PPJ         2012.06.22.

"Nobody is home in the cities of the future."
"Come see: this is what happens when money and market, alone, guide the way we live."

Senki sincs "otthon" a jövő városaiban.
Gyere lásd: ez történik, amikor egyedül a pénz és a piac irányítja az életünk útját.

Egyik bejegyzése a The New York Times-ból idéz, melyben "Slumburbia"-ról írnak. Senki sincs "otthon" a jövő városaiban. A kvázi "Laissez-faire" hozzáállás tönkre tette a városokat, a legproblémásabb szuburbán slum-okat (szlömöket) hzva létre. Gyere lásd: ez történik, amikor egyedül a pénz és a piac irányítja az életünk útját.

Nem kell sokkal lejjebb görgetni, hogy az elkövetkező környezeti, társadalmi és gazdasági apokalipszisre tervezett városokról olvassunk. Vagyis a kurrens építészeti szemlélet magába foglalta az ökológiai katasztrófa fejünk felett lebegő súlyos közelségét, és még időben elkezdene ennek mentén tervezni!

A The Salton Sea esete például teljes mértékben ilyen: egy elhibázott városvízió ökológiai katasztrófába torkollva.

Az idióta turisták meg úgyis elsőként fognak áldozatul esni bármilyen gebaszban.... :) Persze sajnos ennél sokkal mélyebb következtetéseket lehet levonni ebből a hiperrealitást és a valóságból kilépni vágyást mutató fotóból.

Mennyivel jobban járnánk mindannyian, ha a természetes építkezést alkalmaznánk?! Bámulatos módon fejlődhetne az emberiség!  

"Natural Architecture; an emerging art movement that is exploring mankind's desire to reconnect to the earth, through the built environment. It aims to create a new, more harmonious, relationship between man and nature by exploring what it means to design with nature in mind."

Természetes Építészet. Egy feltörekvő művészeti mozgalom, amely az emberiség vágyait vizsgálja, hogy visszakötődjön a földhöz, az épített környezeten keresztül. Célja, hogy egy új, harmonikusabb, kapcsolatot hozzon létre ember és természet között, annak feltárásával, hogy mit jelent a természetet szem előtt tartva tervezni.

PPJ         2012.06.20.

Ez is egyfajta viszonyulás a vasúthoz...
Úgy sejtem, ez nem a járatritkítás időszaka...

Persze dehogy lesz itt vasútfejlesztés. Teletömték a magyarok fejét közlekedéspolitikai nonszenszekkel*, mítoszokkal* és álságos "fejlesztéspolitikával"*. A vasutat nem leépíteni, hanem kiépíteni és megőrizni kellene! Hamisak azok az "elemzések", amik a hajózást akarják erősíteni. Álságosak azok a fejlesztések, amik a logisztikai parkokat nem kötik össze a vasúttal és csak még nagyobb utópályaforgalmat generálnak a ország "vízfejűségének" okán a főváros körl. A vasút minden tekintetben, minden hiteles elemzés, agenda és uniós szakdokumentum szerint a legfenntarthatóbb közlekedési ág! Ezt mutatják egybecsengően a tanulmányaimtól kezdve a külföldi barangolásaimon át a jövőkutató elemzések is.

*Az épített környezet humánökológiája: Város - közlekedés - társadalom

http://www.vki.hu/~tfleisch/~humanokologia/2012tavasz.html

Fleischer T (1995) A hagyományos közlekedéstervezés mítoszai. (Magyar közlekedéspolitikai koncepció környezetorientált értékrendben. II. rész). Közlekedéstudományi Szemle, XLV. 11. szám, pp.385-392

Fleischer T (2007) Logisztika: trendek és mítoszok.
Közlekedéstudományi Szemle, LVII. évf. 2.szám pp.51-57.

Fleischer T (2011) Közlekedés és fenntarthatóság: különös tekintettel az EU 2011-es közlekedési fehér könyvére
Európai Tükör 16. évf. 5. szám, pp. 23-38.

Fleischer T (2006) A vasúti pályaudvarok új szerepe a kibővített Európai Unióban.
Európai Tükör 11 évf. 5.szám pp.53-63

Aki meg ki meri nyitni a száját, hogy nálunk a vasút direkt van és lesz "szétlopva", azt kirúgják... A nyereséges teherszállítást már kivették a MÁV alól az osztrákok. Folyamatos az egyes üzemeltetési ágak privatizálása. Botrányos személycserék vannak évről évre. Ahogy a BKV dolgozóinak, úgy a vasutasoknak is ott lóg a pallos a fejük felett, hogy meddig jár nekik még a kedvezmény. Belsőleg bomlasztják a szervezeti struktúrát. Az "elmúlt 8 év alatt" pedig egy MOL-os vezérgárda volt a MÁV irányítója. Gondolhatjátok, hogy mennyire vették figyelembe a vasút fenntarthatóságát az olajiparhoz képest...

Párizs még pár évvel ezelőtt a Charles de Gaulle építésével a repülésre szavazott. Hiba volt. Az olajkorszak alkonyán a vasúté a főszerep. Aki most ebbe fektet, az húzza a legtovább a válságban! Bezzegországban, minálunk nem így látják a döntéshozók(kezét mereven fogó maffiahálózat).

Magyarországnak sajnos marad a hibás koncepció alapján létrejött úthálózatstruktúrára telepített olajfalók dübörgése egy túlspekulált logisztikai-szerep-lufival, a hatványozottan fenntarthatóbb vasúthoz képest.

Úgy sejtem, ez nem a járatritkítás időszaka... Pekingben legalábbis biztos nem.
Mondhatnánk úgy is, hogy az alábbi példa >referencia< a Liszt Ferenc Repülőtéri vasút pályázatukhoz!!!

PPJ         2012.06.04.

A modern horizontalizmus

"A modernség radikálisan átformálta a transzcendenciához való viszonyt. Felszámolni ugyan minden próbálkozása – szcientizmus, bolsevizmus, freudizmus, pozitivizmus, posztmodernizmus etc. – ellenére sem tudta, ám a hozzá való viszonyt képes volt átalakítani, méghozzá oly módon, hogy az a legkisebb mértékben se zavarja érdekköreit. A modernség ugyanis a par excellence földhözkötött "metanarratíva": horizontálisan bontakozik ki, s teljes mértékben idegen tőle a régi ember vertikális világképe. A modernség hatalmas távlatokat nyit – főként tudománya és technikája révén –, ámde vaknak kell lennie annak, aki nem látja, hogy ezek a távlatok kizárólagosan horizontálisak: egy Mars-utazás esszenciálisan nem jelent többet, mint ökrösszekérrel átmenni Bágyogszovátból Rábapordányba, ellenkezőleg, inkább kevesebbet, mert hiszen a Mars nincs "feljebb", vagyis nem rendelkezik magasabb "ontológiai ranggal", mint Rábapordány, s nincs épeszű ember, aki szívesebben költözne a Marsra, mint Rábapordányba. Míg a mai ember világképét egy olyan háromszög fejezné ki, amelynek alapja végtelen hosszúságú, magassága azonban csaknem elhanyagolható, addig a régi ember világképe egy olyannal volna ábrázolható, amelynek alapja ugyan nem nagy, viszont magassága végtelen. A mai ember világa fölfelé zárt, oldalfalai azonban nincsenek; a régi ember világát oldalfalak határolták, fölfelé azonban nyitott volt, akárcsak a régi, fallal körülvett városok." [Forrás: ÖkoTáj 39-40.sz. 2008. // Buji Ferenc: A transzcendencia szekuláris és okkult degenerálódása]

Urbanzáció -> szuburbanizáció -> dezurbanizáció -> reurbanizáció Katt a képekre!

PPJ         2012.04.11.

Kinek van joga a világhoz? - melyek az ökokrízis megoldásának jogi feltételei és hogyan segítheti a világjogi szemlélet a fenntarthatóságot? 

Időpont: 2012. április 12-13.
Szervezi: Védegylet
Helyszín: Francia Intézet, 1011 Budapest, Fő u. 17.

A konferencia programja és előadói

A Francia Intézet honlapján az esemény
Hivatalos weblap
Facebook esemény

Fenntartható társadalom: merre haladunk? A nemzetközi és a hazai fejlemények értékelése a "Riói Folyamat" tükrében

(a részvételi szándékot ezen a konferencián előre jelezni kell!)

Időpont: 2012. ápr. 25. szerda, 10:00
Szervezi: Magyar Tudományos Akadémia, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Helyszín: MTA Székház, Nagyterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

A konferencia programja és előadói

Az Akadémia honlapján az esemény

PPJ         2012.04.09.

"Az ember a természet része tételből következő paradoxon
Az ökocentrikus etikák ehhez kapcsolódó problémája továbbá egy – először Peter Fritzell által felvetett – paradoxon. Eszerint vagy elfogadjuk, hogy magunk is természeti lények vagyunk, s ebben az esetben nincsenek erkölcsi kötelességeink a természettel, s más élőlényekkel szemben, hiszen az evolúció alaptörvénye, hogy minden élőlény a saját (és génjei) hasznára tör, s ennek érdekében mindent megtesz, amire képes, vagy abból indulunk ki, hogy – egyedüli erkölcsi lényként az élőlények között – kiemelkedtünk a természetből, így nem a természet, hanem saját erkölcsi törvényeink szerint élünk. Ebben az esetben azonban legfeljebb a saját fajunk iránt vannak erkölcsi kötelességeink. (FRITZELL 1987; idézi CALLICOTT 1989/2005a, 81–82.)" - Kovács József: Környezeti etika

Magam így írtam a humánökológia szakon beadandót e paradoxonról.