A városi (halál)tanya

PPJ         2010.05.08.

Találtam ezt a könyvet és az ajánlóját. Most a kritikája következik.

Én ilyen kedves író vagyok, előre lelövöm a poént, ami az, hogy az ökológiát figyelmen kívül hagyni halálos! Mert akármennyire az ökológia kategóriába tartozik ez a könyv: éppen azt hagyja figyelmen kívül!

Mit is akar(j)unk mi termeszteni a városi kertekben?

A város fogalma a kapitalista rendszer óta, de minimum az ipari forradalom óta 'pöppet' megváltozott ugyanis. Már nem csak a kultúra, az innováció, a művészet és a kereskedelem melegágya a város, hanem a nehézipari szennyezések, a hormonként ható melléktermékvegyületek, a közlekedés általi környezetterhelések és a zöld felületek hiánya miatti légszennyezettség melegágya is.

Kertek a városban? Úgy érti a szerző, hogy a saláta szívja ki a földből tavasszal az ólmot,  kadmiumot, higanyt? Hogy a gyökértörzses zöldségek (pl. répák), amik különösen nagy mennyiségben tárolják az anyagokat a gyökerükben, a szénhidrogénszármazékokat tárolják vitaminok helyett? Úgy gondolja a szerző, hogy a gyümölcsök viaszos felszínén a tetraklór-metán tapadjon meg? Hogy a gyerekem azt a csapvizet igya, amiből elég pár száz liter és egy kisebb hormonkezelésen átesettnek tekinthető? Nem, a város az utolsó hely ahol fogyasztásra növényt termesztenék!

Először le szeretném szögezni, hogy természetesen nem minden városra és városrészre igazak ezek a szörnyű és alattomos tények. De azért a városok nagy többségében én nem kertészkednék, hacsak nem akarom az addig is túlterhelt szervezetemet még több ritka nehézfémmaradvánnyal túlexponálni!

De a másik megoldás se vezet semmire, sőt csak további pusztulásra! Mert ha nem a város talajában nevelünk fűszerkertet, akkor jön a virágföld és a balkonláda, ugye? De mi is a boltokban árult virágföldek egyik fontos összetevője? A tőzeg! Igen, a tőzeg. Egyenesen a tőzeglápokból! (Így lesz az Auchan árusítható portékája az alatta elterülő tőzegláp!) Tehát virágföldet venni nem menő dolog! Mert a tőzeglápok elpusztításával több CO2 és metán kerül a levegőbe, mint amennyit a legdurvábban kilobbizott és betartatott kormányszintű autómentes és klímabarát program valaha megspórolhatna.)

De akkor mi a megoldás?

A városi emberek mintha elfelejtették volna, hogy a vidék gazdasága az ő eltartója. Onnan jön a zöldség, a gabonából a liszt, a gyümölcs. Ez mindig is így volt. A városok sosem jelentették a kertészetet, "városi tanyát" pedig pláne. Épp azért ment a városba való ember a városba, mert a muzsikakomponáláshoz jobban értett és jobban keresett vele, mint a kapálással. De ez a városi ember még tisztelte a vidéket, mert tudta, az ott  kétkézzel és vérverítékkel megtermelt javak tehetik lehetővé, hogy finompékárut és pörköltkávét fogyaszthasson. Én ma ezt a kapcsolatot város és vidéke közt, városi ember és vidéki ember közt egyáltalán nem látom! Öreg hiba ennek elfelejtése!

Tisztelnem kell a vidéki embert, aki hajnalban kel farmerruhában a tíz órai körúti forró kávém tejének megfejéséhez! És ő is tisztelni fog engem, városi embert, amiért meghallgatom az ő vidéki igényeit, és politikusként a felsőbb körökben zakóban tevékenykedem érte és a nemzetért!

Idealisztikus, mi? Működött, nem? 

A megvalósuló város-vízió

Minden épített indusztriális környezet -azaz város- útja a megapoliszosodás felé vezet? Mi hajtja ezt a növekedést? Mit bírnak el az emberi kapcsolatok és mit a környezet ezekből  a túlterhelésekből?

