Martagon         2009.03.05.

  A mandalák szimbólumvilága betekintést nyújt a természetet és az embert körülvevő világ rendjébe és működési elveibe. Egyes elemeiben hordozza a messzi homályba veszett ősi tudást, a Mesterek szavakkal át nem adható tanításait. Nem kell feltétlenül megtanulni vagy megérteni működési rendszerüket, mivel erejük, igazságuk és a valóság az egyszerűségükben van. A szabadság a rendben lakik. Az ember ősidők óta szeretné igába hajtani a természet minden erejét, hogy az ő céljait szolgálja, de ez szükségszerűen bukáshoz vezet!

Legfontosabb célja a mandala alkalmazásának, hogy a meditálót bevezesse egy tökéletes kozmoszba, ahol a külső elemek és a belső tudatszintek között harmónia uralkodik. Tehát valójában a mandala egy tudatos fejlődési folyamat térképe, mondhatnánk ”lélekvezetője”. A cél, elfoglalni a mandala megszentelt, mágikus körének közepét, a mozdulatlan mozgató helyét. Ekkor a megnyilvánulások visszaolvadnak eredeti egységükbe. Három minőség emelkedik ki ezek közül: a szeretetteljes együttérzés, a bölcsesség és az erő. Ennek a legmagasabb tudatállapotnak az elnyeréséhez a gyakorlónak be kell hatolnia a mandalába. A tradicionális mandala koncentrikus, szimmetrikus kör alakú kép. A mandalában a kör jelképezi a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot, a színek pedig érzelmeket társítanak ezekhez a formákhoz.

Ha szeretnét többet megtudni a mandalákról, megteheted itt és itt.