Megmutatom nektek ezt a videót, hátha egyszer idetévedne a nagy Amerika és GM imádó "barátaink". Az igazi mindennapi amcsi farmerok másként vélekednek a GM terményekről. Millió dolláros károkat okoztak már nekik a GénMódosított terményeket gyártó vállalatok. Tehetetlenek. Szerintem halljuk meg a valódi Amerika hangját és segítsünk rajtuk például úgy, hogy a génmódosított szervezeteket ránk erőltetőkkel közöljük: saját hazájukban (már ha egy cégnek van ilyen) is a pokolba kívánják őket.
A Szkeptikus Klub kiegyensúlyozza a legutóbbi egyenlőtlenségét a GMO-kkal kapcsolatban szervezett klubestje kapcsán, magyarán bekövetkezik az, ami csak igen ritkán: a természettudományos-, ökológiai ismeretekkel rendelkező oldal nem a saját háza táján kell, hogy megvédje, kifejtse érvrendszerét, vagyis meghallgatásra kerül mindkét oldal egyazon esemény berkein belül. Csak remélni tudom, hogy nagyjából ugyanazok (és persze még többen :)) fognak most elmenni erre az estre, mint akik az előzőn is részt vettek.
Most előadásra és beszélgetésre kérték fel a „géntiszta Magyarországért” küzdő Élőlánc Magyarországért nevű szervezet elnökségi tagját. Következő klubestjük programja tehát:
Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök: A GM növények termesztésével kapcsolatos ökológiai és mezőgazdasági megfontolások
Az előadás ideje és helye: 2011. május 17. kedd, 18.00 óra BME Fizika Tanszék, 1111 Budapest, Budafoki út 8. F épület III. lépcsőház II. em. 13. teremtérképvázlat itt
A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Előzetesen hallgassátok meg Ács Sándorné felszólalását a tavaly júniusi klubestről.
Az előadó így ír magáról: "Nem vagyok tudós. Nagyüzemi növénytermesztési gyakorlattal rendelkező agrármérnök vagyok, több évtizedes vetőmagtermesztési tapasztalattal. Egyaránt jártas vagyok a konvencionális, intenzív, vegyszeres mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodás terén. Agrár-környezetvédelmi szakmérnök is vagyok, ezért a mezőgazdaság környezetre, természetre gyakorolt hatásainak elemzése a szakmámhoz tartozik. Szakterületem továbbá a fenntartható vidékfejlesztés is, mely a mezőgazdaság különböző válfajainak társadalomra és gazdaságra való hatásait is vizsgálja.
Megítélésem szerint a géntechnológia a tudomány fejlődésének forradalmi állomása, mely izgalmas, új lehetőségeket teremtett kutatóknak, növénynemesítőknek egyaránt. A génmódosított növények köztermesztésbe vonásáról azonban csak úgy lehet felelősen jól dönteni, ha megvizsgáljuk ennek lehetséges ökológiai, táplálkozás-egészségügyi hatásait."
Az adásban elhangzik, hogy milliárdos nagyságrendet használt Dudits Dénes GM-növények kifejlesztésére, továbbá, hogy az MBK-nak a KÉKI-ben voltak GM-növényekkel etetési kísérletei. Ez azért meglepő, mert ez utóbbit a KÉKI vezetője nem is olyan régen a VM felé tagadta.
Van egy feltételezésem, hogy minden rendszer egyszer úgy túlpörgi magát, hogy visszafele sül el. Ebben az esetben az oly "ördögtől valónak" tartott géntechnológia szolgált természetvédelmi célokat, génujjlenyomat alapján kimutatható lett, hogy Japán finoman szólva sem kutatási célokból fogja ki a bálnákat és delfinritkaságokat, inkább finoman szószban is sushit eszik.
Egyértelmű bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.
Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédőkkel együtt tavaly az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyűjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tőkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.
Mivel a fajt a kipusztulás fenyegeti, az étterem ellen büntetőjogi eljárás kezdődött, ugyanis japán bálnahúst nem vásárolhatnak a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó a Washingtoni Egyezményt (CITES) aláíró országok.
A kutatók Szöulban, Dél-Korea fővárosában is meglátogattak egy szusibárt, ahol június és szeptember között 13 bálnatermékre bukkantak. Ezek közül négy egy Antarktisz környékén elejtett déli csukabálnából, négy tőkebálnából, három egy, a Csendes-óceán északi részén élő csukabálnából, egy barázdás bálnából és egy Risso-delfinből származott.
A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközi moratórium tiltja 1986 óta. Japán azonban "kutatási céllal" évente több száz bálnát ejt el. E bálnák húsát az ország boltjaiban és éttermeiben értékesítik.
A kutatók eredményeiket a BBC hírportál tudósítása szerint a Biology Letters című folyóiratban tették közzé. Javaslatuk szerint a bálnahús-kereskedelem ellenőrzéséhez be kellene vezetni a DNS-tesztet, beleértve az összes kifogott bálna DNS-ének jegyzékbe vételét is.
Utolsó kommentek