Valódi öko-válságkezelő-csomag a Nyugatnak!

PPJ         2012.10.17.

Spiritual-Crisis.jpgNem vagyok én Bajnai Gordon, hogy álszent és gerinctelen módon "szakítsak" a múlttal. Vállalom, amit tettem, ami teszek lassan 4 éve a GreenR-en, és nagyon sajnálom, hogy valószínűleg megannyi embert megbántottam, félreértettem, elhessegettem e blog keretein belül. Azért nem törlöm az összes vallási témájú bejegyzést egy az egyben, mert azt szeretném, ha látnátok, hogy honnan jöttem, mit gondolok épp, és hogy merre tartok, vagyis, ahogy a mesterem szokta volt mondani: "az ember többre képes, mint amire hajlamos". Ha nem is azonnal látom be a dolgokat, de idővel... remélem még nem késő.

Röviden nagyjából így magyarázkodnék azt illetően, hogy hogy ne kerüljön a kedves látogató kognitív disszonanciába a múltat és a jelent illetően, ha esetleg összevetné, hogy milyen kijelentések hangoztak el tőlem korábban, és most mégis "mi az istent" keres itt ez a Világokon át című műsor alább. :)

Ha nem is "istent", mert az tudniillik én vagyok, meg te is, meg a mandala közepe is, azért én továbbra is ateista marxista buddhista volnék, akár csak a Dalai Láma jelentette ki magáról például a legutóbbi budapesti előadásán is.

De akkor mit keresek?! Békét. Ha már humánökológiát tanulok, vagyis emberi együttéléstant, akkor mindenképp szeretnék magammal, másokkal, "a mindenekkel" békében lenni. Apró feladat, mindjárt meglesz :)...

Mi a nyugati ember baja? Mik a jellemzői a keleti emberrel szemben? Miért a gondolkodásmódunkban gyökerezik egész kultúránk válsága és hogyan terjesztettük szét ezt az egész világra? Hogyan fakad mindebből az ökológiai válság is? Mi a megoldás? Hol a megoldás? Min kéne változtatnunk?!

Ha mindezek egy kicsit is érdekelnek, akkor az alábbi műsornak minden perce kincs lesz számodra, és megérted, hogy mit keres egy öko-blogon! Azt remélem, hogy egy igazán valódi "válságkezelő-csomagot" közvetítek a Nyugat emberének és társadalmának!

Kedves EGÉSZ-ségetekre!

Bevezető:

Teljes műsor:

         1 hozzászólás

Címkék: filozófia fenntarthatóság humánökológia ökofilozófia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tágabb összefüggések - Tér, idő, tudat: dimenziók hálója (és a fenntarthatóság)

PPJ         2012.10.14.

Korábban említettem, hogy ezentúl e blogon nem kifejezetten koncentrálok a hard core természettudományokra, sokkal hasznosabbnak gondolom a tudás tágan vett értelmezésén keresztül görbe tükröt tartani a most zajló folyamatoknak. "Mert embernek lenni azt jelenti, távlattal rendelkezni. ... A modern fizika minderről mit sem tud." - Dúl Antal

Ez az alábbi, igen csak réginek tűnő TV adás kezd egyre aktuálisabbá válni. Miért? "Miért egy öko-blogon jelenik meg ez az ezoterikus maszlag???!!!" - gondolhatnátok.

Egészen azért, hogy ráébresszen minket a gondolkodásunk általi ön- és köz-meghatározottságunkra! Az embernek ugyanis nem környezete, hanem világa van. A biológiai környezetet öntudatosan alakítja, de ez nem csupán ökológiai niche, hanem életvilág. Innentől válik szükségtelenné mindenfajta környezetvédelem, és válik szükségszerűvé a filozófia. Az ember a gondolataival épít vagy pusztít.

Innentől kezdve kell beszélnünk humánökológiáról, vagyis emberi együttéléstanról, tehát lételméletről, mert az egymáshoz fűződő viszonyainkból (interszubjektivitásunkból, transzcendens kapcsolatainkból) alakul ki az, hogy végső soron hogyan tekintünk ember-, állat- és növénytársainkra, az élő és élettelen természetre.

Előbb a többre vágyás gondolata, az irigység, a telhetetlenség fogantatik meg az elmében, a másik embertől és a természettől való ehhez szükséges „nyersanyag" „elvétele" csak ezután következik. Ez az idejétmúlt versengő hozzáállás, az egymást legyőzendő ellenségnek tekintő prekoncepció, a félelemből adódóan az EGÓ-t kielégítő, javakkal történő körülzárás.

Előbb az elég, a közös tulajdon, a fenntarthatóság gondolata születik meg az elmében, a másik emberrel való kooperáció, a közösség és komplementer tudás kialakítása csak ezután következik. Ez az új kor taktikája, az együttműködés stratégiája, az egymást partnernek tekintő attitűd, a szeretetből adódóan az EGÓ-t lebontó, szövetkezésben kiteljesedő emberségesség.

A környezet határozza meg az identitást – az evolúciós pszichológia számos kutatása bizonyítja, hogy az ember alapvetően kooperációra evolválódott biofizikai és kognitív módon egyaránt! Az egész viszony a pénzzel borult meg, természetesen nem egyetlen időpontban, de azért valamikor az aranysztenderd eltűnésével, a tőzsdekereskedelem és valutaspekuláció, a tőkés kapitalizmus megjelenésével: vagyis körülbelül amikor a pénz kicsúszott az emberiség keze közül és önálló életre kelt...

Most már nem a gazdaság van az emberért, hanem az ember lett a gazdaságért. A jól-lét már csak anyagi jólétté silányult, most már nem a gazdaság az eszköz az ember kezében, hanem az ember lett a nyersanyag(!) a gazdasági növekedés oltárán!

Világokon át - Tér, idő, tudat: dimenziók hálója

A teljes film megtekinthető az MTV honlapján vagy itt is!
~~~~~~~
Hankiss Elemér - szociológus
Dúl Antal - teológus, Hamvas kutató
Makovecz Imre - építész
Paulinyi Tamás - parapszichológus
Müller Péter - író

Bevezető

Müller Péter a keleti értelemben vett helyes és fenntartható életről

Teljes műsor:

         szólj hozzá

Címkék: filozófia fenntarthatóság humánökológia tao te king ökofilozófia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Filmajánló: Life In A Day - dokumentumfilm a globalizált emberiség margójára 2010 július 24-én

PPJ         2012.10.11.

Egyre kevésbé lehet a fejeket a homokba dugni, arcpirítóan durva lett a bolygónkon jelenlévő egyenlőtlenség! Most következő filmajánlónk, mely a humánökológiai filmgyűjteménynek online darabja ezentúl, egy ilyen fajta ívvel is rendelkezik! Ezért a film leírása előtt az egyenlőtlenség mértékéről ejtek pár keresetlen szót.

A szociológusok vagyoni (és hatalmi) egyenlőtlenség kifejezésére a pezsgőspohár eloszlást szokták felhozni. A grafikon már csak annyiban nem stimmel 2008 óta, hogy a válság mindig a leggazdagabb 1% vagyonát növeli (a kép forrása), így azóta a pezsgőspohár arány a 80-20 helyett a 90-10-el jellemezhető inkább!

Az internethuszárok pedig ugyanezt a brutális gazdag-szegény viszonyt a brazíliai São Pauloban fotózott jelenséggel ábrázolják. Nyomornegyedek a gazdagoktól kerítéssel elválasztva... Milyen érzés ott teniszezni, az erkélyen jakuzzizni?! Mikor pattannak el ezek a még eltűrt szálak a többségi kisemmizettek részéről?!

richvspoor.jpg

1271274982578.jpg

Illetve lehet ezt még ennél is radikálisabban kifejezésre juttatni!

Fuck the system.jpg

De ezek után térjünk rá a filmre, ami mindezt sokkal szebb vágásokkal operálva tölti bele a világról alkotott tudatunkba!

A Life In A Day a Youtube és a National Geographic közös filmje, Ridley Scott és testvére, a nemrég elhunyt Tony Scott nevével fémjelezve. 2010-ben meghirdették a híres videómegosztón, hogy 2010 július 24-én mindenki aki részt szeretne venni a világ legnagyobb közösségi filmjében rögzítse mozgóképre a napját, vegyen fel mindent, ami érdekes. Az így beérkezett több ezer órányi nyersanyagból vágták össze fél évvel később a másfél órás filmet, ami a világ legnagyobb vágói feladata lehetett. Kiválogatták az érdekes felvételeket, tematikusan összecsoportosították és időrendbe vágták. Nem beszélve olyan apróságokról, mint például a különböző nyelvek lefordítása. Tiszteletre méltó teljesítmény.

A film legfőbb ereje, hogy a bemutatott egyéni, nagyon személyes, intim történeteken át hiánytalanul képes bemutatni az egész emberiséget, mint fajt. Az elején óvatos, felszínes témákkal kezd (reggeli rutin), aztán sokkal mélyebbre hatol, és az utolsó harmadban kőkemény és provokatív lesz. A film eszméletlenül hatásos, amiben oroszlánrészt vállalt a fantasztikusan jól sikerült hipnotikus vágás. Mindeközben hajnalból reggel, reggelből nappal, nappalból ismét éjszaka lesz, ahogyan megélünk egyetlen napot a világ körforgásából. - írja Dancsó Péter a blogjában.

A szervezők közel ötszáz kamerát szétosztottak a világ különböző pontjain, hogy azok is szóhoz juthassanak, akiknek nem, hogy kamerára, de még kenyérre sem telik. Formai vagy tartalmi megkötés nem volt, csak három kérdés: Mi van a zsebedben? Mitől félsz a legjobban? Mit szeretsz a legjobban?

A jelenetek kronologikusan összefésülve követik egymást. Az egyik pillanatban  ukrán kecskepásztorok éppen a reggeli fejést végzik, a következő képen pedig valaki éppen egy üveg tejet emel be a kertvárosi bejárati ajtaja elől. Ahogy haladunk előre a nap folyamán egyre több földlakó története rajzolódik ki és ezzel egyre közelibbnek és kisebbnek tűnik globalizált világunk. A bemutatott helyszínek és szereplők gomolygó sokasága a nap végére egyre nagyobb kérdőjelet rajzol az emberiség emberiességét illetően!

Mindeközben persze végig ott motoszkál bennünk, hogy mindaz, amit látunk, nem elválasztható egymástól - egy bolygón történt, egy nap alatt, akár épp egyszerre! Számomra ezt jelenti a globális öko-tudatosság: tudni, hogy MINDEN EGY, minden összefügg, ezek a helyzetek egyszerre vannak jelen az életünkben, főleg annak, aki nemhogy nem dugja homokba a fejét, de még ki is áll a kisemmizettek védelmében a globális ökológiai-, gazdasági- és politikai összeomlásra való hivatkozással.

Lázadók Szövetsége és Amerikai Birodalom jelek vannak egy katona vállaira tetoválva, mindeközben társai épp agyatlanul bohóckodnak. snitt Az afganisztáni Kabulban egy fotóriporter mutatja épp a koszos szobáját, majd a kertet, ahol apja teázik, a konyhát, ahol anyja imádkozik, Farid testvére pedig épp éhesen a hűtőt túrja. snitt Az USÁban egy csaj zuhanyzik, hajat szárít és szépítkezik, csak azért, hogy utána a Skype elé ülhessen online videótelefonálni a barátjával, aminek végeztével szánalmas pityergésbe kezd, mert épp ez fáj neki a legjobban az életében, hogy nem lett jól megcsókolva és khm... helybenhagyva...

Mindeközben az ukrán kecskepásztorok tovább krákognak, a berlini Love Parade-on épp  halálra tapossa egymást a tömeg, valaki kiugrik ejtőernyővel egy repülőből, valaki nyomorog és éhezik, az életéért küzd, megint másvalaki pedig odavan a sportautójáért. Ámulatba ejtő film. Egyesek tökéletesen megérdemelnének már egy globális nyaklevest és áramszünetet, csak hogy érezzék...

Én mindezen csak sírok és nevetek, azt mondom őszintén ironikusan, hogy: "csodás"! Csak így tovább a totális összeomlás felé! Ez az emberiség megérett a pusztulásra!

De ez csak az én véleményem és olvasatom: Ti mit láttok ki belőle? Kíváncsi vagyok a véleményeitekre!!!

A film teljes terjedelmében, magyar felirattal is megtekinthető a Youtube-on!

         szólj hozzá

Címkék: videó filmajánló humánökológia life in a day humánökológiai filmgyűjtemény

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy kihalófélben lévő faj: az érző ember

PPJ         2012.10.02.

Az érzelmek azok, amiket akkor érzünk, mikor szünet van a gondolkodásunkban.
Ha nincs szünet, nincs érzelem.
A ma embere szüntelenül gondolkozik, és összetéveszti a gondolatot (szavak/ nyelv) az érzelemmel.

Amikor a társadalom átvált a fizikai munkáról (mezőgazdaság) a szellemi munkára (tudományos/ ipari/ pénzügyi/ gyors vizualitás/ gyors szavak) a gondolkodás sebessége felgyorsul és a szünetek a gondolkodások között lecsökkennek.

Eljön egy idő, amikor már nem lesz szünet.
Az emberek képtelenek lesznek tapasztalni/ tolerálni a szüneteket.
Az érzelmeknek vége.
Az emberből gép lett.

EGY GYORS (NAGY) TÁRSADALOM NEM TUD FÁJDALMAT/ BŰNTUDATOT/ EGYÜTTÉRZÉST ÉREZNI!

EGY GYORS (NAGY) TÁRSADALOM MINDIG KEGYETLEN LESZ AZ ÁLLATOKKAL/ FÁKKAL/ LEVEGŐVEL/ VÍZZEL/ ÉS ÖNMAGÁVAL!

systembreakdown_cover.jpg
Összeomlás a birodalom alatt - rendszercsőd.

----------

Emotion is what we experience during gaps in our thinking.
If there are no gaps there is no emotion.
Today people are thinking all the time and are mistaking thought (words/ language) for emotion.

When society switches-over from physical work (agriculture) to mental work (scientific/ industrial/ financial/ fast visuals/ fast words) the speed of thinking keeps on accelerating and the gaps between thinking go on decreasing.

