Mire jók a gyomirtók? Lehet-e nélkülük gazdálkodni?

PPJ         2014.05.21.

Számos esetben találkozom a teljes körű gyomirtók hatásképével az utcán, árokpartokon és természetesen a földeken is. Régen nem volt vegyszer, kapálni kellett a gyomokat, mégsem volt ennyi rendetlen porta, ennyi elhagnyagolt árokpart. [Kép és szöveg: Hetesi Zsolt - Facebook]

10359020_235916956602471_4191056681031545928_o.jpg
Jó a sok vegyszer? Legtöbben olyan szereket használnak, amelyek glifozátot tartalmaznak (Glyalka, Kapazin, Roundup), és a glifozátokról nemrég bizonyosodott be, hogy sokkal károsabbak, mint hitték. Mivel az emberi szervezetbe nem csak a glifozát kerül, hanem a vegyszerből más vegyületek is, a glifozát ezekkel együtt mutatott hatását kell vizsgálni. Az adalékokkal együtt a glifozát genetikai károsodást okozhat, károsíthatja a méhben fejlődő magzatot, továbbá rákkeltőnek is bizonyultak. (http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy) Argentin kutatók a szer betiltását kérték kormányuktól. Tehát nem újabb méregzöld pezsgésről van szó, hanem jogos félelemről és aggodalomról.

Hab a tortán, hogy a glifozátok a talajba jutva pusztítják az ott élő kedvező hatású baktériumokat, azaz az ilyen gyomritóval kezelt földeken csökken a humuszképződés foka. (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031405612000911)

Miért írom mindezt? Mert minden magyar falu ki van téve annak, hogy a határában dolgozó gazdák - legtöbbször információhiány miatt - a számukra pénzügyileg legkedvezőbb megoldást választva gyomrtóznak a tarlón, vagy tavasszal vetés előtt, és a szer bekerül a környezetbe. Ma már egyébként bármely városi ember anyagcseréjében is ki lehet mutatni, mert az élelmiszerekben is ott van. De a nyakra-főre gyomirtózó szomszédság is kellemetlen hír lehet sokunknak, arról nem is beszélve, hogy a sárguló, elszáradt fű nem szép látvány a járda mellett, vagy az árokparton...

De lehet-e gyomirtók nélkül gazdálkodni? Igen, lehetséges. Ettől az évtől kezdve fokozatosan vezetjük ki a gyomirtókat (glifozátos gyomirtót már nem használunk egyáltalán), és vezetjük be a mechanikai gyomirtást a tábláinkon a családi gazdaságunkban. Ahol eddig próbáltuk mechanikai gyomrtással kiváltani a vegyszert (tőbbszöri tarlótárcsázás, tavaszi kétszeri kombinátorozás) már kevesebb gyomirtót kellett használni - igaz gázolajat meg többet.

A zöldségesben és a szőlőben szintén idéntől nem használtunk glifozátokat, és gyakorítottuk a mechanikai védekezést. Az eredmény - főleg egy-egy esős időszak után - nem tökéletes, de mégis megnyugtatóbb, mint a gyomirtó használata miatti aggodalom. A képen a szőlő május elejei állapota látható, túlnyomórészt gyommentes, lényegében csak mechanikai gyomirtás és némi házi praktika (ecet kipermetezése) vezetett az eredményhez.

         4 hozzászólás

Címkék: természet környezetvédelem mezőgazdaság természetvédelem vegyszer szőlészet ökogazdálkodás biogazdálkodás agrárium glifozát roundup ökogazda biogazda glyalka kapazin gyomszabályozás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hogyan változtatták meg a farkasok a folyókat?

PPJ         2014.05.18.

A természet végtelenül bölcs. Hagynunk kell, tegye a dolgát. Ökoszisztéma-szolgáltatás.

0.jpg

         szólj hozzá

Címkék: videó természet természetvédelem ökológia ökoszisztéma farkasok kaszkád folyók trofikus kaszkád

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ilyen lenne egy fenntartható és biztonságos jövőben gondolkodó felelős, magyar politikus! Videó

PPJ         2014.03.27.

Nem túlzás, ha össze kéne foglalni a GreenR blog elmúlt 5 évének bejegyzéseit: akkor az pontosan ez a videó lenne! Kohajda László, beszédében, a létbűnözéstől az elektromos autókig, a neoliberális gazdaságpolitikától az ökolokális fenntarthatóságig, mindent érthetően átvesz és bátran, őszintén elmond! Abban különbözik a többi politikustól, hogy nemcsak a problémák súlyosságát vallja be, de békés-, ökológiai- és szelíd megoldásokat kínál fel a globális ökológiai problémák hazai vetületeire.

Tisztelettel ajánlom mint természetvédelmi mérnök és leendő humánökológus, a kedves érdeklődők figyelmébe!

         szólj hozzá

Címkék: politika videó természet fenntarthatóság agrárium élőlánc magyarországért ángyán józsef

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Komposztkazán 2.0 újratöltve

Tőgyi Balázs         2014.01.27.

Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.

kk.JPG

 

Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.

 

A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.

 

A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.

 

Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.

 

Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.

Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.

77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.

 

heatmap140104.jpg

A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.

 

Mi az a komposztkazán?

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.

 

Hogyan épül fel a komposztkazán?

A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.

spiral4.jpgMit tettünk a komposztba?

- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),

- 2 m3 lótrágya,

- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),

- 8 talicska érett komposzt (humusz),

- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).


Hogyan épült?

A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.

 

Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.


1487863_609418549126945_347623527_o.jpg

 

Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!

 

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

         33 hozzászólás

Címkék: videó tudomány természet energia környezet öko komposzt környezetbarát fűtés biomassza humusz fenntarthatóság komposztkazán Jean Pain

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Coca Cola = halál az óceánokra

PPJ         2013.05.26.

coke-website-bos-black-960x360.jpg

Bármifajta "életérzés", vagy zöldnek tűnő marketing a nagy üdítőgyárak monopóliuma részéről egy komplett hazugságcsomag az eladásaik növelésére vagy szinten tartására. A valóság közben az, hogy amennyire csak lehet, bírósági úton próbálnak megszabadulni mindenfajta műanyag újrahasznosítási kötelező előírástól. Ausztráliában például pont most nyert pert a Coca Cola, hogy leverjék az eddig bevált 10%-os újrahasznosítási sémákat. (És még ez is csak 10% volt!) Pedig a számítások szerint az ausztrál szemét 65%-a az óceánokban és a madaraknál köt ki... Erre hívja fel a figyelmet (itt alább a Midway c. mozifilm előzetese után is beillesztett) brutális Greenpeace youtube videó.

A műanyag nem a barátunk. A műanyag okozta természetpusztítást csak a vak nem látja. Hogy Magyarországon mennyien vakok, azt elég jól mutatja, hogy teljesen jogosan feltehetjük azt a kérdést is egymásnak, vajon Orbán után (fotó) miért kellett még Fazekasnak is (fotó) "kapnia egy visszautasíthatatlan ajánlatot" a Neoliberális Kapitalista Pokolba: A Coca-Cola Hellenic-nél járt a Vidékrombolási miniszter... Bezzeg 1988-ban még olyan országban akartunk élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi...

Mindenesetre a probléma nem csak helyi, hanem merőben globális! A Nagy Óceáni Műanyag Folt (ami egyes becslések szerint kiterjedésében már Texas állam kétszerese!) ennek "legékesebb" bizonyítéka. A legfrissebb kutatások már nem is egy szemétszigettel számolnak, hanem minden óceán-közre jut egy! (Ez utóbbi linkben szereplő holland tinédzser feltalálóról és a "kapitalista MÁTRIX"-ról csak annyit, hogy előbb jutalmaznak valakit egy futurisztikus és milliárdos befektetéseket igénylő "megoldásért", minthogy beismerje a RENDSZER, hogy A MŰANYAGOT AZONNAL BE KÉNE TILTANI ÚGY, AHOGY VAN...)

De semmi gond emberek, már a delfinek is megértették, hogy alkalmazkodniuk kell, autópálya, hipermarket, bevásárlás, muszáj "eltartani" a családot...

Igazából nem csodálkoznék, ha egy gigantikus galaktikus lézerágyú kikukucskálna egy időkapu féregjáratából és nanoszekundum alatt végezne a bolygón lévő emberiséggel: teljesen megérte(né)m azt a magasabb intelligenciát, ami így rendelkezne fölöttünk... ha olyan ostobák és sötétek vagyunk, hogy nem látjuk a legpokolibb nyilvánvaló összefüggést a kapitalizmus, az olaj, a műanyag, a technokrata korporatokrácia és a hipokrita plutokrácia stb. között, ami mind a természeti LÉTalapjainkat égő gőzerővel áldozza fel (holocaust...) a profit oltárán: akkor meg is érdemeljük...

Chris Jordan-t viszont természetesen ki fogja kerülni a lézernyaláb, ő az egyik olyan Ember a Földön, aki médiamunkájával hihetetlen nagy ismertséget szerzett a szegény albatroszokon keresztül a problémakörnek!  Az ő fotóit blogoltuk frissen még 2009-ben, a Midway szigeteken tapasztalható borzasztó civilizációs következményekről...

Most arra kérlek: menj le a legközelebbi üdítős automatához és vásárolj egy frissítő kólát vagy ásványvizet vagy gyümölcslevet magadnak! Csak mert megérdemled! Mert tudatos- és a vásárlás következményeit belátó vásárló vagy, aki diétás kólát iszik, és mert szexi nő és férfi vagy, aki nagyon fehér foggal mosolyog! Külön köszönöm azoknak a hölgyeknek, akik elvállalják a munkát, hogy egy vállalat neve alatt nagyon felizgató módon mosolyogjanak!

http://americablog.com/wp-content/uploads/2013/02/abatross-midway-atoll.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: természetfilm természet greenpeace környezet műanyag coca cola szemétsziget

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark