PPJ
2012.01.26.
(Nem tudom hová kerülhettem ki, vagy, hogy mekkora erőkkel bír(!) a közösségi média (facebookról egyhónap alatt 8500 látogató!) - de az Új-zélandi veteményes tiltási tervezetes poszt egy hónap alatt 5800 látogatót vonzott!)
Frissítés 2012. február 9.: A Világbank és a titkos vízprivatizáció
A fent említett poszthoz kapcsolódik egy újabb fantasztikus emberi találmány: a fölényes korporatív tőkeerő, mellyel akár a szegények utolsó életfeltételeit is ki lehet iktatni, ha nem fizetnek. Egy, a héten bemutatandó dokumentumfilm szerint a multinacionális vállalatok puszta üzleti érdekből még az ivóvíztől is megfosztják a harmadik világban lévő országok lakóit. [Lásd még angolul: Collecting rainwater now illegal in many states as Big Government claims ownership over our water]
„Amikor a Nestlé megjelenik, és azt mondja, 'a Pure Life a válasz', a saját kútvizeteket adjuk el nektek, miközben a csapból semmi nem folyik vagy ihatatlan, nos, ez nem egyszerű felelőtlenség, hanem gyakorlatilag bűntény” – mondja Maude Barlow ENSZ-tanácsadó arról, hogy fertőzött víz miatt a harmadik világban több gyermek hal meg évente, mint az AIDS, a malária, a háborúk és a közlekedési balesetek miatt összesen. - Írja a NOL.hu, ahonnan az alábbiak is származnak!
A Nestlé áll a célkeresztjében annak a dokumentumfilmnek, a Palackba zárt életnek is, amelynek a héten tartják a bemutatóját. Két készítője, az operatőr Urs Schnell és Res Gehriger újságíró Nigériától Etiópián át Pakisztánig követte a svájci céget, ám az alkotásból körvonalazódó kép finoman szólva nem hízelgő az élelmiszergyártóra nézve.
Egy pakisztáni kisváros expolgármestere, Bhati Dilvan azt állítja, hogy a környéken egyre több gyermek hal meg a fertőzött víz miatt, és ezért a Nestlének kell felelnie. „Nem elég, hogy a víz szennyezett, de 30 helyett ma már 100-130 méter mélyről kell felhoznunk” – panaszolja az egykori városvezető, aki szerint bár kérték, a Nestlé elutasította, hogy tiszta vizet pumpáljon a helyieket ellátó vízvezetékbe.
Miközben azonban a Nestlé jó tíz évvel ezelőtt Pure Life néven elsöprő sikerrel futtatta fel új, palackozott ivóvízét, amely John Harris, a Nestlé Waters igazgatója szerint a „portfólió ékköve”, Pakisztánban és máshol is elkezdett hírhedten rossz minőségű lenni az élethez nélkülözhetetlen nedű. Megdöbbentő, de az Egészségügyi Világszervezet szerint évente 3,575 millió ember – 20 másodpercenként egy gyermek – hal meg a vízzel kapcsolatos fertőzések miatt, 884 millióan pedig egyszerűen nem férnek hozzá tiszta vízhez.
A Nestlé kész az azonnali magyarázattal, ha valaki az ivóvízhiányról faggatná. A Tages Anzeiger kérdésére a svájci cég azt válaszolta, két víztisztító komplexuma a pakisztáni Sheikhupura iparvárosban tízezer ember ivóvízellátását biztosítja, épül a harmadik víztisztító, és két iskola is. A svájci cég nem az egyedüli, amelyik hatalmas profitra tesz szert forrásvíz felszínre hozatalából és eladásából a nyugati piacokon. Ezt így csinálja éppenséggel a Coca-Cola és a Danone is, csakhogy a film állítása szerint kettejükkel ellentétben a Nestlé szereti a „közös értékek” bajnokaként feltüntetni magát. Ehhez képest amikor 2007-ben Schnell és Gehriger a céghez fordult közreműködésért, az akkori Nestlé-szóvivőtől azt a frappáns választ kapták, hogy filmjük „rossz helyen és rossz időben” készül. Sokat ez az álláspont azóta sem változott. Melanie Kohli jelenlegi szóvivő szerint a Palackba zárt élet „egyoldalú és igazságtalan képet közvetít a Nestléről, ezért zárkóztunk el attól, hogy részt vegyünk a dokumentumfilm készítésében”.
Ennek ellenére a legtöbb példa világszerte nem éppen a Nestlé mellett szól. A dokumentumfilm szerint volt ugyan, hogy a svájci cég 750 ezer dollárból építtetett víztisztítót egy etióp menekülttábor számára 2003-ban, két évvel később azonban se szó se beszéd, a cég kivonult az országból, pusztulásra ítélve, amit felépített. Nigériában, Lagosban vannak olyan családok, amelyek bevételük felét költik vízre, az amerikai Maine állam lakói pedig amiatt tiltakoznak, hogy a Nestlé földterületeket vásárol fel, ahonnan nyakló nélkül hozza felszínre a vizet – ezt a szövetségi törvények értelmében egyébként meg is teheti.
Minden évben több millió köbméternyi vízről van szó, ráadásul nem elég, hogy ennek literje alig egy centbe kerül a multiknak, a körítésül szolgáló reklámkampány is hamis. „A vizünket adják el forrásvízként” – meséli a dokumentumfilmben egy hölgy. „Azt, amelyikkel mi a WC-ket öblítjük.”
De ha már ivóvíz, ne felejtsük az utóbbi idők hazai botrányit sem!
Fertőzött ásványvízet vontak ki a forgalomból - helyitermekmagazin.hu
A közel 300 RAKLAP, és több, mint 110 EZER PALACK(!) márkája: Saguaro Pannon-Aqua szénsavmentes és az S-BUDGET (Spar) szénsavas, 2 literes ásványvíz.
Ismét fertőzött ásványvíz - helyitermekmagazin.hu
A Miskolci Likörgyár Zrt. “jóvoltából” ismét bővült az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján közzétett jogsértő szervezetek és személyek listája. Egy magyar termék, nevezetesen a Lillafüredi természetes ásványvízben (szénsavmentes, 1,5 l, jelölése: 2012. 05. 02.;B) a Pseudomonas aeruginosa baktérium jelenlétét mutatták ki: 2/250 ml, 3/250 ml, 11/250 ml, 2/250 ml, 2/250 ml.
Igaza volt az IPM-nek: mérgező ásványvizet forgalmazott az Auchan! - greenr.blog.hu
Az IPM magazin márciusi száma óta tartó kálvária végére értünk. Igen, vannak mérgező ásványvizek az Auchanban is! November 17-én a Fővárosi Bíróságon elsőfokon a Visegrádi Ásványvíz Kft után az Auchan is pert vesztett az IPM magazin ellen a mérgező ásványvizek témájában.
A Magyar Villamos Művek Zrt.-nek 15 napon belül kell az Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzétennie. „Már 99999-edszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv” – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.
Az elmúlt 50 évben a természeti erőforrások egy része a kimerülés szélére jutott, ami fölveti a kérdést, hogy 2050-ben hogyan tudnak majd a világ országai gondoskodni kilencmilliárd ember élelmezéséről – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy jelentésében. 
Utolsó kommentek