, de inkább nélkületek!)

Forrás: http://www.ringingcedarsofrussia.org/vladimir-megre/dacha-movement.html
Még több látnivaló: https://www.facebook.com/pages/Ringing-Cedars-Of-Russia/177578508922457
Magyarra fordította: GreenR blog

Amikor az olvasók Vladimir Megre (honlap) könyveiből a Ringing Cedars of Russia (A Zengő cédrusok) című kötetet kinyitják, szembesülnek a “dácsnik” fogalmával (a tulajdonosa egy dácsának – ami egy nagy vagy kis tanya vidéken, kerti parcellákkal). A könyvekből megtanulhatjuk, hogy Anasztázia (tulajdonképpen a szibériai Gaiai ősanya – a ford.) kedveli és elismeri a dácsnikat, és példaként mutatja be, demonstrálva hogy a vidék miképpen tudja az extrém krízis periódusait túlélni. Valóban, a Szovjetunió összeomlásakor, amikor a nemzeti valuta csereértéke tizedére csökkent, a lakosság megtakarításai eltűntek, a kormánynak semmije sem volt a bérek fizetéséhez, – és mégis – az emberek nem maradtak éhesek, nem volt általános felkelés, és a vidék nem onlott össze teljesen, köszönhetően annak, hogy tényszerűen a lakosság nagy hányada megművelt parcellákkal és földekkel rendelkezett, olyanokkal, amiket dácsáknak hívnak.

A dácsa mozgalom az 1960-as évek elején kezdődött. Abban az időben egy rendelet született, amit megengedte a polgároknak, hogy saját földparcellát szerezzenek. A rendelet robbanásszerűen sokasította a dácsákat, a kis- és nagyvárosok körül dácsa telepek bújtak elő.

Először a parcellákat cégek adták a munkásaiknak és irodai alkalmazottaiknak határozatlan idejű használatra, miután már öt évet dolgoztak. De aztuán kötelezővé tették a földek művelését, máskülönben a parcellát elvették. Ráadásul a nagyobb volumenű építkezések tiltva voltak, csupán egy viskót, fészert, vagy ideiglenes lakóházat lehetett felállítani.

A lefoglalt földek terméketlenek voltak, teljsen elgyomosodva. Ezek azok a földek, amiket a dácsnikok virágzó kertekké alakítottak az évek sokasága alatt. A dácsa mozgalom csúcsa az 1980-as években volt, amikor vidéken nyilvánvalóvá vált az élelmezési probléma. A totális élelmezési elégtelenség körülményei közepette a dácsa kertek jelentették a túlélést.

A Szovjetunió összeomlása (tervezett bedöntése – a szerk.) után a földeket teljesen a privatizáció útjára tették, a körülmények és megszorítások lazultak. De az új, kapitalista gazdaságban, ezentúl semit sem adtak ingyen.

A dácsnikok először gyümölcsfákat és eperfákat ültettek a parcelláik közepére és határszéleire; valamint bokrokat a telekkerület mentén kerítésgyanánt. A fennmaradó részek szolgáltak a gyökérzöldségek, zöldségek és bogyós gyümölcsök helyéül. No és persze virágokkal is díszítették a parcellákat.

Milyen terméshozam nyerhető egy 600m2-es parcelláról?

Vegyünk egy tipikus területet Közép-Oroszországból, amit 25 évig műveltek már (egy érett dácsa kora). Található rajta egy almafa, két eperfa, két homoktövis bozót, hét fekete ribiszke bokor, tizenöt málna bokor, és két egres (köszméte) bokor. Van két 180x240 cm-es üvegház paradicsommal, egy 80x150 cm-es ágyás uborkával, egy 150x200 cm-es ágyás répával és céklával, egy 200x250 cm-es ágyás káposztával, egy 200x200 cm-es ágyás cukkinivel, egy 150x150 cm-es ágyás fűszerekkel, és három 60x300 cm-es ágyás eperrel. A virágágyások pedig szétszórva az egész területen. Természetesen vannak nem művelt területek a parcellán és található rajta egy házikó, egy csűr és egy komposzt gödör.

A terméshozam megközelítőleg a következők szerint alakul egy ilyen területen:

1. Alma - 50 kg
2. Faeper - 20 kg
3. Homoktövis - 30 kg
4. Fekete ribiszke - 16 kg
5. Málna - 70 kg
6. Eper - 70 kg (egy szezon alatt)
7. Paradicsom - 150 kg
8. Uborka - 60 kg
9. Répa - 18 kg
10. Cékla - 15 kg
11. Káposzta - 35 kg
12. Cukkini - 20 kg

Ennek egy részre frissen kerül fogyasztásra, a másik része tartósítva lesz.

A paradicsom és uborka sózott és pácolt, krémek készülnek a cukkiniből és padlizsánból, a káposzta sózott, marinált és céklával vagy anélkül pácolt, a hagyma és fokhagyma céklával vagy anélkül marinált. Dzsemek, kompótok és szörpök készülnek gyümölcsökből és bogyókból. Ízek készülnek az édespaprikából és változatos zöldségekből, valamint gyümölcsszószok. Minden dácsniknak saját speciális receptjei vannak, és minden emer tartósítmányainak sajátos ízvilága.

Minden családnak mindig adódik többlete is a 600 nm2-es területről. Az élelmiszerválság alatt az emberek egymásnak adták a többleteiket, végeredményben minden család felhalmozott egy változatos zöldség- és gyümölcsállományt.

Említésre méltó, hogy a dácsnikok szintén szerették a szomszédos erdők vad gombáit és bogyósgyümölcseit gyűjteni. Ezen ínyencségekből változatos készítmények lettek télére. Nemkülönben a poszt-szovjet idők válsága alatt, további földek lettek foglalva a burgonya számára.

A dácsa mozgalom volt és jelenleg is a legelterjedtebb és legnépszerűbb mozgalom a Szovjetunióban és a poszt-szovjet Ororszországban. Mind a mai napig 40 millió (!) család rendelkezik dácsával, és nagyjából 120 millió ember, vagyis a népesség 85%-a táplálkozik a saját dácsájáról. Manapság 20 különböző magazint jelentetnek meg dácsnikoknak, 5 televízió műsort, hatalmas számú weboldal foglalkozik a témával és van elektronikus program is a dácsák témájában. Még egy társadalmi szervezet is létezik: az “All-Russian Gardeners Union”.

Néhányan úgy hiszik, hogy a dácsa mozgalom eltűnik és a modern ifjúságot nem érdekli a föld. De a dácsa mozgalom helyébe egy új került – a Kin’s Settlements – és ez viszont szignifikánsan növekszik és nyereséges.

U.i.: 2013-ban egy új törvény lépett életbe, megengedve a dácsnikoknak, hogy áttehessék a címüket a dácsájukra és a dácsájukat tehessék a hivatalos tartózkodási helyükké.

Tudjuk-e, hogy Oroszországban alanyi jogon jár 1 hektár annak, aki vállalja, hogy ökológiai módon megműveli?! Lehetséges-e mindössze 1 hektárból teljesen megélni az élelmezés tekintetében? Természetesen! Ennek gyakorlata Petró Tibor előadásából világosan kiderül. - Egy hektáros öröklét: ÖKOklikk.hu

Magyar Anasztázia könyvek és dácsa mozgalom linkek:
http://boldogfalva.blogspot.hu/2011/10/anasztazia-konyvek.html
http://www.anasztazia.hu/a-konyvek/

Ha tetszett, kérünk szavazz a GreenR blogra
a civil/fenntarthatósági kategóriában
a HVG Goldenblog 2013 versenyén!