Martagon         2010.11.27.

Az idén is késve érkezett meg hazánkba a hó, a mai nap viszont a Nyugat-Mátrában végre maradandó nyomát élvezhetjük. A reggeli meglepetés örömére délelőtt túrázni indultam, hogy lencsevégre kapjam a téli tájat. A barangolás során azonban újabb meglepetésben volt részem, mikor a sziklás hegyoldalban, virágzó fekete kökörcsineket (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) találtam. Mert, hogy ez a kép nem photoshop! Ilyen az elmúlt pár milliárd évben nem volt! Kökörcsin hóban?!

E fotó láttán, kérem ismételjék velem együtt a médiából és az olajcégek vezetőinek szájából folyó jól ismert mantrát:

--------------------------------
„Nincs klímaváltozás, nincs klímaváltozás,
nem mi okozzuk, nem mi okozzuk,
csupán alkalmazkodni kell hozzá, csupán alkalmazkodni kell hozzá,
mindent meg lehet oldani technológiailag, mindent meg lehet oldani technológiailag,
nem kell változtatni az kultúránkon, nem kell változtatni az kultúránkon.”
--------------------------------

A fekete kökörcsin a sziklagyepek védett kora tavaszi(!) ritkasága. Elgondolkodtató, hogy gyöktörzséből miért fejlődtek ki késő ősszel a hosszú tőlevelek, majd a tőkocsányok csúcsán bókoló virágok. A legegyszerűbb válasz az, hogy mert már a növények is megbolondultak. Igazából csak közvetlen érintettjei a klímaváltozás hatásának.

Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhető a klímaváltozás közvetlen és közvetett hatása a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra – egyed-, populáció-, faj-, biom- és globális bioszféra szinteken egyaránt. A globális klímaváltozás évszázadunk egyik legjelentősebb és legfontosabb ökológiai problémája (IPCC 2007)! Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit alapvetően érinti (Harnos et. al 2008). Tehát az ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és annak egyik fontos tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz, 2003, Vadadi et. al 2008). Továbbiakban lásd: Természetvédelem.hu - Élőlivlág és éghajlatváltozás.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a klímaváltozásban mindenki érintett, ezért mindenkinek tennie kellene az ellen, hogy tovább fokozódjon. Politiákért felelős társadalom, szubszidiaritás, közösségelvűség, küzdés a közjóért a magánjóval szemben, és persze a haladásba, a "fenntartható fejlődésbe" vetett hit feladása! Hiszen ha valami úgy növekszik, hogy közben az élet alapjait semmisíti meg, az nem fejlődés, akkor meg minek fenntartani?!!!

Sándor Anita
természetvédelmi mérnök, SZIE KTI

PPJ         2010.11.22.

Nem véletlen a 18-as karika, ez a bejegyzés gyomor-, világnézet- és szemforgató lesz a  bejegyzés gondolatait megalapozó képek miatt.

PPJ         2010.11.18.

Megzavarodott madarak - Greenfo

A nyári hideg, illetve az októberben és novemberben tapasztalható szokatlanul meleg időjárás a madarak bioritmusát is megzavarta. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársaihoz számos bejelentés érkezett az állatok megszokottól eltérő viselkedésformáiról.

Az anyaméhbe hatoló szmog - NOL

A mindenütt jelen lévő vegyi anyagok már születésünk előtt is károsítanak. Korrekt laboratóriumi és genetikai vizsgálatokkal bebizonyították, hogy az anyaméhben fejlődő magzat sem védett a kemikáliák toxikus hatásaival szemben.

A szmog a spermákat is fojtogatja - Greenfo

A nyári moszkvai szmog és a hosszú, 40 fokos hőség sok férfi nemzőképességét csökkentette, és sokakat átmenetileg teljesen alkalmatlanná tett a gyermeknemzésre - derült ki a nyár előtt és után vett spermapróbákkal a Szecsenov Orvostudományi Egyetemen végzett vizsgálatokból.

(Fenntartható fejlődésről és jövő generációkról értelmetlen beszélni mindaddig, amíg a műtrágyákkal szennyezett ivóvíz, a szermaradványokkal szennyezett étel, az anya testéből az anyatejbe oldódó mérgek és a városi levegő "üde frissessége" mind-mind "segíti a helyes fejlődésben" a csecsemőket, a jövő embereit és azok "előállításában" fontos ivarszervek és ivarsejtek épségét. Ha ezen nem változtatunk, akkor aláírtuk a saját kipusztulásunkat.... - szerkesztői megjegyzés)

Egyre több európai ellenzi a GénMódosított ételeket - Greenfo

Az új, biotechnológiával kapcsolatos Eurobarométer szerint tovább nőtt a génmódosítást ellenző európaiak aránya. Az európaiak 61%-a ellenzi a génmanipulált (GM) ételek terjedését Európában. (Tehát semmi alapja nincs a GMO lobbista akadémiának és hazai kutatóknak, mikor azt mondják, hogy nő a vágy az ilyen termékek iránt! - szerk. megj.)

Ősféregben az agykéreg alapja - NOL

Emberi felsőbbrendűségünket újabb csapás érte a heidelbergi molekuláris biológusok megállapításával, miszerint agyunkat a tengeri gyűrűsférgektől örököltük.

Hogyan "toljunk el" egy védett területet? - Greenfo (ebben meg kell állítanunk a Fideszt!)

Győrben a Polgármesteri Hivatal dísztermében szakmai egyeztetést tartottak civilekkel, hatóságokkal az AUDI Natura 2000 területet érintő beruházásáról.

Az AUDI cég új győri beruházása nagy botrányt keltett, amikor kiderült, hogy egy Natura 2000-es védett területre is kiterjedne. Sajnos esély sincs arra, hogy a gyár kicsit odébb épüljön föl, meghagyva azt a kicsit, amit az ember az évszázadok alatt ebből az élőhelytípusból meghagyott. A megoldást a politikusok abban látják, hogy odébb tolják, kitelepítik a védett növényeket és állatokat. Kérdés, hogy mi lesz az eredménye ennek. Az is kérdés, mi szükség a természetpusztításra, ha több magyar helyszín is fölmerült. Úgy tűnik csak Győr dicsősége miatt történik a gyalázat, a munkahelyek mindenképpen hazánkban jöttek volna létre. Részletek és  nem hivatalos jegyzőkönyv >>>

Természetvédők óvnak a biodízeltől - NOL

A bioüzemanyag-felhasználás növelésére vonatkozó európai tervek a következő tíz évben mintegy 69 ezer négyzetkilométer új földterület bevonását teszik szükségessé, ami tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást – hivatkoznak egy most megjelent tanulmányra a természetvédők.

Fókuszban a biodiverzitás és a génmegőrzés - Greenfo

Az új agrár- és vidékpolitika alappillére a biodiverzitás - azaz a biológiai sokszínűség - és a génmegőrzés - hangoztatta tegnap Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, Prof. Dr. Ángyán József a "Fenntartás és fejlesztés" című szakmai konferencián.

PPJ         2010.10.25.

Ma 18 éve, hogy a Dunát a szlovák vízépítők elterelték a bősi csatornába. A kép a dunacsúnyi gátat, és a vízmegosztás havi átlagait mutatja.

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 27-i ítéletében több jogsértést is a felek terhére rótt, így jogsértő cselekmény a Duna-víz szlovák területre terelése. A jogtalan állapot megszüntetéséhez adott útmutatás az ítélet 140. pontjában olvasható:

"A bíróság tudatában van annak, hogy a környezetvédelem területén éberségre és megelőzésre van szükség, mivel a természeti környezetben okozott károk gyakran visszafordíthatatlanok, illetve az ilyen károk helyreállításának velejárója a helyreállítás lehetőségeinek korlátozottsága.

Az emberiség a történelem során, gazdasági és egyéb okok miatt, folyamatosan beavatkozott a természet rendjébe. A múltban ez gyakran a természetre gyakorolt hatások figyelmen kívül hagyásával történt. Az új tudományos ismereteknek köszönhetően, és mivel az emberiség egyre jobban tudatára ébred az őt - a jelenlegi és a jövőbeni generációkat - fenyegető veszélyeknek, melyeket ezeknek a beavatkozásoknak a meggondolatlan és mértéktelen gyakorlása idéz elő, új normák és szabványok alakultak ki, amelyeket az elmúlt két évtizedben nagyszámú okmányba foglaltak. Ezeket az új normákat nemcsak akkor kell figyelembe venni, és az ilyen új szabványokra nemcsak akkor kell kellő súlyt helyezni, amikor az államok egy új tevékenységet mérlegelnek, hanem a múltban megkezdett tevékenységek folytatása során is. A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetésének szükségességét találóan fejezi ki a fenntartható fejlődés fogalma.

A jelen ügy szempontjából ez azt jelenti, hogy a feleknek közösen újból tanulmányozniuk kell a bősi erőmű működésével kapcsolatos környezeti hatásokat. Különösen kielégítő megoldást kell találniuk a Duna régi medrébe és a folyó mindkét oldalán levő mellékágakba bocsátandó vízmennyiséget illetően."

PPJ         2010.10.03.

Eléggé emberi léptékű a kijelentés tárgya drága klímaszkeptikusok valamint még fel nem ébredt embertársaim?

Hőség, aszály, orkánok és áradások - a klímakutatók hosszú ideje figyelmeztetnek a Föld felmelegedésének várható következményeire. A Giesseni Egyetem növényökológiai intézetének kutatói is meglepő és nyugtalanító jelenségekre hívják fel a figyelmet.

Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. "Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni" - mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője. 

A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot. Ezenkívül pedig a talaj még több - euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett - dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé - olvasható a Die Welt online kiadásában.

A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyfával és seprűvirággal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják a "történéseket" - melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.

Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a "fenológiai óra" kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet.

"Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csökkennének a problémák. A földműveseknek és a kertészeknek gyakran kell küzdeniük késői fagyokkal, amelyek a termény csökkenését eredményezik" - véli Müller.  A kutatók szerint Hessenben már most kimutathatóan megváltozott a klíma, amelyre máris reagált a növényzet. 

"Természetesen a Föld történelmében mindig is voltak klímaváltozások, de a jelenlegi változások sebessége igazán szokatlan. Száz év alatt világszerte átlagosan 0,7 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet - most kétszáz év alatt történik annyi változás, mint korábban ezer év alatt" - fejtette ki Müller.

A tudósok szerint mindenképpen változtatásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen tovább a helyzet: az életmód- és az energia felhasználásának változására. - forrás: HVG.hu