PPJ         2010.03.01.

Míg más, helyi és országos környezetvédő szervezetek kitartó munkával egy-egy ügyet nyilvánosságra hoznak, a védelem szakmai megalapozásán fáradoznak, jogi eljárásokat kezdeményeznek, vagy éppen a sajtó figyelmét igyekeznek az esetre ráirányítani, az Index tálalásában ezek az esetek rendszerint akkor és úgy jelennek meg, amikor a Lehet Más a Politika nevű párt nyilatkozik az ügyben. A pártos újságírás jól bevált receptje szerint a probléma csak alkalom a kedvelt párt reklámozására. Elítéljük ezt az eljárást. 

Az Élőlánc Magyarországért elnöksége

PPJ         2010.02.26.

Ha valakinek elkerülte volna a figyelmét:

A 60 év múlva elpusztulnak a világ termőtalajai után itt a "100 évük sincs már a koralloknak" cikk. Emlékeztek, hogy pár a tudósok még száz évekről beszéltek? Most meg már minden élő és élettelen rendszer 100 éven belüli elpusztulásáról értesítenek a kutatások minket. Hmm.... Én elgondolkodnék azon, hogy van-e értelme ilyen rövid időre gyermeket vállalni... Úgy értem, nem pár ültetett csökevény fa fogja megmenteni a bolygót, se nem az 5-tel kevesebb eldobott csikk és műanyag pohár... Attenborough bácsi elképzelésie teljesen jók, olvassátok vissza  blogon és nézzétek meg a 6 részes BBC youtube videósorozatot.

És ezt se verték nagy dobra:

Győzött az energialobbi, elszállt a klímatörvény

No comment...

dernarmot         2010.01.21.

Papp Sándor Zsigmond Népszabadságos írására szeretném felhívni a figyelmet, az elöző Avatarról szóló poszt apropóján.

"Persze, nyavalyoghatunk itt hosszan, hogy az Avatarral a színész nélküli film kap ismét piros pontos visszaigazolást, a byte-ok ülnek tort a pepecselős, régi s még emberi léptékű iskola felett. Felhozhatjuk, hogy a forgatókönyvben csekély olyan fordulat lelhető fel, amit ne láttunk volna A farkasokkal táncolóban vagy Az utolsó szamurájban. Vagyis inkább tűnik elcsent vázlatnak az egész, semmint kiérlelt műnek. De: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a világ bevételeket összesítő toplistáit jelenleg két Cameron-alkotás vezeti: a Titanic 1,8, míg az Avatar eddig 1,6 milliárd dollárt kalapozott össze. Az utóbbi ráadásul egy letöltős-megosztós világban hozta vissza a nézőket a mozitermekbe. Ha van tehát miért ünnepelniük a nagyobb stúdióknak, hát ezért biztosan. És még az is lehet, hogy ez lesz minden idők legdrágább zöld kampánya. Amit nem ért el a Greenpeace, Al Gore Kellemetlen igazsága vagy a többi, sztárral felvértezett ökofilm, azt eléri a korai impreszszionistákra hajazó fantasy. Belénk égeti végre naiv, ám annál megszívlelendőbb igazságát: ne bántsd az erdőt, mert ő is érez. Vagyis van az a számítógép-generálta látvány, amely felébresztheti bennünk a lelkiismeret-furdalást a szétdobált reklámszatyrok felett? Sokatmondó, hogy a dokumentumfilm, a valóság képei erre már kevésbé képesek. Döbbenetet talán, de önvédelemre is használható hisztériát már nem tudnak kiváltani."

Azonban a mérlegnek két oldala van, akármennyi szemet nyitott is ki, egy új parasztvakító korszak nyitódarabja. Vagy ahogy P.S.ZS. írja:

" Sose hittem volna, hogy egyszer a Titanic Oscarjait fogom védeni, pedig az Avatarral szemben még a megkomponált, manuális giccs is több filmes jelleget volt képes felmutatni. Akkor könyveljük el végképp: a korábbi, megmosolyogtató próbálkozások után mégiscsak ez lesz a jövő? Filmavatárok lépnek a valódi mozgókép helyére?"

...

"Ami most biztosnak tűnik: a film a tengerentúli boszorkányműhelyekben egyre kevesebbek számára lesz az, ami eddig volt. Ismerve az álomgyári logikát, amint egyre olcsóbbá válik az avatári technika, úgy árasztanak majd el bennünket a na’vik utódai. A klaszszikus mozi pedig egyre inkább hóbortnak tetszik majd, nevetséges pénzkidobásnak: színészekkel, történettel, drámával. Hiszen mit is kezdenénk egy 3D-s Aranypolgárral vagy digitális Psychóval? Csak néznénk, mint a moziban..."

A letöltések aranykorában visszacsalogatta a nézőket a moziba ez a film, ami mindenképpen mérföldkő. De sajnos úgy néz ki hogy a látványorgiák műfajfílmeknél is üresebb toposzaiba fogunk térdig járkálni, nagykanálla fogyasztjuk majd AMERIKÁT, a hagyományok és történelem nélküli társadalom ezáltal cél és fogyasztásorientált önbeteljesítő utópiáját. Eközben a szerzői filmek elgondolkodtató, színészi játékban és társadalom reflexióban gazdag kópiái megmaradnak a Cirkó és a Kino szerű kis filmklubbok egyre szerényebb közönségének. Elgondolkodtató tendencia..

A teljes Népszabadság cikk itt olvasható.

PPJ         2010.01.20.

Jand szerzőnk is megemlíti az Avatart.

Sztefano barátunk pedig így ír a filmről:

"Boldoggá tesz ez a film. Egyszerűen fantasztikus – a szó mind szoros, mind pedig laza értelmében is. A Vatikán szája például habzik megszégyenülésében, mert úgy érzi, hogy a film nyomán hirtelen újraéled a természet erőinek az imádata, az animizmus iránti elfelejtettnek hitt érdeklődés, miközben a nyugati civilizált világban egyre többen fordítanak hátat az egyháznak. Ausztriában például 2009-ben több mint ötvenezren léptek ki az anyaszentegyház zavaros kegyeiből. Hát nem nagyszerű? Na, végre valami jó hír."

NOL.hu - Mit tanít az Avatar?

James Cameron sikerfilmjét eddig főként konzervatív véleményformálók és a katolikus egyház belső körei támadták - korántsem véletlenül. Az Avatar galaktikus ökológiájáról zajló vita résztvevői szerint a film egyrészt egyértelmű támadás a lakosság és a környezet kizsákmányolásán, illetve a (hadi)technikai fölényen alapuló birodalomépítés gyakorlata ellen, másrészt olyasfajta világfelfogást közvetít, amely a nagy vallások tanításai közül talán a buddhizmushoz vagy a hinduizmushoz áll a legközelebb. A környezet- és természetvédőknek, meg a "békeharcosoknak" viszont tetszik az alkotás, méghozzá ugyanazért, amiért a fenti csoportoknak nem.

A Mepeace.org értékelése alapján a katolikus (vagy tágabban értelmezve a keresztény) és az "imperialista" kritikának létezik egy jókora, ám a nyilvánosság előtt eddig ki nem fejtett érintkezési felülete: eszerint a filmben pontosan azt látjuk, ami a nagy földrajzi felfedezések idején történt, csak az Avatarban a gazdasági érdekű hódításokhoz kevesebb ideológiai indoklás társul.

De amúgy a történet tényleg ismerős: egy újonnan felfedezett területen kiderül, hogy a föld ritka és értékes ásványkincseket rejt, az őslakosoknak először megpróbálják elmagyarázni, hogy a "fejlődés" (a növényzet kiirtása, utak építése, a talaj feltúrása és a bányanyitás) az ő érdeküket (is) szolgálja, majd amikor nem értenek a szóból, jön a hadsereg.

A párhuzam kétségkívül létezik, hiszen a korábbi korok konkvisztádorait - ezt ma már senki nem vitatja - nem a keresztény tanítás terjesztésének vágya, hanem a mohóság motiválta (és egyáltalán nem véletlen, hogy a terméketlen Kalahári-sivatag busmanjait eddig nem nagyon akarták megtéríteni). Az észak- és dél-amerikai indiánok, Ausztrália és Afrika benszülöttei nagyjából ugyanazt élték át, mint a filmbéli Na'vik, és ma sincs olyan természeti nép - sem az amazonasi esőerdőkben, sem a Niger olajban dús deltavidékén -, amelyiknek a lakóhelyén kitermelt természeti kincsek jólétet és ne szenvedést hoztak volna.

Némely konzervatív kritikusok szerint a filmben szereplő RDA vállalat (amelynek a bányászati tevékenység zavartalanságának a biztosítása a feladata) és az amerikai energia- és bányacégek külföldi érdekeltségei mellet gyakran felbukkanó biztonsági vállalkozások (mint a Halliburton vagy a Blackwater) között is könyű szellemi kapcsolatot találni. Még a The New York Timesnek is feltűnt, hogy az Avatar alig burkolt kritika az amerikai kolonializmussal szemben, de akadt olyan értékelő is, aki "emberellenes, hadseregellenes és nyugativilág-ellenes" műnek nevezte a filmet.

Az Avatarból kiolvasható másik üzenet, hogy minden élőlény egy nagy természeti egység része, egymásra vagyunk utalva, és senki illetve semmi ami él, nem pusztítható el anélkül, hogy a világban lévő harmónia ne sérülne. Ezzel a tanítással a buddhisták vagy a hinduk kétségkívül könnyebben azonosulnak, mint akik a Biblián nőttek fel (maga az avatar kifejezés is a hinduizmusból ered), de az ún. Gaia-elmélettel is felfedezhető a rokonság (azzal a különbséggel, hogy itt a "Földanyát" nem Gaiának, hanem Eywának hívják).

A Greenpeace internetes fórumain ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a film sokat segít a fenntarthatóság, iletve az ökológiai lábnom elmélet lényegének megértésében. A hozzászólók azért is dícsérik Cameront, mert a produkció egyelőre (még a 33 évvel ezelőtt bemutatott Csillagok háborújához képest is) nagyon szerényen él a merchandising eszközeivel, azaz nem árasztotta el a világot na'vis reklámszatyrokkal és műanyagbabákkal.

meta_         2010.01.13.

Most nem szándékozom a napi pártpolitikai csatározásokba beleszólni, mindenki eldönti, hogy a Munkáspárttól a Jobbikig terjedő skálán hova pozícionálja magát. De egy kicsit mégis. (Ennek a bejegyzésnek akkor van értelme, ha elfogadjuk a demokráciát mint megvalósítandó értéket.)

Gondom a következő kis elejtett bejegyzéssel van:

"Az MDF országos listájának hatodik helyére Kapolyi embere kerül, aki bejutása esetén átadná képviselői helyét a milliárdosnak." (Forrás :Index - Érik a nagy MDF-SZDSZ összeolvadás című cikkének két sora.)

Lehet akármekkora fürdőskúrva az SZDSZ vagy az MDF, végülis ez pártpolitika. De az idézett mondat súlyosan sérti a demokratikus játékszabályokat. Már az is nagy baj, hogy az aránytalanul felduzzasztott Országgyűlésbe választott képviselők fele listás pártkatona, akik maguktól azt sem tudják melyik gombot nyomják meg szavazáskort - mondjuk a másik fele se - , de Kapolyi húzása kiverte nálam a biztosítékot. (Kapolyi még arra sem veszi a fáradságot, hogy listás legyen.)

Kapolyi Lászlónak el kéne magyarázni, mit jelent a felelősségteljes és demokratikus választási rendszer, azaz nem cserélgetünk helyeket, és bizony a drága népet kéne képviselni nem a System Consulting cég profit-érdekeit. A gazdasági életben működhet a strómankodás, az Országgyűlésben nem. Bizony nagyon jól jönne Kapolyi úrnak a képviselőségből származó előnyök (sérthetetlenség, menthetetlenség, információ az üzlethet, neki már nem számít az a kis pénz, amit a többi honatya vág zsebre.) Félreértés ne essék, nem sajnálom senkitől a profitot, ha törvényesen szerezte. Kapolyi is lehet képviselő, ha megméretetti magát. Lehetséges, hogy Kapolyi úr azért nincs tisztában ezekkel a dolgokkal, mert az egykori állampárt Központi Bizottságában is ez volt a módi, aminek ő is tagja volt.

És tisztelt MDF-SZDSZ, nem kéne Kapolyi anyagi támogatásáért ilyen átlátszó módon bejuttatni őt az Országgyűlésbe.

Ebben a kérdésben nincs pragmatizmusnak helye, ha az ilyen Kapolyi-félék nem tudnak fennakadni a rendszeren, megérdemeljük hogy itt tartunk, ahol. Az ilyen esetek miatt kérdőjeleződik meg a választópolgárokban a bizalom. A bizalom nem egy üres szófordulat, hanem a politikai közösség egyik összetartó alapja, és ha egyszer eljátszották, nehéz visszaszerezni. És emiatt lesz a probléma ökozöld. Ha nincs meg az egymással beszélni tudó és felelősséget vállalók közössége, akkor nincs válasz a fenyegető ökológiai katasztrófára, hiszen a legtöbb jó megoldás közösségelvű; a tömegközlekedés, a helyi élelmiszerek elsőbbsége, helyi energia hogy csak a legfontosabbakat említsem.