Kultúra, mezőgazdaság, metafizika - tudatökológiai megközelítések az agrikultúrához

PPJ         2014.04.20.

Idézet Lord Northbourne: Pillantás a mezőgazdaságra című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely (A műhely honlapján bevezetést olvashatunk a tudatökológia alapelveibe.)

psychedelia.jpg

"... Mindazonáltal úgy tűnik, a mennyiségi és mulandó területen elért vívmányaink pillanatnyilag elhomályosították a kvalitatívtól és a múlhatatlantól való függésünket, így zavarva össze tájékozódó képességünket, akadályozván a jó szándékú cselekvést.

Mi köze mindennek a földműveléshez? Valójában minden; mégpedig ama kettős okból kifolyólag, hogy a földi átalakulások eredményeképpen létrejövő termőföld képezi fizikai alapját, s hogy a minőség mennyiséghez való viszonya – nem csupán a mezőgazdaság végtermékeiben, hanem problémáinak megközelítési módjában úgyszintén – sokkal közelebbről érint mindannyiunkat annál, mint az emberek többsége gondolná. Ugyanis pusztán a biológia és a közgazdaságtan szempontjából is a földművelés képezi az emberi élet alapját ezen a bolygón, s így van az utolsó nagy geofizikai kataklizmát követő népszaporulat óta, melynek során túlléptük a szűz Természet élelmiszer-előállító képességének határait. Miután meghonosodott, az ember és Természet közötti viszony fő kifejeződése lett; minden egyéb emberi tevékenység mintha csak belőle nőtt volna ki és tőle függene. Ezek nélkül még megvolnánk, de mezőgazdaság nélkül nem, ennélfogva sokkal közvetlenebbül és sokkal szorosabban érint minket, mint bármely más tevékenység. Életünk és szemléletmódunk minősége visszatükröződik benne, s viszont, a földművelés minősége is kifejeződik az előbbiekben. Ezt a nyilvánvaló igazságot kezdte beárnyékolni az ipari fejlődés csábítása és zűrzavara, ám a világ népességének gyors növekedése mennyiségi aspektusában most újra ránk kényszeríti. Még nem teljesen megvilágított okokból kifolyólag az ilyesfajta növekedés mindig társulni látszik egy ipari forradalommal. Hihetetlenül rövid idő alatt az ipari fejlődés majdnem minden nemzet célkitűzésévé vált, és egy ilyen törekvésről, ha egyszer meghonosodott, nem könnyű lemondani, különösen ha célja a jómód és a vagyon, amely hatalmába keríti. Következésképpen, noha néhány évtizeden belül világméretű éhínség veszélyével kell szembenéznünk, továbbra is egyre növekvő arányban áldozzuk pénzünket és energiáinkat különféle fejlesztésekre az ipar területén, melynek igényei kielégíthetetlenek. Az ipar folyamatosan újabb vadhajtásokat hoz, amelyek csak fokozzák a világ élelemmel való ellátásának problémáját azáltal, hogy új lehetőségeket és ezekkel együtt újabb vágyakat teremt. Elég különös módon – bár meglehet, ebben egyáltalán nincs semmi különös – a legújabb vágyak és kívánt dolgok a legdrágábbak és a legabszurdabbak, így például a színes televízió, az egyre gyorsabb utazás és az emberek eljuttatása a Holdra. A jelszó az önmagáért való haladás lett, s ez leggyorsabban csak valaki más kárára érhető el. Ha mindenki erre törekszik, a különböző – nemzeti vagy másféle – csoportok érdekei közötti rivalizálás mindenütt elmérgesedik, és a háborúra való készülődés, legyen az „hideg” vagy „tüzes”, az erőforrások legfőbb kiaknázójává válik. ..."

Idézet Friedrich Romig: Itt a végünk? - Az ökológiai katasztrófa és annak háttérokai című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely 

"A „piacgazdaság” gyorsabban égeti el a közösségi etikát és a közösségi érzést, mint az ipari társadalom a fosszilis energiaforrásokat. A „piacgazdaság” nem tűri az „etikai szószt”, amellyel egyesek – mint például Peter Koslowski – köríteni akarják. Az, hogy a „piacgazdaságot” „szociális”, sőt „ökoszociális” jelzővel akarják leplezni, hosszabb távon kudarcra van ítélve: a globális verseny és a piacgazdaság bármilyen erős szociális hálót képes széttépni."

Idézet Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban című írásából - ÖkoKLIKK.hu

"A szellemvilág elsődlegessége és az anyagi világ másodlagossága jól tetten érthető, ha az ősi kultúrák mezőgazdasági fejlettségét vizsgáljuk. Ne felejtsük, hogy a „kultúra” eredeti jelentése és tartalma, a „cultivare” leginkább a természetbeni munkálkodásra vonatkozott, a műveléssel volt kapcsolatos. A művelés eredeti, ősi értelme a tájra, mint szellemi kivetülésre tekintett. Az ember ezáltal nemcsak a tájat művelte, hanem önmaga és a világ szellemét, szellemiségét. A tájra egyfajta kiterjesztett tudatként tekintő ember számára egyértelmű volt, hogy a művelés aktusa a szellemi és anyagi szférák együttes virágzásához vezet. Ma már a történeti ökológia tudományának segítségével igazolni is tudjuk, hogy a földi bioszféra életében, ezen ősi értelemben vett „mezőgazdaság”, mint „kultúra”, a biológiai diverzitás (a faj és fajtagazdagság) növekedését eredményezte! Bár manapság érthető okokból és nem is alaptalanul szeretik az embert oly sokan egy „romboló és pusztító lénynek” beállítani, azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy földtörténeti értelemben és földtörténeti nagyságban az emberiség képes volna olyan kultúrára (művelésre), ami a bioszféra biológiai diverzitását úgy növelné, hogy közben saját élelmezési és egyéb javai is bőven kielégítően rendelkezésre állnának! Ez egy olyan pozitív öngerjesztő folyamat, amiben a szellemiség művelése jelenti a kiutat az anyagi értelemben vett „korlátokból”."

Idézet Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? című írásából - MTVSZ.hu

"Mostanára országunkban és az egész glóbuszon olyan helyzet állt elő a mezőgazdaságot illetően, ami sokak számára bőven magyarázatra szorul, nem feltétlenül magától értetődő. Jelen cikkünk szerény feladata az lenne, hogy kellően be tudja mutatni, miért is ellenzik az ökológiai gondolkodók a nagyipari intenzív monokultúrás mezőgazdaságot. Ha ezt sikerül belátnunk, akkor nem csupán a politika terén leszünk képesek felelősen kiállni a földbirtok koncentráció ellen, hanem egy a jelenleginél sokkal fenntarthatóbb és egészségesebb agrikultúrát is tudunk majd művelni. Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat, látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!"

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság természetvédelem metafizika agrárium ökofilozófia tudatökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tájhasználatváltozás és ökológiai térinformatika

PPJ         2013.11.27.

Táj-tudat-tágító ökoprogramajánlónk kapcsán nézzétek meg bátran az alábbi két előadást, melyek segítségével objektív módon vehetjük számításba a magyar tájjal kialakított relációnk egészségességét. Nem lesz szép a kórkép, de ugye minden betegség egyben a gyógyulásra rámutató irányt is magában hordozza a figyelmes ember számára. Mivel a magyar nép többek között a mágusok-, táltosok-, gyógyítók-, javasok népe, ezért nem kételkedem benne, hogy ha megfelelő tudással fogunk ismét rendelkezni, akkor nemcsak önmagunkat, a társadalmunkat és a tájainkat, hanem ezen keresztül, önzetlenül, csakis önzetlenül, az egész világot is képesek leszünk meggyógyítani!  A témában korábban megjelent eddigi legátfogóbb cikkem, (MTVSZ.blog.hu / Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz) mind természetvédelmi-, tájökológiai-, fenntarthatósági-, és agrárpolitikai vonzatai miatt, főleg Kishantos okán, bátran ajánlom. Áldás!

Mennyire látjuk a múltunkat – Az alföldi táj 200 évvel ezelőtt
Előadó: Molnár Zsolt, tájökológus
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Tanácskozó Közösségi Sátor

Élet, tér, vidék – a feltámadás alapjaihoz
Előadó: Balogh Péter, gazdálkodó geográfus (Az előadó honlapja: emberestisza.blogspot.hu)
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Jövőkép sátor

Új térkép a globális erdőirtásról - Greenfo.hu

pannon sárkány.jpgAz erdőirtás és -telepítés mértékét ábrázoló új, nagy felbontású globális térképet hoztak létre kutatók a Google Earth segítségével. Az interaktív online eszköz bárkinek elérhető és figyelemre méltó felbontással – 30 méter – nagyítható. A térkép a 2000 és 2012 közötti tartományban mutatja meg a világ erdőtakaróját a Landsat-7 műhold 650 ezer felvétele alapján. Ez időszakban a Föld összességében Mongólia területének megfelelő méretű erdőtakarót veszített el.

Tanulmányuk a műholdas felvételek alapján számos kulcsfontosságú eredményt közöl az erdőtakarók változásáról 2000 és 2012 között. Eme időszakban a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, tüzek, betegségek és viharok miatt. Eközben 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőre is szert tett, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.

Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban. A térképet évente frissítik majd, és fel lehet használni az erdőkezelési programok hatékonyságának kiértékelésére. Ezenkívül segítheti a környezetvédő szervezeteket az erdőirtás hatásainak – beleértve a biodiverzitást érintő veszélyeket, a széntárolást és a klímaváltozást - nyomon követésében.

1479550_282869751838281_1639623495_n.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság természetvédelem fenntarthatóság agrárium humánökológia molnár zsolt kishantos kishantosi vidékfejlesztési központ tájgazdálkodás tájkmélő agrikultúra hagyományos ökológiai tudás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

PPJ         2013.11.26.

s640x480.jpg"Feltűnően keveset hallunk arról a minket és szuverenitásunkat is nagymértékben érintő világgazdasági megállapodásról, amit sok szakértő a létező eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezménynek nevez. Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra." - írja Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/img158_1.jpg

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A készülő nemzeti biodiverzitás stratégiához benyújtott Magyar Természetvédők Szövetsége véleményében így fogalmazott:

"Felhívjuk továbbá a figyelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok között az idei évben megindult szabadkereskedelmi tárgyalásokra (...), amely az egyik legnagyobb veszély, ami a biodiverzitással kapcsolatos eddigi erőfeszítéseinkre leselkedik! A készülő szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk. Ebben jelentős szerepe kell vállalnia a VM mellett az NGM-nek és a KüM-nek is."

EU_dees.jpgEhhez kapcsolódóan ajánljuk George Monbiot cikkét a Guardianből:

This transatlantic trade deal is a full-frontal assault on democracy

Brussels has kept quiet about a treaty that would let rapacious companies
subvert our laws, rights and national sovereignty

         szólj hozzá

Címkék: politika európai eu világgazdaság európai unió globalizáció gmo mezőgazdaság természetvédelem kapitalizmus génmódosítás új világrend illuminati földtörvény fenntarthatóság agrárium gazdasági világválság agrárpolitika monsanto humánökológia ökológiai politika gmo lobbi ökológiai válság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Táj-tudat-tágító ökológiai programajánló

PPJ         2013.11.16.

http://tajesember.hu/wp-content/uploads/2012/05/logo.jpgÉrdeklődési és kapcsolati köreinkbe tartozó kurzusra és szemináriumra hívjuk fel a megtisztelő figyelmeteket! November végén Keszthelyen lesz esedékes egy Georgikonos tömbösített képzés, ahol Molnár Zsolt a tájtörténet és hagyományos ökológiai tudás mentén fog előadni, decemberben pedig etnoökológiai szeminárium kerül megrendezésre szintén Molnár Zsolt szervezésében, amikor is egy különleges ember, Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk!

Hagyományos ökológiai tudás

A kurzus célja a hagyományos ökológiai tudás létrejöttének, ill. eredeti és mai felhasználási lehetőségeinek megismerése, a téma elméleti és módszertani alapjainak bemutatása, a gyűjtéséhez, értelmezéséhez és használatához kapcsolódó kompetenciák elsajátítása.

Ezalatt értve a növényfajokhoz-, élőhelyekhez, tájváltozáshoz-, tájtörténethez kapcsolódó hagyományos ökológiai tudást; a generációk közti tudásátadás hagyományos és modern módjait, a hagyományos ökológiai tudás szerepét a természetvédelemben és a környezeti nevelésben, ezek oktatási és társadalmi következményeit, a tudás erózióját és védelmét, nemzetközi programokat, szervezeteket és egyezményeket. Szó lesz a hagyományos ökológiai tudás szerepéről az erőforrás-gazdálkodásban, az „őslakosok" jogairól, a tudásmegőrzés és -használat sikereiről és kudarcairól a világban (elsősorban kanadai példákkal).

GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)

Hagyományos Ökológiai Tudás - tantárgyleírás dokumentum
Hagyományos ökológiai tudás - tantárgyhoz szükséges előzetes beadandó tematikája

Kötelező illetve ajánlott irodalom:
+++ Babai D., Molnár Zs. (2009): Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret. Botanikai Közlemények 96: 145-173.
+++ Berkes, F., Colding, J., and Folke, C. (2000). Rediscovery of Traditional Ecological Knowledge as Adaptive Management. Ecological Applications 10: 1251-1262. (magyarra fordítja Gellény Krisztina, 2013)
+++ Molnár Zs. (2011): Hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésről, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai. Természetvédelmi Közlemények 17: 12-30.

V. Etnoökológiai szeminárium (dec. 8-9.) - Meghívó

Ezúttal is egy különleges embert sikerült meghívnunk. Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk. Arra kérték a szervezők, hogy arról tartson nekünk előadásokat, hogy az állam hogyan hat intézkedéseivel, akár jó szándékú szabályzásaival a hagyományos táj és ember viszonyra, hogyan torzítja a fenntarthatóbb tájhasználatot eredményező hagyományos tájszemléletet, hagyományos ökológiai tudást. A kérdés nem csak Kanadában időszerű.

Az európai és a hazai természetvédelem egyik kulcskérdése, hogy hogyan viszonyulunk a tájban élőkhöz, a gazdálkodókhoz. Tudatában vagyunk-e annak, hogy természetvédelmi kezelési tevékenységünk milyen hatással van a tájban élők gondolkodásmódjára, motivációira, még meglévő hagyományos ökológiai tudására? A kérdést Nyugat-Európában már intenzíven kutatják olyan gazdák között, akik már alig rendelkeznek hagyományos ökológiai tudással. Az utóbbi években hazánkban is indultak ilyen célzatú kutatások, ezeket is segítheti majd a szeminárium. A szeminárium egyrészt elméleti és módszertani kérdéseket fog feszegetni, másrészt zömmel kanadai példákon mutatja be a fenti kérdéskört. A szeminárium nyelve az angol!

Botanikusok, zoológusok, ökológusok, hivatásos és civil természetvédők, néprajzosok, antropológusok, tanárok, ökológiai közgazdászok és más, tájjal és emberrel foglalkozók jelentkezését várjuk!

Seminar on the Culture and Politics of Ecological Management - Vth ethnoecological seminar in Vácrátót - 8-9 December 2013 ~~ MTA Centre for Ecological Research, Vácrátót, Hungary

Jelentkezési határidő: 2013. november 15.
GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)
Jelentkezés módja: név, intézmény, telefon, email, érdeklődési terület (tudományág, téma)
Vácrátóti és Vácrátót közeli szállás keresésében kérek segítséget: igen nem

         szólj hozzá

Címkék: természetvédelem humánökológia molnár zsolt ethnoecology Vth ethnoecological seminar hagyományos ökológiai tudás etnoökológia paul nadasdy

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Malomra fel, magyar!

PPJ         2013.10.06.

http://www.festomuvesz.hu/kincses/kepek/2007_03_18/120.%20Vizimalom%20a%20tavon,%20akrill%2050x70%20cm%20vaszon.jpg"-A nagy malom, a nagy malom, ö, a nagy malom, ö, nem tud ÉLŐ lisztet előállítani..."
"- Ja..."

Rodics Katalin: "Én természetvédő vagyok, de rá kellett jönnöm arra, hogy nem tudunk természetet védeni, ha nem hozzuk helyre a mezőgazdaságot! Kész. Ennyi!"

Automata, felültöltős, nem vízkövesedő, környezetbarát, esetleg hamulúgos: mosógép

Fa-fűrészház malom a XII. századból

Az esztergomi reneszánsz vízgép
(és a "sátánista magyarok" az idegenszívű krónikás szerint... :D)

         szólj hozzá

Címkék: videó tudomány kenyér természetvédelem malom liszt fenntarthatóság agrárium vízenergia malomipar vízgép

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása