PPJ         2012.12.05.

2012 november 18-22-ig Berlinben tartották az első Talajok Hete programot a világon! http://www.globalsoilweek.org/

Ma, december 5-én a Talaj Világnapja van és ezért prof. Dr. Biró Borbálával, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének talaj mikrobiológusával, a Magyar Talajtani Társaság (MTT) Talajbiológiai Szakosztályának elnökével közösen a legjobbnak láttuk magyar felirattal ellátni a globalsoilweek-en megjelent videót.

Ideje új alapokra helyezni az életről alkotott nézeteinket és belátni a fontossági sorrendet! Először a talaj, aztán én: nélkülem egész jól megvan a talaj, én viszont nem tudok meglenni nélküle! Minden hozzá köt: a hazám, a házam, az általa szűrt tiszta vizem, a belőle a gyümölcsbe kerülő ásványok (miért a legjobb a magyar gyümölcs?), a megannyi családi gazda léte, a helyi gazdaság,  a kultúrám, a gyökereim: az otthonom. Belőle vagyok, beléje hamvadok.

Felirat gomb alul a fogaskeréktől balra!

„A talajon nem csak állsz, hanem élsz is"
mondja Stefanovits Pál, a Magyar Talajtani Társaság (MTT) tiszteletbeli elnöke

„A talaj él és vele élsz (vagy halsz) te is"
vallja Biró Borbála az MTT Talajbiológiai Szakosztály elnöke

TALAJVÉDELEM

Elkerüli a figyelmünket, pedig: járunk rajta,
..taposunk rajta minden nap,
..és oly szükséges
..mint a levegő, amit belélegzünk.
Éppen ideje beszélni a talajról!
És kiváltképp ideje, hogy védelembe vegyük!
Mivel nem lehetne élet nélküle,
..enni ad
..és felelősséggel tartozunk iránta!

A talajt a kőzetek lassú mállása hozza létre,
..a napsugárzás,
..a szelek és az eső,
..az állatok és a növények közreműködésével.
Így 10 centiméternyi termékeny talaj
..2000 hosszú év alatt keletkezik,
..2000 év alatt csak 10 cm!
A pár év alatt elhasznált talaj pedig:
..elveszhet, örökre!
Az erdők és a növények megvédik a talajt.
De évente 13 millió hektár erdőt vágnak ki és
..a földet helytelenül használják.
Ráadásul monokultúrában és meredek lejtőkön is.
Az aratás után csupaszon, fedetlenül és védtelenül állnak,
..ami szintén felerősíti az eróziót.
Vagyis elfújja a szél és,
..le- vagy elhordja a víz!
24 milliárd tonna termékeny talaj pusztult, romlott 2012-ben!
A veszteség 3,4 tonna per fő az egész világon,
..az időstől a fiatalig számolva.
Az erózió személyenként 70 dolláros kárt okoz évente.
Világszinten ez 490 milliárd dolláros veszteség, ami
..csillagászati összeg!

A városaink gyorsan gyarapodnak.
Európában minden évben Berlin nagyságú földrészt
..változtatnak várossá!
Ezek a területek termékeny talajt takarnak el, ahol
..már semmi sem fog megteremni.
De a termékeny talaj véges és ezért értékes!
A nagytőke és a kormányok is tudják ezt.
A licitálás a talajra világszerte elkezdődött!
Földhöz jutás gyakran kérdéses eszközökkel,
..kérdéses célokért.
Milliónyi hektár termőföld cserél gazdát évente.
Ennek árát tönkrement életek, kitaszított családok fizetik meg.
Gyakran a szegények közt is a legszegényebbek,
..akiknek nincs más választásuk,
..mint kiirtani az erdőt, hogy legyen földjük,
..amin túlélhetnek.

