PPJ         2010.05.12.

"Fogadom, hogy csakis az olajat... ööö csakis az igazat és Istent.... szolgálom. Esküszöm a vállalatomra... ööö a Bibliára."

Lamar McKay, a BP America elnöke, Steven Newman, a Transocean elnök-vezérigazgatója és Tim Probert, a Halliburton biztonsági igazgatója a szenátusi meghallgatáson. A BP America elnöke áldozatnak nevezte cégét, rámutatva: az elsüllyedt olajfúró torony és a kútnál csődöt mondott 450 tonnás zárószelep nem az üzemeltető BP-é volt, csak bérelte azokat a tulajdonos Transocean vállalattól.

Csúszós vizeken névvel láthatjátok az Index fotógalériáját az olajkatasztrófa súlyotta Mexikói-öbölről.

God bless America, ugye? Ugye láttuk a Religulous és a Zeitgeist című filmeket, amikben bőven ki van fejtve, hogy az USA alkotmányát hogyan változtatták meg és kik? Hát persze, hogy a vallás.... Majd ha a népek agyából és az USA - persze nem csak annak az - alkotmányából kihúzta a kezét az egyház, és még utána is kapitalimus és olaj és konzumizmus ellenes lesz, majd akkor szóljatok. Akkor majd elhiszem, hogy a Biblia mennyire öko és, hogy már "Isten is zöld" volt. Addig pedig csak "csodálom" ezt a rendszert, amit nem a ráció vezérel, hanem pár elvakult vallásos politikai vezető. Hogy Bill Maher klasszikus mondatát citáljam: "Religion must die, for mankind to live. ... That's it: grow up or die."

PPJ         2010.05.07.

Árt-e az olaj? Hát művészinek elég művészi, csak árt is! Az olajfúró munkások az óceánfelszínek absztrakt expresszionistái, mint Jackson Pollock? Ilyen "vicces" kérdések jutottak eszembe a mostani katasztrófa képeinek láttán!

A képeket a Népszabadság galériájából vettem.

PPJ         2010.05.07.

Vicces! Mert a Mexikói-öböl mentén most ez tényleg nem FAKE! :D :(

Forrás: FAKE Science

PPJ         2010.05.01.

forrás: Index

Az amerikai oceanográfiai és meteorológiai hivatal (NOAA) eleinte napi 159 ezer liter nyersolajjal számolt, de később légi- és műholdfelvételek és a terjedés mértéke alapján pontosította [1] a becslést 800 ezer literre. Ami azt jelenti, hogy ha ilyen ütemben folytatódik a szivárgás, két hónap múlva annyi olaj kerül a vízbe, amennyi az Exxon Valdez olajszállító tankhajóból ömlött ki 1989 tavaszán Alaszka partjainál.

(Márpedig teganap azt írta az Index, hogy "David Hayes, a belügyminisztérium tisztviselője megerősítette: akár 90 napba telhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására.")

A magyar Greenpeace fontosnak tartja leszögezni, hogy a katasztrófának mi, magyarok is érintettjei és felelősei vagyunk - közölték a civilek.

Az olajipar eddigi történelme bebizonyította: egész országrészek hosszú évtizedekre való elszennyezése törvényszerű, előre látható, rendszeres velejárói működésének. A húsz évvel ezelőtti EXXON Valdez hajókatasztrófa során kiömlött olaj Alaszka partjainál ma is fertőzi az élővilágot, és az EXXON Mobil azóta sem ismerte el felelősségét. Nigéria, Szibéria olajjal vert kis népcsoportjai közül sokan már soha többet nem élhetnek a kedvünkért és pénzünkből tönkretett szülőföldjükön. A nagy olajtársaságok minimalizálják a biztonsági intézkedésekre fordított összegeket, ezért a hasonló katasztrófák a világ pontjain rendszeresen előfordulnak. Jóvátételre, az okozott károk helyrehozatalára, a felelősségre vonásra a legritkább esetben van lehetőség. - írja a 168 óra a "A magyarok szerepe a legújabb környezeti katasztrófában" című cikkében

PPJ         2010.04.30.

A környezetvédők máris az Exxon Valdez olajszállító alaszkai katasztrófájával példálóznak: akkor több mint 40 millió liter olaj ömlött a tengerbe. A Mexikóiöbölben történt olajkútrobbanás hatása egyelőre jóval kisebb, az ökológiai kár viszont akár sokkal nagyobb is lehet, a helyszín ugyanis a világóceán egyik legsérülékenyebb régiója.

Naponta mintegy 160 ezer liter olaj kerül a tengerbe (Az amerikai kormány közlése szerint a korábban becsültnél ötször több, naponta mintegy ötezer hordó (795 ezer liter) nyersolaj ömlik a tengerbe a mélytengeri kútból!!!), és a folt az alapanyag fizikai adottságai miatt is terjeszkedik. Az olajfoltot a szél és a hullámzás északi irányba viszi, a szennyeződés a hét végére elérheti az amerikai partokat.

A lousianai mocsarakat is elérheti az olajszennyezés.

A kiömlött kőolaj igazán súlyos természetkárosítást a parti zónában, illetve a tengerparton tud okozni. A nyílt vízen jóval ritkább a flóra és a fauna, ráadásul az öböl közepén egy hatalmas „halálzóna” alakult ki, amelyet a beömlő folyók által hozott mérgek és az ismétlődő olajszennyezések folyamatosan növelnek. A partvidék élővilága viszont gazdag és sokszínű, itt az olaj látványos pusztítást okozhat. Ráadásul – ahogyan azt az Exxon Valdez katasztrófája is megmutatta – a partra került olaj sokkal tovább a környezetben marad, és sokkal több hosszú távú káros hatásért felelős (szaporodási problémák, növekedési rendellenességek stb.), mint amennyit korábban a szakértők feltételeztek.

A Greenpeace felvételén madarak repülnek a Mexikói öbölben elnyúló olajfolt felett.

Az olajjal megküzdeni is csak a nyílt vízen érdemes: a körbekerített olajfoltok felszippantására, illetve a maradék semlegesítésére már van technológia, a parti föveny megtisztítására viszont nincs költséghatékony módszer. Az egyetlen megoldás, ha a szenynyezést nagynyomású vízzel visszamossák a tengerbe, és ott próbálják összeszedni, ám a maradék – az alaszkai példa tanúsága szerint – még két évtized múlva is mérgezi a környezetet. Jellemző adalék, hogy jelenleg a mentésen több mint ezer ember dolgozik, a környezeti károk elhárításához viszont tízezrek (vélhetően nagyrészt önkéntesek) munkájára lesz szükség. Forrás: Népszabadság Online

Elérték a Mexikói-öbölben keletkezett olajszennyeződés első - egyelőre vékony - nyúlványai az Egyesült Államok déli partvidékét, a Mississippi folyó deltáját. Az AP amerikai hírügynökség szerint évtizedek óta ez lehet az ország legnagyobb olajszennyeződése, amely elhomályosíthatja még az Exxon Valdez tankhajó 1989-es katasztrófája által okozott környezeti károkat is. Több száz hal- és madárfaj, egyéb tengeri élőlény kerülhet most veszélybe.

Barack Obama amerikai elnök minden segítséget megígért a mostani katasztrófa enyhítésére - ez már csak azért is vicces, mert épp Barack Obama rendelte el új fúrótornyok építését - forrás -, ezzel megváltoztatta azt a csaknem három évtizedes szövetségi politikát, amely tiltotta az Egyesült Államok partjainak nagy részén a fúrásokat. A terv megvalósítása esetén fúrótornyok létesülhetnének az ország atlanti partvidékének déli részén (Florida középvonalától északra), a Mexikói-öböl keleti felében, sőt, Alaszka partjainál is. Obama az ország hatalmas energiaigényével és a munkahelyteremtési szükséglettel indokolta döntését.

 Szürkegém a veszélyeztetett lousianai mocsárvilágban.

David Hayes, a belügyminisztérium tisztviselője megerősítette: akár 90 napba telhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására. Forrás: Index