Együttéléstan - a humánökológia valósága egy iraki példán keresztül

PPJ         2010.04.09.

Az ökológia nem környezetvédelem. A humánökológia meg nem pusztán ökológia. Most egy kicsit kitekintünk a természet- és környezetvédelem természettudományos problémaköréből. Murray Bookchin például úgy gondolta, hogy előbb volt meg embertársaink kizsákmányolása, mint a természeté. Mi csak azért pusztítjuk a természetet, hogy a másik embert nyomjuk el. C. S. Lewis is így gondolta: a természet feletti uralom nem egyéb, mint a másik ember feletti uralom a természettől elvett erőkkel.

És valóban.

Mit csináltunk a természet titkaival? Mit csináltunk az atommal, a molekulákkal, az különböző energiaforrásokkal? Embertársainkat pusztítottuk el az atombombával, embertársainkat gázosítottuk el különféle molekulák keverékével és embertársainkat taszítunk nyomorba az energiaforássok birtoklásával. A természet titkait elárultuk, nem beszélve saját fajtánkról.

Értitek már, hogy mi a célja a LHC-nak? Ja?! Ti tényleg elhittétek, hogy részecskék tudományos vizsgálata? Irakban nem voltak tömegpusztító fegyverek. Olaj volt. Európában és Amerikában nem "tudományos fejlődés" van, hanem tömegpusztító fegyverek kikísérletezése. Dupla pszeudo tripla csavar, ehh, hogy mi hol van?

Háború. Nincs is jobb érv az értelmetlensége mellett, mint mikor kiszivárgott videófelvétel tesz tanúbizonyságot a kegyetlen, mindent elsöprő brutalitásról. Milyen demokrácia? Kérem, már rég diktatúra van!

http://polyp.org.uk/cartoons/arms/polyp_cartoon_democracy_Iraq.jpg

Éljen a WikiLeaks, aminek nem kevés pénzébe került, hogy az igazság kiderüljön.

"Az iraki háború eddig egyik legfelkavaróbb felvétele került az internetre keddre virradó éjjel: a filmen egy 2007-es támadás látható, amin két amerikai harci helikopterről tucatnyi sétáló embert, köztük két Reutersnek dolgozó újságírót lőnek agyon. A filmen a katonák beszélgetése is hallható." - írja az Index

A videóban hallható angol nyelvű rádióforgalmazás fontosabb részei magyarul:

02:48: ...vannak páran, az egyiküknél fegyvert látok.

(a központ visszaigazolja, hogy az Apache pilótája célpontként azonosította a gyalogosokat)

03:08: ...úgy húsz főre becsülöm a számukat. Ott van egy. (A vállán fényképezőgépet cipelő újságírót azonosították fegyveresként.)

03:20: Ez egy fegyver lesz.

03:30: Köcsög faszkalap. (A másik újságírónál levő fényképezőgépet vagy telefont is fegyvernek nézi a pilóta)

03:34: Öt-hat gyalogost látok AK-47-esekkel. Tűzparancsra várok.

03:49: Vettem, nincsenek embereink a pozíciónktól keletre. Tűzparancsot megadom.

03:58: Vettem, akció indul.

04:02: Innen nem találom el őket, mert betakar az épület.

04:07: RPG van nála!

04:09: RPG-t észleltünk.

04:10: Tüzet nyitok.

04:12: Ne tüzeljen, várjon! Innen betakarja az épület, rárepülünk még egyszer.

04:18: RPG-t észleltünk, készüljenek a tüzelésre. Egy fickó lőtt is ránk, most az épület mögött van. Az isten verje meg!

04:34: Basszák meg, amint célkeresztben vannak, lőjenek!

04:41: Tüzet nyitok.

04:45: Jelezze, ha leszedte őket. Tűz! Szedjük le mindet!

04:54: Folytassa a tüzelést!

05:08: Mind a nyolcat leszedtük. (A képen az egyik újságíró menekülni próbál)

05:10: Látok még kettőt, tovább tüzelek.

05:18: Az isten verje meg Kyle, mi folyik ott?

05:19: (Nevetve) Eltaláltam őket.

06:10: (utasítják a földi egységeket, hogy közelítsék meg a célterületet és készítsenek fényképeket.)

06:30: Megdöglött az összes rohadék.

06:33: Helyes.

06:40: Szép vadászat volt, köszönöm mindenkinek.

07:40: Az egyikük sebesültnek tűnik, próbál arrább kúszni. (A sebesült újságíró próbál talpra állni.)

08:30: Gyerünk, haver, menni fog!

08:34: Csak szépen emeld fel a fegyvert.

09:05: Egy teherautót látok, a holttestekért és a sebesültért jött. (A földi egység már csak egy sarokra van a célterülettől.)

09:16: Egy teherautót látok, a holttestekért és a fegyverekért jöhetett.

09:20: Tűzparancsot kérek!

09:30: Tűzparancsra várok.

09:32: A sebesülteket viszik?

09:34: Igen, tűzparancsra várok.

09:36: Mi lesz már, hadd lőjünk!

09:45: Egy fekete minibusszal viszik a sebesültet. Bassza meg! Tűzparancsot kérek!

10:05: Megadva, tűzparancs megadva, ismétlem, tüzelhet.

11:20: A jármű harcképtelen. Öt.-hat személyt számoltam össze, a holttestekért éás a sebesültért jöttek. Jöhetnek a Bradley-vel.

11:40: Gyalog jövünk, délnek megyünk.

12:00: Az út közepén fekszik a gépjármű és 10-15 holttest.

12:05: Azt nézd meg! A szélvédőn át kaptam el! (Nevet)

12:14: A gépjárműben 4-5 személy lehetett, a holttestek számát így 12-15-re becsülöm.

12:52: Szerintem pont most hajtottak keresztül egy holttesten.

12:54: Na ne!

12:55: (nevetve) Dehogynem!

13:40: Pakoljunk le a tankról, egy sebesült kislányt találtam. Be kell vinni a kórházba.

14:14: Menjünk magukért?

14:20: Igen, jöjjenek.

(Az első katona a kislánnyal az ölében halad futólépésben, később egy másik katona is talál egy sebesült gyereket. Mindketten a parancsnoki páncéloshoz mennek.)

15:06: Negatív, a két civilt nem evakuáljuk, legyen az iraki rendőrség gondja. Majd elviszik őket valamelyik helyi kórházba.

15:26: Ők (az irakiak) tehetnek róla, minek hozzák a gyereket a háborúba?

 

         szólj hozzá

Címkék: politika amerika videó irak háború világ ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Génbankot rabolnak Érden és Budatétényen!

PPJ         2010.04.05.

Ahogy korábban írtuk, elég nagy gáz van egy olyan országban, ahol a nemzeti természeti és kulturális közvagyont, egészen pontosan növénygénbankokat pusztíta(ná)nak el, ugyanakkor megpróbálják a GMO-kat lenyomni a torkunkon. Akkor pedig mikor kiderül, hogy mindkét folyamat amerikai kézből jön, teljesen összeáll a kép, hogy kinek (sok más országon kívül) is vagyunk a gyarmata.

Teljes egészében bemásolom a Greenfo-ról!

Telekspekuláció a Budatétényi Rozáriumban

A Budatétényi Rózsakertet üzemeltető Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht ellen gyanús körülmények között, kényszer-végelszámolást rendeltek el. Emögött a 70 ezer négyzetméteres jelenlegi Rozárium területének lenyúlása, egy újabb ingatlan panama állhat.

Alulírottak – mint Budafok-Tétény civil szervezeteinek képviselői – megdöbbenve és felháborodva értesültünk arról, hogy a Budatétényi Rózsakertet üzemeltető Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht ellen, gyanús körülmények között, kényszer-végelszámolást rendeltek el. Ismerve jelenlegi közviszonyainkat, nem meglepő módon, felszámoló biztosnak a hírhedt Reorg Kft.-t, jelölték ki, amelynek többségi tulajdonosa a Meyra Investments, egy Közép-amerikai bejegyzésű, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó offshore cég. Gyanúnk szerint, az egész folyamat mögött, a Kutató-Fejlesztő Intézet tulajdonában levő rendkívül értékes ingatlanok, így a Budatétényben lévő 70 ezer négyzetméteres zöld terület, a jelenlegi Rozárium területének lenyúlása, egy újabb ingatlan panama állhat.

Az üggyel foglalkozókat, beleértve a szakmailag illetékes állami szerveket is, láthatóan az sem zavarja, hogy ezen a területen van Közép-Európa legnagyobb rózsagyűjteménye és egyben génbankja is. Az ilyen típusú üzletemberekre nem jellemző a kulturális örökség vagy a természeti értékek védelme, s a jogot, azzal visszaélve használják alantas érdekeik könyörtelen és gátlástalan érvényesítésére.

Követeljük, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a kényszer-végelszámolás folyamatát, egyben kérünk minden, becsületére és tisztességére valamit is adó embert, hogy segítsen közreműködésével a jogi folyamat sajátos körülményeinek tisztázásában, és az ügy, közösségünk számára kedvező megoldásában. Mentsük meg együtt a Rózsakertet! Ne hagyjuk, hogy gátlástalan üzletemberek és azok csatlósai újabb, még megmaradt természeti értékünket tegyék tönkre, újabb közösségi tulajdonunkat lopják el.

Mi, Budafok-Tétény polgárai nem hagyjuk ezt a szemérmetlen, jogi álarc mögé bújtatott szennyes spekulációt! Tiltakozásunkban kérjük, segítsen nekünk Ön is, csatlakozzon hozzánk!

Budafok-Tétény 2010. április 2.

Dr. Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnök
Dr. Somosy Zoltán Budatétényi Polgári Kör 
Bartos Mihály Budapesti Városvédő Egyesület Promontor- Tétény munkacsoport vezetője
Garbóci László Mihalik Sándor Helytörténeti Kör elnök
Pelikán Imre Baross Gábor Telepi Polgári Kör elnök
László Istvánné Nagytétényi Polgári Kör elnök
Horváth Miklós Savoyai Jenő Asztaltársaság titkár
dr.Dobos Károly Klauzál Gábor Társaság elnök

Rózsakert Budafok-tétény (2,3 MB ppt)

         2 hozzászólás

Címkék: politika botrány budafok érd fenntarthatóság génbank érdi gyümölcs és dísznövény termesztési kutató fejlesztő budatétényi rozárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép - Ökopolitika

PPJ         2010.04.01.

Kis önpolír sosem árt, eh'? :D

         5 hozzászólás

Címkék: politika ökológia napikép ökopolitika greenr ökológiai politika

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Élőlánc a rádióadásokban

PPJ         2010.03.31.

Bár a fenntartható fejlődés jelszóként jelen van a mindennapokban, a valóságban mégis kevésbé érzékelhető. Vannak mégis akik komolyan is gondolják! Leírják, kiadják, eljuttatják. És lesznek akik megfogadják? Aki a színfalak mögé néz: Kovács Anita.

Az Élőlánc Magyarországért 2010-es politikai vitairatáról szól az adás. És bár vitairatnak nevezik, nehéz ezzel vitázni, mert, hogy inkább a józan ész diktálta. Egy összefüggő program azokból az alapelvekből kiindulva, amit ők ökológiai politikának neveznek.

 

Esti beszélgetés a Földről az MR1 Kossuth Rádióban. A vidéki élet gerince a mezőgazdaság. A természeti erőforrásokkal való helyes gazdálkodás, a helyi közösségek megélhetésének biztosítása, a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozása, a vizek és a talaj megőrzése, valamint a természetes élőhelyek gyarapítása mind a feladatai közés tartozik. A beszélgetés az élőlánc 2010-es politikai vitairatában leírtak kapcsán zajlik. A műsor vendége Ács Sándorné, agrármérnök, a Kishantosi Ökogazdaság vezetője, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja, a vitairat mezőgazdaság- és vidékfejlesztési fejezetének szerzője; Csikai Miklós az Árpád Agrár Zrt. elnökvezérigazgatója, az Agrárkamara tiszteletbeli elnöke, A nemzeti Fenntartható Tanács Vidék és Agrár Munkacsoportjának vezetője; valamint Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, a vitairat egyik társszerzője. Hallgassátok nagy figyelemmel őket!

Ha esetleg nem szeretnéd online meghallgatni, akkor a fájlok itt találhatók.

         szólj hozzá

Címkék: politika ökológia élőlánc magyarországért

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A közgazdaságtudomány végórája

PPJ         2010.03.14.

Beszélgetés Hazel Hendersonnal

Az angliai születésű autodidakta Hazel Henderson az amerikai környezetvédő mozgalomban érett "alternatív" közgazdásszá, jövőkutatóvá, lapszerkesztővé, számos jónevű kutatóhely munkatársává.

A teljes beszélgetés itt olvasható. A beszélgetés a 3. Part nevű ökológiai folyóirat 1. számából származik. A 3. Part azoknak készült anno, akik a környezettel, egymással és önmagukkal való együttélés új útjait keresik. Még most is mily aktuális!

