A városi (halál)tanya
Találtam ezt a könyvet és az ajánlóját. Most a kritikája következik.
Én ilyen kedves író vagyok, előre lelövöm a poént, ami az, hogy az ökológiát figyelmen kívül hagyni halálos! Mert akármennyire az ökológia kategóriába tartozik ez a könyv: éppen azt hagyja figyelmen kívül!
Mit is akar(j)unk mi termeszteni a városi kertekben?
A város fogalma a kapitalista rendszer óta, de minimum az ipari forradalom óta 'pöppet' megváltozott ugyanis. Már nem csak a kultúra, az innováció, a művészet és a kereskedelem melegágya a város, hanem a nehézipari szennyezések, a hormonként ható melléktermékvegyületek, a közlekedés általi környezetterhelések és a zöld felületek hiánya miatti légszennyezettség melegágya is.
Kertek a városban? Úgy érti a szerző, hogy a saláta szívja ki a földből tavasszal az ólmot, kadmiumot, higanyt? Hogy a gyökértörzses zöldségek (pl. répák), amik különösen nagy mennyiségben tárolják az anyagokat a gyökerükben, a szénhidrogénszármazékokat tárolják vitaminok helyett? Úgy gondolja a szerző, hogy a gyümölcsök viaszos felszínén a tetraklór-metán tapadjon meg? Hogy a gyerekem azt a csapvizet igya, amiből elég pár száz liter és egy kisebb hormonkezelésen átesettnek tekinthető? Nem, a város az utolsó hely ahol fogyasztásra növényt termesztenék!
Először le szeretném szögezni, hogy természetesen nem minden városra és városrészre igazak ezek a szörnyű és alattomos tények. De azért a városok nagy többségében én nem kertészkednék, hacsak nem akarom az addig is túlterhelt szervezetemet még több ritka nehézfémmaradvánnyal túlexponálni!
De a másik megoldás se vezet semmire, sőt csak további pusztulásra! Mert ha nem a város talajában nevelünk fűszerkertet, akkor jön a virágföld és a balkonláda, ugye? De mi is a boltokban árult virágföldek egyik fontos összetevője? A tőzeg! Igen, a tőzeg. Egyenesen a tőzeglápokból! (Így lesz az Auchan árusítható portékája az alatta elterülő tőzegláp!) Tehát virágföldet venni nem menő dolog! Mert a tőzeglápok elpusztításával több CO2 és metán kerül a levegőbe, mint amennyit a legdurvábban kilobbizott és betartatott kormányszintű autómentes és klímabarát program valaha megspórolhatna.)
De akkor mi a megoldás?
A városi emberek mintha elfelejtették volna, hogy a vidék gazdasága az ő eltartója. Onnan jön a zöldség, a gabonából a liszt, a gyümölcs. Ez mindig is így volt. A városok sosem jelentették a kertészetet, "városi tanyát" pedig pláne. Épp azért ment a városba való ember a városba, mert a muzsikakomponáláshoz jobban értett és jobban keresett vele, mint a kapálással. De ez a városi ember még tisztelte a vidéket, mert tudta, az ott kétkézzel és vérverítékkel megtermelt javak tehetik lehetővé, hogy finompékárut és pörköltkávét fogyaszthasson. Én ma ezt a kapcsolatot város és vidéke közt, városi ember és vidéki ember közt egyáltalán nem látom! Öreg hiba ennek elfelejtése!
Tisztelnem kell a vidéki embert, aki hajnalban kel farmerruhában a tíz órai körúti forró kávém tejének megfejéséhez! És ő is tisztelni fog engem, városi embert, amiért meghallgatom az ő vidéki igényeit, és politikusként a felsőbb körökben zakóban tevékenykedem érte és a nemzetért!
Idealisztikus, mi? Működött, nem?
A megvalósuló város-vízió
Minden épített indusztriális környezet -azaz város- útja a megapoliszosodás felé vezet? Mi hajtja ezt a növekedést? Mit bírnak el az emberi kapcsolatok és mit a környezet ezekből a túlterhelésekből?
De tegyük fel, hogy megvalósul: hogy az összes tanya, szer, falu, község, város és nagyváros végül valamilyen módon megapolisz lesz. Honnan jön a gabona a gyorspékségekbe? Honnan lesz cikória vagy kávébab a „fogd és vidd” bolthálózatokba? Honnan lesz virágföld a valódi természettel nem törődő panelekben élő orchidea-megszállottaknak? Mi lesz ha (főleg a rendszerváltás előtt) a Budapest felett, a helytelen műtrágyahasználat miatt a talajvízbe mosódott nitrogénmennyiség eléri azt az ivóvízbázist, amely az egész fővárosét biztosítja? Az aztán emberi populációszabályozás lesz a javából! Nem lesz sok újszülött, aki túlélne egy ilyen nitrit-nitrát szennyezést az ivóvízben!
Nesze neked!
Mindezekért nagyon törékenynek gondolom ezt a mesterséges olaj táplálta városi létet. És ezért mindennek szintén a természettől való eredendő függésünk belátására kellene ösztönöznie minket.
Város és vidék tehát a művi és természetes környezet kapcsolata csak harmónikus módon fenntartható. Ez röviden azt jelenti, hogy ha valóban meg akarjuk védeni a természetet, és fenntarthatóan akarunk élni, akkor amíg nem találjuk fel a beton (vagyis alapanyaga a cement) 'teremtését' (amolyan Isteni módon a semmiből) addig egy grammal sem vehetnénk ki több cementet a Föld "testéből", mint amennyit a lemeztektonika, a vulkanikus működés és mészkőzet képződés "előállít". Nesze neked ökoépítészet!
Nesze neked város és városi kertek!
A város ne legyen tanya, mert a mostani szennyezettségében bármit is termeszteni életveszélyes. A vidék legyen megbecsülve és támogatva, hogy szorgos munkájával elláthassa a város lakosságát!
Tetszett? Oszd meg!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gloucester 2010.05.08. 20:12:42
- a városiasodás folyamata az iparosodáshoz köthető. A földnélküli parasztok lettek a munkásosztály tagjai.
- a mai olajalapú társadalom nem csak a városias életmódot érinti. Alapvetően a vidéken élők sem a tipikus vidéki életmódot folytatják. Olaj táplálta vidéki életről éppúgy beszélhetünk. Ma Magyarországon 10 millió embert tart el az olajalapú gazdálkodás. Ezért a város-vidék párosítás így "vakcsoport"-nak tekinthető.
Általánosságban mondhatjuk, hogy a vidéken élők elfelejtetté az önfenntartó, tanyajellegű gazdálkodást.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 20:28:38
a másodikkal is egyet értek: olajtáplálta lett a vidék is, bár kisebb mértékben lett e miatt szennyezett mint a város a gyáraktól,
de kétségtelen, hogy a vidék társ.-i szerkezete i szétesett az olaj mezőgazdasága miatt.
én városból és vidékből is a hagyományosat pártolom.
kotkodák 2010.05.08. 21:02:51
Persze a folyamszabályozás, lecsapolás előtti ártéri gazdálkodás egy még korábbi és szép példa amire gondolni lehet. A jobbágyfelszabadítás előtti társadalmi szerkezetet gondolom nem sírod vissza.
Gloucester 2010.05.08. 21:11:52
A városokban (nehéz)ipari termelés folyt, illetve kereskedelmi központ lett. A mezőgazdaságba egyre kevesebb emberi munkaerő kellett a technológiai fejlesztés révén. A kialakult munkaerőfelesleg szintén városokba költözött. Innen ered az aránytalanság a város és vidék között. A vidék városiasodásáról beszélhetünk. Ez kifejezett célkitűzés volt mindig.