There comes a time when there are almost no gaps.
People become incapable of experiencing/ tolerating gaps.
Emotion ends.
Man becomes machine.

A FAST (LARGE) SOCIETY CANNOT FEEL PAIN / REMORSE / EMPATHY.

A FAST (LARGE) SOCIETY WILL ALWAYS BE CRUEL TO ANIMALS/ TREES/ AIR/ WATER/ LAND AND TO ITSELF.

Forrás:

In a fast society slow emotions become extinct. A thinking mind cannot feel.

http://www.1stpm.org/articles/emotion.html

sadman.jpg

         3 hozzászólás

Címkék: globalizáció fenntarthatóság humánökológia ökofilozófia instrumentális racionalitás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

PPJ         2012.09.20.

Miközben kedden még "kedvenc" GMO lobbistánk, Venetianer Pál "boldogította" a nagyérdemű közönséget "objektív igazságaival", melyek cseppet sem érdek vezéreltek... Ez a farizeus Venetianer Pál, akivel egyesek már 25 éve küzdenek, aki hisztériájában, hogy nem fog elég hamar meggazdagodni a génmódosított növényekből, azt a kérdést teszi fel előadása végén, hogy „remélhetjük-e valaha a ráció győzelmét ebben a témakörben?”. Na kíváncsi leszek, milyen „valóságot” tár a hallgatók elé emberünk… Ma pedig már a Budapest Science Meetup-on lesz GMO vita, ahol Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke lesz a vendég és Magyarország GMO-mentességének pozitív hozadékai mellett fog érvelni! Nem is csoda! A napokban megjelent hírek a génmódosított anyagok élő szervezetre gyakorolt hatásairól minimum elborzasztóak!


http://rt.com/files/news/monsanto-rats-tumor-france-531/genetically-pictures-giant-chemical.n.jpg

Francia tudósok föltárták, hogy a biotech-óriás Monsanto génmódosított kukoricájával etetett kísérleti patkányok ping-pong labdányi tumoroktól, máj- és vesekárosodástól szenvedtek!

A Seralini professzor és munkatársai által a Food and Chemical Toxicology tudományos folyóiratban a napokban megjelent tanulmány szerint hosszú távú kísérletek kimutatták, hogy a génmódosított kukorica ill. a Roundup totális gyomirtó "biztonságos" mennyíségű felhasználása is emlőrákot és súlyos szervi károsodásokat okoz.

Ez volt az első referált hosszú távú táplálkozási kísérlet, amely a gyomirtószer-tűrő génmódosított kukorica ill. a világon a legnagyobb mennyíségben eladott Roundup gyomirtó hatásait vizsgálta. Seralini professzorék a kísérletek során arra jutottak, hogy az NK 603-mas kukorica, valamint a Roundup jelenleg biztonságosnak minősített mennyiségben is daganatos megbetegedéseket és korai elhalálozást (premature death) okoz a kísérleti patkányoknál. A génpiszkált kukoricával táplált patkányoknál daganatok (emlőrák) és súlyos máj- ill. tüdőkárosodást figyeltek meg.

Ne felejtsük, hogy a TOP 10 világ legetikátlanabb vállalataiból kettő is génmódosítással foglalkozik!

BASF, Bayer, Dow AgroSciences, DuPont, Monsanto, Syngenta: miért nem haltok már meg?!

Írd alá a petíciót!

Több mai lap – idehaza és külföldről is felhívták rá a figyelmemet – is tárgyalja azt a kísérleti eredményt, amelyben a glyphosate nevű hatóanyagot tartalmazó gyomirtóval végzett tartamkísérletben (erre toleránsak a leggyakoribb GM-növények, pl. a Monsanto tulajdonú NK603) Seralini és mtsai tumorok megjelenését mutatták ki:

http://research.sustainablefoodtrust.org/#_message

A lapokban közzétett képek meghökkentőek, mint a közölt eredmény is.

Mik is a tények a GMO lobbiról? Mondjuk, hogy az USA Szövetségi Kormányzata és a Monsanto nevű vállalat között van némi összefedés? Hogy Mitt Romney hogyan segítette világhatalomhoz a Monsantot?!

418978_235702973177466_1114109060_n.jpg

319361_4180380664542_51115833_n.jpg

Ehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, mikor szűkebb körben nyilatkozik meg és nem a televízióba hazudik. Egy szegedi tudományos fórumon készült hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” (Felszólalásának felvétele a Greenpeace birtokában van.)

         33 hozzászólás

Címkék: gmo természetvédelem génmódosítás agrárium monsanto humánökológia gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása