PPJ         2011.03.11.

PPJ         2010.11.28.

Boldogság és gazdaság

A budd­his­ta köz­gaz­da­ság­tan (budd­hist eco­no­mics) - a budd­hiz­mus alap­esz­méi által ins­pi­rál­tan - a gaz­da­ság és a gaz­da­sá­gi te­vé­keny­sé­gek új­faj­ta meg­kö­ze­lí­té­sét adja. A ma ural­ko­dó (ma­inst­ream) köz­gaz­da­sá­gi meg­kö­ze­lí­tés­sel, a pro­fit­nö­ve­lés min­den­ko­ri aka­rá­sá­val szem­ben, vá­gyak ön­kén­tes kor­lá­to­zá­sát, a mások ön­zet­len szol­gá­la­tát gaz­da­sá­gos­nak te­kin­ti, sőt a béke, az öko­ló­gi­ai fenn­tart­ha­tó­ság és a bol­dog­ság zá­lo­gát kí­nál­ja evvel. Mond­hat­juk nem­csak szo­kat­lan, hanem meg­hök­ken­tő ez a szem­pont. De nem sze­rep­té­vesz­tett köz­gaz­dá­szok fi­lo­zó­fál­nak e könyv­ben, hanem fel­mé­ré­sek­kel, és ku­ta­tá­sok­kal iga­zolt új, tu­do­má­nyos ál­lí­tá­sok­kal bíz­tat a nem­zet­kö­zi szer­ző­gár­da.

Szerintem megérett a jelenlegi neoklassz-neolib közgazdasági rendszer egy komplett cserére! ;)

Martagon         2010.11.27.

Az idén is késve érkezett meg hazánkba a hó, a mai nap viszont a Nyugat-Mátrában végre maradandó nyomát élvezhetjük. A reggeli meglepetés örömére délelőtt túrázni indultam, hogy lencsevégre kapjam a téli tájat. A barangolás során azonban újabb meglepetésben volt részem, mikor a sziklás hegyoldalban, virágzó fekete kökörcsineket (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) találtam. Mert, hogy ez a kép nem photoshop! Ilyen az elmúlt pár milliárd évben nem volt! Kökörcsin hóban?!

E fotó láttán, kérem ismételjék velem együtt a médiából és az olajcégek vezetőinek szájából folyó jól ismert mantrát:

--------------------------------
„Nincs klímaváltozás, nincs klímaváltozás,
nem mi okozzuk, nem mi okozzuk,
csupán alkalmazkodni kell hozzá, csupán alkalmazkodni kell hozzá,
mindent meg lehet oldani technológiailag, mindent meg lehet oldani technológiailag,
nem kell változtatni az kultúránkon, nem kell változtatni az kultúránkon.”
--------------------------------

A fekete kökörcsin a sziklagyepek védett kora tavaszi(!) ritkasága. Elgondolkodtató, hogy gyöktörzséből miért fejlődtek ki késő ősszel a hosszú tőlevelek, majd a tőkocsányok csúcsán bókoló virágok. A legegyszerűbb válasz az, hogy mert már a növények is megbolondultak. Igazából csak közvetlen érintettjei a klímaváltozás hatásának.

Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhető a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra – egyed-, populáció-, faj-, biom- és globális bioszféra szinteken egyaránt. A globális klímaváltozás évszázadunk egyik legjelentősebb és legfontosabb ökológiai problémája (IPCC 2007)! Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit alapvetően érinti (Harnos et. al 2008). Tehát az ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és annak egyik fontos tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz, 2003, Vadadi et. al 2008). Továbbiakban lásd: Természetvédelem.hu - Élőlivlág és éghajlatváltozás.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a klímaváltozásban mindenki érintett, ezért mindenkinek tennie kellene az ellen, hogy tovább fokozódjon. Politiákért felelős társadalom, szubszidiaritás, közösségelvűség, küzdés a közjóért a magánjóval szemben, és persze a haladásba, a "fenntartható fejlődésbe" vetett hit feladása! Hiszen ha valami úgy növekszik, hogy közben az élet alapjait semmisíti meg, az nem fejlődés, akkor meg minek fenntartani?!!!

Sándor Anita
természetvédelmi mérnök, SZIE KTI

PPJ         2010.11.22.

Nem véletlen a 18-as karika, ez a bejegyzés gyomor-, világnézet- és szemforgató lesz a  bejegyzés gondolatait megalapozó képek miatt.

PPJ         2010.10.25.

Ma 18 éve, hogy a Dunát a szlovák vízépítők elterelték a bősi csatornába. A kép a dunacsúnyi gátat, és a vízmegosztás havi átlagait mutatja.

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 27-i ítéletében több jogsértést is a felek terhére rótt, így jogsértő cselekmény a Duna-víz szlovák területre terelése. A jogtalan állapot megszüntetéséhez adott útmutatás az ítélet 140. pontjában olvasható:

"A bíróság tudatában van annak, hogy a környezetvédelem területén éberségre és megelőzésre van szükség, mivel a természeti környezetben okozott károk gyakran visszafordíthatatlanok, illetve az ilyen károk helyreállításának velejárója a helyreállítás lehetőségeinek korlátozottsága.

Az emberiség a történelem során, gazdasági és egyéb okok miatt, folyamatosan beavatkozott a természet rendjébe. A múltban ez gyakran a természetre gyakorolt hatások figyelmen kívül hagyásával történt. Az új tudományos ismereteknek köszönhetően, és mivel az emberiség egyre jobban tudatára ébred az őt - a jelenlegi és a jövőbeni generációkat - fenyegető veszélyeknek, melyeket ezeknek a beavatkozásoknak a meggondolatlan és mértéktelen gyakorlása idéz elő, új normák és szabványok alakultak ki, amelyeket az elmúlt két évtizedben nagyszámú okmányba foglaltak. Ezeket az új normákat nemcsak akkor kell figyelembe venni, és az ilyen új szabványokra nemcsak akkor kell kellő súlyt helyezni, amikor az államok egy új tevékenységet mérlegelnek, hanem a múltban megkezdett tevékenységek folytatása során is. A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetésének szükségességét találóan fejezi ki a fenntartható fejlődés fogalma.

A jelen ügy szempontjából ez azt jelenti, hogy a feleknek közösen újból tanulmányozniuk kell a bősi erőmű működésével kapcsolatos környezeti hatásokat. Különösen kielégítő megoldást kell találniuk a Duna régi medrébe és a folyó mindkét oldalán levő mellékágakba bocsátandó vízmennyiséget illetően."