Kötelező videó avagy értelmesen kifejtve mit képvisel a Greenr Blog - 5

PPJ         2011.04.16.

Olajválság --> Mezőgazdasági válság --> Élelmezési válság

A működő megoldások pedig: ehető erdő kertészet (angolul elterjedtebb a kifejezés: Edible forest gardening) és permakultúra.

Téves út mind a biogazdálkodás, mind akár a génmódosított növények alkalmazása, mert ugyanannak a láthatóan véges paradigmának a részei: hogy mindig is lesz olaj és traktor. Nem lesz!

Tim és Rebecca úgy döntöttek, hogy abbahagyják a természetfilmek forgatását, és helyette átveszik Rebeccáék családi farmjának a kezelését. Előtte még elkészítették az utolsó filmjüket a közelgő energiaválság hatásáról a mezőgazdaságra, és néhány lehetséges válaszról.
Nagyon szép film. A brit környezet helyi problémái nekünk sem idegenek, és a megoldásokat sem árt végig gondolni.

         4 hozzászólás

Címkék: ajánló videó mezőgazdaság olajválság fenntarthatóság agrárium permakultúra ehető erdő kertészet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tavaszi zöld hírözön

PPJ         2011.04.06.

Csupa erős infók csokra így 2011 tavaszának kezdetére. És bár egyáltalán nem hiszek a 2012 világvége jóslatokban, főleg a természeti katasztrófák amerikai, ily módon történő mozivászonra vitele nevetséges, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy jó pár, ember alkotta rendszer két éven belül összeomoljon. Időzített ökológiai-, társadalmi- és gazdasági bombákat sikerült elültetnünk a fenekünk alá. Szamárság lenne azt hinnem, hogy ezt maholnap belátja a fél világ, de azért remélem ad egy lapáttal a mostani hírcsokor is. 

 

The plastic found in a single turtle's stomach - The independent

This collection of hundreds of coloured, jagged shards could be a work of abstract art. But the objects in the photograph to the right are the contents of the stomach of a sea turtle that lost its battle with plastic pollution.

The debris from the stomach of a green sea turtle

Van Jones: A műanyag okozta gazdasági igazságtalanság - TED.com

Van Jones a társadalmi igazságosság szempontjából ítéli el a műanyag szennyezést. Megmutatja, hogy a műanyag szemét a szegény országokat és embereket sújtja először és legkeményebben, és mindannyian osztozunk a következményeken, attól függetlenül, hogy hol élünk. A TEDxGPGP-n (Csendes óceáni szemét folt) elénk tár néhány erőteljes gondolatot, melyek segíthetnek visszafoglalnunk az eldobható bolygót.

Prepare for long-term climate change impacts on food production: FAO - TheHindu.com

“Potentially catastrophic” impacts on food production from slow-onset climate changes are expected to increasingly hit the developing world in the future, and action is required now to prepare for those impacts, the Food and Agriculture Organisation (FAO) warned on Thursday in a report to the United Nations Framework Convention on Climate Change. 

5 nyersanyag, ami előbb elfogy, mint az olaj - Index

Az, hogy a Föld lassan kifogy az olajból és a többi fosszilis tüzelőanyagból, évtizedek óta ismert tény. A vita leginkább csak azon megy, pontosan mikor fog ez bekövetkezni, és hogyan lehetne átvészelni. Arról azonban kevés szó esik, hogy egy sor más nyersanyagból is elpazaroltuk bolygónk készleteinek nagy részét. Van, amelyik az olajnál is súlyosabb katasztrófával fenyeget. Egyik-másik esetében simán csak szomorú, hogy hamarosan szintetikus pótszerekre kell fanyalodnunk helyette.

Stop Toxin - Neszeszer blog
(avagy a modern nők fenntarthatatlanok :D!)

Elgondolkodtál valaha is azon, hogy mi van a címke mögött? A körömlakkok arcizom edző szagát alkoholok, oldószerek, gyanták és műanyagok keveréke adja. Mit gondoltál mitől ragad a körmödhöz a lakk?  A legveszélyesebb összetevő az ún. toxikus hármas: dibutil-ftalát (DBP), a toluol-vegyületek és a formaldehid.

 

Fukushima kapcsán: Karacsáj-tó - Wikipedia

A Karacsáj-tó Oroszország Cseljabinszki területén, a Déli-Urál hegyei között elhelyezkedő kis kiterjedésű tó. 1951-től a környéken üzemelő, radioaktív anyagokat feldolgozó Majak-vegyikombinátból nagy mennyiségű radioaktív hulladékot engedtek a tóba. A sugárzási szint egy 1990-ben végzett mérés alapján a washingtoni jelentés szerint a tó partján 600 röntgen volt óránként. Ez több mint az egy óra alatt begyűjthető, az emberre halálos dózis. A médiatájékoztatatás az 1986-os csernobili atomkatasztrófa kapcsán sokkal szélesebb körűnek bizonyult, így többet tudunk róla ma, mint a Majak-balesetekről, és ezért Csernobilt nevezzük legtöbbször a „legsúlyosabb nukleáris katasztrófának”. A kiáramlott radioaktív anyag tekintetében a majaki szennyezés 8·1017, illetve 4·1018 Bq, ami duplája a csernobili katasztrófának!!!

Átformálta testünket a civilizáció - Origo

Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.

Thursday - Vimeo.com

"An everyday love story set in the not so distant future sees blackbirds battling with technology, automatic palm readers and power cuts."

         szólj hozzá

Címkék: videó klíma természetvédelem környezet ökológia fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Magyarországon járt a nemnövekedés atyja

PPJ         2011.03.30.

Forrás: Origo - "Egy generációnak egy mosógép" - interjú a növekedéstagadó francia közgazdásszal

Kevesebbet dolgozunk, kevesebbet utazunk, kevesebb tárgyat használunk, de azok hosszabb ideig működnek majd, a ma ismert pénz pedig eltűnik az életünkből - ilyen lesz a nem túl távoli jövő, ha megvalósul Serge Latouche francia közgazdász növekedés nélküli gazdasága. Latouche az [origo]-nak azt mondta, fel kell számolni a kapitalizmust, mert az jelenlegi formájában nem tartható fent, de ez nem azt jelenti, hogy visszatérünk a kőkorszakba.

http://static7.origos.hu/i/1103/20110326sergelato1.jpgSerge Latouche - fotó: Fekete Hajnal

Serge Latouche és a nemnövekedés

Serge Latouche közgazdász és filozófus, növekedéstagadó, a Paris-sud Egyetem nyugalmazott professzora, az észak-déli gazdasági és kulturális kapcsolatok szakértője, a Nemnövekedés (Décroissance) mozgalom egyik alapító tagja. A nemnövekedés diszkrét bája című kötetének frissen megjelent magyar fordítása alkalmából járt Magyarországon. A könyv 2006-ban jelent meg Franciországban.

A nemnövekedés egyfajta mozgalomként terjedt el Franciaországban a második évezred elején, követői radikális és kritikus szemlélettel viszonyulnak a Föld erőforrásainak véges voltát figyelmen kívül hagyó, korlátlan növekedésen alapuló, termelésközpontú, elidegenedett fogyasztói társadalmunkhoz.

- Növekedés nélküli gazdaság - az ön által kidolgozott elmélet szerint ez a jövő. De hogyan fog kinézni a növekedésmentes társadalom? Kis helyi közösségekben termelgetjük az élelmiszert, ruhát szövünk magunknak, és soha nem utazunk sehova? Nagyjából egy ilyen világ képe rajzolódik ki a könyvéből.

- Egyelőre még nem tudjuk, milyen is lesz pontosan a növekedés nélküli társadalom. Az biztos, hogy a jelenlegi folyamatos növekedésre alapozott rendszerrel szakítani kell, mert ez nem fenntartható. Az is biztos, hogy az a társadalom sokkal lokálisabb lesz, kisebb méretű vállalatok lesznek, kevesebb hulladékot fogunk termelni. Kevesebbet is fogunk utazni, mivel nem lesz elég kőolaj. De azért sem fogunk nagy távolságokra utazni, mert a kis helyi közösségek miatt nem lesz szükségünk arra, hogy rövid időn belül sok helyre eljussunk. A helyi termelés miatt pedig szállítani is kevesebbet kell majd.

- Akkor ez maga lesz a kőkorszak.

- Nem, ez nem azt jelenti, hogy kőkorszaki körülmények között fogunk élni, az a rendszer is lehet majd nagyon szofisztikált, de minden kisebb méretű lesz, és mindenből kevesebb lesz. Vagyis kevesebb haszontalan, de több jobb minőségű dolog vesz majd minket körül.

- Könyvében azt írja, hogy ebben a növekedés nélküli rendszerben nagyobb lesz a foglalkoztatottak aránya. Hogyan valósul meg, hogy egy kevesebbet termelő és fogyasztó rendszerben többen dolgoznak, mint most? Ezek szerint szinte mindenki dolgozni fog, de naponta csak néhány órát?

- Kevesebbet fogunk dolgozni, másképpen, és megosztjuk a munkát. Jelenleg mindenki egyre többet dolgozik, ami jelentős stresszt okoz, miközben egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezt meg kell változtatni. A nemnövekedés koncepciója szerint kevesebbet dolgozunk, hogy értékesebb életet élhessünk.

- A könyvében az ökoszocializmust említi, mint a jelenlegi rendszer lehetséges alternatíváját. Miért nem elég a környzettudatos ökokapitalizmus? Szépen, fokozatosan minden vállalat elkezdené beépíteni a kiadásaiba a külső gazdasági hatások költségeit, a termékeik egyre drágábbak lennének, mi pedig kénytelenek lennénk egy kicsit kevesebbet fogyasztani.

- Ne kerülgessük a forró kását! A kapitalizmussal szakítani kell, mert egyszerűen, amire épül, a folyamatos felhalmozás logikája, hosszú távon nem tartható. Amikor arról beszélek, hogy ki kell lábalni a kapitalizmusból, akkor nem arra gondolok, hogy teljesen meg kell szüntetni a piacokat, a pénzt, vagy mindent államosítani kell. Amit fel kell számolni, az a kapitalizmus szelleme. Megértem, hogy vannak negatív jelentései a szocializmusnak Magyarországon, ezt el is kerülhetnénk azzal, hogy ökodemokráciáról beszélünk. Olyan azonban, hogy ökokapitalizmus, biztos nincs. Azzal még mindig megőriznénk azt a logikát, hogy a természeti erőforrásokat termékekké alakítjuk, miközben tönkretesszük a környezetet. Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet. Hiába adunk el környezetkímélő autókat, ha abból is egyre többet adunk el, az ugyanúgy növelni fogja a rombolást. Amikor azt mondják, hogy zöldkapitalizmus, akkor éppen át akarnak verni. Olyan egyszerűen nem létezik.

A nemnövekedés társadalma -  a mennyiség helyett a minőség a fontos

- Hogyan működne az ön által felvetett bioregionális pénzrendszer, illetve a regionális monetáris rendszerek?

- A legjobb és legideálisabb megoldás az lenne, ha át lehetne alakítani az egész bankrendszert, és születtek is biztató kezdeményezések, mint például a kooperatív bankok Franciaországban, de a kezdeti biztató működés után mindig visszaalakultak hagyományos működésű bankokká. Jó lenne, ha a klasszikus bankrendszert át lehetne alakítani regionális, kooperatív bankrendszerré. Nagyon szeretem azt a mondást, hogy a pénz nagyon jó szolga, de nagyon rossz úr. A pénz közjószág, ezért nem lenne szabad olyan felügyelőre bízni, mint a jelenlegi pénzügyi közvetítői rendszer.

- Azt írja a könyvében, hogy a fogyasztói társadalom rákfenéje a reklám, a hitelezés és a termékek rövid élettartama. Ez azt jelenti, hogy a növekedés nélküli világában az első kettő nem létezne, a terméket pedig a lehető leghosszabb élettartammal terveznék?

- A termékek hosszabb élettartamának megvalósítása valóban az egyik legfontosabb dolog nemcsak ökológiai szempontból, hanem az állampolgárok iránti tiszteletből is. Semmi értelme annak, hogy 2-3 évente lecseréljük a használati tárgyainkat. Technológiailag kivitelezhető lenne, hogy egy mosógépet egy generáció használjon végig. A hitelezést nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni, de mindenképpen vissza kell szorítani a mértékét. A reklámokban a hangsúlyt pedig az eladásösztönzés helyett az információátadásra kell helyezni, és szabályozni kellene, hogy a cégek, mondjuk, csak az árbevételük egy százalékát költhetik marketingre. Teljesen fölösleges globális reklámokra költeni: minek üdítőt reklámozni egy olyan embernek, aki finom helyi bort ihat? 

- Ön szerint mikor omlik össze a világgazdaság, ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia?

- A rendszer nem egyik pillanatról a másikra fog összeomlani, ez az összeomlás azonban már elkezdődött. De nálam felkészültebb szakértők már sokszor megbecsülték ezt az időpontot. Az olyan jelentések mint a Római Klub harmadik jelentése, a Pentagon jelentései vagy a Bilderberg-csoport már adott előrejelzést a globális problémák kumulálódásának lehetséges időpontjáról, amit nagyjából 2030 és 2070 közé tesznek. Én 2050-et mondanék. A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert. Tehát mindenképpen eljutunk valamiféle nemnövekedéshez, a kérdés az, hogy tudatosan és békés úton felkészülünk-e erre, vagy kaotikusan, beláthatatlan következményekkel érünk el odáig.

         12 hozzászólás

Címkék: videó válság gdp kapitalizmus ökológia fenntarthatóság degrowth nemnövekedés serge latouche

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

A kaja krónikája

PPJ         2011.03.12.

Közérthetően magyarázza el ez a kisfilm, hogy mi változott meg a "kajával" kapcsolatban. Leginkább az tetszik benne, ahogy a városi szupermarket-hívő ökoszkeptikusokat próbálja meggyőzni! A Story of Stuff után tehát itt van a Story of Food! Magyar felirattal a youtube-on a cc gombra kattintva, köszönhetően a Diveziti Egyesületnek!

 

         2 hozzászólás

Címkék: videó étel fenntarthatóság agrárium kaja krónikája

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Biodiverzitás - majd három perc alatt meggyőzünk

PPJ         2011.03.11.

         szólj hozzá

Címkék: videó tudomány természetvédelem ökológia biodiverzitás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása