Már az előző posztban is "véletlenekről" beszéltem a GreenR szerkesztőjeként, de a tegnap este megjelent hírek alapján igazán úgy tűnik, hogy ezek az események "szervezett komplex véletlenek" halmazai!!! Szisztematikusan egymás mellé helyezett és feldöntött olajos hordók, meg véletlenül eltörő szennyvízcső, aminek "véletlenül" van egy "nem is ismert" oldal-kivezetése pont a láp vízforrás területén???!!!
Tegnap délután a dunakeszi tőzegtavakkal szomszédos regionális szennyvíztisztító-telep melletti átemelőnél csőtörés történt. Több száz köbméter szennyvíz ömlött az erdőbe.
Körülbelül egy órán keresztül ömlött a tőzegtavakkal szomszédos erdőbe és egy elfelejtett csőhálózaton át a horgászházak közelébe a szennyvíz (utóbbi csövet csak este 9 óra körül sikerült elzárni). A szemtanúk elbeszélése szerint 50-60 méter hosszon zúdult át az úton a szennyes lé, és elérte a gépkocsik ajtaját. Több száz köbméter anyag terült szét, aminek csupán a házak közelébe jutott, kis töredékét szivattyúzta össze a szennyvíztisztító-mű üzemeltetője, a DMRV Zrt a telektulajdonosok bejelentésére. Az erdőben kármentesítés nyomai nem láthatók, a szennyvíz nagy felületeket borít el.
Szennyvíz a dunakeszi erdőben
A tőzegtavakkal szomszédos erdő a forrásterülete a tőzegtavakat (is) tápláló vízfolyásoknak. A közös vízháztartás révén félő, hogy a szennyezés eléri a horgásztavakat és akár a tőzegláp néhány száz méterrel dél felé található érintetlen részét is. A tőzegláp rendkívül érzékeny a szennyezésre: a tápanyagszegény környezet biztosítja fennmaradását.
Az úgynevezett "ismeretlen tettesek" nem adják fel! Nekik nem számít se idő, se pénz, se lelkiismeret, se módszer! Mivel a dunakeszi tőzegláp kálváriája során már bőven minden médiumból és hivatalos dokumentumból is kiderült, hogy hogy fonódik össze a helyi önkormányzat az Auchannal és, hogy milyen érdekek mekkora összegeket pumpáltak már ebbe az ügybe, ezért nyugton állíthatjuk, a tettes nem is biztos, hogy annyira "ismeretlen".
Április 6-án (szerda) aggasztó jelenséget tapasztalt az egyik lápvédő őrszem a tőzegláp magterületén. Korábban már hírül adtuk, hogy Dunakeszi korábbi önkormányzata 2010 nyarán eltávolította a láphoz vezető földutat lezáró betonelemeket a körforgalomnál, miáltal a teherautók akadálytalanul eljuthattak a láp magterületéhez. Ennek hamar meg is lett az „eredménye”, a területen megszaporodtak a szemétkupacok, és veszélyes vegyi anyagot tartalmazó hordók jelentek meg néhány méterre a nagyobbik láptó partjától. Az egyik hordóból most elkezdett kifolyni a szénhidrogén származék, amely az esővízzel bemosódva, vagy közvetlenül is bekerülhet a láp vizébe. Ez súlyos veszélyt jelent a láp élővilágára, ezért értesítettük a megfigyelésről Csáky Pétert a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársát, aki megígérte, hogy a helyszínen tájékozódik az ügyben. "Csodáljátok meg" a szerdán készült felvételeket a hordókról és a veszélyeztetett területről.
A körforgalomtól a gáton (teraszperem maradvány) a horgásztavak felé haladva jól láthatók fentről a hordók kb. félúton, vagy inkább közelebb már a horgásztavakhoz. A tanösvénytáblától visszafelé haladva a láp peremén, a gát tövében futó ösvényen közelíthetők meg a hordók.
A hordók az Auchan tulajdonában levő területen vannak. Kérdés (nem kérdés), hogy a Felügyelőség (nem) kötelezheti-e a tulajdonost a veszélyforrás elhárítására...
Bojkott Auchan!
Így néz ki a láp jelenleg: ne hagyjuk lassan tönkretenni!
Csupa erős infók csokra így 2011 tavaszának kezdetére. És bár egyáltalán nem hiszek a 2012 világvége jóslatokban, főleg a természeti katasztrófák amerikai, ily módon történő mozivászonra vitele nevetséges, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy jó pár, ember alkotta rendszer két éven belül összeomoljon. Időzített ökológiai-, társadalmi- és gazdasági bombákat sikerült elültetnünk a fenekünk alá. Szamárság lenne azt hinnem, hogy ezt maholnap belátja a fél világ, de azért remélem ad egy lapáttal a mostani hírcsokor is.
This collection of hundreds of coloured, jagged shards could be a work of abstract art. But the objects in the photograph to the right are the contents of the stomach of a sea turtle that lost its battle with plastic pollution.
Van Jones a társadalmi igazságosság szempontjából ítéli el a műanyag szennyezést. Megmutatja, hogy a műanyag szemét a szegény országokat és embereket sújtja először és legkeményebben, és mindannyian osztozunk a következményeken, attól függetlenül, hogy hol élünk. A TEDxGPGP-n (Csendes óceáni szemét folt) elénk tár néhány erőteljes gondolatot, melyek segíthetnek visszafoglalnunk az eldobható bolygót.
“Potentially catastrophic” impacts on food production from slow-onset climate changes are expected to increasingly hit the developing world in the future, and action is required now to prepare for those impacts, the Food and Agriculture Organisation (FAO) warned on Thursday in a report to the United Nations Framework Convention on Climate Change.
Az, hogy a Föld lassan kifogy az olajból és a többi fosszilis tüzelőanyagból, évtizedek óta ismert tény. A vita leginkább csak azon megy, pontosan mikor fog ez bekövetkezni, és hogyan lehetne átvészelni. Arról azonban kevés szó esik, hogy egy sor más nyersanyagból is elpazaroltuk bolygónk készleteinek nagy részét. Van, amelyik az olajnál is súlyosabb katasztrófával fenyeget. Egyik-másik esetében simán csak szomorú, hogy hamarosan szintetikus pótszerekre kell fanyalodnunk helyette.
Stop Toxin - Neszeszer blog (avagy a modern nők fenntarthatatlanok :D!)
Elgondolkodtál valaha is azon, hogy mi van a címke mögött? A körömlakkok arcizom edző szagát alkoholok, oldószerek, gyanták és műanyagok keveréke adja. Mit gondoltál mitől ragad a körmödhöz a lakk? A legveszélyesebb összetevő az ún. toxikus hármas: dibutil-ftalát (DBP), a toluol-vegyületek és a formaldehid.
A Karacsáj-tó Oroszország Cseljabinszki területén, a Déli-Urál hegyei között elhelyezkedő kis kiterjedésű tó. 1951-től a környéken üzemelő, radioaktív anyagokat feldolgozó Majak-vegyikombinátból nagy mennyiségű radioaktív hulladékot engedtek a tóba. A sugárzási szint egy 1990-ben végzett mérés alapján a washingtoni jelentés szerint a tó partján 600 röntgen volt óránként. Ez több mint az egy óra alatt begyűjthető, az emberre halálos dózis. A médiatájékoztatatás az 1986-os csernobili atomkatasztrófa kapcsán sokkal szélesebb körűnek bizonyult, így többet tudunk róla ma, mint a Majak-balesetekről, és ezért Csernobilt nevezzük legtöbbször a „legsúlyosabb nukleáris katasztrófának”. A kiáramlott radioaktív anyag tekintetében a majaki szennyezés 8·1017, illetve 4·1018Bq, ami duplája a csernobili katasztrófának!!!
Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.
Nem is olyan régen, még esélyét sem láttuk, hogy Magyarországon is a BBC-jéhez hasonlóan professzionális színvonalú természetfilm készüljön és vetítődjön. Ez szerencsére nem így lett. Remélhetőleg az Urániában megrendezésre kerülő díszbemutatóra pár népnemzeti politikus is elviteti a farpofáit. Ha ebben nem is reménykedhetünk, de abban biztosan, hogy az embereknek a magyar természeti értékek iránt megnő az érzékenysége. Országunk ökoszisztémájának gazdagsága ugyanis páratlan, viszont tönkretétele sajnos jelenleg is zajlik (szinte már azt is állíthatnánk, hogy a mindenkori kormány által, de azért a jövőben én még hiszek).
„Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben - megtaláltam a hazámat.” (Fekete István)
Két év alatt, húsz helyszínen összesen 234 nap forgatás, 300 órányi felvett anyag, 53625 kilométer a magyar utakon: ez a Vad Magyarország számokban. De a látvány lesz csak az igazi. Különleges természetfilmet készített Török Zoltán rendező-producer és stábja: gyönyörű, lassan hömpölygő felvételekkel mutatja be hazánk vízhez kötődő vadvilágát.
Egy rétisas, egy vidra és egy harcsa a főszereplője az áprilisban bemutatandó filmnek, amelynek már az előzetese meghozza az étvágyat a megtekintéshez. Bár a film hangulata megidézi a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak világát, ezzel semmi baj nincs: végre valaki elkészítette a modern magyar természetfilmet, amely egyszerre merészel professzionális lenni és érzékekre/érzelmekre hatni.
A két évig tartó filmezés negyvenmilliós költségét a német Norddeutscher Rundfunk állta, s az anyagból készült egy ötvenperces dokumentumfilm a német piacra. A magyar változat azonban igazi moziélmény lesz, amit április 20-án mutatnak be az Urániában. Legyen itt egy filmrészlet a Balaton vízi világáról.
Utolsó kommentek