PPJ         2011.10.04.

A vörösiszapos töltöttkáposzta anno nekem is eszembe jutott, mert vagyok olyan groteszten és morbidan "őrült", mint Laár András. :) Azt is megszokhattátok már, hogy igyekszem nem elköteleződni. Mindig egy-egy ügy mentén gondolkodom, nem pedig ember vagy szervezet mentén tekintélyelvűen vonzódom. Így fordulhat elő, hogy egy vonatkozásban szidtam Laár Andrást, most pedig hurrázok; de az is, hogy egyszer jó példaként linkeltem a bioetika blogot, máskor meg a szerzője ökológiai agymosását kívánnám, akkora baromságot ír, hogy az eléri a pénzzel megkentségének gondolatát.

Az alábbi videót és az általa propagált honlapot a Greenpeace-nek köszönhetjük, mert valóban, vannak még óriási ipari katasztrófa lehetőségek Magyarországon például az ajkai tározón kívül is! Ahogy az előbb említett bejegyzésem alján lévő térképen is láthatjátok, az almásfüzitői tározó még veszélyesebb és kétszer akkora, mint az ajkai!!!

A kolontári katasztrófa után egy évvel még mindig számos súlyosan veszélyes ipari létesítmény fenyeget. Almásfüzítőn, a Duna partján komposztkészítés címén számtalan, kiemelten veszélyes hulladékot tárolnak a vörösiszappal összekeverve, nagyon rossz biztonsági körülmények között.

Segíts, hogy felszámoltathassuk a lerakót!

Követeld te is, hogy megszigorítsák a veszélyes ipari létesítmények szabályozását!

http://mereg.greenpeace.hu/

A méreg a lényeg!!!

PPJ         2011.09.29.

Négyszáz tudós megvizsgálta, hogy miként lehetne a Föld összes lakóját ellátni élelmiszerrel úgy, hogy közben a környezetet se tegyük tönkre. Négy éven át dolgoztak. A végén született egy olyan jelentés, ami radikális változásokat indítványoz. Érdekeket sértett, amit mondtak.

A kutatás megindításakor támogatta őket a Világbank, az ENSZ és 110 kormány. Amikor elkészült a jelentés, azt már nem írta alá mindegyik ország, a Világbank pedig nem adott ki sajtóközleményt róla. Ma kevesen tudnak erről a jelentésről, és a tudósok javaslatai nem mentek teljesülésbe.

A filmet a Greenpeace Magyarországgal közösen készítette a Zöld Pók Alapítvány.

PPJ         2011.09.22.

Kedves természetkedvelő filmbarát!

Odavagy Tarantino művészi alkotásaiért, esetleg David Attenborough dokumentumfilmjeiért rajongsz? Lenyűgöző képsoraiddal, vagy kreatív animációddal megmutatnád, milyen károkat szenvedünk el az erdőirtás és a túlzó étel és energiafogyasztás miatt? Részt vennél egy új nemzetközi mozgalomban, ami egy zöld fesztivál alapjait fekteti le? Ha a válaszod igen, itt a helyed! Terjeszd környezetvédelmi üzeneted, mutasd meg tehetségedet, sőt, akár nyerj is vele!

Vegyél részt az első Green-Go Nemzetközi Kisfilm Fesztiválon! Légy része az üzenetnek, és mutasd meg, mennyire óvni kellene az életünkben kulcsszerepet játszó erdeinket, mennyire vigyázni kellene az életet adó termőföldre, vagy, hogy mennyire csökkenteni kellene gigászi fogyasztásunkat, mellyel tönkretesszük az egyetlen élhető bolygónkat.

Válassz eszközt és fókuszálj! Itt az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk szerte a világon!

A rövidfilmes kategóriák:

• Kincsünk a Föld és az élelem (Greenpeace)
  

  Bebizonyosodott, hogy nem fenntartható az a mód, ahogyan ma az élelmiszereket termeljük. A nagyipari mezőgazdaság mérgező vegyszerekkel szennyezi a környezetet, néhány multinacionális agro-kémiai cég jogvédett vetőmagjait és génmódosított növényeket használ. Alapjaiban meg kell változtatnunk az élelmiszertermelést. A megoldás az ökológiai gazdálkodás, amely úgy teszi lehetővé az fenntartható gazdálkodást és az egészséges élelmiszerek előállítását most és hosszútávon is, hogy közben megvédi a talaj termőrétegét, a vízbázist, a klímát, támogatja a biológiai sokféleség megtartását és a környezetet sem vegyi anyagokkal, sem génmódosított növényekkel nem szennyezi el.

• Túlélésünk kulcsa a fogyasztás csökkentése (CEEweb a Biológiai Sokféleségért)
  

  Az elmúlt ötven év alatt fogyasztói szokásaink olyan méretet öltöttek, hogy már többszörös mennyiségű élelmet, nyersanyagot és energiát használunk, mint amit Földünk nyújt és megújítani képes. Az Európai Unió például 2,5-ször annyi nyersanyagot használ, mint amennyi rendelkezésére áll. Ezzel a jövő generációit veszélyeztetjük és romboljuk környezetünket, ami így egyre kevésbé tud ellenállni a káros hatásoknak. Változtassunk fogyasztói és vásárlói szokásainkon, csökkentsük élelmiszer, energia és nyersanyag felhasználásunkat!

• Őrizzük meg erdeink sokszínűségét (Diverziti)
  

  Erdeink, melyek a szárazföldi élőlények 80%-ának nyújtanak otthont, 2 milliárd embernek biztosítanak megélhetést, illetve bolygónk tüdeje, a Föld 30%-át foglalják el. Azonban az élelmiszerek és ipari termékek (marha, szójabab, bioüzemanyag, papír) iránti növekvő igények miatt ezeket az értékes ökoszisztémákat több mint 10 ezer millió hektár per év sebességgel veszítjük el. Ha elveszítjük ezeket az ökoszisztémákat, megfosztjuk magunkat és környezetünket a friss levegőtől, a tiszta víztől, a klímaváltozás hatásainak csökkentésétől, a stabil talajoktól és a fajok sokszínűségétől.

Követelmények

A rövidfilm:

• releváns környezetvédelmi üzenetet közvetítsen, de lehet bármilyen műfajú
• hossza fél perc és 8 perc között mozogjon
• legyen feltöltve Youtube-ra HD verzióban (720p vagy 1080p)

Pályázási követelmények

• Kitöltött jelentkezési lap
• Youtube link
• Csatolt angol nyelvű feliratfájl (.srt)
• Két jelenetfotó a filmből (min. 300 dpi)
• Fotó a rendezőről (min. 300 dpi)
• Előzetes a filmből, ha van
• Határidő: 2011. november 24.
• Egy jelentkező maximum 3 videóval jelentkezhet (minden filmhez külön jelentkezési lapot kell kitölteni)

Aki a fenti kritériumoknak nem tesz eleget, annak a jelentkezését nem áll módunkban elfogadni.

A rövidfilmeket:

• kreativitás,
• eredetiség,
• a környezetvédelmi üzenet ereje,
• és a film minősége

alapján minden kategóriában kategória-specifikus zsűri válogatja, ami egy újságíróból, egy filmesből és egy, a témáért felelős civil szervezet tagjából áll. A zsűri minden kategóriában egy nyertest választ.

Továbbá 2011. november 25-én valamennyi film feltöltésre kerül a Filmek menüpont alá (www.greengofest.eu/hu/entries), ahol a látogatók szavazhatnak kedvenceikre november 25 és december 1 közt. A három kategóriára közösen egy közönségdíjat ítélünk meg a legtöbb szavazatot szerző videónak.

A díjazott filmek listája december 3-án kerül fel a honlapra (www.greengofest.eu).  A nyerteseket december 2-ig előzetesen emailben kiértesítjük.

A feltételeket teljesítő filmeket december 3-án levetítjük. A díjnyertes alkotások a budapesti Toldi moziban szervezett filmfesztivál esti csúcspontjai lesznek.

További részletek és a jelentkezési lap megtalálható:

A Green-Go fesztivál honlapján

Jó filmezést, és óriási befogadó közönséget kívánunk!

A szervező csapat

CEEweb a Biológiai Sokféleségért

Greenpeace Magyarország

Diverziti Egyesület

PPJ         2011.08.15.

"Györgyey János ezeken a hasábokon májusban látványosan értetlenkedett, hogy miért szerepel a GMO-mentesség az új Alkotmányban (Miért GMO-mentes az alkotmány?). Két hónappal később Dudits Dénes agrármérnök támadta hevesen ugyanazt a cikkelyt (Alkotmányos génpánik,). Arról nincs véleményünk, hogy alkotmányjogilag, az alkotmányozás hagyományait tekintve mennyire szerencsés ez a kitétel, de azt tudjuk, hogy gazdasági, ökológiai és egészségügyi okokból nagyon is szükséges." - írják a Népszabadság hasábjain Tömöri Balázs és Vay Márton.

[...]

Milyen esetleges előnyöket remélhetünk a génmódosított növényekkel és állatokkal járó károk és veszélyek vállalásától? Szerencsés helyzetben vagyunk, kitűnő támpontot nyújt ehhez a Világbank és az ENSZ három szakmai szervezete, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 110 kormány közreműködésével, 11 millió euróból, a kormányok által delegált 400 szakértő három és fél éves munkájával készített kutatás. Ezek a tudománytalansággal és dilettantizmussal aligha vádolható szervezetek vizsgálták, mit tehet az agrárium a szegénység és az éhezés csökkentéséért, miként lehet a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá tenni.

A hallatlan jelentőségű tanulmány cáfolta a géntechnológiai ipar fő érvét, miszerint a GMO-k csökkentik a vegyszerfelhasználást és majd ők látják el az éhezőket. Ellenkezőleg: környezeti, egészségügyi és gazdasági károkat, kockázatokat jelentenek. Nota bene, azt is kimondja ez a dokumentum, hogy a nagyipari, vegyszeres mezőgazdaság zsákutca, a helyi fajtákra és erőforrásokra, kistermelőkre, családi gazdaságokra, biotermelésre és a sokféleségre érdemes alapozni a mezőgazdaságot. (A tanulmány teljes szövege angolul, az összefoglalója magyarul letölthető a Greenpeace oldaláról.)

[...]

Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha nem egy újságban érvel, hanem szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon a Greenpeace birtokában lévő hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” Kár, hogy nem erről írtak Dudits úrral közös cikket – nagyobb sikere lett volna.

A szerzők a Greenpeace munkatársai

PPJ         2011.07.28.

Amikor Dr. Willie Soon amerikai klímaváltozást tagadó asztrofizikus 2003-ban ellentmondásos tanulmányt írt, melyben megkísérelte megkérdőjelezni a történelmi hőmérsékleti rekordokat, mindenki felvont szemöldökkel jelentette ki, hogy a tanulmányt voltaképpen az Amerikai Petróleum Intézet támogatta. Amikor 2007-ben társszerzőként írt tanulmányában, melyet mellesleg senki nem nézett át, azt állítja, hogy a Sarkvidék és a jegesmedvék nincsenek kitéve a globális felmelegedés hatásainak, rájöttünk - írja a Greenpeace blog, hogy az ExxonMobil és a milliárdos Koch fivérek fizették ezeket az írásokat.

Olvassátok tovább részleteiben!