Itt egy általam kivonatolt rövidített verzió lesz közölve, amiben főleg a természethez kötődő kapcsolatunkról lesz szó: 

Kérdező: A könyveiben azt írja, hogy a közgazdaságtudomány álruhába bújtatott politika, nem tudomány, ezenkívül a közgazdaság különböző fogalmait is kritikával illeti - szinte az egész tudományt. Miért teszi ezt, és mik a mozgatói ennek a radikális kritikának?

H. Henderson: Nos, a mozgatórugói ma már közismertek minden állampolgár számára. A közgazdaságtudomány számításon kívül hagyja a Lét alapvető létrehozóját és fenntartóját, a Természetet: továbbá a mennyiségileg nem meghatározható társadalmi árfolyamokat és emberi problémákat. Van szerepe a közgazdaságnak, természetesen, de ez nagyon is korlátozott. Akkor értelmezték helyesen a közgazdaságot, amikor egyszerűen könyvelést jelentett. A közgadaság akkor vétett, amikor gyakorlatba hozta ezt az egyfajta imperializmust, és megpróbálta úgy kiterjeszteni, hogy mindenre rá lehessen húzni. És ez nagy bűn. Sokdimenziós világegyetemben élünk, a természetes világnak annyi dimenziója van, hogy a gondolat, hogy egyetlen tudományos séma összefoglalhatja e világegyetem minden dimenzióját, vagy akárcsak az emberi tevékenységet - interakciónkat állatokkal, növényekkel, a bioszférával, más emberi teremtményekkel - ez tényleg bűn. A büszkeségünk bűne.

Kérdező: Közelebbről mit kifogásol a közgazdaságban?

H. Henderson: Hol kezdjem?

Kérdező: Kezdjük a GDP-vel

H. Henderson: Egy közgazdász nagyon boldog, ha a GDP feltűnik valahol. Ha most kirohannék innen és elkezdenék autókat törni-zúzni, tönkretenni dolgokat, ablakokat betörni... biztos, hogy ott lenne rögtön a GDP. Előteremteni a javítókat, karbantartókat, üvegest, biztosítót... Mindegyiknek fizetnének is érte. Az ő működésüket persze észrevennék a közgazdászok. Micsoda idióta egy mérce ez a GDP! Összead minden létező jót és rosszat. 

Kérdező: Nem pontosan ez történik az ipari társadalomban is? Kreatív emberi élet helyett világméretű rombolás?

H. Henderson: Pontosan. Az alapvető dolgokat romboljuk szét, hogy a statisztikában a számok kijöjjenek. És ha ez olyan mérce szerint történik, ami a létező jót és rosszat "fejlődés" címszó alatt összedobálja - mind a közgazdaságban és máshol - ez őrültség. Fizetnünk kell majd a levegő tisztításáért, a víz tisztításáért, a toxikus pusztításokért... Aki ezt haladásnak nevezi, annak tényleg pszichiáterre van szüksége! ... És persze az egész a Természeten nyugszik. Különös módon a fiatal Marx mutatott rá erre, hogy a Természet a Teremtő. Marxot valahogy félrevitte a közgazdaságtudomány. Elveszett a tudományos pontosságban, hamis egyenletekben és hamis tudományosságban. Tévútra vitték. Ennek ellenére volt néhány nagyon jó ösztönös megérzése - mint például ez, hogy a Természet az egész dolog igazi teremtője. Abban reménykedem, hogy ezúttal eljutunk a közgazdaság tudományos módszerének radikális kritikájához. Most már tényleg nem maradhatnak többé a közgadászok a maguk kis területén, ki kell lépniük sokkal szélesebb intellektuális síkra: a biológia, zoológia, ökológia, asztrológia, filozófia, szociológia, politika területére. Nem engedhetjük, hogy minden más tudomány az ő nyelvükön beszéljen. Mint mondtam, ez a büszkeség bűne...

Kérdező: Tehát ön szíves-örömest eldobná az összes közgazdasági paradigmát úgy, ahogy van?

