Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon

PPJ         2010.04.20.

Némítsd le és úgy nézd meg. Úgy is elég lesz hidd el! Belegondolni sem merek, hogy mennyit és milyet okádtam volna, ha a képek mellé még hangot is hallok.

(Közbevetett adalék: a szabad és egyenlő választás illúziója. Ha figyelmesen elolvassuk az elbújtatott apróbetűs szöveget, akkor minden tojásos dobozon a "ketreces tartásból származó tojás" feliratot fogjuk megtalálni a boltokban. Hol itt a szabad kereskedelem, az egyenlő érvényesülés, a határok lebomlása? Én csak egy féle tojást látok a supermarket polcán: és az ipari! Oké, mink' úgyis piacon szokjuk venni a tanyasit... De én most azokról a népekről beszélek akinek "nincs ennyi sütnivalója" (haha, tojás, sütnivaló, érted) és csakis boltban vásárolnak. És ők vannak többen. Ők hogy válasszanak nem ketreces tartásból származó tojást, ha nics is a polcon olyan?)

Szóval! Ketreces tartás! Nesztek! 

Aki ezt az úgynevezett battériás tartást feltalálta, annak szívesen adnám lakhelyül az egyik ketrecet. Néha véletlenül rácsuknám a lábára az ajtót. Néha véletlenül nem érdekelne, hogy a bele is kifordul bélsárürítés közben. Mert bazmeg, ha végignézted a videót, akkor láthattad, hogy ilyen is "előfordul".

De nem is az a helyes válasz, hogy akkor nem eszem tojást ezentúl, mert krisnatudatú vegán hülye vagyok, hanem egyszerűen annak belátása, hogy így ne. Miért, és akkor hogy? Természetes tartásban, ökológiai tartásban, házi-, tanyasi tartásban. Úgy.

Forrás: Think Outside The Box - Transindex projekt

         39 hozzászólás

Címkék: vélemény tojás állattartás állatjólét ketreces tartás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Lassan összeáll a kép: Energiaválság lesz!

PPJ         2010.04.20.

Nincs tovább. A yoyo visszafele kezd el pörögni miután leért. A vígan szárnyalónak hitt repülőgép sosem repült valójában, csupán a szakadék széléről elrugaszkodva, a zuhanásról hittük azt, hogy repülünk. Pedig nem a zuhanás számít, hanem a leérkezés.

Nyilván nem holnaptól! Nyilván "lehet még" autóra gyűjteni, aztán venni, aztán hajat lobogtatni menetszélben. Csak jó ha tudjuk, hol a határ. Lehet Hetesit idiótázni, inkompetensnek nevezni, de mikor a Pentagon, egyetemi kutatók és olajvállalatok vészsikolya cseng egybe, az már nekem több, mint valami "sötétzöld" konteo!

http://greenfo.hu/fotok/kiskepek/olajcso.jpg

Olajhiány a vártnál előbb - Greenfo

A vártnál előbb olajhiány köszönthet a világra, az Egyesült Államoknak is ezzel kell számolnia - állapította meg az amerikai védelmi minisztérium egy friss tanulmánya, amelyet a hétvégén ismertetett a Defence Talk katonai hírportál.

A közelmúltban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adott ki hasonló figyelmeztetést. Az IEA nyolcszáz olajmező elemzése nyomán arra a következtetésre jutott, hogy ha a kereslet változatlan tempóban alakul, akkor 2030-ra új, naponta legalább 40 millió hordó kőolaj kitermelésére képes forrásokat kell találni, különben hosszú távon nem lesz elkerülhető a negyedik olajárrobbanás.

Kiss Károly csak óvatosan sejteti, amit még senki sem mer elmondani. Még a zöldek sem! (Na jó, ebből a szempontból még a zöldek is sötétek... De még így is világosabbak a plebsnél.) Szóval szóról szóra ajánlom ezt a rövid (6 oldalas) tanulmányt.

Támaszkodhatunk-e a megújuló energiákra? - Greenfo

Megváltás vagy illúzió? A legutóbbi időkig - sok más környezetvédővel együtt - én is úgy gondoltam, hogy a fosszilis energiák megújulókkal történő helyettesítésének nincsenek fizikai korlátai, csak a gazdaságosság szabhat nekik határt.

Kiss Károly tanulmánya: Támaszkodhatunk-e a megújuló energiákra? (pdf 508 KB)

Na, megyek lándzsát fenni és bogyót határozni. (Már csak az a baj, hogy se elejthető vad, se még egészséges növény nincs...) Nem a zuhanás számít, hanem a leérkezés.

         4 hozzászólás

Címkék: vélemény világ válság olaj ökológia fenntarthatóság olajcsúcs hetesi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kiszakadni amiből csak lehet

PPJ         2010.04.20.

Teljesen önellátó egyetlen ember sem lehet, mert nem érthet egyszerre a kovakőpattintáshoz, a paradicsom neveléshez, az asztalos munkákhoz és a napkollektor javításhoz.

Csak kis (vagy nagyobb) közösségek képesek "kivonulni" a mostani társadalomból és új életet kezdeni egy olyan helyen, ahol még nem ösztrogénszennyzett az ivóvíz, ahol még vannak méhek amik beporozzák a gyümölcsfák virágait, stb.

Nézzétek meg a magyar élőfalvakról szóló ~40 perces filmösszeállítást, mely látottaknak a stúdióban a kommentátora Hetesi Zsolt. Figyelem előítéletesek: ez nem a "vissza a fára!" metódus! A filmet végignézve én tiszta, intelligens, internetet használó, normális ruhában normális gyerekeket nevelő embereket látok. Aki sötétzöldezni mer, azt kimoderálom. Az a sötét, aki nem veszi észre, hogy lehet máshogy is élni, és ugyanolyan minőségien, sőt!

Ökokonzervatívnak lenni azt jelenti, hogy az illető:

  • - meg akarja őrizni a természeti és kulturális életformák gazdag változatosságát,
  • - elveti a természet feletti uralom és az erre épülő haladás modern doktrináját,
  • - az észelvek univerzalizmusával, a teljesítmények összemérhetőségével szemben a minőségek összemérhetetlenségét, következséképpen a helyi közösségek önrendelkezését hirdeti
  • - a szabadság lényegének a mások szabadsága iránti elkötelezettséget tartja, nem az egyéni választások függetlenségének libertárius fikcióját (amit a neokonzervatívok és a szociáldemokraták is vallanak, nemcsak a liberálisok)…

Ezek az elvek valóban közelebb állnak a konzervatív világnézethez, mint a régi romjain folyton újat építő/romboló mainstream modernitáshoz. „Az ökológia az első valóban modern konzervatív eszme”, írja valaki. Szerintünk is.

         9 hozzászólás

Címkék: ajánló videó ökológia fenntarthatóság hetesi zsolt ökokonzervatív ökokonzervativizmus

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napiképregény - Már Marabu is érzi

PPJ         2010.04.17.

Marabu írta:

A toll fegyverével 

Környezetvédelem ügyben harcosan odacsapok az asztalra, és felemelem szavam a városi levegő túlzott szennyezettsége ellen, ejnye, ez már tűrhetetlen, nahát! Természetesen mindezt a humor puha, buborékfóliás csomagolásában, hogy ne fájjon.
Íme, a karikaturista munkaköre.

http://3.bp.blogspot.com/_WtzTvktdvwE/S8bVVF1WslI/AAAAAAAABo4/XDSdz4tckIk/s400/bicajut.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: képregény karikatúra marabu

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Sushi VS Természetvédők 0:1

PPJ         2010.04.17.

http://fc05.deviantart.net/fs44/i/2009/148/5/4/STOP_WHALE_HUNTING_by_metegraph.jpgVan egy feltételezésem, hogy minden rendszer egyszer úgy túlpörgi magát, hogy visszafele sül el. Ebben az esetben az oly "ördögtől valónak" tartott géntechnológia szolgált természetvédelmi célokat, génujjlenyomat alapján kimutatható lett, hogy Japán finoman szólva sem kutatási célokból fogja ki a bálnákat és delfinritkaságokat, inkább finoman szószban is sushit eszik.

csukabálna

barázdás bálna

Risso-delfin

Illegális bálnahús a szusiban

forrás: Greenfo

Egyértelmű bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.

Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédőkkel együtt tavaly az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyűjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tőkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.

Mivel a fajt a kipusztulás fenyegeti, az étterem ellen büntetőjogi eljárás kezdődött, ugyanis japán bálnahúst nem vásárolhatnak a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó a Washingtoni Egyezményt (CITES) aláíró országok.

A kutatók Szöulban, Dél-Korea fővárosában is meglátogattak egy szusibárt, ahol június és szeptember között 13 bálnatermékre bukkantak. Ezek közül négy egy Antarktisz környékén elejtett déli csukabálnából, négy tőkebálnából, három egy, a Csendes-óceán északi részén élő csukabálnából, egy barázdás bálnából és egy Risso-delfinből származott.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközi moratórium tiltja 1986 óta. Japán azonban "kutatási céllal" évente több száz bálnát ejt el. E bálnák húsát az ország boltjaiban és éttermeiben értékesítik.

A kutatók eredményeiket a BBC hírportál tudósítása szerint a Biology Letters című folyóiratban tették közzé. Javaslatuk szerint a bálnahús-kereskedelem ellenőrzéséhez be kellene vezetni a DNS-tesztet, beleértve az összes kifogott bálna DNS-ének jegyzékbe vételét is.

         3 hozzászólás

Címkék: japán természet sushi géntechnológia bálnavadászat whale hunting

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása