PPJ         2011.05.13.

A Szkeptikus Klub kiegyensúlyozza a legutóbbi egyenlőtlenségét a GMO-kkal kapcsolatban szervezett klubestje kapcsán, magyarán bekövetkezik az, ami csak igen ritkán: a természettudományos-, ökológiai ismeretekkel rendelkező oldal nem a saját háza táján kell, hogy megvédje, kifejtse érvrendszerét, vagyis meghallgatásra kerül mindkét oldal egyazon esemény berkein belül. Csak remélni tudom, hogy nagyjából ugyanazok (és persze még többen :)) fognak most elmenni erre az estre, mint akik az előzőn is részt vettek.

Most előadásra és beszélgetésre kérték fel a „géntiszta Magyarországért” küzdő Élőlánc Magyarországért nevű szervezet elnökségi tagját. Következő klubestjük programja tehát:

Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök:
A GM növények termesztésével kapcsolatos ökológiai és mezőgazdasági megfontolások

Az előadás ideje és helye:
2011. május 17. kedd, 18.00 óra
BME Fizika Tanszék, 1111 Budapest, Budafoki út 8. F épület III. lépcsőház II. em. 13. terem térképvázlat itt

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Előzetesen hallgassátok meg Ács Sándorné felszólalását a tavaly júniusi klubestről.

Az előadó így ír magáról: "Nem vagyok tudós. Nagyüzemi növénytermesztési gyakorlattal rendelkező agrármérnök vagyok, több évtizedes vetőmagtermesztési tapasztalattal. Egyaránt jártas vagyok a konvencionális, intenzív, vegyszeres mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodás terén. Agrár-környezetvédelmi szakmérnök is vagyok, ezért a mezőgazdaság környezetre, természetre gyakorolt hatásainak elemzése a szakmámhoz tartozik. Szakterületem továbbá a fenntartható vidékfejlesztés is, mely a mezőgazdaság különböző válfajainak társadalomra és gazdaságra való hatásait is vizsgálja.

Megítélésem szerint a géntechnológia a tudomány fejlődésének forradalmi állomása, mely izgalmas, új lehetőségeket teremtett kutatóknak, növénynemesítőknek egyaránt. A génmódosított növények köztermesztésbe vonásáról azonban csak úgy lehet felelősen jól dönteni, ha megvizsgáljuk ennek lehetséges ökológiai, táplálkozás-egészségügyi hatásait."

 

PPJ         2011.04.06.

Csupa erős infók csokra így 2011 tavaszának kezdetére. És bár egyáltalán nem hiszek a 2012 világvége jóslatokban, főleg a természeti katasztrófák amerikai, ily módon történő mozivászonra vitele nevetséges, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy jó pár, ember alkotta rendszer két éven belül összeomoljon. Időzített ökológiai-, társadalmi- és gazdasági bombákat sikerült elültetnünk a fenekünk alá. Szamárság lenne azt hinnem, hogy ezt maholnap belátja a fél világ, de azért remélem ad egy lapáttal a mostani hírcsokor is. 

The plastic found in a single turtle's stomach - The independent

This collection of hundreds of coloured, jagged shards could be a work of abstract art. But the objects in the photograph to the right are the contents of the stomach of a sea turtle that lost its battle with plastic pollution.

Van Jones: A műanyag okozta gazdasági igazságtalanság - TED.com

Van Jones a társadalmi igazságosság szempontjából ítéli el a műanyag szennyezést. Megmutatja, hogy a műanyag szemét a szegény országokat és embereket sújtja először és legkeményebben, és mindannyian osztozunk a következményeken, attól függetlenül, hogy hol élünk. A TEDxGPGP-n (Csendes óceáni szemét folt) elénk tár néhány erőteljes gondolatot, melyek segíthetnek visszafoglalnunk az eldobható bolygót.

Prepare for long-term climate change impacts on food production: FAO - TheHindu.com

“Potentially catastrophic” impacts on food production from slow-onset climate changes are expected to increasingly hit the developing world in the future, and action is required now to prepare for those impacts, the Food and Agriculture Organisation (FAO) warned on Thursday in a report to the United Nations Framework Convention on Climate Change. 

5 nyersanyag, ami előbb elfogy, mint az olaj - Index

Az, hogy a Föld lassan kifogy az olajból és a többi fosszilis tüzelőanyagból, évtizedek óta ismert tény. A vita leginkább csak azon megy, pontosan mikor fog ez bekövetkezni, és hogyan lehetne átvészelni. Arról azonban kevés szó esik, hogy egy sor más nyersanyagból is elpazaroltuk bolygónk készleteinek nagy részét. Van, amelyik az olajnál is súlyosabb katasztrófával fenyeget. Egyik-másik esetében simán csak szomorú, hogy hamarosan szintetikus pótszerekre kell fanyalodnunk helyette.

Stop Toxin - Neszeszer blog
(avagy a modern nők fenntarthatatlanok :D!)

Elgondolkodtál valaha is azon, hogy mi van a címke mögött? A körömlakkok arcizom edző szagát alkoholok, oldószerek, gyanták és műanyagok keveréke adja. Mit gondoltál mitől ragad a körmödhöz a lakk?  A legveszélyesebb összetevő az ún. toxikus hármas: dibutil-ftalát (DBP), a toluol-vegyületek és a formaldehid.

PPJ         2011.03.30.

Forrás: Origo - "Egy generációnak egy mosógép" - interjú a növekedéstagadó francia közgazdásszal

Kevesebbet dolgozunk, kevesebbet utazunk, kevesebb tárgyat használunk, de azok hosszabb ideig működnek majd, a ma ismert pénz pedig eltűnik az életünkből - ilyen lesz a nem túl távoli jövő, ha megvalósul Serge Latouche francia közgazdász növekedés nélküli gazdasága. Latouche az [origo]-nak azt mondta, fel kell számolni a kapitalizmust, mert az jelenlegi formájában nem tartható fent, de ez nem azt jelenti, hogy visszatérünk a kőkorszakba.

Serge Latouche - fotó: Fekete Hajnal

Serge Latouche és a nemnövekedés

Serge Latouche közgazdász és filozófus, növekedéstagadó, a Paris-sud Egyetem nyugalmazott professzora, az észak-déli gazdasági és kulturális kapcsolatok szakértője, a Nemnövekedés (Décroissance) mozgalom egyik alapító tagja. A nemnövekedés diszkrét bája című kötetének frissen megjelent magyar fordítása alkalmából járt Magyarországon. A könyv 2006-ban jelent meg Franciországban.

A nemnövekedés egyfajta mozgalomként terjedt el Franciaországban a második évezred elején, követői radikális és kritikus szemlélettel viszonyulnak a Föld erőforrásainak véges voltát figyelmen kívül hagyó, korlátlan növekedésen alapuló, termelésközpontú, elidegenedett fogyasztói társadalmunkhoz.

- Növekedés nélküli gazdaság - az ön által kidolgozott elmélet szerint ez a jövő. De hogyan fog kinézni a növekedésmentes társadalom? Kis helyi közösségekben termelgetjük az élelmiszert, ruhát szövünk magunknak, és soha nem utazunk sehova? Nagyjából egy ilyen világ képe rajzolódik ki a könyvéből.

- Egyelőre még nem tudjuk, milyen is lesz pontosan a növekedés nélküli társadalom. Az biztos, hogy a jelenlegi folyamatos növekedésre alapozott rendszerrel szakítani kell, mert ez nem fenntartható. Az is biztos, hogy az a társadalom sokkal lokálisabb lesz, kisebb méretű vállalatok lesznek, kevesebb hulladékot fogunk termelni. Kevesebbet is fogunk utazni, mivel nem lesz elég kőolaj. De azért sem fogunk nagy távolságokra utazni, mert a kis helyi közösségek miatt nem lesz szükségünk arra, hogy rövid időn belül sok helyre eljussunk. A helyi termelés miatt pedig szállítani is kevesebbet kell majd.

- Akkor ez maga lesz a kőkorszak.

- Nem, ez nem azt jelenti, hogy kőkorszaki körülmények között fogunk élni, az a rendszer is lehet majd nagyon szofisztikált, de minden kisebb méretű lesz, és mindenből kevesebb lesz. Vagyis kevesebb haszontalan, de több jobb minőségű dolog vesz majd minket körül.

- Könyvében azt írja, hogy ebben a növekedés nélküli rendszerben nagyobb lesz a foglalkoztatottak aránya. Hogyan valósul meg, hogy egy kevesebbet termelő és fogyasztó rendszerben többen dolgoznak, mint most? Ezek szerint szinte mindenki dolgozni fog, de naponta csak néhány órát?

- Kevesebbet fogunk dolgozni, másképpen, és megosztjuk a munkát. Jelenleg mindenki egyre többet dolgozik, ami jelentős stresszt okoz, miközben egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezt meg kell változtatni. A nemnövekedés koncepciója szerint kevesebbet dolgozunk, hogy értékesebb életet élhessünk.

- A könyvében az ökoszocializmust említi, mint a jelenlegi rendszer lehetséges alternatíváját. Miért nem elég a környzettudatos ökokapitalizmus? Szépen, fokozatosan minden vállalat elkezdené beépíteni a kiadásaiba a külső gazdasági hatások költségeit, a termékeik egyre drágábbak lennének, mi pedig kénytelenek lennénk egy kicsit kevesebbet fogyasztani.

- Ne kerülgessük a forró kását! A kapitalizmussal szakítani kell, mert egyszerűen, amire épül, a folyamatos felhalmozás logikája, hosszú távon nem tartható. Amikor arról beszélek, hogy ki kell lábalni a kapitalizmusból, akkor nem arra gondolok, hogy teljesen meg kell szüntetni a piacokat, a pénzt, vagy mindent államosítani kell. Amit fel kell számolni, az a kapitalizmus szelleme. Megértem, hogy vannak negatív jelentései a szocializmusnak Magyarországon, ezt el is kerülhetnénk azzal, hogy ökodemokráciáról beszélünk. Olyan azonban, hogy ökokapitalizmus, biztos nincs. Azzal még mindig megőriznénk azt a logikát, hogy a természeti erőforrásokat termékekké alakítjuk, miközben tönkretesszük a környezetet. Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet. Hiába adunk el környezetkímélő autókat, ha abból is egyre többet adunk el, az ugyanúgy növelni fogja a rombolást. Amikor azt mondják, hogy zöldkapitalizmus, akkor éppen át akarnak verni. Olyan egyszerűen nem létezik.

A nemnövekedés társadalma -  a mennyiség helyett a minőség a fontos

- Hogyan működne az ön által felvetett bioregionális pénzrendszer, illetve a regionális monetáris rendszerek?

- A legjobb és legideálisabb megoldás az lenne, ha át lehetne alakítani az egész bankrendszert, és születtek is biztató kezdeményezések, mint például a kooperatív bankok Franciaországban, de a kezdeti biztató működés után mindig visszaalakultak hagyományos működésű bankokká. Jó lenne, ha a klasszikus bankrendszert át lehetne alakítani regionális, kooperatív bankrendszerré. Nagyon szeretem azt a mondást, hogy a pénz nagyon jó szolga, de nagyon rossz úr. A pénz közjószág, ezért nem lenne szabad olyan felügyelőre bízni, mint a jelenlegi pénzügyi közvetítői rendszer.

- Azt írja a könyvében, hogy a fogyasztói társadalom rákfenéje a reklám, a hitelezés és a termékek rövid élettartama. Ez azt jelenti, hogy a növekedés nélküli világában az első kettő nem létezne, a terméket pedig a lehető leghosszabb élettartammal terveznék?

- A termékek hosszabb élettartamának megvalósítása valóban az egyik legfontosabb dolog nemcsak ökológiai szempontból, hanem az állampolgárok iránti tiszteletből is. Semmi értelme annak, hogy 2-3 évente lecseréljük a használati tárgyainkat. Technológiailag kivitelezhető lenne, hogy egy mosógépet egy generáció használjon végig. A hitelezést nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni, de mindenképpen vissza kell szorítani a mértékét. A reklámokban a hangsúlyt pedig az eladásösztönzés helyett az információátadásra kell helyezni, és szabályozni kellene, hogy a cégek, mondjuk, csak az árbevételük egy százalékát költhetik marketingre. Teljesen fölösleges globális reklámokra költeni: minek üdítőt reklámozni egy olyan embernek, aki finom helyi bort ihat? 

- Ön szerint mikor omlik össze a világgazdaság, ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia?

- A rendszer nem egyik pillanatról a másikra fog összeomlani, ez az összeomlás azonban már elkezdődött. De nálam felkészültebb szakértők már sokszor megbecsülték ezt az időpontot. Az olyan jelentések mint a Római Klub harmadik jelentése, a Pentagon jelentései vagy a Bilderberg-csoport már adott előrejelzést a globális problémák kumulálódásának lehetséges időpontjáról, amit nagyjából 2030 és 2070 közé tesznek. Én 2050-et mondanék. A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert. Tehát mindenképpen eljutunk valamiféle nemnövekedéshez, a kérdés az, hogy tudatosan és békés úton felkészülünk-e erre, vagy kaotikusan, beláthatatlan következményekkel érünk el odáig.

PPJ         2011.03.24.

A kapitalizmussal átszőtt ipari civilizáció olyan, mint a Moonwalk. Úgy tűnik, mint ha előrefelé haladnánk, de igazából... :))

PPJ         2011.03.16.

Első hosszú, önálló bejegyzésem lesz ez, mióta Dániában vagyok, s ráadásul ittlétem, az ökológia kurzus alatt eredményeződött kézzelfogható kiállítás ihlette. Életházaknak én olyan épületeket nevezek, amik egy komplex rendszernek, gondolatkörnek mind-mind eleget tesznek. Egy Életház nem lehet fenntarthatatlan építési módszerekkel készült, nem lehet, hogy ne ölelje körül a természet, nem lehet, hogy ne mondjon ellent a jelenlegi "rendszernek" és nem lehet, hogy ne az Életet, a hosszútávú tervezést és megőrzést szolgálja.

Ökológia órán februárban egy modellprojekt elkészítésének feladatát kaptuk. Ötleteinket nem csak kigondolni, de makettekkel szemléltetni is kellett. Volt csoport, ami green-city-t, volt, ami ökofarmot, volt, ami öko-köz(ös)séget és voltak, akik saját zöld-álomházakat terveztek. Én azonnal saját házat akartam tervezni. Önfenntartás! :)

Emlékeztem egy magyar tv műsorra, amiben emberünk a házát mutatta be. A falak döngölt földdel töltött használt gumiabroncsokból készültek, a hézagok üres alumínium sörös dobozokkal lettek kitöltve, a belső vakolat sarkok nélküli volt, a vízrendszere szürke és fekete vízre tagolódott, a szürke-vizet a birtokán lévő nádas tóval tisztította és a ház ablakai speciálisan voltak tájolva, hogy az évszakoknak megfelelően nyáron a legtöbb napsugarat verje vissza, téli napjáráskor pedig a legtöbbet engedje be.

Ennyi maradt meg bennem a filmből, se "a ház neve", se a tulaj, se a holléte Magyarországon. Mint mikor nem tudod milyen kulcsszavakkal keress Google-ön...

Nem törődve a technikai háttér információjának hiányával, elkezdtem megépíteni a modellt.

Sok emberrel beszéltem az ötletemről, és, hogy milyen házat gondoltam ki magamnak, így tanácsolták, hogy kérdezzem meg egy öko-levlistán, hátha ismerik ezt az eljárást. Igen, ismerték, ezt a linket kaptam. Earthship Biotecture a neve. Passzív szoláris földház építési rendszer. Egy kicsit autonóm ház, egy kicsit csináld magad, mindenekfelett környezetbarát, tömörített földdel töltött autógumikat felhasználva.

http://earthship.org/

Itt minden információ megtalálható.  A mozgalom kezdetei, a jelenleg működő házak, a különböző tanácsok és technológiák, részletes leírások, beszámolók, videók és fényképarchívum.

Earthship - Wikipedia

An Earthship is a type of passive solar house made of natural and recycled materials. Designed and marketed by Earthship Biotecture of Taos, New Mexico, the homes are primarily constructed to work autonomously and are generally made of earth-filled tires, using thermal mass construction to naturally regulate indoor temperature. They also usually have their own special natural ventilation system. Earthships are generally Off-the-grid homes, minimizing their reliance on public utilities and fossil fuels!!!

Na és itt kezd érdekessé válni a történet! Azaz ökopolitikaivá! Azaz, hogy mennyire a politikai háttéralkukban van elásva, hogy mit engednek meg neked, mert nem is gondolnád, hogy nem azért építesz szabvány-szar házakat, mert az valahol mégis jó. Azért építesz olyat, mert az hoz profitot másnak!

Ugyanis az rendben van, hogy pár idő- és akaratmilliomos zöld ember kikísérletezte a szinte végtelenül fenntartható építészeti technikát, ami teljesen harmóniában reflektál a szemétgyártó ipari civilizációra, sőt, annak hulladékait használja önmaga létrehozásához - ennyit az "ostoba sötétzöld utópistaökofasiszták vagytok" című érvről - és az is rendben van, hogy akkor ezt egyre többen megismerik, és meg is építenék, de, akkor mégis miért nem látunk ilyeneket mindenhol?

A megoldás a pirossal írt mondatban van elásva.

Ahogy az Earthship honlapja írja: Codes, Regulations & Laws!!!

We are all up against a formidable mountain range of obsolete dogma inhabited by building code officials and loan officers who are from a different world than those of us wanting to build and sail in earthships.

A jelenlegi társadalmi-politikai-bürökratikus kapitalista pénzsóvár életellenes rendszer mindent el fog követni, hogy ne építhess így házat. Jogszabályokkal, aktaszámozgatással, ilyen pályázatok nem támogatásával, személyes fenyegetéssel és felgyújtással, építőipari lobbiérdek faszokat a seggük mélyéig jól beengedve.

Sajnos nagyon egyszerű a válasz és magyar példát is lehet videóban bemutatni rá!

►Köveskál határában, a Káli-medencében, a volt Püspökkerti Mandulásban Rácz Lehel megépített egy természetes, passzív napházat. Vezetékes víz, csatorna és villany nélkül, fecskefal módszerrel (csángó módra) rakott kemencével, fűrészporos bio-wc-vel, napenergiával és saját kúttal készült el az Élet-Ház, körülötte némi kultúrkerttel a szimpatikusan elvadult gyümölcsösben, ahol (mellékesen) Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének egy jelenete is játszódott hajdanán. A kelet-nyugati hossztengelyű, 10*20 méteres alapterületű, magas tetős, nagy levegőjű házból pazar kilátás nyílik a Balaton-felvidék geológiai csodájára, a Hegyestűre. Magyarországon azonban semmi sem olyan egyszerű. Mert a természetes környezetébe példaszerűen „illesztett” porta ellen - szomszéd közel s távol nincsen - vizsgálatot indított a lokális szakhatóság, úgynevezett „lakossági bejelentés” alapján. Majd, miután a hosszadalmasan kutakodó hatósági eljárás sem riasztotta el az EU-szabványos biogazdálkodási módszereket alkalmazó biotermelőt, házát távollétében „ismeretlen tettesek” felgyújtották. Ám Rácz Lehelt keményebb fából faragták. Az épületet a megmaradt alapokon és falakon újraépítette. A napveranda a tűz után is épségben maradt, égszínkék főnixsárkánya nyomán - az emberi szellem ’peremfeltételeinek’ további fenntartása érdekében - a megújult otthont Főnix Élet-Háznak nevezte el.►

Életháznak azt nevezem, ami szembe meg az aktuális dogmákkal, építési kódokkal, de mégis, vagy épp ezért, biztonságos, természetbe illő, és tartós életű.  Vegyünk példát az itt említettekről/-től, és formáljunk szövetséget az életterünket fenyegető lobbierők ellen!