H. Henderson: Így van. Tudja... A közgazdászok a legmulatságosabb álmodozók. Nem ismerik el a termodinamika törvényeit, ezért nem értik a termelési folyamatot. Ha a termodinamika törvényei szerint állít fel az ember egy olyan modellt, amelyik kilokalóriában számol, mindjárt látható, hogy minden termelési folyamatban 15% elpazarlódik fűtésre, szennyezésre, és így tovább. Aztán ott van az entrópia törvénye: a folyamat minden mozzanatánál plusz energiára van szükség - ez azt jelenti, hogy egy bonyolult végtermék termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. Termodinamikailag a Természet a leghathatósabb. Gondoljon csak a mi bonyolult világunkra, amely tele van egymást átfedő hosszú folyamatokkal. Csak úgy tűnik, hogy közgazdaságilag jól működik a dolog, de ez azért van, mert sok elveszett energiát teljesen elhanyagolunk, és mert vezet minket a vakhit, hogy bármi áron mennie kell tovább ennek a bonyolult rendszernek. A mi iparunk termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. És a kibernetikából és rendszer analízisből (system-analysis) tudjuk, hogy a rendszer részleteinek megváltoztatása darabjaira robbantja szét az egész rendszert. És ezt csináljuk. Csak apró részleteken próbálunk változtatni, míg az egész rendszer közben teljesen tönkremegy. Tényleg csak azért látszik eredményesnek a közgazdaság, mert annyi benne a homályos pont, és olyan sok tényezőt elhanyagol. Természetesen könnyű megalkotni valamilyen egyszerű illúziót saját magunknak és igazságnak tekinteni, ha elhanyagoljuk a való világ történéseit. Valóban, a közgazdaságtudomány nagyon eredményes abban, hogy NE lássuk, mi történik igazából, és tényleg az, aminek az elején neveztem: politikai álruhában, a közgazdászok vezetnek minket, és bekötött szemmel haladunk a világméretű katasztrófa felé, azt hívén, hogy a "végnélküli fejlődés" útján vagyunk.

Kérdező: A könyveiben a "nap korának politikájáról" (politics of the solar age) beszél, az emberek szövetkezésének, az interdiszciplináris együttműködésnek az új paradigmák, ötletek kidolgozására, az ún. informális szektor erősítésének szükségességére (önsegélyezés, létfenntartó tevékenységek, önkéntes munka, kooperáció, háztartásbéli tevékenységek, a közösségért végzett tevékenységek), a társadalmi jólét és az ökológiai egyensúly újfajta mutatói iránti igényről.

H. Henderson: Igen, ez mind kell, és nagyon fontos az emberek sokirányú tevékenysége. Véleményem szerint a poszt-ekonomikus eljárásmód legfontosabb eszközei a jövő tanulmányozása, megpróbálni kidolgozni különböző módszereket a lehetséges jövőbeli változtatások hatásáról a társadalomra, emberi tevékenységre, ökológiára és így tovább... Ezért hívom magam inkább jövőkutatónak, mint közgazdásznak. A jövőkutatók olyan emberek, akik megpróbálnak túlnézni a társadalom és a tudomány jelenlegi állásán, hogy láthassák a lehetséges jövőt és elkülönítsék a lehetőségeket. Ez ösztönzi az embereket arra, hogy végiggondolják a saját lehetőségeiket és eldöntsék, hogy milyen irányban induljanak a kívánt jövő felé, ahelyett, hogy több dologba fognak egyszerre. Az embereknek szükségük van erre, hogy elkezdhessék megváltoztatni a társadalmat és kezükbe vegyék jövőjüket.

Abban biztos vagyok, hogy szükség van ezekre az álmokra - az embereknek, az egész társadalomnak, a természetnek. Új paradigmákra, ha úgy tetszik.

Másrészt ez a vezetés problémája is. Mindenképpen újfajta vezetésre van szükség ahhoz, hogy az embereket egy ökológiailag és emberileg értelmes társadalmi szerveződés lehetőségéről meggyőzze. A régi vezetés, azok akiknek most van hatalmuk, nem irányíthatnak többé minket - nem bízunk már bennük, mert egy olyan korszak részesei, amelynek közeleg a vége. Azok az igazi vezetők, akik a szomszédságban szerveznek, helyi szinten, alulról, azok az emberek, akik azoknak a dolgoknak a megváltoztatására törekednek, amelyek igazán lényegesek: az élet minősége, ökológiailag értelmes emberi tevékenységek folytatása, helyi erőforrások felhasználása, ön-organizáció. Azt hiszem, nagyon lényeges összehozni az olyan embereket - nem pártokat, intézményeket, nagy szervezeteket -, akiket érdekel a Természet sorsa, a demokrácia kérdése, az állampolgári jogok, azokat a tudósokat, akik nyitva vannak a változások felé, alsóbb néprétegbeli kezdeményezőket és a munkás-megmozdulások vezetőit és részeseit.

Hurrá! Ilyen embereket a döntési pozíciókba!

         16 hozzászólás

Címkék: politika tudomány természet ökológia közgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása