Napi hazugság - a BP

PPJ         2010.05.01.

A BP szerint gyakorlatilag lehetetlen ilyen baleset

Lebecsülte a British Petroleum (BP) brit olajtársaság annak lehetőségét, hogy a Mexikói-öbölben általa üzemeltetett olajplatformon végzetes kimenetelű baleset történhet, amelynek következtében az elmúlt napokban hatalmas nyersolajfolt alakult ki a tenger felszínén - derült ki a BP által az amerikai bányahatóságnak benyújtott kitermelési tervből.

A BP a tavaly februárra keltezett 52 oldalas kitermelési tervben és környezeti hatástanulmányban többször azt sugallta: valószínűtlen, sőt gyakorlatilag lehetetlen olyan baleset a Deepwater Horizon platformon, amelynek következtében hatalmas olajfolt alakulna ki, komoly károkat okozva az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékének, a halállománynak és a halászoknak. A brit vállalat a tervben elismerte, hogy egy olajfolt kialakulása hatással lenne a partvidékre, a tengeri élőlényekre és természetvédelmi parkokra, de azzal érvelt, hogy a platformnak a parttól való távolsága és a baleset esetén alkalmazandó mentési műveletek miatt nem várható jelentős környezeti kár. (MTI)

http://earthobservatory.nasa.gov/images/imagerecords/43000/43768/gulf_amo_2010115.jpg

forrás: Index

Az amerikai oceanográfiai és meteorológiai hivatal (NOAA) eleinte napi 159 ezer liter nyersolajjal számolt, de később légi- és műholdfelvételek és a terjedés mértéke alapján pontosította [1] a becslést 800 ezer literre. Ami azt jelenti, hogy ha ilyen ütemben folytatódik a szivárgás, két hónap múlva annyi olaj kerül a vízbe, amennyi az Exxon Valdez olajszállító tankhajóból ömlött ki 1989 tavaszán Alaszka partjainál.

(Márpedig teganap azt írta az Index, hogy "David Hayes, a belügyminisztérium tisztviselője megerősítette: akár 90 napba telhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására.")

A magyar Greenpeace fontosnak tartja leszögezni, hogy a katasztrófának mi, magyarok is érintettjei és felelősei vagyunk - közölték a civilek.

Az olajipar eddigi történelme bebizonyította: egész országrészek hosszú évtizedekre való elszennyezése törvényszerű, előre látható, rendszeres velejárói működésének. A húsz évvel ezelőtti EXXON Valdez hajókatasztrófa során kiömlött olaj Alaszka partjainál ma is fertőzi az élővilágot, és az EXXON Mobil azóta sem ismerte el felelősségét. Nigéria, Szibéria olajjal vert kis népcsoportjai közül sokan már soha többet nem élhetnek a kedvünkért és pénzünkből tönkretett szülőföldjükön. A nagy olajtársaságok minimalizálják a biztonsági intézkedésekre fordított összegeket, ezért a hasonló katasztrófák a világ pontjain rendszeresen előfordulnak. Jóvátételre, az okozott károk helyrehozatalára, a felelősségre vonásra a legritkább esetben van lehetőség. - írja a 168 óra a "A magyarok szerepe a legújabb környezeti katasztrófában" című cikkében

         9 hozzászólás

Címkék: index természet olaj környezet mexikói öböl exxon valdez olajfolt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tízezer négyzetkilométeres egybefüggő olajszőnyeg a halálzónában

PPJ         2010.04.30.

A környezetvédők máris az Exxon Valdez olajszállító alaszkai katasztrófájával példálóznak: akkor több mint 40 millió liter olaj ömlött a tengerbe. A Mexikóiöbölben történt olajkútrobbanás hatása egyelőre jóval kisebb, az ökológiai kár viszont akár sokkal nagyobb is lehet, a helyszín ugyanis a világóceán egyik legsérülékenyebb régiója.

http://static.nol.hu/media/picture/91/41/30/000304191-3058-600f.jpg

Naponta mintegy 160 ezer liter olaj kerül a tengerbe (Az amerikai kormány közlése szerint a korábban becsültnél ötször több, naponta mintegy ötezer hordó (795 ezer liter) nyersolaj ömlik a tengerbe a mélytengeri kútból!!!), és a folt az alapanyag fizikai adottságai miatt is terjeszkedik. Az olajfoltot a szél és a hullámzás északi irányba viszi, a szennyeződés a hét végére elérheti az amerikai partokat.

A lousianai mocsarakat is elérheti az olajszennyezés.

A kiömlött kőolaj igazán súlyos természetkárosítást a parti zónában, illetve a tengerparton tud okozni. A nyílt vízen jóval ritkább a flóra és a fauna, ráadásul az öböl közepén egy hatalmas „halálzóna” alakult ki, amelyet a beömlő folyók által hozott mérgek és az ismétlődő olajszennyezések folyamatosan növelnek. A partvidék élővilága viszont gazdag és sokszínű, itt az olaj látványos pusztítást okozhat. Ráadásul – ahogyan azt az Exxon Valdez katasztrófája is megmutatta – a partra került olaj sokkal tovább a környezetben marad, és sokkal több hosszú távú káros hatásért felelős (szaporodási problémák, növekedési rendellenességek stb.), mint amennyit korábban a szakértők feltételeztek.

A Greenpeace felvételén madarak repülnek a Mexikói öbölben elnyúló olajfolt felett.

Az olajjal megküzdeni is csak a nyílt vízen érdemes: a körbekerített olajfoltok felszippantására, illetve a maradék semlegesítésére már van technológia, a parti föveny megtisztítására viszont nincs költséghatékony módszer. Az egyetlen megoldás, ha a szenynyezést nagynyomású vízzel visszamossák a tengerbe, és ott próbálják összeszedni, ám a maradék – az alaszkai példa tanúsága szerint – még két évtized múlva is mérgezi a környezetet. Jellemző adalék, hogy jelenleg a mentésen több mint ezer ember dolgozik, a környezeti károk elhárításához viszont tízezrek (vélhetően nagyrészt önkéntesek) munkájára lesz szükség. Forrás: Népszabadság Online

Elérték a Mexikói-öbölben keletkezett olajszennyeződés első - egyelőre vékony - nyúlványai az Egyesült Államok déli partvidékét, a Mississippi folyó deltáját. Az AP amerikai hírügynökség szerint évtizedek óta ez lehet az ország legnagyobb olajszennyeződése, amely elhomályosíthatja még az Exxon Valdez tankhajó 1989-es katasztrófája által okozott környezeti károkat is. Több száz hal- és madárfaj, egyéb tengeri élőlény kerülhet most veszélybe.

Barack Obama amerikai elnök minden segítséget megígért a mostani katasztrófa enyhítésére - ez már csak azért is vicces, mert épp Barack Obama rendelte el új fúrótornyok építését - forrás -, ezzel megváltoztatta azt a csaknem három évtizedes szövetségi politikát, amely tiltotta az Egyesült Államok partjainak nagy részén a fúrásokat. A terv megvalósítása esetén fúrótornyok létesülhetnének az ország atlanti partvidékének déli részén (Florida középvonalától északra), a Mexikói-öböl keleti felében, sőt, Alaszka partjainál is. Obama az ország hatalmas energiaigényével és a munkahelyteremtési szükséglettel indokolta döntését.

 Szürkegém a veszélyeztetett lousianai mocsárvilágban.

David Hayes, a belügyminisztérium tisztviselője megerősítette: akár 90 napba telhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására. Forrás: Index

         16 hozzászólás

Címkék: index természet olaj környezet nol barack obama mexikói öböl szürke gém exxon valdez olajfolt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása