PPJ         2012.11.17.

A Sherpas Cinema munkatársi csapata nem viccel! Miután valóban megjárták a Himaláját és kellő tapasztalattal rendelkeznek a hegyvidéki filmezés mikéntjéről, sorra nyerik munkáikkal a különféle díjakat. Legutóbbi főprodukciójuk az All I Can, melyből egy olyan audiovizuális összeállítást sikerült a szépségre és igazságra éhes pupilláink számára összeállítani, ami szerintem elég különleges módon fog bizonyos folyamatokat összekapcsolni és bemutatni. Persze öncélú HD-orgiának is tekinthetjük, de aki lát, az bizony érezni fogja a hasonlóságot a klímavédelmi filmalkotásokkal is. Egyszerre sport, természet és természetvédelem, ahogy írja is az angol leírás: inspirálnunk kell magunkat, hogy mindent megtegyünk a környezetért, és kitanuljuk hogyan tegyük meg az első kis lépést a helyes irányba!

Második ide beillesztett alkotásuk pedig egy óda a vízért, annak körforgásáért. Szakrálisan figyelhetjük a bolygó légzését, az évszakok lassú-gyors váltakozását, ahogy az egyik alap életetőelem körbejárja az egész glóbuszt. Szintén díjnyertes alkotás. Ha túl száraz lenne (höhö) a gimnáziumi földrajz és természetismeret tantárgy akkor érdemes egy ilyen folyékonyabb (na jó, elég lesz már) tanulási módszert alkalmazni.

Kellemes nézelődést!

The Sherpas are proud to present All.I.Can: a two-year feature film project that fuses our passions for riding and exploring the mountains with our potential to help the environment. The film strives to unite global mountain culture and bind us together as the leaders of a revolution. We must be inspired to do all we can for the environment, and we must learn how to take that first tiny step in the right direction.

Water is life. It constantly moves around this planet changing form and effecting landscapes. Time-Lapses up to half a year long are combined with extreme highspeed photography to allow us to journey visually through the water cycle. The power and grandeur that surrounds on this Earth is magnificent. Fluid Circle - Winner of Peoples Choice at Whistler's 3.oh Film Festival 2009.

PPJ         2012.10.07.

Az elveszett tan. A Föld átkozottul pompás hely: hagyjátok abba más bolygók keresését, itt éljünk!

PPJ         2012.06.08.

Kedves Lápvédők!

Nem közvetlenül a lápot érinti, de az önkormányzat és annak környezetvédelmi hozzáállása tekintetében nem közömbös a januárban megszavazott helyi rendelet elemzése. A szóban forgó rendelet - véleményem szerint - nem a védelem szak- és jogszerűbbé tételét, hanem felszámolását célozza. A rendeletet törvénysértőnek találta a Pest Megyei Kormányhivatal is, amely beadványom nyomán törvényességi felülvizsgálatot végzett. Az ügyről írt összefoglalóm a Dunakeszi Hírhatáron olvasható:

Törvénysértő a Dunakeszi Képviselőtestület helyi rendelete

Hadd kérjek mindenkit, hogy terjessze az írást, jó lenne ellensúlyozni a sikerpropagandát.

Üdvözlettel:
Sarkadi Márton

A hír nem meglepő. Már a rendelet megszavazásakor tudni lehetett, hogy a jobbikos Nyíri Márton által előterjesztett rendelettervezettel baj van. E sorok írója a testületi ülés előtt levélben felhívta Molnár György jegyző, Passa Gábor főépítész és a képviselők többségének figyelmét a rendelettervezet hibáira. Levelére (természetesen) nem kapott választ, a szavazás pedig annak rendje-módja szerint a fideszes képviselők egyhangú támogatása eredményeként a rendelet elfogadásával zárult.

Mi is a baj a rendelettel? Egyszerűen összefoglalhatjuk: valójában nem az értékek védelmére irányul, hanem az 1993-ban megszavazott védelem felszámolására. Természetesen nem direkt támadásról van szó. A rendelet gyönyörűen cizellált formában tálalja a helyi védelem célját és fontosságát. Hosszan értekezik mindenféléről, amit egy ilyen célú  rendelet általában szabályoz. Összességében azonban egy szépen feldíszített ajándékosdobozhoz hasonlít – amely nem tartalmaz semmit. A lényeget ugyanis a rendelet melléklete jelenti, amely a védelem alá helyezett objektumokat sorolja fel. Itt azonban a területi védelem kategóriája üres, az egyedi védelem listájában pedig mindössze a Városháza épülete (Fő u. 25, 4248 hrsz.) és az ún. „Délker-raktár” (Kistemplom u; 3035/14 hrsz.) árválkodik.

Kíváncsiak leszünk milyen reakciót vált ki mindez az önkormányzati képviselőkből. Nyíri Márton a jobbik weboldalán nagyon "futtatja" a rendeletét, amiről most kiderült, hogy törvénytelen! Önmagát, és pártját Dunakeszi egyetlen zöld szervezetének mondja saját propaganda újságjában. Mi viszont úgy látjuk, hogy ezek után talán le kellene mondania a környezetvédelmi tanácsnoki megbízatásáról!

PPJ         2012.04.03.

PPJ         2012.02.16.

Audi kontra Zsák Ferenc: 200 millió

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vesztegetés megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslatot tett az illetékes ügyészségnél a győri Audi-gyár bővítését megakadályozni próbáló környezetvédő szervezet elnöke, Zsák Ferenc ellen - értesült az MTI Hírcentrum.

Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke tagadja a vesztegetést. Szabadlábra helyezése után az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a következőket mondta: "Az volt a céljuk, hogy megtörjek lelkileg és fizikailag is. Fizikailag sikerült is megtörniük."

Sokadjára vesztett pert az MVM Paks ügyében

A Magyar Villamos Művek Zrt.-nek 15 napon belül kell az Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzétennie. „Már 99999-edszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv” – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.

„Bízunk benne, hogy a sokadik perveszteség tudatosítja a Magyar Villamos Művek Csoport tagjaiban, hogy a közpénzek átláthatóságát biztosító szabályok rájuk is vonatkoznak, és felesleges pereskedés helyett a jövőben teljesítik a kötelezettségeiket” – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

Kimerülő globális termőföld- és vízkészletek - nem vicces!

Az elmúlt 50 évben a természeti erőforrások egy része a kimerülés szélére jutott, ami fölveti a kérdést, hogy 2050-ben hogyan tudnak majd a világ országai gondoskodni kilencmilliárd ember élelmezéséről – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy jelentésében.  

Minden földrészen jelentős területek vannak kitéve a minőségromlásnak. Különösen érinti ez az amerikai kontinens nyugati partvidékét, Dél-Európa és Észak-Afrika Földközi-tengeri régióját, a dél-szaharai Száher-övezetet, a Szomáli-félszigetet és egyes ázsiai térségeket is. A legnagyobb problémát a talajminőség gyengülése jelenti, amit a biológiai sokszínűség elvesztése és a vízkészletek kimerülése követ – derül ki a kutatás összefoglalójából.