PPJ         2011.02.28.

Nagyon rácuppantunk a dánokkal a BBC új sorozatára, a Human Planetre. Káprázatos képekkel és alapossággal mutatja be a sorozat az emberi kultúrákat. Mondhatni olyan élmény, mint ha David Attenborough antropológus lett volna. John Hurt fantasztikus narrációja pedig mesebelien beleégeti az agyunkba a sorozat minden jelenetét. Persze ne aggódjunk, nem kell már sokáig torrentezni a szent magyar népnek, nemsokára a megújult királyi MTV is ilyenekkel fog gurigázni... és véletlenül sem vallási műsorokkal, töltött káposztával meg EU elnökségi igénytelen "zenei" showkkal....

Egy másik igen megbecsülendő tartalom a Viborgban székelő dán The Animation Workshop Vimeo oldala. A legtöbbjük ugyanis klisé nélküli friss ropogós újdonság az animációk világából. Amiért a GreenR-en ajánlom, azért van, mert találni itt mindenféle csemegét az aranyos vallásfricskáktól, a természetvédelmen át, a szarvasok erejét bemutató párpercestől, a fürtbombák szörnyűségein át minden. A többit pedig a móka kedvéért, kevésbé "szakmai" szemmel érdemes. :)

PPJ         2011.02.27.

Az IDM nagy családjából most Chris Clark zenéjével aláfestett videóval világosítanám a vasárnap délutáni punnyadást. A jelenetek a Baraka című filmből valók, de nem lő nagyon messze az sem, akinek a Koyaanisqatsi vagy a Mindennapi kenyerünk című filmek jutnak az eszébe. Mindezeknek való utánanézést és további szép napot kívánok!

PPJ         2011.02.23.

A legjobb az lenne, ha nem csak a génbankokban őrizget(het)nénk a tájfajta vetőmagokat, hanem minél több hazai kistermelő kertjében, és a mindennapi élelmünk is legnagyobb részben ebből állna. A filmet a Védegylet megbízásából Bihari László (Zöld Pók) készítette.

PPJ         2011.02.14.

Azt hiszem, hogy EZ AZ a videó amivel igazán földrajzot, lemeztektonikát (vagyis a föld kérgeinek mozgását) és a táj élő, állandóan változó mivoltát igazán lehetne szemléltetni vagy akár közoktatásban tanítani!

Érzelmi tájak - a tájak, mint a lelkünkben lecsapódó tükörképek. Kicsit mélyebb mondanivalójú ez, mint a szokásos tudományos szubjektum-objektum viszony, vagyis, hogy "van az én(egó) és van a tőlem függetlenül tárgyilagosan vizsgálható természeti táj" magyarázat. Mert ha valami tőlem független (azt hiszem), akkor az ugye ki is zsákmányolható és elpusztítható - nem érzem hozzá a kötődést. Ellenben ha meg kell értenem, értelemmel kell felruháznom, hogy válaszoljon, akkor bennem fog élni a környezet, és úgy már nehezebb tűrnöm, ha valami történik vele: mondjuk szennyezik egyes vállalatok.

PPJ         2011.02.09.