ez faszság. lásd Habermas társadalmi nyilvánosságát, vagy írásait a civil mozgalmakról és jelentőségükről.

@dernarmot:

Igazából csak 20 premissza van, de az utolsók mind a 20. módosításai, átiratai.
Tehát van még.
A másik: annak a bemutatása, hogy miről is szól ez a premissza, egy közel 1 órás Lányi videóval demonstrálható szépen kifejtve. greenr.blog.hu/2009/05/19/lanyi_civilakademia

Nem ismerem Habermas civil jelentőség tételeit, és bár tudom, hogy a zöld mozgalmak is civil kezdeményezések, jelentőségteljes jelentéktelenségnek mondanám mégis jelenlétüket, mert a NCA pályázatok sem így szerepelnének, az MKNE sem így nyöglődne, a Nemzeti Parkok sem állami kézben lennének (igazán jó helyen), stb.

Nagy a jelentősége a civil mozgalmaknak, de ez a tétel (és hátralévő módosulatai) azt mondják, amit a They Live film is kifejt, gazdasági elitista érdekek mentén alakul világunk, nem az Élet etikája mentén.

világos a lányi videó, meg nyilvánvaló hogy: "gazdasági elitista érdekek mentén alakul világunk, nem az Élet etikája mentén"
én csak azt mondom, hogy olvasatomban a társadalmi döntés az, ami a társadalmi képzeletet és a világhoz való viszonyát írja újra egy adott normarendszer szerint működő kollektívának. ilyenek a civil (alulról szerveződő) megmozdulások, amik rávilágítanak a politika által figyelmen kívül hagyott társadalmi problémákra, megoldatlan hézagokra.

Ha a társadalmi döntéseket politikai döntésekként értjük, akkor pedig egy orbitális közhely lesz az állításból.

Féligazságoknak érzem ezeket az állításokat. Anarchista jelleméből fakadóan én sem tudok velük egyetérteni. :(

@Gloucester:

Nem tudom mi baj van az anarchizmussal. (Remélem nem az, hogy mást értünk alatta. A média erősen torz képet alakít ki direkt ezekről a fogalmakról. Lányi is anarchista.)

Miért szerinted mi áll a Homo oeconomicus döntéseinek hátterében? Szerintem nem az élet védelme.

@Pacsker: Nagyon hasznos, ha példaképet választunk magunknak. Elfogadom, ha őt választod. Kérdésedre rövid válaszomnak fogadd el, hogy egy társadalom anarchista berendezkedésre képtelen épülni. Számos történelmi példa hozható erre, a fogalom megismerésére nem a tömegmédia nyújtotta a forrást. Ettől még nagyon hasznos információkat találok blogodon.

@dernarmot:

A probléma az, hogy "felfedezték" a társadalmat, mint önálló létszférát. A politikát mint létezőt pedig ki akarják iktatni. Ez az értéksemleges állami koncepció a lehető legrosszabb, mert nem fogadja el a közjót, és felszámolja a politikai közösség alapját.

Szóval, amikor ilyeneket hallok, hogy "majd a társadalom megoldja" röhögnöm kell. Ha érdekel a téma bővebben:
jesz.ajk.elte.hu/gyorfi15.html

másik megközelítésben:

www.kommentar.info.hu/molnar_attila_karoly_kit_erdekel_a_szociologia.pdf

@Pacsker: Minden tiszteletem Lányié, de az anarchizmussal szemben nekem is fenntarásaim vannak. Az anarchista is közösségelvű, de azt gondolja, hogy a közösségek spontán módon kialakíthatóak. Tagadják a történetileg kialakult képződményeket.

Ha a kiinduló elv a kapcsolat, mint interperszonális jelenség, akkor az történetileg is beágyazott.

Ettől függetlenül az anarchizmus elég termékeny szellemi irányzat. :)

@dernarmot: Túl sokat írok, de Habermas konszenzus elmélete kicsit akkor bukott meg, mikor a nyugatnémet zöldek végülis civil mozgalomból párttá lettek, aztán beépültek a rendszerbe. Persze értek el változást, de ahhoz képest amit célül tűztek ki...

Nem kell túldimenzionálni a civil mozgalmakat, ráadásul kishazánkban a civil mozgalmasdi kezd átmenni politikailag irányított pénzlenyúlásba.

Ilyen szempontból érdekes Bourdieau nyilvánosság kritikája.

@meta_:

:D

Danke, el fogom olvasni.