De tegyük fel, hogy megvalósul: hogy az összes tanya, szer, falu, község, város és nagyváros végül valamilyen módon megapolisz lesz. Honnan jön a gabona a gyorspékségekbe? Honnan lesz cikória vagy kávébab a „fogd és vidd” bolthálózatokba? Honnan lesz virágföld a valódi természettel nem törődő panelekben élő orchidea-megszállottaknak? Mi lesz ha (főleg a rendszerváltás előtt) a Budapest felett, a helytelen műtrágyahasználat miatt a talajvízbe mosódott nitrogénmennyiség eléri azt az ivóvízbázist, amely az egész fővárosét biztosítja? Az aztán emberi populációszabályozás lesz a javából! Nem lesz sok újszülött, aki túlélne egy ilyen nitrit-nitrát szennyezést az ivóvízben!

Nesze neked!

Mindezekért nagyon törékenynek gondolom ezt a mesterséges olaj táplálta városi létet. És ezért mindennek szintén a természettől való eredendő függésünk belátására kellene ösztönöznie minket.

Város és vidék tehát a művi és természetes környezet kapcsolata csak harmónikus módon fenntartható. Ez röviden azt jelenti, hogy ha valóban meg akarjuk védeni a természetet, és fenntarthatóan akarunk élni, akkor amíg nem találjuk fel a beton (vagyis alapanyaga a cement) 'teremtését' (amolyan Isteni módon a semmiből) addig egy grammal sem vehetnénk ki több cementet a Föld "testéből", mint amennyit a lemeztektonika, a vulkanikus működés és mészkőzet képződés "előállít". Nesze neked ökoépítészet!

Nesze neked város és városi kertek!

A város ne legyen tanya, mert a mostani szennyezettségében bármit is termeszteni életveszélyes. A vidék legyen megbecsülve és támogatva, hogy szorgos munkájával elláthassa a város lakosságát!

         49 hozzászólás

Címkék: vélemény város környezet szennyezés ökológia nehézfém fenntarthatóság városi tanya

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Gandhi Svácjba ment

PPJ         2010.05.08.

Az alábbi történetet szeretném megosztani veletek.

Svájcba emigrált magyar tanárnő fia szájából hallottam, hogy a mikor a mamát befogadta a helyi iskola, azzal tüntette ki az igazgató, hogy ő intézhette az iskola számára szükséges eszközök beszerzését. Persze bizonyítani akart, és összeállította a listát, amit izgatottan vitt a bemutatásra. Az igazgató vetett rá egy pillantást, majd elmondta, az úgy rossz, ahogy van, lehet újraírni. Az értetlen arcot látva, jóindulatúan elmagyarázta:

"Először meg kell nézni, hogy a városban gyártják-e ezt a cikket? Ha igen, meg kell venni, mert az a legolcsóbb, hiszen a város lakóinak munkát biztosítunk és a későbbi minőségi problémák kizártak.

Ha nem, meg kell nézni, hogy a tartományban készítenek-e ilyesmit, mert ez a második legolcsóbb, minőség vitára itt sem kell számítani.

Amennyiben a tartományban nem készül, megnézzük, hogy Svájc területén előállítják-e a terméket. Ha igen, jöhet.

Végül felmerül a kérdés: mi a teendő akkor, ha nem gyártják Svájcban? Ekkor hátra kell dőlni és behunyt szemmel, (esetleg egy rövid szunyókálás után) pihent állapotban azon lehet elgondolkodni, hogy egyáltalán, kell nekünk ez?"

...

Csak hogy képpel is érzékeltessem:

http://mkkp.hu/metropol6.jpg

Forrás: mkkp

         10 hozzászólás

Címkék: gandhi fenntarthatóság hazai termék helyi termék lokalitás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Épületenergetikai program

PPJ         2010.05.08.

Egy ilyen nyilatkozat olvasása után az embernek olyan érzése támad, mintha egy különösen lázas rémálomból ébredezne lassan.

200 ezer háztartás az épületenergetikai programban

Az új kormány két-három éven belül 200 ezer háztartást kíván bevonni az új otthonteremtési program épületenergetikai rendszerébe - mondta Bencsik János fideszes képviselő, aki szerint alaptalanok a sajtóban megjelent információk a kormányzati szerepvállalásáról.

Bencsik János a korábbiakhoz képest további részleteket ismertetett tegnap Budapesten, a Central European Business Center "Energia 2010" konferencián az új otthonteremtési épületenergetikai programjáról. A képviselő megismételte, hogy 10-15 éven belül 3 millió háztartás és 200-250 ezer középület energiahatékonysági megújításáról van szó, ami az építési munkálatokkal együtt 150 ezer új munkahelyet teremt  A rendszer komplex felújításokat támogat, a pályáztatás pedig egyablakos lesz.

A nyílászárók cseréjét, a fűtés korszerűsítését és a homlokzatszigetelést egy projektként kezeli a rendszer, és nem támogatják külön az egyes elemeket. A pályázatok elbírálását összekötik a banki hitelbírálattal és a saját erő biztosításával, így a pályázati szerződéssel együtt írhatják alá a hitelszerződést. A finanszírozási hátteret az úgynevezett zöldbank biztosítja majd, kereskedelmi bankok bevonásával - tette hozzá. A finanszírozás forrása pedig az európai uniós források átcsoportosítása, a szén-dioxid kvóta eladásokból származó bevételek és hazai források.

A program eredményeként az átlagos energiamegtakarítás a hő esetében 40-50 százalék lehet, és Magyarország energiafüggősége 20 százalékkal mérséklődik. A megújuló energiák elterjesztésével ez az arány akár 25 százalék is lehet. Forrás:greenfo

         25 hozzászólás

Címkék: politika fenntarthatóság energiafüggőség épületenergetika

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Life After People

dernarmot         2010.05.03.

Tipp - felirat opensubtitles-ről, a magyar, és akkor hozzá való féle filmet kikeresni Isohunt-ról!

A History Chanel műsorára tűzött egy igen érdekes sorozatot, a Life after people-t. Megtudhatjuk belőle, hogy legnagyobb büszkeségeink, kultuszhelyeink és kultusz tárgyaink mivé lesznek magukrahagyatottságukban. Legyen az akár egy évi többmillió turistát csábító felhőkarcoló vagy éppen a legfejletteb harcieszközök valamelyike, földanya kegyetlenül visszafoglalja.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/2/22/LifeAfterPeople_SC.jpg

A sorozatban fenntarthatósággal vagy a zöld eszmeiséggel kapcsolatos megfogalmazások azonban nincsenek. Tisztán csak világunk esetlegességét mutatja be, hogy a legmasszívabb szerkezetek is hogyan válnak az enyészeté, hogy a kapitalista modell csillogása mennyire karbantartásfüggő. A ma használt technológiák többsége olyannyira efemer, hogy élettartama mint ahogy a sorozatból kiderül: 20-50 évben maximalizálódik. 

http://en.wikipedia.org/wiki/Life_After_People

         1 hozzászólás

Címkék: ajánló sorozat világ ökológia fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

1986. április 26.

PPJ         2010.04.26.

A legrosszabb nukleáris katasztrófa a történelemben 24 évvel ezelőtt történt. A hiroshimai atombomba százszoros sugárdózisával megyező baleset okán 76 halott település jött létre, min. 3 millió gyereknek fizikai elváltozást okozott csak Belorusszia, Ukrajna és az Orosz föderáció területén, de több mint 7 millió áldozattal számolnak.

A mai napig a sugárdózis egészségügyi határérték többszöröse mérhető a környéken. Csernobil határában ötszörös, kicsit beljebb tizennyolcszoros, a közeli településeken negyvennégyszeres, illetve hetvennégyszeres.

Balesetek voltak még: La Hague - France, Tomsk - Russia, Tokai mura - Japan, Sellafield - United Kingdom, Three mile Island - USA, Mayak - Russia, Vandellos - Spain, Rokkashomura - Japan, Le Blayais - France

És ha már Csernobil, akkor S.T.A.L.K.E.R.:

És ha már Stalker, akkor Sztalker:

         17 hozzászólás

Címkék: stalker évforduló csernobil fenntarthatóság atomkatasztrófa

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása