PPJ         2013.05.20.

Sajtótájékoztató a civilek javaslatairól - 2013. május 15. - A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondták el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben. Küzdelem az erőforrásokért - a termőföld ügyek szabályozása címmel a Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom pódiumbeszélgetést szervezett Budapesten az Aranytíz Kultúrházban. A pódiumbeszélgetés után a földügyekkel foglalkozó civil szervezetek bemutatták a sajtónak és a konferencia résztvevőinek a földügyi szabályozásról szóló javaslat csomagjukat. A pódiumbeszélgetésről profi filmfelvétel készült, ami később fog bemutatásra kerülni. Alább közöljük hanganyag formájában a sajtótájékoztató kiemelt hozzászólóit:

Kajner Péter a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke a civil javaslatok közül különösen fontosnak tartotta kiemelni: A nagyüzemek terjeszkedésének akkor lehet véget vetni, ha átlátható és áthághatatlan felső határt szab a törvény a birtokolható, illetve haszonbérelhető földek méretének. Ezért meg kell szüntetni azt a kiskaput, ami megengedi a cégeknek, hogy ne vegyék figyelembe a bérelt területeik nagyságának számításánál a tagoktól bérelt földeket. Lényeges, hogy a településen élő gazdákból álló helyi földbizottság minden, a településhez helyrajzi szám szerint tartozó föld birtoklását, illetve használatát illető ügyben rendelkezzen döntési joggal.

Molnár Attila a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hangsúlyozta, hogy a földmoratórium jövő évi lejárta kíméletlen versenyhelyzetet fog eredményezni a magyar földpiacon, a hazai gazdálkodók rovására. Addigra a magyar kormánynak olyan jogi szabályzást kell alkotnia, mely képes lesz megakadályozni a magyar termőterületek rohamos külföldi kézbe jutását – márpedig ez stratégiai fontosságú érdekünk. A szükséges korlátozásokat – közérdekre és mezőgazdasági okokra való tekintettel - elsősorban üzemszabályozás formájában, és csak másodsorban forgalmi kérdésként kell szabályozni.

Ángyán József hozzászólása a közönség soraiból a sajtótájékoztatóhoz, a legaktuálisabb hírekkel a "Vidékfejlesztési Minisztérium" háza tájáról...

A magyar kormány célul tűzte ki a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozásának újragondolását, tekintettel a külföldiek földvásárlási moratóriumának közelgő lejártára. Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, amelyek után a kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.

Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai rendelkezésben tartását?

A pódiumbeszélgetés résztvevői voltak:
Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért
Roszik Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség
Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem
Hossó Andrea közgazdász

A beszélgetés moderátora Dombóvári Gábor volt.

PPJ         2013.05.17.

Csak akkor nem látod, ha nem akarod látni. A változás közel van. Van aki már csinálja. Van aki csak lázong. És vannak a vakságot fogadott szenvedők. (No meg persze vannak az örök Buddhák, azaz megvilágosodottak.) Te ki vagy? Nem a neved érdekel, nem a vagyonod és nem a fizimiskád: hanem, hogy látod-e az igazságot. 

Mi működteti a dolgokat jelenleg? Rendjén vannak-e a dolgok? Min alapul az uralom? Szakrális-e a legitimáció? Hányadán áll a szenvedés? Van-e még boldogság? Szülessen-e "le ide" mostanság gyermek? Meddig mehet még ez? Hová fajul? Mi végre vagyunk itt?

Látom, hogy látjuk, hogy nem látják... Rajtad mégis milyen szemüveg van?!
Részlet az Elpusztíthatatlanok című filmből. Sci-fi 1988-ból, vagy a valóság?!

RENDSZER - MÁTRIX - ILLUMINATI - KAPITALIZMUS

Numb – Max Cooper Feat. Kathrin deBoer from Henning M. Lederer on Vimeo.

MASS from Henning M. Lederer on Vimeo.

PPJ         2013.05.12.

Három szín, három szándékosan összezavaró logó. Majd nyilván a szemüveges szenilis zseniálisan meg fogja tudni különböztetni... "O" betűvel kezdődik és "ligarchával" végződik: nagyjából csak nekik állt érdekükben ilyen jelölésrendszert keresztülnyomni a Vidékfejlesztési Minisztériumon...

Készítsetek elő egy vonalzót, később mondom, hogy miért lesz rá szükség!

Undorító, hogy szánt szándékkal maszatolják el azt, amiről minden valóban hazai gondolkodású ember botrányt kiált! Lett légyen az Ángyán József vagy bármilyen bio minősítő szervezet és hazai jó családi termelő, mind azt mondják, hogy ezzel csak a német dioxinos sertéshúst importáló Csányi birodalom semennyire sem "magyar" Pick szalámija (bizonyítékként lásd az alább beillesztett videót!) kerül ismét hamisan előtérbe, a többi, még ennyire sem magyar termékekről már nem is beszélve. Most komolyan DIREKT ÖSSZETÉVESZTHETŐ LOGÓT találtak ki a "derék" urak annak, hogy valamit itthon CSAK ÁTCSOMAGOLNAK?! Vagy 50% KÍNAI FOKHAGYMA + 50% MAGYAR FOKHAGYMA az meg a középső logó volna?!!!!! Szemét banda, pontosabban, szemfényvesztő banda! AMÍG NINCS TISZTÁN LÁTTATÁS, ADDIG NEM LESZ TISZTÁN LÁTÁS ÉS FELELŐS VÁSÁRLÓ SEM! Ja hogy ez a lényeg: hogy még véletlenül se jöjjünk rá, hogy hol vágnak át minket?!

"Nem itthon vásárol alapanyagot, a 'hungarikum' termékeihez!"

... hangzik el a német dioxin botrány miatt készült magyar húsos lista kapcsán az 51%-ban német alapanyagból dolgozó Pick szalámi üzeme kapcsán a Csányi birodalomról. Az 52. perc 50. másodperctől hangzik el az alábbi videóban, hogy hogyan dolgoznak ezek a "böcsületes magyar derék" húsosok! Ángyán József a "Mi lesz veled magyar föld és vidék?" c. előadásában figyelmeztette hallgatóságát pontosan erről a folyamatról! Majd következik a magyar termék rendelet kritikája, 57. perc 30. másodperc:

"Tele van trikolorral, címer..., minden...
a szemfényvesztésnek a csúcs-csimborasszója!"

"Nem magyar alapanyagból, nem paprikától piros kolbász..."

59. perc 45. másodperc - "És tudjátok miben különbözik a három logó?" - lehet készíteni a vonalzókat és a monitorra helyezni! :)))

Az álmagyar termékek

"Azt hitted magyar? Tévedsz! Közkívánatra összeállítottunk egy listát, amely igyekszik rendet tenni a fejekben, a magyar termékeket illetően. Kommentár nélkül három kategóriába gyűjtöttük az álmagyar termékeket. Remélhetőleg mind többen felhasználjátok majd ezeket az információkat a jövőbeli vásárlásaitoknál." - írja a veddamagyart.info

Külföldi tulajdonú cégek nem Magyarországon készült termékei: Albert keksz; Amodent (Unilever); Baba (az Unilever tulajdona, Csehországban és Lengyelországban készül); Balaton szelet, Boci csoki (a svájci Nestlé tulajdona és Csehországban készül), Jó reggelt gabonás keksz; Kapucíner szelet; Kotányi fűszerek (az osztrák Kotányi GmbH tulajdona, a gyártás is Ausztriában zajlik); Piros Mogyorós; Ráma margarin; Sport szelet

Külföldi tulajdonú cégek részben Magyarországon készült termékei: Biopon; Delikát; Győri keksz (az amerikai Kraft Foods vállalatcsoport tulajdona), Globus konzervek (a cseh Hamé illetve a francia Bonduelle tulajdona), Globus ételízesítők (az angol, illetve holland Unilever tulajdona); Horváth Rozi (az osztrák Salinen tulajdona); Milli Tej (a holland Friesland tulajdona); Tomi Kristály (Henkell); Tungsram; Kalifa (arab tulajdon)

Külföldi tulajdonú cégek Magyarországon gyártott termékei: Medve, Karaván, Bakony és Tihany sajtok (Bongrain Csoport); BB bor és Törley, Hungária, Walton pezsgők (a német Henkell tulajdona); Bip; Borsodi sör; Douwe Egberts; Dreher sör; Francois pezsgő; Hohes C; Kaiser,  Debreceni, Csaba Hús, Szole Meat (a szlovák Penta csoport tulajdona); Koronás cukor (az osztrák Agrana tulajdona, de a termékek egy része itthon készül); Kőbányai sör; Naturaqua (Coca-Cola Hellenic); Negro; Pannonmill; Pannontej (a francia Bongrain Csoport tulajdona); Pilóta keksz; Piros Pöttyös túró rudi (a holland Friesland tulajdona), Sága (angol tulajdon); Sió (a német Eckes-Granini csoport tulajdona); Soproni sör; Szerencsi - Nestlé (nem összetévesztendő a magyar Szerencsi Bonbon Kft-vel); Theodora ásványvíz (a svájci Nestlé tulajdona); Tibi- Bonbonetti; Ultra; Vaníliás karika; Vénusz étolaj (a francia Bunge csoport tulajdona); WU2

"A Balaton szelet és a Boci csoki már hosszú évek óta a svájci édességipari óriás, a Nestlé tulajdonában van. A Piros Mogyoróst pedig a Kraft Foods gyártja valóban külföldön. A táblás Boci Csehországban készítik. A táblás csoki gyártását már lassan tíz éve 2004-ben vitték a határon kívülre, miután a Nestlé összevonta szerencsi és diósgyőri gyárát. Azonban nem minden Boci csokit gyártanak a cseheknél, a Boci Szendvicset például Bulgáriában készítik. A Sport szeletet is Szlovákiában gyártják. A 2004-es dátum hazánk EU csatlakozását jelentette és azt, hogy szabad lett a piac. Na nem kis embernek, mint ahogy a kormány marketingezte anno, hogy Ön is nyithat cukrászdát Bécsben. A Balaton szeletet 2008-ban került a Nestléhez a Krafttól, innentől Romániában gyártják. A Bonbonetti volt az utolsó magyar csokigyár, de ez is elkelt. A Bonbonettit az ukrán Roshen édességipari vállalat vásárolta meg." - írja a Hír.ma

Na jó, igazatok van, ne legyek már ennyire szigorú minden újdonsággal szemben: legalább ennek a nevetséges multi szarnak remélhetőleg hamarosan vége lesz...

PPJ         2013.05.10.

Áder János nem csak az információszabadságról szóló törvény óriási felháborodást kiváltó módosítását küldte vissza csütörtökön megfontolásra, hanem az agrárkamarai törvény módosítását is, amelyet kifejezetten egy ember, Zászlós Tibor, a Fejér megyei agárkamarai elnök előnyhöz juttatása miatt fogadtak el – tudta meg a 444.hu.

Egy ember kedvéért módosítottak törvényt - Index.hu

Zászlós Tibor miatt küldött vissza törvényt Áder - 444.hu

Zászlós Tibor - a böcsületes, derék, úri parasztlegény...
Fotó: agrarkamara.hu

A 9.000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, az Agrárkamara ideiglenes elnökségében Fejér megye vezetéséért volt felelős. Nemrégiben a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Tanácsadó Testületébe is megválasztották. (Ebben a testületben kapott helyet a Csányi-birodalomhoz tartó Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. elnöke Ádám János, a Bonafarm Csoporttól (birtokuk cirka 27.000 hektár...) - szintén Csányihoz tartozik - Éder Tamás, valamint a hazai állatgyógyászati milliárdos guru Móré Attila, és még sokan mások.) - Forrás: Magyar Asztal blog

A törvénymódosítás lényege, hogy lehetővé tenné, az agrárkamara megyei elnökei az országos elnökségben is tisztséget vállalhassanak. Zászlóst, aki a kamara Fejér megyei elnöke, annak ellenére választották meg országos alelnökké, hogy akkor még élt az összeférhetetlenségi szabály, amelyet azonban a Fejér megyei fideszes képviselők módosító indítványára megváltoztattak. Az ellenzék szerint a törvénymódosítás kizárólag azért született, hogy Zászlós fejér megyei elnök és országos alelnök is maradhasson.

Zászlós tudott az összeférhetetlenségről, és ígéretet tett a lemondásra, de a Fejér megyei gazdák nyomására végül a megyei Fidesz képviselőkkel együtt inkább a törvénymódosítást választották. A parlamenten át is ment a törvény, Áder János azonban nem írta alá.

A történet összefügg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Ökológiai Mintagazdaság különös, kegyetlen és embertelen sorsával! Az elmúlt 17 évben vele álltak szemben Kishantoson! Ő volt, és a mai napig ő az ellenlábas 9000 hektár állami földet használó általuk privatizált (lenyúlt) majd német kézre játszott volt állami gazdaság vezérigazgatója. És nekik nem elég, hogy megszerezték a 9000 hektáros állami gazdaságot. Addig nem nyugodtak, amíg Kishantost is tönkre nem tették! - Kishantos és a magyar agrár Apokalipszis

Forrás: Ángyán József: IV. jelentés a földről Föld- és birtokpolitika alulnézetből - (15. oldal, +57.,58. lábjegyzet)

»Az agrárkamarával kapcsolatos törvényalkotási és választási tragikomédia azonban ezzel még egyáltalán nem zárult le. A szavazássá degradált választásokon ugyanis a törvény összeférhetetlenségi szabályai, határozott tiltása ellenére a Fejér megyei listáról elnökké tett Zászlós Tibort (57*), a GSD-csoporthoz (58*) tartozó Mezőfalvai Mg. Zrt. vezérigazgatóját - bizonyára jó indokkal - a mezőgazdaságért felelős országos alelnökké is megválasztották. E helyzet megoldására a jelentés kéziratának zárásával egy időben Fejér megyei képviselők önálló indítvánnyal - a törvénytelen állapot, az összeférhetetlenség megszüntetése helyett - nemes egyszerűséggel a törvény módosítását kezdeményezték, és annak bizottsági és általános plenáris vitája 2013. április 15-én néhány óra alatt már le is zajlott. Ez a személyre szabott, visszamenőleges hatályú törvénykezés újabb lélegzetelállító iskolapéldája.«

57* Zászlós Tibor karrierjét – önéletrajza szerint - 1982-ben a Baracskai Rabgazdaságban kezdte, ahol – amint azt több forrás is megerősítette - a rendszerváltás előtt párttitkár volt, majd a rabgazdaság igazgatója lett (lásd a jelentés mellékletét). 1999-ben ezredesi rangban hagyta el a büntetésvégrehajtást. Ugyanebben az évben az állami tulajdonú Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt vezérigazgatójává nevezték ki, melynek már ezt megelőzően is igazgatósági elnöke volt. Az 1,1 milliárd Ft könyv szerinti értékű, 10.000 hektáros Mezőfalvai Mg. Zrt-t 2001. augusztusában az ő vezetésével privatizálták. A dolgozói privatizációnak álcázott folyamat eredményeként 4 tulajdonos – köztük Zászlós Tibor - lényegében ingyen jutott a milliárdos értékű cég többségi tulajdonához. Mezőfalva egyike volt annak a 12 gazdaságnak, melyet egy kaptafára privatizáltak a rekkenő nyári hónapokban, a szabadságok idején. A köznyelv még ma is a „piszkos 12-ként” emlegeti ezt a 12 gazdaságot. Az így privatizált Mezőfalvai Mg. Zrt-t végül egy hirtelen fordulattal 2006-ban eladták egy Helmut Gsuk nevű német állampolgárnak, aki – megbízható információk szerint – Magyarországon különböző formában már mintegy 30.000 ha földterület fölött „diszponál”. Nevét természetesen csak egy szövevényes cégháló mátrixában lehet fellelni. A gazdaság 9.000 hektár állami földet használ. Zászlós Tibor a tulajdonosváltás után is vezérigazgató
maradt. Személyét ez bizonyára önmagában is felértékelte az agráriumban „utazó” nagy tőkeérdekeltségek és a velük szövetkező politika köreiben, hiszen a Mezőfalva Zrt. – a Mezőfalva Invest Zrt-n és az MMB Zrt-n keresztül – 2007 óta a Dorogi Árpád , Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát jelentősen csapoló (lásd korábban, a H/1 táblázatban) GSD-csoporthoz kapcsolódik. (Így Dorogi nem mellesleg a német tulajdonos üzlettársa és egyúttal „magyar hangja” is.) A cégcsoportot a 38 embert fogalkoztató GSD Agrárprodukt Kft. fogja össze, amely egyúttal a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság - és Élelmiszertudományi Karának a mintagazdasága. Nem tévedünk bizonyára nagyot, ha azt feltételezzük, hogy Zászlós, aki a kamarai pozíciói mellett a cég vezérigazgatói székét is megtartotta, e nagytőkés, „zöldbárói” körhöz tartozó, általuk a kamara vezetésébe „delegált” személy, aki persze a kis, közepes családi gazdaságok érdekeit is kiválóan fogja érvényesíteni a spekuláns nagytőkével szemben.

