A Végjáték premisszái: 16/24.
Tizenhatodik premissza: Az anyagi világ elsődleges. Ez nem azt jelenti, hogy a lélek nem létezik, sem pedig azt, hogy csak az anyagi világ létezik. Ez azt jelenti, hogy lélek és test összefonódik. Továbbá azt is jelenti, hogy a való világbeli tettek valódi következményekkel járnak. Azt jelenti, hogy nem számíthatunk Jézusra, a Télapóra, a Természet Anyára, de még a Húsvéti Nyuszira sem, hogy kihúzzon minket ebből a bajból. Azt jelenti, hogy ez a baj tényleg baj, nem csupán Isten szemöldökének egy mozdulása. Azt jelenti, hogy magunknak kell szembenéznünk ezzel a bajjal. Azt jelenti, hogy földi tartózkodásunk idején – akár jutunk-e máshová halálunk után, akár nem, akár átok, akár kiváltság az ittlétünk – a Föld a lényeg. Az elsődleges. Az otthonunk. Ez minden. Ostobaság úgy gondolkodni vagy cselekedni, mintha ez a világ nem lenne valódi és elsődleges. Ostoba és szánalmas dolog úgy élni, mintha az életünk nem lenne valódi.
(Részlet Derrick Jensen: Endgame című könyvéből, felhasználva Mohari András fordítását készítette Jankó András)
Tetszett? Oszd meg!

A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.