Magyarország egyik legszebb faluját zúzta szét a felelőtlenség.

dernarmot         2010.05.10.

Mint az elöző posztokból kiderült, igen kevés dolog állandó abból, amit ember épít.

Komlóska azonban régebb óta áll meseszép völgyében a kis patakjával, mint hogy amerikát egyáltalán felfedezték volna. A közel 700 éves falu szépségét annak köszönheti, hogy a világtól (és telekommunikációtól) elzártan konzerválódott benne mindaz, ami a vad városiasságból örökre eltűnt. Szépségére már többen is felfigyeltek. A Zempléni Fesztivál helyszíneinek éppúgy része, mint a Nemzeti Zarándoklatnak (!!). 

Most azonban a gondatlanság és az hogy vélhetőleg kipusztították a Komlóskát körülölelő két hegy oldalában az erdős-fás részeket, kegyetlen pusztításhoz vezetett, mint arról a hiradó.hu és az infórádió hírt adott. A földcsuszamlás és a mindent elárasztó folyammá duzzadt patak gyakorlatilag csődközeli állapotba sodorta az amúgy sem túl nagy pénzekből fenntartott közösséget.

Ha egy ilyen gyöngyszemről, nemzeti kincsről van szó, legalább akkor lehetnénk körültekintőbbek.

(képek forrása: hirado.hu)

         2 hozzászólás

Címkék: környezet örökség nemzeti zarándoklat komlóska

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A városi (halál)tanya

PPJ         2010.05.08.

Találtam ezt a könyvet és az ajánlóját. Most a kritikája következik.

Én ilyen kedves író vagyok, előre lelövöm a poént, ami az, hogy az ökológiát figyelmen kívül hagyni halálos! Mert akármennyire az ökológia kategóriába tartozik ez a könyv: éppen azt hagyja figyelmen kívül!

Mit is akar(j)unk mi termeszteni a városi kertekben?

A város fogalma a kapitalista rendszer óta, de minimum az ipari forradalom óta 'pöppet' megváltozott ugyanis. Már nem csak a kultúra, az innováció, a művészet és a kereskedelem melegágya a város, hanem a nehézipari szennyezések, a hormonként ható melléktermékvegyületek, a közlekedés általi környezetterhelések és a zöld felületek hiánya miatti légszennyezettség melegágya is.

Kertek a városban? Úgy érti a szerző, hogy a saláta szívja ki a földből tavasszal az ólmot,  kadmiumot, higanyt? Hogy a gyökértörzses zöldségek (pl. répák), amik különösen nagy mennyiségben tárolják az anyagokat a gyökerükben, a szénhidrogénszármazékokat tárolják vitaminok helyett? Úgy gondolja a szerző, hogy a gyümölcsök viaszos felszínén a tetraklór-metán tapadjon meg? Hogy a gyerekem azt a csapvizet igya, amiből elég pár száz liter és egy kisebb hormonkezelésen átesettnek tekinthető? Nem, a város az utolsó hely ahol fogyasztásra növényt termesztenék!

Először le szeretném szögezni, hogy természetesen nem minden városra és városrészre igazak ezek a szörnyű és alattomos tények. De azért a városok nagy többségében én nem kertészkednék, hacsak nem akarom az addig is túlterhelt szervezetemet még több ritka nehézfémmaradvánnyal túlexponálni!

De a másik megoldás se vezet semmire, sőt csak további pusztulásra! Mert ha nem a város talajában nevelünk fűszerkertet, akkor jön a virágföld és a balkonláda, ugye? De mi is a boltokban árult virágföldek egyik fontos összetevője? A tőzeg! Igen, a tőzeg. Egyenesen a tőzeglápokból! (Így lesz az Auchan árusítható portékája az alatta elterülő tőzegláp!) Tehát virágföldet venni nem menő dolog! Mert a tőzeglápok elpusztításával több CO2 és metán kerül a levegőbe, mint amennyit a legdurvábban kilobbizott és betartatott kormányszintű autómentes és klímabarát program valaha megspórolhatna.)

De akkor mi a megoldás?

A városi emberek mintha elfelejtették volna, hogy a vidék gazdasága az ő eltartója. Onnan jön a zöldség, a gabonából a liszt, a gyümölcs. Ez mindig is így volt. A városok sosem jelentették a kertészetet, "városi tanyát" pedig pláne. Épp azért ment a városba való ember a városba, mert a muzsikakomponáláshoz jobban értett és jobban keresett vele, mint a kapálással. De ez a városi ember még tisztelte a vidéket, mert tudta, az ott  kétkézzel és vérverítékkel megtermelt javak tehetik lehetővé, hogy finompékárut és pörköltkávét fogyaszthasson. Én ma ezt a kapcsolatot város és vidéke közt, városi ember és vidéki ember közt egyáltalán nem látom! Öreg hiba ennek elfelejtése!

Tisztelnem kell a vidéki embert, aki hajnalban kel farmerruhában a tíz órai körúti forró kávém tejének megfejéséhez! És ő is tisztelni fog engem, városi embert, amiért meghallgatom az ő vidéki igényeit, és politikusként a felsőbb körökben zakóban tevékenykedem érte és a nemzetért!

Idealisztikus, mi? Működött, nem? 

A megvalósuló város-vízió

Minden épített indusztriális környezet -azaz város- útja a megapoliszosodás felé vezet? Mi hajtja ezt a növekedést? Mit bírnak el az emberi kapcsolatok és mit a környezet ezekből  a túlterhelésekből?

De tegyük fel, hogy megvalósul: hogy az összes tanya, szer, falu, község, város és nagyváros végül valamilyen módon megapolisz lesz. Honnan jön a gabona a gyorspékségekbe? Honnan lesz cikória vagy kávébab a „fogd és vidd” bolthálózatokba? Honnan lesz virágföld a valódi természettel nem törődő panelekben élő orchidea-megszállottaknak? Mi lesz ha (főleg a rendszerváltás előtt) a Budapest felett, a helytelen műtrágyahasználat miatt a talajvízbe mosódott nitrogénmennyiség eléri azt az ivóvízbázist, amely az egész fővárosét biztosítja? Az aztán emberi populációszabályozás lesz a javából! Nem lesz sok újszülött, aki túlélne egy ilyen nitrit-nitrát szennyezést az ivóvízben!

Nesze neked!

Mindezekért nagyon törékenynek gondolom ezt a mesterséges olaj táplálta városi létet. És ezért mindennek szintén a természettől való eredendő függésünk belátására kellene ösztönöznie minket.

Város és vidék tehát a művi és természetes környezet kapcsolata csak harmónikus módon fenntartható. Ez röviden azt jelenti, hogy ha valóban meg akarjuk védeni a természetet, és fenntarthatóan akarunk élni, akkor amíg nem találjuk fel a beton (vagyis alapanyaga a cement) 'teremtését' (amolyan Isteni módon a semmiből) addig egy grammal sem vehetnénk ki több cementet a Föld "testéből", mint amennyit a lemeztektonika, a vulkanikus működés és mészkőzet képződés "előállít". Nesze neked ökoépítészet!

Nesze neked város és városi kertek!

A város ne legyen tanya, mert a mostani szennyezettségében bármit is termeszteni életveszélyes. A vidék legyen megbecsülve és támogatva, hogy szorgos munkájával elláthassa a város lakosságát!

         49 hozzászólás

Címkék: vélemény város környezet szennyezés ökológia nehézfém fenntarthatóság városi tanya

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Olaj ART

PPJ         2010.05.07.

Árt-e az olaj? Hát művészinek elég művészi, csak árt is! Az olajfúró munkások az óceánfelszínek absztrakt expresszionistái, mint Jackson Pollock? Ilyen "vicces" kérdések jutottak eszembe a mostani katasztrófa képeinek láttán!

A képeket a Népszabadság galériájából vettem.

         12 hozzászólás

Címkék: művészet természet olaj környezet mexikói öböl olajkatasztrófa

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép - honnan van az olaj

PPJ         2010.05.07.

Vicces! Mert a Mexikói-öböl mentén most ez tényleg nem FAKE! :D :(

http://media.tumblr.com/tumblr_l20aefkpmj1qb25dg.jpg

Forrás: FAKE Science

         szólj hozzá

Címkék: kép természet olaj környezet mexikói öböl olajfolt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

CO2 kibocsátás REAL TIME!

PPJ         2010.05.02.

Csak hogy érezzétek a súlyát a dolognak! Ebben a pillanatban is! Másodpercenként! Vágod? Most is!

Katt a képre.

Egy korábbi real time sokk eszköz itt található.

         szólj hozzá

Címkék: ajánló környezet szén dioxid real time

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása