Az olajszennyezés ökotoxikológiája és ablaképítés ánuszizomzatból

PPJ         2010.08.21.

Két nagyon érdekes videót szeretnék bemutatni. Szerencsére a TED videókat hamar magyarul is feliratozzák dícséretet érdemlő honfitársaink, így a legfrissebb hiteles tudományos összefüggésekről (1. videó) és innovációkról (2. videó) értesülhetünk.

Az első videó a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés hátterére és "mélyebb rétegeire" (ez itt különösen kifejező szófordulat!) mutat rá.

Carl Safina: Az olajszennyezés láthatatlan elkövetői és áldozatai

A Mexikói-öbölben történt olajszivárgást nem könnyű megérteni, de annyit tudunk: rossz dolog. Carl Safina vérforraló keresztkérdésekkel ássa elő a tényeket, és bebizonyítja, hogy a következmények messze az Öböl határán túlnyúlnak majd -- és hogy sok úgynevezett megoldás csak tovább ront a helyzeten.

A második videóban szereplő fa-ház-növesztést már képekben bemutattam korábban, de most az ötlet kitalálója maga beszél terveiről és jövőképéről. Teljesen a természetből "épült", vagyis inkább "nőtt" házak, és bio-házak. Szemem szám elállt. Nem szoktarm techno-optimista lenni és erre minden okom meg is van. Ez viszont nem techno-optimizmus, hanem bio-optimizmus. A természetben eddig még semmit sem találtunk elba elszabva, az evolúció frappáns és tökéletes. Csak a technológia, a csináljunk az olajból cumisüveget felfogás ami lineáris és nem a természet folyamataiba illeszkedő. Szóval bio-házban simán élnék, ahol ánuszizomzat csukja-nyitja az ajtót és csontozat adja a szilárd támasztékot! :D

Mitchell Joachim: Ne építkezz! Növessz házat!

A TED ösztöndíjas és várostervező, Mitchell Joachim vízióját mutatja be, a fönntartható, organikus építészetről: környezetbarát "lakó-fészkeket", melyeket növényekből - és ezt figyeld: húsból - növeszt.

         9 hozzászólás

Címkék: videó bp természet olaj környezet ökológia fenntarthatóság mexikói öböl olajkatasztrófa

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Nyári zöld hírözön - 2. adag

PPJ         2010.08.18.

A sok hír, ami ezen a nyáron megjelent több médiumban, adja magát, hogy egy csokorba szedve az állak leesését szolgálja a GreenR-en.

Continuing Pakistani floods - The Big Picture_Boston.com (csak, hogy a méreteket érzékelni tudjuk, mikor sír a szánk itthon)

http://inapcache.boston.com/universal/site_graphics/blogs/bigpicture/pakflood_08_11/p28_24623153.jpg

http://inapcache.boston.com/universal/site_graphics/blogs/bigpicture/pakflood_08_11/p16_24616107.jpg

Zsámbéki siker - Greenfo

Ha ritkán is, de akadnak sikertörténetek Magyarországon a természetvédelem terén. Az alábbi példa azért figyelemreméltó, mert belterületen valósulhatott meg, ahol a hivatalos természetvédelemnek nincs semmilyen eszköztára, nincsen hatósági jogköre.

Nem várt hatások a génpiszkált búza kísérletekben - Magyar Természetvédők Szövetsége

A génmódosított szervezetek független hatásvizsgálatára szakosodott német Testbiotech arra hívja fel a figyelmet sajtóközleményében, hogy svájci kutatók kísérletei szerint egy génpiszkált búza fajta - amely üvegházban normálisan növekedett, és ellenállóvá vált az anyarozs-fertõzéssel szemben - anyagcseréje jelentõsen megváltozott amikor kitették a szabad környezeti hatásoknak. A növényt súlyosan károsította az anyarozs, a terméshozam jelentõsen csökkent, egészen 50%-os mértékig. (Forrás: Genetically engineered wheat shows unexpected ecological behaviour Innen letölthető)

Elszabadultak a génmódosított növények - Index (Hoppá bazdmeg erre varrjál gombot Dívány meg szarházi Venetianer!!!)

Úgy tűnik joggal aggódtak Európában a genetikailag módosított növények használata miatt. Az Egyesült Államokban bebizonyosodott, hogy nem lehet megakadályozni e növények terjedését. Az ellenálló fajok felboríthatják a természet ökológiai egyensúlyát.

Az MSZP a génmegőrzést is elsodorta - Magyar Hírlap

A volt kormány mulasztása miatt veszélybe került a magyar növények genetikai állománya és veszélyben van az érdi génbank fennmaradása! 

Alkotmányos mulasztást követett el a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány azzal, hogy nem gondoskodott az átfogó nemzeti génmegőrzési program megalkotásáról és végrehajtásáról. Emellett megfeledkezett a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladatnak megfelelő intézményi és finanszírozási háttér megteremtéséről is – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Az intézetek fenntartása így bizonytalanná vált, veszélybe került az érdi génbank léte. 

Itt a Fidesz beismerése: Orbán Viktor tényleg találkozott Lauderrel - Hírszerző (Ennyit arról, hogy a Fideszt érdekli a hazai természet és környezet állapota...)

Valóban találkozott Orbán Viktor miniszterelnök a sukorói kaszinóberuházás egyik megálmodójával, Ronald Lauderrel - tudta meg a Hírszerző. A Népszava keddi számában arról ír: a miniszterelnök még ellenzéki párt elnökeként egyeztetett az üzletemberrel, mert szívére vette, hogy "nem kérték ki a véleményét". A részletekkel kapcsolatosan hiába faggatta a Hírszerző a kormányfő sajtófőnökét.

Árpi bácsi fiókái (2000) - Indavideó film

Zsoldos Árpád elhivatott természetvédő, ovisokkal járja az erdőt, madárlesre viszi őket, hogy ha majd egyszer nagyok lesznek, és autópályát terveznek például, jusson eszükbe: a madarakra, fákra mindannyiuknak vigyázni kell.

Rendezte:Fiar Sándor és Tóth Zsolt Marcell

természetfilm.hu produkció

         1 hozzászólás

Címkék: fidesz gmo természetvédelem fotók filmajánló sukoró

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Szív küldi agynak - klímaváltozás bizonyítékok

PPJ         2010.08.18.

Agy küldi agynak, szív küldi szívnek, szív küldi agynak, agy küldi szívnek. Tökmindegy. Annyira azért mégsem. Az utóbbi időben jó pár komment kimoderálásra került a greenr-en. Küldeném tehát az alábbi linkeket - mint bizonyítékokat - azoknak az agyatlan (bocs) szívtelen embereknek, akik klímaváltozás-szkeptikusságukkal nem csak a saját agyukat szennyezik, de szívtelenül(!) a jövő generációktól veszik el a lehetőséget egy normális életre. Mert ha egy klímaszkeptikus vagy, akkor nem csak magad győzted meg arról, hogy a szar édes, de más embereket is szarral kezdesz etetni. Azt pedig én nem tűröm. Nem csak azért, mert (valószínűleg) egy kompetencia és ügybe vágó diploma nélküli nethuszár vagy, hanem azért is, mert nincs igazad. Tökéletes tájékozatlanság egy tökéletesen felborult tájékoztatású világban. Ahogy a vallásosság újbóli felvirágzása sem függetleníthető a médiumok mai formáitól és hatásaitól, úgy a klímaszkeptikusság sem! Hiszen mit is higgyen egy átlagpolgár, mikor például GMO ügyben az egyik oldalon egy agrármérnök ökogazda mondja, hogy nem jó a GMO, a másik oldalon meg egy (szarházi) akadémikus nyomatja, hogy "nem kell félni, nem fog fájni, úgyis lenyomják a torkunkon, hülye az összes, aki anno a moratóriumot bevezette"? Ilyenkor kinek higgyen az átlagember, aki épp újságot olvas, autóban ülve rádiózik, vagy tv előtt tesped? Kinek higgyen olyankor az ember, mikor a dunakeszi tőzeglápról a hatóság (lefizetett) embere azt mondja, hogy nem láp, a civilek által felkért MTA, meg azt, hogy védendő ősláp van ott? Kinek higgyen az átlagember, mikor az egyik oldalon sorra jönnek a hírek az aszpartám (mesterséges édesítőszer) ártalmasságáról, mire a másik oldalon (általában a Coca-cola által finanszírozva) sorra jönnek a cáfolatok?

Úgyhogy megértem én a helyzetét az átlagpolgárnak, aki egyszer és mindenkorra való tájékozódni akarása közben téveszmékhez nyúl és tévutakra tér, de könyörögve kérem, hogy saját és embertársai jövője érdekében, kicsit nézzen jobban utána a dolgoknak, ne higgyen el semmit sem elsőre!

Jöjjenek tehát az általam a nyár alatt talált klímaváltozáshoz köthető bizonyítékok: 

Mi okozza az utóbbi idők természeti csapásait? - Kossuth rádió (remélhetőleg a linkre kattintva sokáig hallgatható az adás, de lementettem a biztonság kedvéért :D)

Mi okozza az utóbbi idők természeti csapásait? - Kossuth rádió by greenr

A szombati Esti beszélgetés a Földről témája az időjárás és az éghajlatváltozás, az éghajlati modellek. Idén télen a korábbi évekhez képest szokatlanul nagy mennyiségű hó esett, majd májusban és júniusban ránk szakadt az ég, záporok, zivatarok, jégesők és szélviharok okoztak hatalmas károkat, a megáradt folyók és patakok településeket öntöttek el, házakat döntöttek romba.

Volt pusztító árvíz Franciaországban és Pakisztánban is, az amerikai kontinensen szélviharok, hurrikánok tomboltak, Oroszországban pedig nagy területen ég az erdő a szokatlan forróság és szárazság miatt. Vajon ezek a jelenségek csak az időjárás kilengései vagy már az éghajlatváltozás jelei? Mit mutatnak a klímamodellek?

A műsorban megszólaló Mika János éghajlatkutató több mint harminc éve dolgozik az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, elsősorban klímamodellekkel foglalkozik. Tudományos munkáját a Meteorológiai Világszervezet rangos díjjal ismerte el, és több alkalommal felkérték az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tanulmányainak véleményezésére. Mika János 2007 óta az MTA doktora, két éve egyetemi tanár az egri Eszterházy Károly főiskolán.

Megmutatja a klímaváltozást a Google Föld - Index

"Digitális térképen mutatja be a brit energiaügyi és klímaváltozási minisztérium, hogy a globális felmelegedésnek milyen hatása lesz a bolygónkra."

goog450

Jéghegy, tűzvész, árvíz és hullócsillagok - Időkép

A "Máshol a nagyvilágban" részt ajánlom az időkép rövid hírösszefoglalójából. Pl.: "Mindeközben Indiában, Kínában és Pakisztánban számunkra felfoghatatlan méretű árvizek és földcsuszamlások mintegy 1 millió házat romboltak le csak az utóbbi 3 nap során, és bizonyos források szerint Kína egy tartományában egy kb. 50.000 négyzetkilométernyi (fél Magyarországnyi) terület egyszerűen 'eltűnt' (tóvá változott.)"

Láss planetárisan! - NOL

"Azzal pedig végképp nehéz címlapra kerülni, hogy a szénre, az olajra és a gázra épülő energiarendszer a bemeneti (energiahordozók) és a kimeneti (gázok, korom, salak) oldalt tekintve is teljességgel fenntarthatatlan. Akkor már inkább a klímaváltozás – azt könnyebb megérteni, és az eredeti világképünkbe (hogy ti. mindenhatóak vagyunk, és a Föld arculatát mi formáljuk) is jobban beleillik."

Szombatra kimerül a Föld - FN.hu

"Az emberiség eddigi történelme során meg tudott élni a természeti tőke biztosította kamatokból – ami azt jelenti, hogy kevesebb erőforrást használt fel vagy szén-dioxidot bocsátott ki évente, mint amennyit a bolygó bioszférája újra tudott termelni vagy megkötni volt képest, az adott évben.

Az ökológiai túllövés állapota csak korlátos ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. E degradáció jelei már tapasztalhatóak például a vízhiány, elsivatagodás, a talajok pusztulása, csökkenő szántóföldi hozamok, erdőírtás, a fajok gyors kihalása, halállományok összeomlása, vagy a globális klímaváltozás formájában."

         1 hozzászólás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Balatonkörbebicaj beszámoló

PPJ         2010.08.17.

Augusztus 9-től 13-ig körbetekertük biciklivel a Balatont. Azért ennyi idő alatt, mert ez nem egy teljesítménytúra, túrdefranszozni nem itt kell (később kiderül, hogy van egy nyomós ok, ami miatt lehetetlen is lenne).

Pacsker: Kerékpárút Tihanyba - a "halálemelkedő"

Szóval azért ennyi nap alatt, mert ismerdmeghazádat mozgalomként, mi megálltunk a látnivalóknál, a természeti- és kulturális értékeknél. Nekünk a Balaton nem egy vékonyka sárgaszélű kerépárutat jelentett (ami kikerüli Tihanyt), hanem bizony nekünk a Balaton Tihanyt is jelentette, az ottani Apátságot, a Tihanyi-visszhangot, a kilátást, egy kis sétálgatást és forráskútból való frissítő arcmosást.

Arról nem írok, hogy ki mit vigyen magával. A szerszámkészlet, néhány pót-alkatrész és a defektjavító készlet mindig jól jöhet. A naptej és baseball-sapka kombó szükségességére pedig minden ember rájön már a második verőfényes nap után.

A váz a két láb közét nem sokszor hagyta el

Az egy dolog hogy a MÁV kerékpárszállító vagonban 16 férőhelyre van 40 kerékpár bezsúfolva. (Mégis mit vártak főszezonban? Miért nem kapcsolnak fel még egy kerékpárszállító kocsit? Tán még ülőhely is jutna így a tekergőknek?) Viszont! Nem meglepő, de annál sajnálatosabb módon a turizmus sincs jelenleg felkészülve a kerékpáros túristákra. Már otthon (az Itthon.hu segítségével) kinéztük, hogy miket akarunk megnézni. Sajnos nagyon sok dolgot ki kellett hagynunk a látnivalók közül, amiért a turizmus jelenleg nincs felkészülve a kerékpáros túristákra. Ugyanis sehol sem tudtuk letenni a bicikliket! Gondoljatok bele: két jóféle kerékpár, csomagtartókkal, rajta egy-egy kerékpáros táska, plusz sátor, polifoam, hálózsák, innivaló, száradó törölközők. Fel volt cuccolva a farunk rendesen, no.

Pacsker: Kerékpáros túrázás - felcuccolva

De így nem lehet őrizetlenül hagyni a kerékpárt, míg gyalogos ösvényen bazaltorgonákat néznénk, vagy Aranyház gejzírkúpot. A TourInform irodák nem voltak olyan kedvesek, hogy megengedjék, hogy otthagyjuk a bicikliket, míg gyalogosan nézelődünk. Őrzött parkolók sehol sem voltak. Egyedül a Szigligeti várnál volt olyan kedves a pénztáros néni, hogy látta, nagy csomaggal gurulunk, és szemmel tartotta a házfalnak döntött bicikliket, mert a pultjából 5 méterről pont rálátott. Nagyon köszönjük ezúton is Neki, hogy így megnézhettük a várat! De a neves kilátók, tanösvények és a biciklivel nem megközelíthető értékek így ki lettek húzva a látnivalók listájáról. A Balaton nincs felkészülve a valódi biciklis túristákra, csak a "Fahrrad verleihen, nincs egy szál csomag se, bankkártya a zsebben" féle puritán biciklis emberkékre.

Repül a muskotály, ki tudja hol áll meg

Azt gondolná az ember, hogy ha van egy Balaton Körút nevű út, akkor az kiépített, ápolt, karbantartott, már csak az előbb említett németechen emberchenek miatt is. A bicikliutak minősége azonban igen változó volt. Volt ahol olyan sima, hogy azt hittem az új Airbus A380 vagyok és felszállni készülök. Aztán volt a normál kerékpárút minőség, két sáv szélességben, felfestett felezővonallal. Aztán volt ennek a be/ránőtt fűvel szűkített verziója. Volt még az egysávos "ha szembe jönnek akkor frontális ütközés" című móka. De Balatonöszödnél még ez az egysávos is cifrázva volt spontán feketelyukakkal és galaktikus gátrendszerrel. Előre az ilyesmit nem látja az ember, csak mikor már az első kerék a nyakánál van és az első kosárból messzire repül a 1,5 L kis műanyag hordócskába töltött B.boglári muskotály, akkor néz vissza, hogy "miafaszánkó?". Apropó Balatonboglár. Valamiért ott a döntéshozók úgy gondolták, hogy jópofa dolog a fák gyökere által felgyűrt aszfalt-akadálypályát bringaútnak hívni és mivel a mókájukat és örömforrásukat nem akarják könnyen elveszteni ezért a so called "bringaút" melletti útra még egy "kerékpárral behajtani tilos táblát" is tettek végig. Gondolom az irodájuk rálátással bír a szakaszra és fogadásokat kötnek. Szóval amire már az elején ki akartam térni a Balatonkörbebicaj túrdefranszos felfogásával kapcsolatban az az, hogy egy országúti kerékpár kereke 30-40 km/h-s sebességnél tuti 8-assal térne haza erről a körtúráról.

Mennyi az annyi

Érdekességképpen annyit, hogy január óta gyűjtöttük minden fém kétszázasunkat egy malacperselybe. Olyan 25-30 ezer össze is jött, amihez már csak egy kicsit kellett hozzáadni, hogy kényelmesen túristáskodjunk az 5 nap alatt. A teljesen értelmetlen kempingpénzt (nyáron amúgy sem nagy cucc palackból hideg vízzel leönteni magad az erdőben zuhanyzásképp) inkább értelmes gasztronómiai "ügyekre" :) költöttük. Azaz nem hotdog-hamburger-sültkrumpli volt az élelem, hanem pl. badacsonyi bor és egészben sült fogas, no meg a csárdák kínálata. Apropó csárdák. A Zsindelyes csárdába Balatonudvarin ne menjetek, mert "átszabják" a fejeteket. "Egészen véletlenül" a 3e ft-os Csülök tál helyett 4e ft-os Csárda tálat hoztak ki és még a pincérnő elkezdte bizonygatni, hogy én rendeltem rosszul és biztos nem emlékszem, hogy mit rendeltem... De ezt a fajta vendéglátást ugye itthon már meg is szokhattuk...

Út a meditációba

A körutat Balatonkenesénél kezdtük, ahol az erdő olyan gyönyörűen boltívesen körülölelte a kerékpárutat, mint amilyen az sehol máshol nem volt. Reggel helyett délben sikerült csak Balatonkeneséről indulnunk az egyik csomagtartó statikai gondjai miatt, úgyhogy jó tanácsom, hogy sok cucchoz masszív csomagtartót vegyetek már eleve. Így ezen a napon csak Csopakig jutottunk. Ott viszont nagyon ajánlom a Malom csárdát, mert sokkal különlegesebb az összes csopaki csárdához képest. Csopakon található továbbá a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, a Ranolder-kastély, nem messze tőle az Olaszrizling-tanösvény. A balatonfüredi parti sétány és a központ a berchtesgadeni Königssee kikötőjéhez és sétányához mérten is szép, akárcsak a Kossuth-forrás kútja, ami az üdítően csevicés, vasas vizével sokkal jobbat tesz a kerékpáros szervezetével, mint akármilyen energiaital. Tihany egyszerűen kihagyhatatlan! Ezek után Badacsony és Szigliget, ami igazán kötelező látni- (és ízlelni :P) való, de persze közte is lehetne sorolni a szebbnél szebb helyeket. A Badacsonytomajon található Folly-arborétumban a világ minden részéről találhatók fenyőkülönlegességek! Badacsonyban a TourInformban nem érti a hölgy, hogy minekünk az összes holmink a kerékpáron van és a nem őrzött parkoló nem lesz megfelelő arra, hogy a szebb helyeket a jellegzetes tanúhegy tetején lábbal bejárva megtekintsük. Így természeti értékeket megközelíteni nem tudván egy pincészetnél kötöttünk ki egy fröccs erejéig. (Az előző mondatom hazugság - kerékpározni és inni EGYSZERRE nem szabad. Előbb a fröccs, utána mehet tovább a tekerés. :D) Szigligetnél gyönyörű a vár és a kilátás (valamint éljen IV. Béla), és szép látnivaló a maga nemében az Avasi templomrom is. Balatongyörökön miután keresztülvezetett minket a kerékpárút az újgazdag vízpazarlók birodalmán (a.k.a. golfpályán), érdemes letérni a kerékpárútról és a turistatérképen jelzett Szép-kilátóhoz feltekerni, mert megéri a látvány, s nem véletlenül "szép" a kilátó neve. Keszthely szinte egy egész napot kívánna. Romantikus sétálóutcája és főtere van. A Festetics-kastélyt (ismételten a kerékpárokra "senki fia" nem volt hajlandó ügyelni) csak kívülről láttuk. Pacsker: 400 éves kocsma!Keszthely után a védett gesztenyefasor ad kellemes árnyékos menetszelet, majd Fenékpusztánál a kerékpárutat jelző tábla alatt kiszúrja a szemünket a felirat, hogy "400 éves Vámház, Berki Betérő" és tényleg, a 400 éves kocsmában korhű belsőre és olcsó árakra leltünk. Balatonberénynél a Csicsergő-félszigetről hiába írták az interneten, hogy csodás madárvilága van, ott nemhogy kiépített tanösvény, de még csak egy keskeny szúnyogos dzsindzsás út sem volt, hogy megtekinthessük.

Innentől kezdve viszont "délipart" van kérem. Monoton táj, egybeolvadt üdülőövezetek, ahol már a polgármesterek sem tudják, hogy melyik városhatár hol kezdődik. Hosszú kilométereken át csak egyetlen egyenes út, a hajtás végig elől legnagyobb, hátul legkisebb tányéron. Meditáció a javából. A két kar bemerevedik, a nyak nem mozog, a szem előremered, mert nincs hova és mit bámészkodniuk. Ez maga az ÚT. A térd már úgy forog, mintha egy másik szellemé lenne, már nem érzem, hogy az én testem hajtaná a pedált, csak suhanok, mintha az magától értetődő lenne. Fonyódnál megnézzük a Balaton leghosszabban benyúló mólóját. Balatonboglárnál megállunk egy nagy hordó alakú bódénál, ahol kimért muskotályost vásárolunk. Balatonöszödnél arra gondolok, hogy két év múlva milyen lesz Orbán beismerő beszéde, és, hogy akkor fog eljönni az ökológiai politika ideje. 

A déli partot "nyomatva" az ember tulajdonképpen csak végig az északi partot kívánja, azt irigyeli, mert az nem monoton, az nem üdülőövezet üdülőövezet hátán, hanem olyan szép "táj-as". Siófoktól vonat visz minket haza. Szép élmény volt, amit bátran ajánlunk megtapasztalásra!

Pacsker: Vonattal hazafelé. A szupercellák már nem minket értek.

         8 hozzászólás

Címkék: vélemény balaton turizmus kerékpár bicikli körút balaton körbe

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

 
 
süti beállítások módosítása