58* K-Monitor: Agrártámogatások 2011 http://k.blog.hu/2012/05/18/
agrartamogatasok_2011_penzeso_csanyi_nyerges_es_leisztinger_erdekeltsegeinek
A GSD-csoport céghálója és 2011. évi agrártámogatásai
http://www.kielegyenafold.hu/userfiles/image/agrartamogatasok/8.jpg

PPJ         2013.05.09.

Egy-egy mondatban összefoglalva az alábbi temérdek hírt: Afrikával, Ázsiával és Latin-Amerikával hasonló tempóban rabolják az európai földeket – írja egy most megjelent nemzetközi tanulmány! Érdekes módon az Nemzeti Földalapkezelő belső vizsgálata ugyanazt állapította meg, amit Ángyán is háztetőkről hirdet. Budai az országgyűlésben hazudik, másokat rágalmaz, bezzeg az ezzel kapcsolatos aktuális bírósági tárgyaláson meg sem jelenik. Civil szervezetek nyújtottak be részletes módosító javaslatokat a földtörvényhez. Pódiumbeszélgetés lesz ennek kapcsán az ország jövőjéről, mert a tét igen nagy: jövőre nálunk is "felszabadul" (sic! EU) a földpiac. Tetszenek érteni? Bagóért fogják elvinni az egész országot alólunk!!!

A földtulajdonosok 3 százaléka birtokolja az európai földek felét - Átlátszó.hu

A „Földkoncentráció, földlenyúlás és az emberek küzdelmei Európában" címmel szerdán, a Parasztság Nemzetközi Napján megjelent jelentés szerint Brazília, a Fülöp-szigetek és Kolumbia helyzetét idézi, hogy az európai földterületek mindössze a tulajdonosok 3%-ának kezében vannak, írja a tni.org. Bár a jelenség nem új, az utóbbi évtizedekben jellemzően Kelet-Európában erősödtek fel igazán az ilyen tendenciák. Miközben a magyar sajtó a helyi gazdák ellenében politikusokhoz köthető gazdasági érdekcsoportok által megnyert földpályázatokról szokott cikkezni, a jelentés szerint az európai folyamatokból kínai, közel-keleti és globális szereplők is próbálnak hasznot húzni. A „földlenyúlásokban" közös, hogy a folyamat átláthatatlanul működik. A jelentés 15 oldalon keresztül vizsgálja a magyar helyzetet és már a szöveg elején kiemeli, hogy a magyar földhasználat egyszerre nagyon koncentrált és töredezett, sok kis gazdaságnak kell versenyeznie kevés naggyal és ezt a földtörvény a földbérletek rendszerén keresztül is lehetővé teszi.

Ángyán József az NFA Ellenőrző Bizottságának "nem létező/ titkos" jegyzőkönyvéről - Kiélegyenaföld.hu

~~ A jegyzőkönyv teljes anyaga megtekinthető itt: a "nem létező" NFA EB jegyzőkönyv (PDF)

Felkerült az Országgyűlés honlapjára a Mezőgazdasági Bizottság Ellenőrző albizottságának 2013. 04. 16-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, amelyen az NFA elnöke és az NFA EB elnöke számolt be a földbérleti pályázatokkal, azok ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról és - a "nem létező jegyzőkönyvben" összefoglalt - belső vizsgálati eredményekről. Ez különösen azzal a sajtónyilatkozattal együtt lélegzet-elállító, amelyben az NFA EB elnöke (Péter Mihály sajtónyilatkozatának linkje) egy nappal az albizottsági ülés után saját magát meghazudtolva azt állítja, hogy nem is létezik az egyébként az Ellenőrző albizottság ülése végén a helyszínen kiosztott 11 oldalas jegyzőkönyv.

Teljesen "érthetetlen és fel nem lelhető indokok alapján adott pontszámokkal" mutyizza el a pályázatoknál NFA a termőföld közvagyont! Ezt már nem Ángyán mondja, hanem az NFA Ellenőrző albizottsága is! Fejér megyében, ahol a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot akarják elkaszálni, kifejezetten megemlíti a bizottsági jegyzőkönyv, hogy szubjektív pontok alapján történt a döntés!

A nagy érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón (teljes videó felvétel itt) - amelyen az NFA kiküldött képviselője is felvételeket készített (regisztrálatlanul) - vendégként mások mellett Ángyán József is kifejtette álláspontját.

Amikor a civilek és a gazdák után már a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet belső vizsgálata is Ángyán Józsefnek ad igazat, akkor mégis hogy lehet az, hogy a kormányzati kommunikáció ennek homlokegyenest az ellenkezőjét hirdeti?!

Napi leleplezés: Önök emlékeznek még arra a Vass Krisztián nevezetű "íróra", aki a Magyar Hírlapban gyalázta Ángyán Józsefet? A Váralja Szövetség utánajárt és kiderítette, hogy 2012 óta a Vidékfejlesztési Minisztériumban kormányzati szolgálati jogviszonyt tölt be. Ezt természetesen elfelejtették közölni a jóhiszemű olvasóval... Innen üzenjük: "Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék." További részletek: Váralja BLOG - Hetzmann Róbert: Ángyán József és a birkoidok

Felelőtlen államtitkár – dr. Budai Gyula nem jelent meg a bíróság előtt

Jogi képviselője úgy tájékoztatta a bíróságot, hogy védence, Budai Gyula „nem is azt mondta, illetve már nem emlékszik, hogy mit mondott..."

(A kép forrása: Magyar Agrár Maffia)

Minek is? Dr. Budai Gyula bizonyára úgy gondolja, hogy valótlan állításokkal bármikor bátran keresztülgázolhat mások becsületén, ha érdekei úgy diktálják, de szavaiért felelősséget már nem kell vállalnia. Egyszerű a megoldás: nem megy el a tárgyalásra.
__________________________________________________________________________

Tanulságos, amit Budai a törvényhozás házában vélhetően hazudik, hogy az említett ellenőrzési jegyzőkönyv nem az NFA EB elnökének, hanem Roszík Péternek az állításait tartalmazza - ami döbbenetes. Ez utóbbi valószínűleg jogsértő kijelentés is, amit jó volna jogászokkal elemezni!

Ángyán József írásbeli kérdésére adott válaszból kiderül, hogy az NFA EB vizsgálatáról készült jelentés hivatalosan létezik, kivonatát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző albizottságának ülésén kiosztották, és a teljes jelentést a képviselők megtekinthetik. Elérhetősége itt!

Mindez azt jelenti, hogy az MTI által közzétett cáfolat, az NFA EB elnökének "nemlétező jegyzőkönyvre" vonatkozó kijelentése, valamint Budai Gyula napirend előtti felszólalásra adott válaszában elhangzott azon kijelentése, hogy az Roszík Péter magánvéleményét tartalmazná, szemenszedett hazugság. A válasz ennek beismerése.

Varga Géza napirend előtti felszólalásának linkje. Idézi az NFA EB jelentését: "A földbirtok nyertesek tervei nem kiemelkedőek, többségük nem rendelkezik állatállománnyal, több esetben gépekkel sem, míg a vesztesek évtizedes állattartók!" --- Budai Gyula válaszának linkje. Budai szerint a családi gazdaságok nyertek.... No Comment.

Különösen furcsa ez az államtitkári állítás 5 nappal azután, hogy az Ángyán József által a vidékfejlesztési miniszterhez intézett írásbeli kérdésre adott - éppen Budai Gyula által jegyzett - írásbeli válasz a vizsgálat tényét és a hivatalos (tehát nem magánvéleményt tükröző) jelentés, jegyzőkönyv létét megerősíti.

Civil javaslatok a földjogi szabályozáshoz - MTVSZ: Természet- és környezetvédelmi, illetve agrár-, vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek a földforgalmi és üzemszabályozási törvény kapcsán fogalmaznak meg részletes javaslatokat (PDF) a Kormány, illetve az Országgyűlés felé. Az állásfoglalást készítő szervezetek szerint a földforgalmi törvény mélyreható átalakítására van szükség ahhoz, hogy ne a magyar vidék érdekeivel ellentétes hatásokat váltson ki.

A civil szervezetek hangsúlyozták, hogy a földügyi törvénycsomagnak segítenie kell a családi gazdaságok megerősítését, a biológiai sokféleség védelmét, a talaj termőképességének megőrzését, az egészséges és biztonságos élelemtermelést és a helyi közösségek hosszú távú jól-létét és önrendelkezésük megerősítését.

Pódiumbeszélgetés ajánló - ÖKOKLIKK: Küzdelem az erőforrásokért - a magyar termőföld ügyek szabályozása

A termőföld az egyik legfontosabb kincsünk és erőforrásunk. Magyarországon a külföldiek földvásárlási moratóriuma hamarosan lejár, ezért olyannyira sürgős és fontos, hogy a magyar kormány újragondolja a termőfölddel kapcsolatos ügyek jogi szabályozását.

Az első földforgalmi tervek heves vitát váltottak ki, az MTVSZ is többször véleményeztük a törvényhozási folyamatot. A kormány a tervezet alapvető átdolgozását és egy kapcsolódó üzemszabályozási törvény kidolgozását ígérte, azonban még nem terjesztette ezeket az Országgyűlés elé.

Milyen legyen a földforgalom, a mezőgazdasági üzemek, a földvédelem és a szövetkezés szabályozása, abban a korban, amikor a természeti erőforrásokért való küzdelem erősödik? Hogyan lehet történelmi hagyományainkon alapuló, az európai uniós jognak is megfelelő törvényeket alkotni a termőföldről, amelyek biztosítják a természeti erőforrások megőrzését, a helyi közösségek és a családi gazdaságok megerősítését, egészséges élelmiszerek termelését, a föld hazai kézben tartását?

A Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom pódiumbeszélgetést szervez. A pódiumbeszélgetésen a téma kiemelkedő szakértői mondják el véleményüket, keresnek megoldásokat ebben, a magyarság jövőjét alapvetően meghatározó kérdésben.

A pódiumbeszélgetés résztvevői:
- Ács Sándorné agrármérnök, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ
- Gyulai Iván ökológus, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért
- Roszík Péter agrármérnök, Magyar Biokultúra Szövetség
- Tanka Endre egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem
- Tóth Zoltán József jogtörténész
- Varga István mérnök-közgazdász, Magyarországért Kulturális Egyesület

A pódiumbeszélgetés ideje: 2013. május 15. szerda, 10.00 óra
helye: Aranytíz Kultúrház, 1051 Budapest, Arany János utca 10.
További részletek a pódiumbeszélgetésről itt olvashatóak!