PPJ         2009.07.30.

Remélem nem sértek jogszabályokat azáltal, hogy bemásolok ide két cikket (természetesen pontos hivatkozási metódussal), olyan lapok online verzióiból, amelyeket ingyenes pár perces regisztráció után bárki más is tudna olvasni. A lényeg tehát a közzétételen és továbbadáson van, ami jelen esetben itt képez fórumot, de reményeim szerint a hivatkozott lapokat lojalizálja. 

Igen csak nagyra nyíltak szemeim és már az a termérdek enzimet tartalmazó vízbázisú mirigyképződmény is majdnem kicsordult, úgy tátva maradt a szám, mikor az Interpress Magazin 2009 áprilisi számában "Az ártalmas fény -Hogyan okoznak betegséget az energiatakarékos lámpák?" cikket olvastam. Az Alexander Wunsch -a belgiumi Nemzetközi Fény Szövetség elnöke- által szerzett cikk eredetije Artificial Lighting and Health címmel olvasható. Három év és a zöldek süket kompakt izzós dumája kellett ahhoz, hogy egy magyar tudományos magazin közölje intelmeit. 

A mai nap ropogós HVG-je pedig már csak hümmögésre késztetett: a lézerfizikus Horváth Zoltán György fejti ki véleményét az energiatakarékos izzókról. És annak hatásairól. A zöldek egyvalamit feledtek ki számításaikból, pontosan azt ami miatt biológiailag és genetikailag egészségesen kell(het) a normál izzó: a hőt.

Alább olvasható mindkét iromány.

Az ártalmas fény Hogyan okoznak betegséget az energiatakarékos lámpák? forrás

 A cikk teljes terjedelmében a 2009. évfolyam áprilisi számában olvasható!

Mikor tiltja már be az EU a sült csirkét?

- forrás

Szakmámból kifolyólag mániákus híve vagyok a korszerű technikának. Ugyanakkor érző ember is vagyok, következésképp a guta kerülget, ha belegondolok, miként juthattunk el odáig, hogy egy magas grémium (az Európai Unió) egy (általam nagyon tisztelt) ipari lobbi nyomására arra vetemedett, hogy betiltson egy teljesen ártalmatlan termékcsoportot, nevezetesen a hagyományos izzólámpákat. Tudom, szeptembertől még csak a 100 watt felettieket és csak a forgalmazást..., de betiltották, mint a kábítószereket vagy a kocsmai dohányzást.

Állítólag számos szakember hosszasan értékelte a helyzetet. Félek, hogy zömmel a gyártók és néhány, saját tankönyveinek dogmáit idéző önjelölt zöld professzor támasztgatta alá ezt a dicsőséges döntést. Ügyesen forgatva az általános iskolai tankönyveket és a szorzótáblát, sikerült bemutatni, hogy e tiltással hány száz erőmű csukható majd be.

Az „ember”-nek nevezett élőlényről sajnos elfeledkeztek. Arról, hogy az emberiség több százezer év alatt genetikusan kötődött az úgynevezett termikus, hőt és fényt egyaránt kibocsátó fényforrásokhoz. Ilyen a Nap, a gyertya, a tábortűz – és pontosan ilyen az izzólámpa is. Ha hiszik, ha nem Brüsszelben, erre a melegségre is szüksége van az embernek. Ezt mindenki tudja, aki egyszer is napozott már becsukott szemmel, vagy ült egy kandalló, esetleg tábortűz mellett.

Az ember úgy van kitalálva, hogy a sötétben nem feltétlen csak a hasra esés ellen világít, hanem a melegség keltette hangulat miatt is, amit modern fényforrásaink nem képesek produkálni. Műszaki fejlesztő kollégáim próbálják az emissziós spektrumot, azaz a kibocsátott fény színét egyre jobban hozzáigazítani a nyári nap fényéhez, de csak a szemmel érzékelhető, látható tartományban. Bőrünk viszont „látja”, és igényli a hő hatását is. Ezt az új módszerek elvben sem tudják, hiszen éppen ennek kiirtása a fejlesztési cél. Azért lesz jó a hatásfok – korszerű a „lámpa” –, mert nem melegít.

Van más gond is a betiltással. Nézzük csak meg jobban azt a bizonyos, sokat szajkózott számtanpéldát: egy jó izzólámpa csak 3-4 százalékos hatásfokkal állít elő fényt, míg a „maradék” 96-97 százalék hőenergia, ami értelmetlenül megy a semmibe. No és akkor mi van? Miért is ekkora tragédia ez számunkra? Jó tudni, hogy az unió lakosságának több mint fele az év több mint felében lakásonként jellemzően 10-15 kilowatt hőteljesítménnyel szokott fűteni. Tényleg akkora baj, hogy e fűtési teljesítmény 2-3 százalékát, tiszta villamos energiával, néhány villanyégő által kibocsátott hő adja a táv- és gázfűtés vagy egy füstölő kályha helyett?

Természetesen az utcákon, a közvilágításnál fűtésre semmi szükség, ott csak a világítás jó hatásfoka lehet a cél. Az egyenlítői térségben is más a helyzet, és számtalan célszerű felhasználás sorolható, azaz nagyon is kellenek a modern fényforrások. No de itt, Európában, a saját lakásunkban, és kötelező erővel? Én még nem találkoztam olyan emberrel, aki jól érezte volna magát a korszerű „lámpák” fényében. Minden (genetikus) oka megvan rá.

Rettegve várom a pillanatot, amikor a szintetikus sültcsirke-port gyártó lobbi be fogja tiltatni az EU-val az igazi csirkesütést. Erőművek százait lehetne becsukni, zöldülne a világ, jönne a Kánaán, csak tessenek eleget szorozgatni. Le a kerti és grillpartikkal! Belegondolt már valaki, hogy bőven 1-2 ezrelék alatt van például egy tábortűz szalonnasütési hatásfoka? Erdők hektárjainak tízezrei menekülhetnének meg, köbkilométerekkel csökkenne a szén-dioxid-szennyezés, ha ezt is betiltanák, a sültcsirke-por pedig majdnem olyan finom, mint az eredeti. Igaz, egy kicsit vacakabb, és sokkal drágább, de ott az a számtalan zöld előny, no meg korszerű is, hiszen még az űrhajósok is...

Rendben, Brüsszel híres utcácskájának vendéglőiben egyék csak esténként a sülthal-port a tisztelt uniós tisztviselők egy fehér LED meg egy kompakt fénycső fényénél, de minket hagyjanak nyugodtan élni!

Azért látok egy kis, mintegy 800-900 Kelvin-fokos, termikusan sugárzó reményt pislákolni. Szeretném remélni, hogy a munkanélkülivé vált honfitársaink által eddig használt és lebontott izzólámpagyártó-sorokat már szerelik össze, például Kínában! Tessék mondani, hány évre fogják ítélni azt a szegény kisnyugdíjast, aki csöpp motyója mélyén, büdös zoknikba csomagolva, konyak és cigaretta helyett 100-as égőket fog becsempészni a határon, az unió döntéshozóinak még nagyobb dicsőségére?

HORVÁTH ZOLTÁN GYÖRGY
(A szerző lézerfizikus)