Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (VIA) 1998-ban nyilvánította október 6-át AZ ÉPÍTÉSZEK VILÁGNAPJÁvá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Ennek alkalmából adom hírül, hogy:
Talán sokan még nem tudják, hogy a belváros szívében is „Sukoró léptékű” gigaprojekt előkészítése folyik, ami hamarosan átrajzolhatja Budapest világörökségi védelem alatt álló belvárosát.
A történelmi városszövet, az utca- és telekrendszer, a különböző korú épületek együttese évszázadok emlékezetét hordozza. Ebből ítéltek bontásra többet is a Bécsi utcában - a Brit Nagykövetségtől a Kristóf térig - hogy helyére egy otromba jószágot – a városképbe nem illeszkedő üvegpalotát építsenek a házak fölé emelkedő, szivar alakú építménnyel. A negyvennégyezer négyzetméteres építmény alsó szintjein kereskedelem és bérirodák kapnának helyet, a tetőterasz fölött lebegő „léghajóban” pedig 120 szobás szálloda. A terveket egy angol sztárépítész irodája készíti. A tervhez a nyár derekán neves építészek adták jóváhagyásukat, annak ellenére, hogy az sem a fővárosi szabályozási tervnek, sem a Világörökség-zóna előírásainak nem felel meg.
A beruházás érdekében feláldoznának olyan építészeti és kultúrtörténeti emléket, mint az 1909-12 között áruháznak épület Fischer-házat, a modern magyar építészet egyik kiemelkedő alkotását, Gulyás Zoltán Chemolimpex székházát (1963), és két védelemre méltó eklektikus lakóházat.
A budapesti belváros ilyen mértékű átrajzolása az UNESCO által adományozott világörökségi cím elvesztésével járhat. Gondoljuk meg: megéri lecserélni a Belváros történetiségét őrző és felújítható épületeket egy léptéktelen, a környezetet túlterhelő, szó szerint „lenéző”, s ugyanakkor harminc év múlva a nagy név ellenére garantáltan eldobható architektúrával? Az energiafaló, rideg, tájidegen építmények ma már nem számítanak korszerűnek, még akkor sem, ha tervezőjük fenntarthatósági szakértőnek nevezi magát. A Belvárosban nem újabb jelképekre van szükség, hanem a közterületek rendbe hozására, az épületek egyenként történő gondos felújítására, ahogyan ez például a Deák Ferenc utcában is történt. Tessék a kortárs építészetnek a védett övezeteken kívül helyet találni, vagy a hely karakterét tiszteletben tartó tervet készíttetni, amilyen például a Deák-palota!
Ne fordulhasson az elő, hogy bármiféle korszerűségre hivatkozva, a magasabb rendű jogszabályoknak fittyet hányva, szakmai és civil szervezetek tiltakozását figyelmen kívül hagyva döntsenek a fejünk fölött ilyen horderejű ügyben! Ha ez egyszer megtörténhet, megtörténik holnap és holnapután is. Akkor nincs megállás. Nincs visszaút. Ne hagyjuk ezt! Hívjuk fel a város és a kerület vezetőinek figyelmét arra, hogy nem erre kaptak felhatalmazást! Azért, hogy véleményünknek hangot adjunk, tiltakozásunkat demonstráljuk.
2010. október 8-án 15.00 órára várjuk szeretettel Budapest belvárosába, a Kristóf térre mindazokat, akik egyetértenek velünk, és ezt kifejezésre szeretnék juttatni. Rendezvényünk végén élőláncot alkotunk a veszélyeztetett épületegyüttes körül.
Budapest, 2010. október 1.
Élőlánc Magyarországért
Kapcsolat: acsne.eva@gmail.comEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.
"Tisztára mossuk a közéletet". :D Na ennyire azért nem kéne!
Alumínium... Tetszettek volna erre akkor gondolni mikor a melegszendvics alá a sütőbe letépik a fél méternyit, vagy mikor új biciklit vesznek a „hű de környezettudatos zöld vagyok” mozgalom nevében.
Csak hogy érzékeljük a méreteket: azok a sárga kis pontok hatalmas markolók és munkagépek. Állítólag 1.000.000 köbméter ömlött ki.
Nem titkolom, hogy ilyen esetekkor én George Carlin szellemisége szerint gondolkodom. Szóval „They’re building house in Hawaii and than they’re wondering why they have lava in the living room?!”, ugye? Ugye ez az eset lényege most is.
Zajlik most Magyarországon ugyanis egy kísérlet, melyben úgy gondolták, ideje lenne megvizsgálni, hogy mit okoz több ezer négyzetkilométeren a vasoxid fürdőkádból való kipancsolása. No ez olyanféle kád volt, hogy pár ember oldatba ment a 13,5-es pH-n... Megfürdettünk a lúgos vörösiszapban embert és tájat egyaránt.
"Semmilyen tekintetben nem veszélyes, és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást". - Bakonyi Zoltán, az Ajkai Timföldgyár igazgatója
vö. a kijelentést az alábbi videóval
"A nátrium-hidroxid (NaOH) marólúg, marónátron, nátronlúg vagy lúgkő egy fémes bázis. Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. ... A szilárd, vagy tömény oldatban lévő nátrium-hidroxid égési sérüléseket, maradandó sebeket, hegeket, valamint vakságot okozhat. Vízben történő oldása erősen exoterm folyamat, a felszabaduló hő égési sérülést, vagy gyúlékony anyagok belobbanását eredményezheti." forrás: Wikipédia
A cég közleménye szerint nincs semmi baj a vörösiszappal és a benne lévő oxidokkal. Ez a kijelentés önmagában nem hazugság, csak onnantól kezdve egy cinikus csúsztatás, hogy a technológia jelen esetben a timföldgyártáshoz a lúgos kinyerés. Persze önmagában a vörösiszap is környezetvédelmi kockázatokkal jár, de ha mindez pH 13.5-es oldatban van és hogy ezt elfelejtik közölni, na az szó szerint MARÓ gúny a halottakkal szemben! Fontos tudni, hogy a vörösiszap az új európai szabályozások értelmében nem veszélyes anyag! A vörösiszap (nézzék meg a képeket) nagy része a tározóban maradt. A pH 13.5-es lúg jött le a tetejéről! Ebben a paradicsomos töltöttkáposzta lében nem a vörösiszap a lényeg, hanem a lúg! És még a lúg is "csak" másodlagosan volt baj. Természetesen ha benne áll az ember vagy ha a szemébe kerül, az maradandó károsodást okoz. De ugye az emberek nem csak pár percig álltak a lúgban, hogy utána vízzel lemosva csak bőrpírt kapjanak. A katasztrófát sem elsősorban a lúg okozta, hanem a mechanikai hatás, az árhullám! Ezt fontos látnunk a sok bugyuta médiahíresztelés tengerében!
Mint azt ma az egyetemen megtudtam, a sugárzása a vörösiszapnak elhanyagolható. A bauxit nem sugároz, a technológia során nem adnak hozzá sugárzó anyagot, akkor mégis hol lenne az a sugárzás? Revideálnom kell a nehézfémtartalommal kapcsolatos kijelentéseim is. Ha a bauxitban nincs neházfém, sőt maga az alumínium is egy könnyűfém, akkor miért lenne nehézfémszennyezés most a baleset helyszínén?! Oktatónk (Weiszburg Tamás) megjegyezte, hogy a városi ember vérében alapértelmezetten több a nehézfém van egy átlag 7-es buszos utazás után!
Be kell látnunk azonban, hogy egy technológiának mindig megvannak a következményei is: speciel most nem csak az, hogy MEGAGIGA KÖRNYEZETSZENNYEZÉS TÖRTÉNT, hanem hogy az emberek is felismerték, hogy van pár nem rendesen kifundált ipari metódus amikre „társadalmunk” úgyszólván épül. Csak mikor kirúgjuk a létra fokait, miközben „felfelé” megyünk, akkor a végén nagyot koppanunk.
Képünkön a vidék kulináris gasztronómiája, a töltöttkáposzta ajkai módra
És ilyenkor érzem igazán elememben magam, mert bár mások kárán, de végre egyértelműen rámutatva beláthatja mindenki, amit a természetvédők és a környezetvédők szajkóznak a GMO-k, az atomenergia és a nehézipari környezeti kockázatok kapcsán. Tetszik tudni MOST van az a pont, hogy szépen ki lehet fejteni, miért iszonyat veszélyes techno-optimistának lenni, miért iszonyat buta és káros hozzáállás az emberek többségétől, hogy „á, majd a technológia megoldja”. Nem, a technológia nem megoldja, éppen, hogy okozza a problémákat. Minden újabb technológia felvet mondjuk másik 50 technológiai kérdést és még másik 50 etikai kérdést. Például, hogy szeretnénk-e ha egyszer véletlenül embertársunk nátriumhidroxidban oldódna. De természetvédelmi mérnökként, az én kérdésem meg az, hogy szeretnénk-e, hogy a több ezer és százezer faj pusztulásával az emberiség az ökoszisztéma összeomlása miatt a saját összeomlásához minél közelebb kerülne. És dettó a GMO-knál, dettó az atomenergiánál, meg egy sor technológiai kérdésnél! Sokan mondják, hogy a technológia az nem jó vagy rossz, az semleges: nahát ez esetben pedig semleges helyett eléggé lúgos....
"Az egyetlen felelősségteljes lehetőség az, hogy ilyen felelősséget nem vállalunk fel, mert lehetetlen valóban betartani. Ha mégis muszáj, akkor sokkal megfontoltabban kell megválasztani a helyet (vízrajzi, domborzati viszonyok és hasonló szempontok), illetve sokkal igényesebben kell megépíteni és karbantartani a tározót.
Elméletinek tűnik? Ökopatetikus? Kik azok a jövő nemzedékek?
Ma például mi. Pontosabban Kolontár és Devecser lakosai. Akkor talán Almásfűzitőé is? Mindenki a Duna mentén? És Paks is? És…?"
A nátronlúg kiválóan roncsolja a növényi és állati sejteket, bár a csontozatot nagyjából békén hagyja, tehát kiváló csontvázpreparáló szer.
Aztán mi lehet a gond a vassal? Mert ugye a csevicében (borvíz) nem árt az. Balatonfürednél meg Parádnál direkt isszák az emberek. Nos a vas kiválóan elvonja az oxigént. Élővizekbe (mi másba?) kerülve tehát igen szeretetreméltó folyamatokat indít be. Aztán feloxidálva meg redukáló lesz, ami megint nem örvendetes. Ott lebeg a vízben egy kis Daphnia, lebeg csak lebeg, van, aztán jön a vas-oxid-hidroxid kolloid pelyhecske és szépen rácuppan bolharákunkra, ami szomorúan lesüllyed a víz fenekére és testének energiáit átadja az univerzumnak további hasznosításra. A kolloid részecskék külön örvendetes tulajdonsága, hogy felületén kiválóan tud hordozni nehézfémeket például, ami most ugye lesz is a környezetében bőven. Meg aztán úszkál a kis védett selymes durbincs, aztán hopplá, volt légzés, nincs légzés, a kopoltyúra tapadt a vas kolloid. Csodásak a környezeti rendszerek, annyira logikusak, annyira csak alapvető kémiára épülnek, hogy az már csodás. A karsztos területek hidrofizikájához nem annyira értek, de annak sem tesz jót egy ilyen szennyezésadag.
belekotty kommentje a Karmamédia blog Erős slaggal című posztjához
"Khmm... vegyész vagyok. Ráadásul a szakdolgozatomat a timföldgyártás reakciókinetikájából írtam. A nátriumszilikát vízben jól oldódik, lásd vízüveg. Vádat kellene emelni az ellen aki azt a nyilatkozatot kiadta hogy ez a szar nem oldódik vízben. Igyon vízüveget és utána mondja hogy nem oldódik vízben!"
És még egy kellemes a végére. Most, hogy ez történt és hirtelen lett munkája a földmunkagépeknek, a kémiai kutatóintézetek munkatársai éjszakáznak, a katasztrófavédelem működik, ugye ez mind munkamegrendelés, ez mind pénz, ez mind pörgeti a GDP-t. Nem örvendetes, hogy nő a GDP? Mindenki azt akarja! Tökmindegy, hogy jobb- vagy baloldal, hogy városi vagy vidéki; megkérdezel valakit, hogy mi legyen, a válasz, hogy „nőjön a GDP”. A Katrina, Rita és Wilma hurrikánok 80 milliárd US dollárral EMELTÉK az Egyesült Államok GDP-jét. Biztos, hogy minden rendben van a gazdasági koncepcióinkkal? Hát nem csodálatos a világunk, hogy egy olyan gazdasági modell szerint van berendezkedve, ami akkor nő, ha minél nagyobb a pusztítás mértéke?!
A modern gazdaságtan hatalmas adóssága, hogy a negatív externáliákat nem sikerült még teljesen beépíteniük a költségek közé. - írja a nivo.blog.hu
Ja, azt mondtam már, hogy az almásfűzitői ugyanilyen kétszer nagyobb és a gátja egyben a Duna gátja? :D Innentől kezdődik számomra a móka! "Móka", mert ép ésszel ezt felfogni nem lehet, csak nevetni rajta.
Magunkon.
Hogy mit tettünk ezzel a csodás, bizonyos határokon belül önfenntartó és öngyógító élőhellyel, a Földdel.
A mai napon kaptuk kézhez a Pest megyei bíróság döntését. Eltiltják az Auchant "minden olyan magatartástól, amely a terület természetes állapotát megváltoztatja", arra az időre, ameddig a láp kiterjedésének megállapítására irányuló eljárás be nem fejeződik. Hurrá!
Közben elkészült az Auchan bojkottot segítő térkép.
Ne menj el az Auchanig - alternatívák a bojkott ideje alatt
Az Auchan egy védett tőzegláp beépítését tervezi. Kérünk, ne vásárolj az áruházban míg ettől a tervüktől el nem állnak. Ezzel a térképpel segíteni kívánunk az áruház átmeneti felváltásában. A kosarakra kattintva megtudhatod az áruház nevét, pontos címét és honlapját is.
A térképen jelölve van a dunakeszi láp a Nemzeti Ökológiai Hálózat kategóriái szerint.
A térképen megtalálhatjátok az eddig elkészült civil videók helyét és linkjét.
Eléggé emberi léptékű a kijelentés tárgya drága klímaszkeptikusok valamint még fel nem ébredt embertársaim?
Hőség, aszály, orkánok és áradások - a klímakutatók hosszú ideje figyelmeztetnek a Föld felmelegedésének várható következményeire. A Giesseni Egyetem növényökológiai intézetének kutatói is meglepő és nyugtalanító jelenségekre hívják fel a figyelmet.
Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. "Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni" - mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője.
A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot. Ezenkívül pedig a talaj még több - euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett - dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé - olvasható a Die Welt online kiadásában.
A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyfával és seprűvirággal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják a "történéseket" - melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.
Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a "fenológiai óra" kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet.
"Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csökkennének a problémák. A földműveseknek és a kertészeknek gyakran kell küzdeniük késői fagyokkal, amelyek a termény csökkenését eredményezik" - véli Müller. A kutatók szerint Hessenben már most kimutathatóan megváltozott a klíma, amelyre máris reagált a növényzet.
"Természetesen a Föld történelmében mindig is voltak klímaváltozások, de a jelenlegi változások sebessége igazán szokatlan. Száz év alatt világszerte átlagosan 0,7 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet - most kétszáz év alatt történik annyi változás, mint korábban ezer év alatt" - fejtette ki Müller.
A tudósok szerint mindenképpen változtatásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen tovább a helyzet: az életmód- és az energia felhasználásának változására. - forrás: HVG.hu
Utolsó kommentek