A közgazdaságtudomány végórája

PPJ         2010.03.14.

Beszélgetés Hazel Hendersonnal

Az angliai születésű autodidakta Hazel Henderson az amerikai környezetvédő mozgalomban érett "alternatív" közgazdásszá, jövőkutatóvá, lapszerkesztővé, számos jónevű kutatóhely munkatársává.

A teljes beszélgetés itt olvasható. A beszélgetés a 3. Part nevű ökológiai folyóirat 1. számából származik. A 3. Part azoknak készült anno, akik a környezettel, egymással és önmagukkal való együttélés új útjait keresik. Még most is mily aktuális!

Itt egy általam kivonatolt rövidített verzió lesz közölve, amiben főleg a természethez kötődő kapcsolatunkról lesz szó: 

Kérdező: A könyveiben azt írja, hogy a közgazdaságtudomány álruhába bújtatott politika, nem tudomány, ezenkívül a közgazdaság különböző fogalmait is kritikával illeti - szinte az egész tudományt. Miért teszi ezt, és mik a mozgatói ennek a radikális kritikának?

H. Henderson: Nos, a mozgatórugói ma már közismertek minden állampolgár számára. A közgazdaságtudomány számításon kívül hagyja a Lét alapvető létrehozóját és fenntartóját, a Természetet: továbbá a mennyiségileg nem meghatározható társadalmi árfolyamokat és emberi problémákat. Van szerepe a közgazdaságnak, természetesen, de ez nagyon is korlátozott. Akkor értelmezték helyesen a közgazdaságot, amikor egyszerűen könyvelést jelentett. A közgadaság akkor vétett, amikor gyakorlatba hozta ezt az egyfajta imperializmust, és megpróbálta úgy kiterjeszteni, hogy mindenre rá lehessen húzni. És ez nagy bűn. Sokdimenziós világegyetemben élünk, a természetes világnak annyi dimenziója van, hogy a gondolat, hogy egyetlen tudományos séma összefoglalhatja e világegyetem minden dimenzióját, vagy akárcsak az emberi tevékenységet - interakciónkat állatokkal, növényekkel, a bioszférával, más emberi teremtményekkel - ez tényleg bűn. A büszkeségünk bűne.

Kérdező: Közelebbről mit kifogásol a közgazdaságban?

H. Henderson: Hol kezdjem?

Kérdező: Kezdjük a GDP-vel

H. Henderson: Egy közgazdász nagyon boldog, ha a GDP feltűnik valahol. Ha most kirohannék innen és elkezdenék autókat törni-zúzni, tönkretenni dolgokat, ablakokat betörni... biztos, hogy ott lenne rögtön a GDP. Előteremteni a javítókat, karbantartókat, üvegest, biztosítót... Mindegyiknek fizetnének is érte. Az ő működésüket persze észrevennék a közgazdászok. Micsoda idióta egy mérce ez a GDP! Összead minden létező jót és rosszat. 

Kérdező: Nem pontosan ez történik az ipari társadalomban is? Kreatív emberi élet helyett világméretű rombolás?

H. Henderson: Pontosan. Az alapvető dolgokat romboljuk szét, hogy a statisztikában a számok kijöjjenek. És ha ez olyan mérce szerint történik, ami a létező jót és rosszat "fejlődés" címszó alatt összedobálja - mind a közgazdaságban és máshol - ez őrültség. Fizetnünk kell majd a levegő tisztításáért, a víz tisztításáért, a toxikus pusztításokért... Aki ezt haladásnak nevezi, annak tényleg pszichiáterre van szüksége! ... És persze az egész a Természeten nyugszik. Különös módon a fiatal Marx mutatott rá erre, hogy a Természet a Teremtő. Marxot valahogy félrevitte a közgazdaságtudomány. Elveszett a tudományos pontosságban, hamis egyenletekben és hamis tudományosságban. Tévútra vitték. Ennek ellenére volt néhány nagyon jó ösztönös megérzése - mint például ez, hogy a Természet az egész dolog igazi teremtője. Abban reménykedem, hogy ezúttal eljutunk a közgazdaság tudományos módszerének radikális kritikájához. Most már tényleg nem maradhatnak többé a közgadászok a maguk kis területén, ki kell lépniük sokkal szélesebb intellektuális síkra: a biológia, zoológia, ökológia, asztrológia, filozófia, szociológia, politika területére. Nem engedhetjük, hogy minden más tudomány az ő nyelvükön beszéljen. Mint mondtam, ez a büszkeség bűne...

Kérdező: Tehát ön szíves-örömest eldobná az összes közgazdasági paradigmát úgy, ahogy van?

H. Henderson: Így van. Tudja... A közgazdászok a legmulatságosabb álmodozók. Nem ismerik el a termodinamika törvényeit, ezért nem értik a termelési folyamatot. Ha a termodinamika törvényei szerint állít fel az ember egy olyan modellt, amelyik kilokalóriában számol, mindjárt látható, hogy minden termelési folyamatban 15% elpazarlódik fűtésre, szennyezésre, és így tovább. Aztán ott van az entrópia törvénye: a folyamat minden mozzanatánál plusz energiára van szükség - ez azt jelenti, hogy egy bonyolult végtermék termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. Termodinamikailag a Természet a leghathatósabb. Gondoljon csak a mi bonyolult világunkra, amely tele van egymást átfedő hosszú folyamatokkal. Csak úgy tűnik, hogy közgazdaságilag jól működik a dolog, de ez azért van, mert sok elveszett energiát teljesen elhanyagolunk, és mert vezet minket a vakhit, hogy bármi áron mennie kell tovább ennek a bonyolult rendszernek. A mi iparunk termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. És a kibernetikából és rendszer analízisből (system-analysis) tudjuk, hogy a rendszer részleteinek megváltoztatása darabjaira robbantja szét az egész rendszert. És ezt csináljuk. Csak apró részleteken próbálunk változtatni, míg az egész rendszer közben teljesen tönkremegy. Tényleg csak azért látszik eredményesnek a közgazdaság, mert annyi benne a homályos pont, és olyan sok tényezőt elhanyagol. Természetesen könnyű megalkotni valamilyen egyszerű illúziót saját magunknak és igazságnak tekinteni, ha elhanyagoljuk a való világ történéseit. Valóban, a közgazdaságtudomány nagyon eredményes abban, hogy NE lássuk, mi történik igazából, és tényleg az, aminek az elején neveztem: politikai álruhában, a közgazdászok vezetnek minket, és bekötött szemmel haladunk a világméretű katasztrófa felé, azt hívén, hogy a "végnélküli fejlődés" útján vagyunk.

Kérdező: A könyveiben a "nap korának politikájáról" (politics of the solar age) beszél, az emberek szövetkezésének, az interdiszciplináris együttműködésnek az új paradigmák, ötletek kidolgozására, az ún. informális szektor erősítésének szükségességére (önsegélyezés, létfenntartó tevékenységek, önkéntes munka, kooperáció, háztartásbéli tevékenységek, a közösségért végzett tevékenységek), a társadalmi jólét és az ökológiai egyensúly újfajta mutatói iránti igényről.

H. Henderson: Igen, ez mind kell, és nagyon fontos az emberek sokirányú tevékenysége. Véleményem szerint a poszt-ekonomikus eljárásmód legfontosabb eszközei a jövő tanulmányozása, megpróbálni kidolgozni különböző módszereket a lehetséges jövőbeli változtatások hatásáról a társadalomra, emberi tevékenységre, ökológiára és így tovább... Ezért hívom magam inkább jövőkutatónak, mint közgazdásznak. A jövőkutatók olyan emberek, akik megpróbálnak túlnézni a társadalom és a tudomány jelenlegi állásán, hogy láthassák a lehetséges jövőt és elkülönítsék a lehetőségeket. Ez ösztönzi az embereket arra, hogy végiggondolják a saját lehetőségeiket és eldöntsék, hogy milyen irányban induljanak a kívánt jövő felé, ahelyett, hogy több dologba fognak egyszerre. Az embereknek szükségük van erre, hogy elkezdhessék megváltoztatni a társadalmat és kezükbe vegyék jövőjüket.

Abban biztos vagyok, hogy szükség van ezekre az álmokra - az embereknek, az egész társadalomnak, a természetnek. Új paradigmákra, ha úgy tetszik.

Másrészt ez a vezetés problémája is. Mindenképpen újfajta vezetésre van szükség ahhoz, hogy az embereket egy ökológiailag és emberileg értelmes társadalmi szerveződés lehetőségéről meggyőzze. A régi vezetés, azok akiknek most van hatalmuk, nem irányíthatnak többé minket - nem bízunk már bennük, mert egy olyan korszak részesei, amelynek közeleg a vége. Azok az igazi vezetők, akik a szomszédságban szerveznek, helyi szinten, alulról, azok az emberek, akik azoknak a dolgoknak a megváltoztatására törekednek, amelyek igazán lényegesek: az élet minősége, ökológiailag értelmes emberi tevékenységek folytatása, helyi erőforrások felhasználása, ön-organizáció. Azt hiszem, nagyon lényeges összehozni az olyan embereket - nem pártokat, intézményeket, nagy szervezeteket -, akiket érdekel a Természet sorsa, a demokrácia kérdése, az állampolgári jogok, azokat a tudósokat, akik nyitva vannak a változások felé, alsóbb néprétegbeli kezdeményezőket és a munkás-megmozdulások vezetőit és részeseit.

Hurrá! Ilyen embereket a döntési pozíciókba!

         16 hozzászólás

Címkék: politika tudomány természet ökológia közgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr441838847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gloucester 2010.03.14. 17:36:50

Most akkor mindenért a közgazdászok a hibásak? Nekem ez így félremagyarázás és bűnbakkeresés. Ennél "picivel" többről szólna ez a tudomány.

Kontárblog · http://kontar.blog.hu/ 2010.03.14. 20:43:19

hát azért tegyük hozzá,minden szervezet(állam)mögé kell egy apparátus, nem csak a jog hálója. mert ha nem számolnánk megtérüléseket, nem választanánk el a magán és közjószágokat...a közgazdaságtan kell, és van létjogosultsága.

Az ember alapvetően kényelmi lény, nem azért nem mozdul a jobb, fenntarthatóbb alternatívák felé, mert nem ismeri őket, hanem azért,mert mindenkiben ottvan a kis közgazda, és azt mondja, igen, megtehetném, de nekem túl nagy lemondással jár...nem éri meg az áldozatot..miért pont én tegyem.

persze,itt is mindenki nagy környezetvédő, de ha én újhagymát kívánok, bejártam 3.boltot, és csak a tescoban találtam,ahol ilyen fehér hungarocelltartóban van,aminek nagyobb az anyagigénye, mitn maga a hagyma, na akkor mit teszek?

mindenkiben ott van a kis közgazda,aki mérlegel, hogy mennyiről, miről hajlandó lemondani a 'nemes'cél érdekében. és persze ott van a kompenzáló folyamat, mert jó nem vettem meg az xy dolgot, de akkor ez még belefér,nem?

nem csak azért védem ezt a tudományt,mert 4,5éve tanulom, és ha minden jólmegy, fél év múlva diplomám lesz belőle.

azért is védem, mert igenis nagyon jól megfér a zöld gondolkodás a közgazdaságtannal, sőt a marketinggel is.bármennyire is bizarrnak tűnik.

"nem értik a termelési folyamatot" , ja és akkor ne is használjunk pénzeket, mindenki csereberéljen terményekben, minek van a pénz is, meg különben is...
a közgazdászok első1évben elég masszívan mikro-makroökonómiát tanulnak,amiben jócskán benne van a termelési folyamat...ne mondja már..

meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.03.14. 22:21:26

@Kontárblog:

A közgazdaságtan akar egyeduralkodó lenni. Ez a probléma. Ha fel akarod írni a dolgokat kereslet és kínálat szerint problémákba ütközöl, mert csak egyéneket látsz. És mindenben haszonmaximalizálást.

És miért csak a Teszkóban találsz újhagymát? Mert a globálkapitalizmus hazai megtestesülésében a hazai élelmiszer-értékesítését 4 üzletlánc végzi. Adam Smith-i elvek?

Ez már régen nem az a piac, amit védeni akarsz.

Gloucester 2010.03.14. 23:06:02

@meta_: Nem a szakma akar egyeduralkodó lenni, hanem az ember, aki a pénzt isteníti, ezért hivatkozik egy tudományra folyton. Az említett elmélet és elvek is csak egy rendszerben értelmezhetőek. A tudomány képviselője ezzel tisztában van. Nem értek egyet Lányi Lászlóval abban, hogy a történelem a közgazdaság nyelvén lenne magyarázva. Létezik gazdaságtörténelem, létezik politikatörténelem, várostörténelem, tudománytörténelem, fajok vándorlásának történelme... A politika és a gazdasági vezetők, azaz egy oligarchia visszaélt egy tudomány állításaival. Ilyen visszaélést máshol is tudunk mondani: tudatalatti félremagyarázása, skizofrénia köznyevlben történő rossz átvétele, darwini-elméletekből hamis következtetések levonása...

Gloucester 2010.03.14. 23:06:56

Lányi Andrást akartam írni, elnézést.

meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.03.15. 08:38:41

@Gloucester:

Én nem hallottam, hogy Lányi mondott volna ilyet. Marx magyarázott mindent a termelőeszközökkel...

Ha jól értem, akkor azt állítod, hogy az ember maga a probléma, ami valamilyen okból mindig is parazita volt. Akkor nincs más megoldás, mint figyelni a naplementében a világ szétesését.

Én azt mondom, amit te is. A közgazdaságtan megfeledkezett olyan dolgokról, amit a módszertani individualizmus szerint nem lehet felírni.

Kontárblog · http://kontar.blog.hu/ 2010.03.15. 12:05:27

@meta_: azért csak a tescoban meg az auchanban, mert tél van, és itthon, meg a környéken nem terem, pincében nem áll el.a kis boltoknak meg drága beszerezni gondolom,nem fogy el,rárohad

az a baj,hogy hozzá vagyunk szokva, hogy télen is ehetek olyat,ami igazából télen nem lenne itthon.

nem akar a közgazdaságtan egyeduralkodó lenni, vannak nonprofit cégek is, nem cak pénzben lehet gondolkodni. de mivel egy olyan világban élünk, ahol egy, a világ tulsó felén előidézett túlfogyasztás,vagy hiány is végigyűrűzik az egész bolygón, szükség van közgazdaságtanra, hogy helyrerakja a tőzsdéket, a jegybankot, az állam monetáris politikáját.

közgazdaságtan ,van, volt, lesz, és egyre inkább szükség van rá.

a világ nem egy kis zárt stabil piac,folyton minden változik.

Haiti megsegítésére is iszonyú pénzeket és erőforrásokat küldtek a világ más országai, ki kell egyensúlyozni a dolgokat.

számolás nélkül nem megy

igen, én azt mondom ,az ember, ahol él ,az a probléma, hogy hozzászoktunk a kényelemhez, nem vagyunk hajlandóak lemondani a kis dolgainkról, egy pici kényelmi forrásról se.
a világ valóban megérett a pusztulásra, nézd csak meg, olyan cégek,mint a Coca Cola, vagy a sörös cégek,mekkora irdalmatlan márkaértékkel rendelkeznek, emberek százezrei,milliói imádnak egy cukros löttyöt!

Gloucester 2010.03.15. 12:17:50

@meta_: Igazad van, tényleg csak tőle hallottam, de nem mondta meg, h kitől idéz. (Talán ez a plagizálás?):
greenr.blog.hu/2009/05/19/lanyi_civilakademia
Marx sokmindent mondott, munkássága terjedelmes, szerteágazó, éppúgy hiba volna egy mondatot kiragadni munkájából és azt megmagyarázni, mint Darwin munkájának egy mondatára 50 perces teremtéselmélet-előadást építeni.
Azért maradnék Lányi előadásánál, mert talán a tőle hallottakra épül ez a bejegyzés is, és arra lehet következtetni, hogy mélységesen elítéli a közgazdaságtant. Ha nagyon utálunk valamit, akkor elkezdünk tőle félni. A bankrendszer felmutatott eredményeitől nekem is kavarog a gyomrom, de ettől még van helye a gazdaságban és tudna tenni a környezetünkért. (Egyébként miért csak a történelmet említi, a matematika nem a gazdaság nyelvén okít minket?) Ha azt érti a történelem gazdasági nyelvén való magyarázásán, hogy nagyobb hangsúlyt kap a gazdaságtörténelem a múltunk elmesélésében, mint a természetromboló viselkedésünk feltárása, akkor igazat kell neki adnom. Mindenképp nagy hangsúlyt helyez az oktatás és a média erre. Ugyanakkor úgy is értelmezhetem, hogy még nagyobb hangsúlyt is helyezhetne, mert a hitelfelvétel dömpingjének ismeretében elmondhatjuk, hogy a lakosság pénzügyi ismerete siralmas. Való igaz, hogy nem tudja, hogy mi az a GDP és miért jó, ha növekszik, ezzel éppúgy manipulálható, mint a THM fogalmával, vagy a hitelreklámokkal és hitelszerződésekkel. A helyes szóhasználatokra és az ismeretek bővítésére való figyelemfelhívás többet jelentene a megbélyegzéseknél, bűnbakkereséseknél.
Szerintem is egyetértünk a tudomány korlátait illetően. A tudomány is tisztában van a saját korlátaival, ezért nem értem a cím megfogalmazását.

Gloucester 2010.03.15. 12:27:15

@Kontárblog: Haiti éppen rossz példa ide, mert a nyugati államok kihelyezik a harmadik világba a szennyezésüket, szemetüket, ezért álszent dolognak tartom ezt a nagy megsegítő mozgalmakat. Szerintem kötelességük volna csendben végezni, ugyanis javarészt ők okozták a harmadik világ szegénységét, nyomorát.
jand.info/2010/02/a-kulturak-palettaja/
Egyébként egyet kell értsek veled.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.03.15. 14:03:25

Ki olvasta el nem csak itt, hanem az forrás oldalon az egészet? Ki olvasta ezt www.interkonyv.hu/index.php?page=konyvek&cat_id=&book_id=129 ?
Teljesen világos, hogy mire érti Henderson, hogy "vége van".

meta_ · http://greenr.blog.hu/ 2010.03.15. 14:58:08

@Gloucester: Én nem értelmeztem úgy, hogy kiírtaná a közgazdászokat. Csak a közgazdászokra tényleg érvényes, hogy olyan modellekben gondolkodnak, ami nem igazán érvényes a valóságra. Lásd GDP. Vagy, hogy akkor mit árazunk be, mibe.

A másik: most nagyon divat lett hibáztatni a túlfogyasztó amcsikat. De könyörgöm, megtehették. Az egyszerű állampolgárt hibáztatni, hogy nem elég tudatos? Aki érti a derivatívokat, az kb. mehetne tőzsdézni. Én nem az egyszerű amcsikat hibáztatom, hanem a kormányszerveket, FED-et, stb.

Ennyi erővel ássa el magát, aki nem tud jogászul-közgazdászul-hidraulika fizikául...

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.03.15. 15:09:40

@meta_:
@Gloucester:
Nekem nagy kedvencem az a mondat. Nagyon megértettem azonnal, hogy mire gondolt: életemnek, életszemléletemnek okozott nagy felismerést, hogy "és tényleg úgy van".
Amit értett alatta: a történelmet el lehetne magyarázni úgy, mint a természet pusztítását különböző események okán. Ehelyett minden kisgyerekkel gazdasági célokat értetünk meg: "szükség volt, különben a király", "szükség volt rá, különben a haza"...
Ezzel a kettővel kimondtuk, hogy lehet embert ölni (saját biztonságunk, a király biztonsága) és hogy lehet fát vágni (hajók a hazának). Sarkos vagyok, remélem érthető. Ha bővebben, akkor Aldous Huxley: Előadások az emberről című könyve!

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.03.16. 02:30:35

Környezetgazdaságtan?
Ökoszociális piacgazdaság?
Kiss Károly: Ezredvégi Kertmagyarország című könyvéről
(Bp.: V-Kiadó; MTA Világgazdasági Kutató Int., 1994.)

Nehéz, elgondolkodtató olvasmány. Az ember nagyjából megszokta az ilyen sommás megállapításokat, miszerint "a ma alkalmazott közgazdasági elméletek... a hagyományos problémák (recesszió, munkanélküliség, infláció) kezelésében is látványos kudarcot vallottak", "...a jelenlegi fejlődési modell idejétmúlt és zsákutcába vezetett" "A jelenlegi válság egyik oka az, hogy figyelmen kívül hagyjuk, milyen hatásokkal jár az emberi tevékenység a környezetre." Kiss Károly azonban adatokra és tényekre támaszkodó érvekkel bizonyítja ezeket az állításokat, Mit lehet tenni?

www.okotaj.hu/szamok/10/konyv.html

Már 94-ben tudták azt, amit itt leírtunk!

Gloucester 2010.03.16. 13:01:32

@Pacsker: Köszönöm a sok hasznos linket. Még nem értem a végére, egyelőre sehol nem találtam meg a közgazdaságtudomány végóráját, de annál több szó esik a közgazdaságtudomány továbblépéséről, megújításáról, ökológiai szemléletváltásról. Valaki bioeconomic-nek hívja. Lényegében kitágítja a közgazdaságtudomány rendszerét, de időnként rájön, hogy már korábban is foglalkozott ilyen kérdésekkel, csak elhanyagolták, átléptek rajta, lényegtelennek tartották, érdekekbe ütközött az a felfogás, így kevés nyilvánosságot szenteltek neki, profitérdekek okán eltorzították az eddig elért tudományos téziseket, vagy egyszerűen hozzá nem értés miatt rosszul használták a tömegkommunikációs csatornákon. De most lényeges lett, ettől még nincs végórája. De amint megtalálom ezt a kifejezést, jelzem.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.03.16. 18:36:17

@Gloucester:
Akkor állapodjunk meg abban, hogy a jelenlegi paradigmájának a végórája.

De ha egy ezzel foglalkozó kritikus ki meri jelenteni, hogy nem is tudomány a közgazdaság, akkor azért ez igen súlyos dolog.

Gloucester 2010.03.16. 19:20:38

@Pacsker: Ha nem is súlyos, de elgondolkodtató. Már midenre kijelentették, hogy nem tudomány és hogy le kell vele számolni. A tudományoknak is van történelme, amit (Lányi, szintúgy egy laza mondattal) gazdasági nyelvezettel látott el. A filozófiától kezdve a történelmen át, a művészetismereten keresztül, a kommunikáció- és médiatudományok eredményeit figyelmenkívül hagyva, a bölcsészettudományok széles palettájáig, és még azon is túl a társadalomtudományokat képviselő szociológiát és statisztikát is beleértve MINDENRE. Amikor megalakul egy tudományág, azonnal megalkotja annak határköveit és ellenfeleit. Nincs új a nap alatt.

Egyébként az jutott eszembe, hogy a filozófia (mint a "tudományok tudománya", vagy "őstudomány") a kiindulópontja a világ leírásának, majd hitkérdést csináltak mindenből, és a geocentrikus világképből történő váltást mindenáron meg akarták akadályozi, és tilos volt a heliocentrikus világkép megemlítése, akkor vajon a fizika, csillagászat, mérnöki ismeretek (mint tudományok) a végét jelentette-e? Vagy pedig csak módosultak az elképzelések a körülöttünk levő dolgokról? Még ezután sem dőlt ránk az égbolt, amikor bebizonyosodott, hogy nem is a Nap a világ közepe. Hát valahogy így kell szerintem értelmezi a közgazdaságtudomány végének megállapítását. Az eddigi tételek fontosak, megtartandók, tanítandók, de módosítandók is egyúttal. Ezzel meg is állapodtunk a "jelenlegi paradigmájának a végórájában". :-)

 
 
süti beállítások módosítása