Az egészséges és termékeny talajra szükségünk van,
..jobban, mint valaha.
Az 1 főre eső művelhető föld területe átlagosan
..a felére csökken 2050-re.
Már így is napi egymilliárd ember alszik el éhesen
..nap mint nap.
Reménytelenül sokan,
..és a számuk naponta nő,
..ha nem osztjuk el a földet arányosabban, vagy
..ha nem tudjuk növelni a termést, ott ahol szükséges….
Találjunk egy másik Földet?
Ez az, amire nem igazán számíthatunk.
A talaj és a termőföld ritkán kap figyelmet tőlünk,
..vagy a politikusoktól.
Ha látjuk a teli polcokat,
..azt hisszük, hogy örökké fog tartani.
Kizsaroljuk és feléljük,
..pedig a talaj nem kimeríthetetlen.
Olyan bankszámláról veszünk ki,
..ahová nem teszünk betétet.
Egy nap azonban a számla lemerül,
..a hitelünk elapad,
..a talajaink pedig elpusztultak!?

A jó hír viszont, hogy
.. tudjuk, miként őrizzük meg
..a gyerekeink számára.
Emlékezzünk rá, hogy
..a talaj egy feltételesen megújuló, érzékeny élő közeg,
..amiről gondoskodni kell!
Ez nem egy gyár!

Mindenkinek joga van a talajhoz,
..amit lehetőség szerint meg kellene kapnia!
És kerülni kellene azt, hogy a talaj eltemetődjön
…egy rétegnyi aszfalt alá.

Most rajtunk is áll,
..hogy kinyissuk a szemünket,
..hogy megtaláljuk a tudásunk legjobb alkalmazását ahhoz,
..hogy NE veszítsük el a talajokat a „lábunk alól”!

PPJ         2012.11.04.

Aki képbe akar kerülni, vagy embertársaival akar a GMO-k mostani világ-elfogadottságáról társalogni. Osszátok meg (mert megosztani a legemberibb :D)! Akár Magyarországra fókuszálok, akár a világra nyitom a tekintetem, mindenhol erősödő ellenállást tapasztalok a génmódosított élelmiszerekkel szemben! Az emberek immáron tudni akarják, hogy mit esznek, mit etetnek velük: ez ilyen egyszerű. A választás szabadságát akarják: legyenek felcímkézve a termékek! Nem csoda tehát, hogy a legnagyobb élelmiszeripari vállalatok akarják ellehetetleníteni a termékek jelölését, hogy tartalmaznak-e GM komponenst. Ellenük azonban több száz biofarm és 700 séf fogott össze kampányban!

A bolíviai Pachamama törvény!

Ami a hírekből mostanság kimaradt, hogy Bolívia törvénybe iktatta a Föld Anyát és betiltotta a GMO-kat! Az ország elnöke, Evo Morales (aki egyébként az ország első ajmara indián származású elnöke), elfogadta a Föld Anya és az Integrált Fejlődés a Jólétért törvényeket!

A törvények intézkedéseket vezetnek be a földbirtok koncentráció ellen, a "zöldbárók" megszüntetésére, valamint megtiltja a bevezetését, előállítását, használatát és szétszórását a genetikailag módosított magoknak!

A kiemelkedően új szabályok közé tartoznak továbbá a Közösségi Védelmi Rendszer és a Klíma-Biztonsági Alap, amelyek biztosítják, hogy a köztulajdont képező földek szétosztását követően azok főként a nőkhöz és a bennszülött népekhez kerüljenek. Az előírások szabályozzák a külföldi tulajdonszerzést, a birtokok felügyeletét, a Föld Anya elemeinek elérését és használatát! (Orbán Viktor - húzd le magad a WC-n!)

Forrás:
Pachamama Law enacted and GMO ban in Bolivia!
Bolivia enacts Law of Mother Earth and GMO ban
Ley elimina el latifundio y veta a los transgénicos

Génmódosított kukorica és Roundup® gyomirtó: a hosszú távú állatkísérletek óvatosságra intenek - A génmódosított élelmiszerek és a RoundUp biztonsága

A Seralini professzor és munkatársai által két éven át végzett hosszú távú állatkísérletek szerint a Monsanto által kifejlesztett NK603 génmódosított kukorica, valamint a vele együtt is alkalmazott RoundUp® totális gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a tumorok, illetve máj és vesekárosodás kifejlődését. Seraliniék tanulmányát és annak fontosságát Dr. Bardócz Zsuzsanna táplálkozástudományi professzor, A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága c. könyv társszerzője mutatja be.

Növekvő kételyek - magyar feliratos videó a génmódosító vállalatok logikájáról és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokról (forrás: Greenpeace International). Az EU álláspontja szigorú. És még van rá lehetőség, hogy függetlenségét és sértetlenségét megőrizze. Addig kell a sarkukra állniuk, amíg lehet, és el kell gondolkozniuk a lehetséges következményeken.

Válaszúton a mezőgazdaság - A Válaszúton a mezőgazdaság c. kiadvány a Nemzetközi felmérés a mezőgazdasági tudás, tudomány és technológia hatásáról a világ fejlődésére (IAASTD) tanulmányán alapul.

Glifozát tanulmány - A glifozát egyre terjedő használata összefügg a génmódosított növények használatával és egyre nyilvánvalóbb kockázatot jelent a környezetre és egészségünkre is. A glifozát számos világszerte kereskedelmi forgalomban kapható mezőgazdaságban használt vegyszer hatóanyaga, köztük a jól ismert Roundup-nak is. A glifozát alapú vegyszereket széles körben használják gyomirtószerként, mivel nem szelektívek és elpusztítanak minden vegetációt.
--------------------------
Az Anonymous hacker csoport üzenete a Monsanto-nak: Kiállunk a gazdákért!

Vezető élelmiszer világmárkák a GMO mellett! - Greenprofit.hu

A nyár elején egy millió aláírás gyűlt össze arra a népszavazási kezdeményezésre, hogy Kalifornia államban legyen kötelező megjelölni a genetikailag módosított élelmiszereket. November hatodikára tűzték ki a népszavazást, és ha az igenek győznek, akkor a genetikailag módosított élelmiszereket jól láthatóan meg kell különböztetni hagyományos társaiktól.Az élelmiszeripar nem örül a népi kezdeményezések, mivel tisztában vannak azzal a felméréssel, mely szerint az amerikaiak mindössze negyede gondolja azt, hogy a GMO élelmiszerek "tulajdonképpen biztonságosak". Emiatt az esetleges megkülönböztető jelzés komolyan csökkentheti az eladásokat, a tét nem kicsi.

Ezért a nyáron több nagyobb élelmiszercég kampányba fogott és nyíltan kiállt amellett, hogy nem kell címkézni az élelmiszereket vagy biztonságosak a GMO termékek. Szerintük nem bizonyított a GMO kockázata és csak csökkenteni fogja a nemzetgazdasági bevételeket a tilalmi lista.

Az USA-ban a kampányra költött pénzek nyilvánosak, és az ellenzők eddig 35,6 millió dollárt fizettek be a kampány közös alapjába. A legnagyobb befizető a Monsanto 7,1 millió dollárral, de biotech cégek is dollármilliókat fizettek be. A Coca-Cola és a PepsiCo cégeknént 1,7 millió dollárral szállt be az ellenkampányba. De a Nestlé se maradt le sokkal a maga 1,2 millió dolláros befizetésével.

A GMO-címke ellenzők közt itthon is ismert vezető világmárkák szerepelnek. Ilyen a Coca-Cola, PepsiCo, Nestlé, Uncle Ben, Kellogg's, Del Monte, Candy, Wrigley (rágógumi), Mars Food (Snickers, M & Ms), Hershey Company, Heinz, Godiva Chocolatier, Sunny üdítőitalok, General Mills, ConAgra Foods, JM Smucker. A címke ellenzőket a Kaliforniai Republikánus Párt támogatja.

A Proposition 37 elnevezésű szavazás, ha sikerrel jár, akkor nem csak a kész élelmiszereket kell majd ellátni címkével, de a nyers hús- vagy zöldség-gyümölcs árut is. Tilos lesz a reklámokban és címkén a „természetes" szó használata és nem csak az élelmiszereken kell feltüntetni a jól látható megkülönböztető címkét, hanem a reklámokban is.

Vizuális típusoknak: ki mennyivel támogatja a népszavazási kampáynt, hogy jelölve legyen, ha egy élelmiszer GM-összetevőt tartalmaz Kalifornia államban.

Kép: Food Democracy Now.org, Facebook

carighttoknow.org
facebook.com/carighttoknow

Today's yes on 37 spotting comes from farmers and food artisans who are speaking out in support of Prop 37! Thank you for your support CUESA -Center for Urban Education about Sustainable Agriculture!

Get your business endorsement posters at our official store: http://www.carighttoknow.org/store

Pictured here: Dirty Girl Produce, Devoto Gardens, Mountain Ranch Organically Grown, Marin Roots Farm, Allstar Organics, Knoll Farms, Happy Quail Farms, Bodega & Yerba Santa Goat Cheese.

Over 700 Chefs have signed on in support of labeling GMOs and Prop 37. You won't find real unpaid faces on the oppositions pages because Yes on 37 is the People's movement. Join us in sharing the truth!

PPJ         2012.11.04.

Blogunk létét magyarázza ez a film, ami egyben logikusan levezeti, hogy miért lesz összeomlás, "világvége" és kulturális forradalom minden téren!

"Miért osztjuk meg a kultúránkat? Miért osztjuk meg a nyelvünket? Mert másoljuk egymást. Így tanulunk meg beszélni. Így tanulnak a babák. Így kerül egy új dolog a társadalomba és így terjed el. Alapvetően az tart össze minket, amit egymásról másolunk."

Az alábbi szövegek a filmből lettek kimásolva!

Ne kérj engedélyt a film lemásolására. Bárki aki nem osztja meg ezt a filmet vagy meggátolja azt, az ki lesz közösítve. Ez a film minden eszközzel megosztható.

Ez nem egy film a kalózkodásról. A zeneipar megőrült. A filmipar megőrült. Az üzletemberek nem tudják, mit gondoljanak. Ez nem egy film a fájl megosztásról. Ez a film megmutatja azokat a változásokat, amik a médiák elkészítésében, elosztásában és fogyasztásában történtek.

Magyar felirattal!

http://www.stealthisfilm.com/Part2/

Mi történt mikor feltalálták a másoló mechanizmust feltalálták? Meg lehetett szerezni a nyomtatványokat vagy a bittorrentet. Ez alakította az emberek szokásait. Teljesen új ötleteket adott az embereknek arról, hogy miképp dolgozzanak, hogy működjenek együtt, hogy osszák meg egymással az életükkel kapcsolatos dolgokat. Egy diktatórikus politikai rendszer sem tudja teljesen megakadályozni az információ terjedését. Egy új közegben alkalmazkodik az ember a körülményekhez, és gyakran sokkal hatékonyabbá válik az elnyomás miatt. Miért kéne a másolási képességünk növekedését a szociális változással összefüggésbe hozni? Mert a kommunikáció, amit alapvetően csinálunk a világban önmagában is egy másolási tevékenység. Az egyetlen technika amit magunkkal hoztunk az a másolás. A megosztás, bizonyos értelemben a létünk alapja. A kommunikáció, szükségünk van rá, hogy beszéljünk valakivel, ami egy megosztási tevékenység. Meghallgatni valakit az egy megosztási tevékenység. Miért osztjuk meg a kultúránkat? Miért osztjuk meg a nyelvünket? Mert másoljuk egymást. Így tanulunk meg beszélni. Így tanulnak a babák. Így kerül egy új dolog a társadalomba és így terjed el. Alapvetően az tart össze minket, amit egymásról másolunk.

Az egyik legfontosabb jellegzetessége az internetnek az, hogy rendkívül decentralizált és az interneten lévő szolgáltatásokat másik felhasználók találták ki és működtetik. A hálózat úgy lett megépítve, hogy mindenki maga irányítja a kommunikációját.

A közvetlen környezetünk, a lakhelyünk annyira nagy, hogy többé nem lehet az információt könnyedén megfékezni, nem lehet megállítani vagy cenzúrázni vagy leállítani azt adást ami egyszer már kikerült. Ez olyan, mint mikor a víz átfolyik a kezeiden. Mint megpróbálni megállítani egy gátszakadást.

Az egyik fő csatatér a jogban, hogy a mai technikánál mennyire lehetséges elzárni az emberektől az információkat, a tudást és a kulturális javakat. Rádió. Tévé. Újságok. Film. Mindegyiknél nagyon világos a különbség az alkotó és a fogyasztó között. És ez egy nagyon statikus elgondolás. Van egy technológia, ami lehetővé teszi nekem, hogy veled kommunikáljak. De ez nem egy igazi párbeszéd, mint amire gondolsz. Ha a megosztás elleni harc már elveszett, és a média többé nem árucikk akkor miképp fog megváltozni a társadalom? Ez az elme terrorizmusa, hogy fenntartanak egy olyan fogalmat, mint a szellemi tulajdon. Szerintem az egyik dolog, ami ki fog ebből jönni az egy olyan kultúra ahol azért alkotnak meg valamit, mert törődnek vele és nem azért mert azt remélik, hogy más emberek meg fogják venni. Szóval azt fogjuk látni, hogy a dolgokat az emberek maguknak fogják alkotni. Nem a pénzcsinálás a kultúra vagy a média lényege. Valamit alkotni a média lényege és nem hiszem, hogy az emberek befejezik a zeneszerzést, a filmkészítést, a jó képek készítését vagy bármit. Bár most még nehéz elhinni, de a médiavállalatok nélkül is meg tudjuk csinálni. Meg fogjuk találni azokat az új utakat, amikkel megcsinálhatjuk a dolgokat, amiket akarunk. Olyan világot akarunk, ahol megtudunk osztani, együtt dolgozhatunk és megtaláljuk azokat az új utakat, amikkel támogatjuk egymást miközben ezt tesszük. Ez az a világ, amit megpróbálunk létrehozni. Egy ilyen erő, egy ilyen hatalom, ahol emberek milliárdjai kapcsolódnak össze, adatokat osztanak meg, megosztják a munkáikat, megosztják mások munkáit, ez a helyzet precedens nélküli a történelemben. És ezt az erőt nem fogják megállítani.

Remixeljetek, újra osszátok szét, örüljetek!

PPJ         2012.10.27.

A Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TÁTK Humánökológia mesterszak közös rendezvénye. ELTE Lágymányosi Kampusz Déli Tömb, ma 16-19 óráig!

Bhután változatos élővilága egyedülálló a világon. A különböző klímájú és magasságú térségekből álló ország több, mint 70%-át erdő borítja, amely 770 madárfajnak és 200-féle emlősállatnak ad otthont, köztük olyan különleges és védett állatoknak, mint a hóleopárd, a vörös panda, a bengáli tigris, a feketenyakú darumadár vagy az ország nemzeti állata, a besorolhatatlan és legendákat ihlető takin (itt néz éppen veled szembe! :D). A buddhista és animisztikus hagyományokon, korszerű alkotmányon és a Bruttó Nemzeti Összboldogság elvein nyugvó környezet védelem hivatott biztosítani az élővilág fennmaradását. Az urbanizáció és erdőírtás mellett, Bhután másik kihívása a klímaváltozás, amely a magas hegyek gleccsereinek olvadásával és árvizekkel jár.

Rendezvényünk ebbe a távoli világba enged bepillantást magyar és bhutáni szakemberek és egy rövidfilm segítségével.

Előadóink:
- Tremmel Bálint Gergely, környezetkutató, ELTE környezettudomány MSc
- Valcsicsák Zoltán, a MBBT elnöke
- Dorji Rabten és Singye Wangmo bhutáni erdőmérnök házaspár

Az előadásokat beszélgetés, majd a gleccserolvadásról szóló filmvetítés követi.

Filmvetítés: "86 centimetres" (holland-bhutáni dokumentumfilm, angol felirattal, 39 perc)

Helyszín: ELTE Lágymányosi Kampusz Déli Tömb, Pázmány Péter sétány 1/c. Nyugati kapu. Fszt. Lóczy terem (0-804)

A belépő, a filmvetítéssel, 500 Ft. A MBBT tagjainak a belépés ingyenes.

További információ: www.bhutan.info.hu

PPJ         2012.10.22.

Amikor egy amerikai újságíró egyszer megkérdezte Gandhitól, hogy mit gondol a civilizációról, Gandhi azt válaszolta: - "Az bizony remek ötlet lenne". Gandhi magatartásában két elem tűnik meghatározónak: az egyik a vallásos értékek szekularizációjának szorgalmazása, a másik a modernizációs hatások kritikai átszűrése a helyi civil autonómiákon. [Orosz István írása - Forrás: Élőlánc.hu/Alapdokumentumaink]

Gandhi számára az ember és a társadalom vallásos illetve szekularizált megközelítése nem jelentett szükségképpen ellentétet. Az o fölfogásában a vallásos értékek szekularizálhatóak a spiritualitáson keresztül. A ’politika spiritualizálásán’ azt értette, hogy „a spiritualitás áthatja a mindennapi élet minden területét, beleértve a politikát is, és ennek kell az emberi élet alapját alkotnia”. A spirituálist olyan szubsztrátumnak tekintette, amely az egyéni élet valamennyi területét irányítja, és hangsúlyozta, hogy a vallásos értékek kifejezése elválaszthatatlan a kulturális, politikai és társadalmi értékek kifejezésétől. Gandhi a vallást és a vallásos identitást nem tekintette kizárólagosan egyéni, inpiduális tartománynak, de nem tekintette pusztán a társadalmi vagy politikai cselekvés kizárólagos alapjának, ösztönzőjének sem.

Képünkön: Gandhi, Anonymous és ökopolitika

Ebből következően Gandhi vallásfelfogása nem korlátozódott egyetlen adott vallási gyakorlatra vagy hiedelemkészletre, amelynek elveit szent szövegek tartalmazzák. Gandhi számára a vallás igen változatos lehetőségek forrása volt, egyszerre formája és tartalma a társadalmi, kulturális és politikai identitás kifejezésének. „Vallásfelfogása tehát mélyen ahistorikus, korlátok nélküli, antitradicionalista, antifundamentalista és liberális volt, és nem tett erőfeszítéseket arra, hogy a szent szövegeket illetve vallási tradíciókat azok eredeti kontextusában, dogmatikusan értelmezze.” Ez a rugalmas és rendszertelen megközelítés lehetővé tette Gandhi számára, hogy rendkívül különféle vallásos, kulturális és filozófiai hagyományokhoz kapcsolódjék, és úgy határozza meg a vallást, mint társadalmi, kulturális és politikai értékek kifejeződését.

Ez a beállítódás igen termékenynek bizonyulhat a civil cselekvés és a civil létezés számára egy olyan világban, ahol az emberiség túlnyomó többsége számára a vallásos értékek az emberi létezés magját jelentik.

A modernizáció hatásainak megszűrése a civil autonómiákon keresztül

Gandhi ideális társadalmában a hagyomány, a politika, a gazdasági és a társadalmi viszonyok valamint az autonómia szorosan összefüggnek, ami azonban szerinte (a korabeli India tekintetében) csak igen múlékony módon állhat harmóniában a modernizációval. Azzal, hogy a kötelességek elsőbbségét hangsúlyozta a jogokkal szemben, arra törekedett, hogy átalakítsa az egyéni és társadalmi közötti kapcsolat modern fogalmát. A modernizációt azért bírálta, mert az megszüntette „az emberek egymás iránti kötelességérzetét”, és olyan társadalmat szorgalmazott, ahol „az emberek közösségei ismerik egymást és törődnek egymással, és az egyes közösségek tagjai fölismerik, hogy mennyi mindennel adósai egymásnak.”

Gandhi megkérdőjelezte a köz- és magánszféra modern elválasztását is, ahol az erkölcs a magánszférához tartozik, míg a gazdasági választás és a politikai szabadság a közszférához. Számára „a modernitás ígérete, hogy megszabadítja az embereket a tradicionális gyakorlatoktól, mindössze annyit jelentett, hogy ezen túl az emberek mind inkább láthatatlan és ismeretlen cselekvők hatásainak lesznek kitéve”. Megkérdőjelezte a modernizáció által biztosított autonómia valódiságát, s ragaszkodott hozzá, hogy a modernizáció erkölcsi árát minden egyes esetben számítsuk be az általa esetlegesen biztosított újfajta autonómia költségeibe. Gandhi arra is állandóan emlékeztetett, hogy „a gazdaság nem csupán az emberek gazdasági szükségleteire van kihatással, hanem számos más egyéb nem-gazdasági szükségletre is”.[Abdullahi An-Na’im: Religion and Global Civil Society című írása alapján (Global Civil Society 2002, Oxford University Press, 2002. pp. 55-77.)]

Az ökopolitika és az emberi lépték

"A gonosz győzelméhez nem kell más, csak hogy a jó emberek ne tegyenek semmit."
- Edmund Burke

Gandhi tehát mindenhol, minden síkon, az élet minden szegletében az emberi léptéket kereste, mert az ember csak azért vállalhat felelősséget, ami arányos hozzá, ahogy azt József Attila is szerette volna: „egy világot, amely arányos hozzám”. És van-e annál nagyobb baj világunkkal, hogy nem arányos, hogy nem emberi léptékű?

- Ha a közéletet nézzük: nem azt látjuk-e, hogy mértéktelenül elrugaszkodott megnyilvánulások reagálnak mértéktelenül elrugaszkodott megnyilvánulásokra?
- Ha a mindennapi kultúrát: nem sértődött, agyonfrusztrált honfitársainkba ütközünk-e nap mint nap az utcán, a villamoson, a metrón, és szó szerint ütközünk, testtel, fizikailag, mert a másik tekintetbevétele nem szokás?
- Ha a tömegkultúrát: nem a minden rendű és rangú szélsőségek féktelen tobzódása virul-e, szégyentelenül?
- Ha az oktatást: nem a tanári hivatás, az iskola mértéktelen elszegényedése, elsivárosodása zajlik-e éppen?
- Ha a társadalompolitikát: nem az elviselhetetlen társadalmi különbségek kialakulása jellemezte-e az elmúlt évtized gazdasági folyamatait?
- Ha az igazságszolgáltatást: elítéltek-e bárkit is komoly politikai vagy gazdasági mulasztásért, bűnért széles e hazában a rendszerváltozás óta?
- Ha a médiát: van-e legalább egyetlen, független, a mértékadó, kiegyensúlyozott, színvonalas tájékoztatást rendszeresen művelő napilapunk? Van-e a köz érdekeit kellőképpen szolgáló közszolgálati rádiónk és televíziónk?
- Ha a környezetünket: hány elhanyagolt épület, parlagon maradt termőföld, haldokló erdő, szennyezett folyóvíz vár emberi gondoskodásra?

Az emberi lépték kialakítása, helyreállítása, megőrzése és ápolása mindennapi teendő. Ha van az ökopolitikának alapelve, ez az. Hiszen a görög ’oikosz’ szó házat, háztartást jelent, az otthonát építő, megélhetéséről tudatosan gondoskodó lény élőhelyét. Tesszük is ezt persze, ám többnyire és általában csupán a magunk javára. Házunk táját csinosítgatjuk, kertjeinket gondozzuk, autónkat suvickoljuk. S közben a világ körülöttünk lebomlik. Az utak lassan járhatatlanok a kátyúk és a forgalom miatt, a parlagfű elborítja az országot, a megtermelt gabonát nincs hová elhelyezni, és az érettségi tételeket ellopják a gyerekeink elől. A másik háza tája már nem a mi dolgunk.

Mutogatni pedig egymásra mutogatunk. Mindig a másik a hibás, mindig a másiknak kellene lépni, alkalmazkodni, kitérni, visszavonulni, belátni, bocsánatot kérni. Alázat nélküli világ.

Az emberi lépték első feltétele az alázat. Gandhi tudta ezt. De tudjuk-e mi is? Tudjuk-e, hogy a változás mi magunk vagyunk, mi magunk lehetünk? Tudunk-e hinni benne? Jövőnk és gyermekeink jövője ezen az egyszerű hiten múlik. Ami választás kérdése. Tudjuk-e az emberi léptéket választani?

--------------------------------------------------------------------------------

Mi az ökológiai politika? - Élőlánc.hu

Az ökológiai politika azoknak az akadályoknak és életidegen kényszerűségeknek az eltávolítása, amelyek az erőszakos modernizáció természet- és társadalom-átalakító kísérleteinek örökségeként maradtak ránk.

Az emberi közösségek és az élőlénytársulások életképességének helyreállítására törekszik, a fenntartható gazdálkodás és a felszabadító együttlét társadalmi stratégiáit keresi. Kiindulópontja a jövő nemzedékek iránti felelősség belátása, amely arra kötelez bennünket, hogy természeti és kulturális örökségünket a maga gazdag változatosságában és változékonyságában őrizzük meg utódaink számára.

Célja, hogy megtörje a technikai-gazdasági kényszerűségek uralmát, és az emberi együttélést az életformák gazdag változatossága iránti tisztelet, a kímélet és az elővigyázatosság elve alapján szervezze meg.

A mennyiségi növekedéssel szemben előnyben részesíti a dolgok emberi léptékének megőrzését.

A gazdasági hatalomért folyó gyilkos versengést az egymásra utaltak közti szolidaritás nevében korlátozná.

A szabadságban a mások szabadsága iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, annak tudatában, hogy az egyén nem lehet szabad társaitól függetlenül.

Az ellen küzd, hogy a technológia rémuralmát haladásnak, a pótolhatatlan és nélkülözhetetlen természeti források elherdálását jólétnek, a profit utáni hajszát ésszerű gazdálkodásnak nevezzék.

Az ökológiai politika hisz a fenntartható fejlődésben. De ami körülöttünk van: nem fejlődés és nem tartható fenn. A természet kizsigerelése, a társadalom irgalmatlan alárendelése a logisztikai szempontoknak (használat=haszon=hatalom) az ipari tömegtársadalmak működésének nem valami járulékos vonása, hanem a lényege. A jövő nemzedékek örökségének pusztítása nem fejlődő, hanem vészesen hanyatló civilizációra vall, amely nem ismer különb célt, mint eszközeinek szaporítását, a világ minél sebesebb elhasználását. Ma a fejlődést nem fenntartani, hanem újrakezdeni kellene.

A modernizáció tartalékai kimerültek: az eszközök előállításának és elosztásának optimalizálása önmagában nem biztosít többé jobb életlehetőségeket. A haladás ettől fogva nem technikai kérdés. Ezentúl a célok jóságát kell minden esetben megvizsgálni.

Az ökológiai politika helyreállítja a politika eredeti értelmét: vita és megegyezés a közcélok mibenléte körül. A társadalmi teljesítmények értékelésének jogát visszaperli a személytelen mechanizmusoktól, s a döntéseket, ahol csak lehet, a közös mérlegelésen, az érintettek illetékes részvételén alapuló eljárásokra bízza.

Azok a szövetségesei, akik nap mint nap tapasztalják a technológiai-gazdasági világrend korlátait, az élet minőségének romlását, az élő világ pusztulását, emberi méltóságuk sérelmét, jogaik megcsúfolását, kiszolgáltatottságukat számukra átláthatatlan és ellenőrizhetetlen politikai és gazdasági hatalmaknak.

Te magad légy a változás!