A vidéket is szennyezettnek tartom, természetesen nem légszennyezettnek, de semmilyen olajnélküliség nem mutatható ki a falusias életmódban. Téves elképzelésnek azt tartom, hogy a vidék jelentős előnnyel rendelkezne a várossal szemben egy önfenntartó életmódra való rákényszerítés bekövetkeztekor. Tudásban semmiféleképpen nem, környezettudatos életvitelben úgyszintén nincs különbség, tulajdonbiztonság kérdésében is kétségeim lennének.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:14:08
természetesen nem sírhatjuk vissza ami már megtörtént és mivel ahol jelenleg állunk is teljesen más szitu, ezért a jövőbeni megoldásnak is teljesen másnak kell lennie, mármint kivitelezésében. tehát nem sírok vissza feudalizmust. bár akkor még a földesúr tudta kinek a földesura és a jobbágy is hogy kinek a jobbágya, ami ugye a globalizmusnak meg a technobürokrácia EU-s intézményeinek köszönhetően már egyáltalán nem áll. a paraszt nem tudja milyen feletteshez menjen pereskedésért, ahogy a brüsszeli agrárszakember sem tudja, hogy kiknek a mindennapi megélhetése (feje) felett hozott éppen egy nemzetközi szintű döntést.
nem tudom mit tegyünk pontosan, csak nagyjából. de a problémákat legalább már lassan feltárjuk.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:15:50
Gloucester 2010.05.08. 21:31:52
dernarmot 2010.05.08. 21:35:42
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:48:13
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:49:28
respecta /01 2010.05.08. 21:49:50
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:58:38
hol? mi volt a címe? mikor?
respecta /01 2010.05.08. 22:14:25
Sajnos címet és időt nem tudok írni, mert éppen kerestem valami nézni/hallgatni valót és belebotlottam pont az általad említett témába. Estefelé járt már...
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 22:22:39
respecta /01 2010.05.08. 22:36:09
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 22:47:39
respecta /01 2010.05.08. 23:07:44
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 23:30:31
pazarlás 18 körül
ecopolis 21 körül
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.05.09. 17:43:34
Ez nem egészen világos.
en.wikipedia.org/wiki/Urban_agriculture
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.09. 18:07:28
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.05.09. 18:21:53
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.09. 20:16:24
Netmaster 2010.05.10. 04:32:31
Az általad említett problémáról amúgy szintén szót ejt a könyv, idézetek következnek: "A legáltalánosabb szennyező anyag ezeken a területeken az ólom, amely az autók kipufogókázaiból csapódik le az utak mentén, és beszivárok a talajba [...]. Ugyanakkor nem minden növény építi be a szervezetébe, így például biztonsággal ehetünk almát, paradicsomot, tököt. A leveles zöldségek viszont felszívják a mérgező anyagokat is, éppen ezért érdemes őket emelt ágyásban vagy földládában termeszteni", "a saláták, leveles zöldségek külső leveleit nem tanácsos felhasználni, emellett időnként 1%-os ecetes oldattal le kell mosni a leveleket és a gyümölcsöket". Nem teljes, gondolom nem is elég biztonságos, de a semminél jóval több.
Szerintem a fő gondolat pont az, hogy habár a város nem vidék, de ilyen alapvető tevékenységgel jó, ha megőriz valami kapcsolatot az ember, és ezzel a város-vidék kapcsolat is erősödik. Baromi jó lenne, ha az iskolában ilyesmit is tanulhatna, gyakorolhatna az ifjúság (biológia, kémia, földrajz, történelem, négy tárgy, amivel mind van közös része). Mit gondolsz, a betonrengetegben éldegélő városlakó fog élhető városi környezetet kívánni, követelni, teremteni magának, vagy aki ehhez hasonló lépéseken keresztül maga is átéli, gyakorolja a környezettel való harmonikus(abb) együttélést? Még a végén olyan "hülyegésekkel" is elkezdenek foglalkozni, mint a komposztálás, vagy az esővíz gyűjtése... És ott van a közösségi gazdálkodás lehetősége, ami egyben értékek mentén történő közösségépítés.
Sokféle lakás, helyszín van, egy budapesti belvárosi lakásban, panelben korlátozottak a lehetőségek, de vannak kisvárosok, külvárosok, forgalomtól és szennyezéstől kímélt(ebb) városi területek is. Nem kéne zsigerből elvenni tőlük a lehetőséget.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.10. 11:54:43
emelt ágyásban ugyanúgy lecsapódik az ólom és a külön virágládáról is leírtam a véleményem.
annyit írtam, hogy óvatosan, különben azt se fogják tudni mitől állt le a májuk: "pedig én csak kertészkedtem"...
Városi légszennyet magával mosó esővizet se nagyon használnék...
Érted? Szép meg jó, csak mérgező...
Éppen ezért a vidék megőrzésében látom a lehetőséget, és az ott megtermelt jó termények városi piacos eladásában. A város épen azért lett város mert nem zöldséget akar gyomlálni hanem egységnyi idő alatt több munkát elvégezni - komponálni, írni, tervezni, alkotni.
Szóval inkább legyenek tisztában a vidék azon fontosságával, hogy eltartja a várost, mintsem hobbikertészkedjenek a saját nyirokrendszerük kárára a városi népek.
Netmaster 2010.05.10. 15:53:32
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.05.10. 16:18:51
Hát akkor olvass utána! Az internet nem csak arra való, hogy belekiabáljuk a saját gondolatainkat.
Nézd meg az afrikai, ázsiai, délamerikai példákat, nézd meg Detroit zöld várostervét ( articles.latimes.com/2009/dec/27/nation/la-na-detroit-farms27-2009dec27 ), nézd meg, mit hozott össze Will Allen (Growing Power).
A leendő környezetmérnök is utánaolvashat, nem árt neki. ;)
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.10. 22:59:18
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.10. 23:04:40
Természetesen vannak precízen kidolgozott példák, de a legtöbb ember még ezeket a nehézfémeket se ismeri, nemhogy azt tudná, hogy a talajban van. Ezért nem lehet tömegeké ez a megoldás. Will Allen láthatóan érti a dolgát.
rg68 · http://www.avarositanya.hu/site/ 2010.06.04. 13:07:39
Most találtam meg a könyvkritikádat, gondolom érdemes rá válaszolnom.
A könyvet én írtam és a kritikád alapján úgy tűnik nem olvastad, hiszen egy kiragadott részt veszel górcső alá, ahelyett hogy vetted volna a fáradtságot a könyv elolvasására.
A könyv nem csak arról szól, hogy kerteket kell alapítani a városokban, van benne egy elég vaskos rész az ökológiai szempontú háztartásvezetésről, a közlekedésről, a termények tartósításáról, energia és víztakarékosságról, és még számos dologról. Sehol a könyvben nem írok arról, hogy a városi földben kellene termeszteni, alapvetően földládákat, vagy emelt ágyásokat ajánlok, de még arról sem írok, hogy mindenképpen hasznon növényeket kellene termelni, hanem arról, hogy termeljünk bármit, ami zöldebbé teszi a környezetünket és a gondolkodásunkat.
A könyvkritika műfajának egyik legfontosabb eleme az, hogy a kritikus először elolvassa a könyvet, esetleg megnézi a honlapot, és utána alkot véleményt. Ezt úgy tűnik kihagytad...
Valamelyik hozzászóló említi Will Allen-t és a Growing Power mozgalmat. Városi kertészek, mégpedig a nagyváros kellős közepén. A tavalyi évben a Times magazin Amerika 100 legbefolyásosabb emberei közé választotta, talán nem véletlenül.
Másik példa az amerikai közösségi kertek szövetsége. 18 ezer közösségi kertet tartanak nyilván, 18000! Ezekben nincsenek benne a gerilla kertek, sem az iskolai kertek, sem a "backyard gardening", a városi tanyák. Ugyanez a közösségi szemlélet működik Angliában, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, és még sorolhatnám. Egyre inkább azt gondolom, hogy nem is a kert itt a lényeg, sokkal inkább a közösségépítés, és a közös és tunyaság legyőzése. Ez nem megy itt Budapesten és Magyarországon.
Egyszóval ajánlom a könyvet mindenkinek, aki az önfényezés helyett más gondolatokra, esetleg szélesebb látókörre vágyik, a fiatalos lendület helyett apró lépések taktikáját választja és valóban tenni akar a saját és környezete érdekében.
A könyv honlapja itt érhető el:
www.avarositanya.hu
Üdvözlettel
Rosta Gábor
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.04. 13:47:25
Te pedig úgy teszel, mintha nem olvastad volna el ezt a rövid kritikát ami a környezetkémiai veszélyekre hívja fel a figyelmet. Ha a könyv nem szól erről, akkor semmiről sem szól. Legyen akármilyen ökológiai szemléletű (ami most nagyon menő), de ha a városi talajban (egyesek antroposoil-nak hívják, de én és talajprofesszor Édesanyám még talajnak sem neveznénk) lévő szennyeződésekre nem hívja fel a figyelmet, akkor mit sem ér. Természetesen nem vitatom a zöldülés szükségességét, de felhívom a figyelmet, hogy vannak "láthatatlan" anyagok! Ezek után ne csodálkozzunk, hogy miért lesz ólommérgezett a gyerek, mert igen, a növény akkumulálhatja, nem csak a levegőből szívhatja be!
A földládákat felejtsd már el! Ha tudnád, miből készül és honnan van a kertészetekben árult virágföld, akkor lennél igazán ökológiai szemléletű! Addig csak a tőzeglápokat pusztítod egy elérhetetlen városi ideológia reményében. A vidék helyreállítása a lényeg, nem a városiak lelkeinek látszólagos megnyugtatása!
Üdv: Pacsuta Péter János
Gloucester 2010.06.04. 16:21:00
Csak az angol példához szólnék hozzá. Én annyira nem tudok hanyatt vágódni az angol városi kertészettől. Mindent felügyelni akarnak és mindent vegyszereznek, ami a fajok megcsappanását eredményezi. A kacsaúsztatóik gyönyörűek, de borzasztóan egysíkúak, fajszegények. A Balatonhoz és Tiszához szokott szemem fanyar mosolyt csalt az arcomra, amikor megláttam a kacsaúsztatóban próbálkozó horgászokat. A kertészetük minden bizonnyal magas színvonalú és példaértékű, ugyanakkor a faimportjuk és fatüzeléses megoldásaik valahogy sosem kerülnek megemlítésre. (BP tevékenységét a Mexikói-öbölben meg sem merem említeni. Így nagyon könnyű ilyen mesterséges áltermészetet kialakítani.) "A hülyeség kora" c. filmben központi szerepet kap a szélerőművek ellen intézett lakossági ellenállás.
Az angolokat nem tudom példaértékűnek tekinteni.
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.04. 17:44:32
@Gloucester: teljesen másról beszélsz.
Nézt meg pl. őket:
www.incredible-edible-todmorden.co.uk/
Gloucester 2010.06.04. 18:24:32
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.04. 18:44:19
Két év alatt szép eredményeket értek el.
Miért kell egész Anglia összes baját a nyakukba varrni?
Megoldásaik Magyarországon is megvalósíthatóak, és nem ők találták fel a spanyolviaszt.
Lehet könyvismertetőket írni úgy, hogy a kezünkbe se vesszük a kérdéses könyvet, lehet filozófálni, hogy mit kéne tenni, és akkor milyen jó lenne, meg lehet cselekedni is. Amibe belefér az utánaolvasás is ;)
Gloucester 2010.06.04. 18:55:14
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.04. 23:16:43
Amúgy Glou-nak adok igazat. Nem tehetünk úgy hogy azt hisszük zöldítünk, közbe meg 3. világbeli helyeket zsákmányolunk csak ki. Szép példa erre ez is. nol.hu/tud-tech/zold/keletre_tart_a_szendioxid
Azt hittük, hogy zöldül Európa, de ez csak az adminisztráció, a valóság az, hogy minden (főleg a környezetterhelés) csupán máshová tolódott! Szerintem ezt érti Glou az alatt amit kifejtett.
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.04. 23:25:57
(És utána ugyanezt vezesd le pl. a transition towns / átalakuló városok kapcsán, mely szintén angliai kezdeményezés, szintén nagy hangsúllyal a közösségi kerten:
www.transitionnetwork.org/
lmv.hu/atalakulo-varosok/12lepes
lmv.hu/atalakulo-varosok/de )
Illetve szerinted mit tehet valaki ma, Angliában akkor, hogyha a lokális élelmiszerfogyasztásra áttérés, az önfenntarthatóság célja elpusztítja a világot (pláne szemben azzal, mintha csak maradna a seggén)? Lőjje főbe magát? Az elfogadható megoldás, vagy az elrohadó hulla túl sok ólmot juttat az antroposoilba?
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.04. 23:53:20
úgy beszélsz, mint aki meg akarja menteni a bálnákat de nem érti, hogy annak a környezete milyen bonyolult, s ezért nem figyel se a planktonra, se a tengervíz ph-jára....
Gloucester 2010.06.05. 00:01:16
Jand belinkelt egy Magyar Narancs oldalt, amiből idéznék:
"... másodlagosnak tartja (Rosta), hogy a városi tanyákon termelt élelmiszer versenyképes-e a nagyüzemi mezőgazdaság áraival. Az is kérdéses, lehet-e a körúton belül egészséges paradicsomot, hagymát, karalábét, paprikát, répát termelni. A pesti talaj meglehetősen szennyezett, a földet egész biztosan a városon túlról kell hozni, s a légszennyezés hatásáról is megoszlanak a vélemények. "Az ólom veszélyes, de ezt már kivonták az üzemanyagokból. A többit le lehet mosni vízzel is" - állítja Rosta. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoporttól viszont óvatosságra int. "Bizonyos növények belsejébe eljut a szálló por és ezzel az aromás szénhidrogének. Leveles zöldséget nem ültetnék a városban, de uborkát, paradicsomot talán igen. Az új autópálya-törvény szerint egy bizonyos sávot ki kell sajátítani az út mellett, ahol nem folytatható mezőgazdasági tevékenység."
Aki azzal érvel, hogy megszűnt az ólomveszély az autók üzemanyagának kivonásával, annak a véleményét nagyon-nagyon óvatosan kezelem.
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.05. 00:36:06
Megpróbálom együtt szemlélni a dolgokat, de nehéz elfogadnom azt az érvelést, hogy a bálnák környezete bonyolult, a legegyszerűbb, ha gyorsan levadásszuk őket.
(Illetve akárhogy olvasom, még mindig nem értem, mi köze van Kínának és Bangladesnek ahhoz, ha egy angol kisváros helyben akarja megtermelni az élelmiszert. Milyen gyárakat telepítenek ki?)
@Gloucester: túl sok változást akarsz egyszerre. (Plusz, honnan tudod, hogyan fűtenek?)
Direkt le is írják: apró, megvalósítható célokban gondolkoznak. Utána mennek tovább a következő apró célig.
Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy szép elméleti megoldások helyett gyakorlati eredményeket szül.
Jand linkjét nem találom, de ez megint szalmabáb érvelés. Ki akar a nagykörúton belül termelt élelmiszeren élni?
Hasonló példa a városi biciklizés: úgy érveltek, mintha két eset lehetséges: vagy marad mindenki autóban, vagy sétálóutca lesz mondjuk egész Budapest. Aki esetleg biciklire ül, az autók ellenében, az csak a saját egészségét veszélyezteti, és látszatmegoldással hitegeti magát.
Gloucester 2010.06.05. 01:05:57
www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=21457
Hülyeség kora c. film ide vonatkozó részei:
www.youtube.com/watch?v=czRU-baYeyU&feature=related
www.youtube.com/watch?v=PVYmkX4SEK4&feature=related
Ha akarod megérted, ha akarod nem.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.05. 01:07:26
nem elég forrás az egyetemi oktatás színvonala? országos szinten elismert oktatók (akik nem titok, hogy országos szinten elismert környezeti kármentesítő céget vezetnek) tán hülyeséget mondanak a diákoknak? a talajtan professzora - drága Édesanyám - tán szintén rosszul tudja? nem vagyok neked elég hiteles forrás? ha valamiről nincs azonnal linkelhető forrás, akkor az nem is úgy van? tegyem linkelhetővé az egyetemi jegyzeteim? vagy magam? direct link és embed a tanult gondolatainkhoz?
Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.05. 07:39:55
@Pacsker: A városi ember szűkebb környezete, amire közvetlen hatást tud gyakorolni, a város. Ami éppen most megy át egy nagyon izgalmas átalakuláson.
"nem elég forrás az egyetemi oktatás színvonala?"
Ugyanarról az egyetemről beszélünk?
biopunk.hu/2010/05/25/alkalmazott-bolcseszet/
Bevallom, a magyar antropogén talaj és az angol anthrophogenic soil mellett az antroposoil egy ügyetlen blöffnek tűnik.
Ezért kértem, hogy adják forrást (ami nem csak link), de elfogadom, hogy SzIE-szleng, amit írásban senki sem használ.
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.05. 08:15:42
Gloucester 2010.06.27. 19:59:06
www.hg.hu/cikk/epiteszet/9805-szenvedelmes-kerteszek-mentik-meg-varosainkat
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.27. 19:59:50
PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.07.27. 12:50:00
Kedves Miri!
Szakember és módszer is van erre, az emberekben azonban (ön a tisztelt kivétel) még nem alakult ki igény arra, hogy érdekelje őket, mit isznak, mit esznek. (Ha ez a tudás (miből van a táp-lá-lék) visszakapcsolódik (feedback) a rendszerbe, az emberek tudatába, akkor az egész kapitalista rendszer úgy omlik össze, ahogy van...)
A Bio-DeTecht Alkalmazott Környezetminőségi és Mérnöki Szolgáltató Kft. például pont olyan ügyekkel is foglalkozik, hogy milyen a talaj, a víz, milyen szennyezők vannak benne és azt hogyan lehet helyrehozni, eltávolítani. Egy érdekes cikket olvashatsz a témában ettől a Kft.-től itt: www.inventor.hu/eko/jury/palyaz/biro.pdf
A pontos diagnózishoz tudni kell a helyet, a domborzati és vízrajzi tényezőket, mert már ebből is sok minden megállapítható. A területen lévő, vagy a környező növényzet is indikátorként szolgálhat a talaj állapotára. Figyelni kell a szerves szennyezőket és a nehézfémeket egyaránt, vízben is és a talajban is.
Vizsgálni elég egyszer és abból megállapítani, hogy mit érdemes továbblépni. Inkább a vizsgálat mindenre kiterjedő szélessége, ami fontos. Az ÁNTSZ pl. nem vizsgál a vízben hormonvegyületeket (ezért hazudja egész Magyarországnak, hogy egészséges a csapvíz...).
Hogy felvegyük a kapcsolatot, a pontos részleteket megírhatod a peterpacsuta AT gmail DOT com-ra.
Üdvözlettel: Pacsuta Péter János, természetvédelmi mérnök