Kötelező videó avagy értelmesen kifejtve mit képvisel a Greenr Blog - 10
A főként keleti gondolkodásból eredeztethető "elég" fogalma alakítja át itt szépen a mélyben a konzumerizmusra épült kapitalista materializmusunkat.
Tetszett? Oszd meg!
A főként keleti gondolkodásból eredeztethető "elég" fogalma alakítja át itt szépen a mélyben a konzumerizmusra épült kapitalista materializmusunkat.
A repülőgépek vagy az óceánjárók használata fenntarthatóbb-e a személyszállítás szempontjából? Mi a helyzet az autózással vagy a különböző reményekkel teli megújuló energiát használó erőművekkel? A biciklizéssel ugyanott lennénk, mint egy ökoautóval és valóban mindkettő századát fogyasztja csak egy terepjáróhoz képest? Tényleg a vasút az egyik leginkább fenntartható közlekedési forma? Olyan átfogó és objektív kötet, mint a Fenntartható Energia - mellébeszélés nélkül című, még nem jelent meg ebben az egyre sürgetőbb aktualitású témában. Ez a könyv nem riogat világvége-szcenáriókkal. Ami egy könyv megírásával megtehető a fenntartható energiáért, azt a szerző megteszi.
David J. C. MacKay könyve jelent meg frissen magyarul a Typotex kiadó jóvoltából. A University of Cambride fizika professzora könyve megjelenését követően szinte automatikusan az angliai Energia és Klímaváltozásügyi Minitsztérium (DECC) Department of Energy and Climate Change tanácsadójává léptetődött elő.
A könyv eleje méltató idézetekkel indul, itt kiderülhet - például a magyar vonatkozásban idézett emberek háttere által, hogy erősen atomenergia párti szerzőről van szó. Igen sajátos a szemléletmódja Mackaynek, mert alapvetően mindig az angolhoni sziget példájából indul ki és számításait a szigetre vezeti vissza. Így fordulhat elő, hogy több megújuló energia tekintetében sem jut biztató álláspontra; ilyen a geotermikus energia esete is, ami pedig magyar viszonylatban már sokkal relevánsabb lenne.
A megújuló energiák esetében elsősorban azt kell kiemelni, hogy a fosszilis energiahordozókhoz képest egyenként nem képesek hasonló nagyságú energia(sűrűség) előállítására. Ezért az ilyen rendszereket csakis több lábon álló, több megújuló energiaforrást egyszerre menedzselő hálózatokban érdemes elképzelni, minden szemszögből a helyi adottságokhoz igazítva a rendszer egyes elemeit. Ezért is fontos, hogy a megújuló energiaforrások jövőképe egy decentralizált, intelligens hálózatban képzelhető csak el, az egyetlen óriási méretű szén-, atom-, vízi erőmű helyett. A centralizáltság ugyanis a jövendő geopolitikai helyzetekből adódóan is új veszélyforrás lehet. Ahogy a természetvédelem és ökológia teréről már sokat tanultak a különböző tudományágak, úgy az energetikai szektor is a lokális adottságokon alapuló diverzitások által válik összességében fenntartható rendszerré.
Egyszerűen nincs a könyvben olyan téma, apróság, ami ne lenne tárgyalva! Amit csak eddig valaha halhattunk az ökoenergia köréből, a bedugva hagyott mobiltöltőktől kezdve, a mindennapi tárgyainkon keresztül, egészen az ár-apály erőművekig: az mind tárgyalva van, pontos számadatokkal alátámasztva - úgy, ahogy egy fizikustól elvárható. Tulajdonképpen akár tankönyvi szinten használható műről van szó, külön egy hasznos adatokkal segítő és külön egy a megújuló energiákat technikai megvalósítás szempontjából tárgyaló fejezettel is.
Elég pesszimista azonban a szerző a megújuló energiákhoz való hozzáállást tekintve. Véleményem szerint túlságosan sok és nem feltétlenül megalapozott, szubjektív félelmekkel átszőtt kifogást emel a megújuló energiákkal szemben, (hogy talán csakis ily módon???) így mindig az atomenergiánál köt ki, mint ami a "megfelelő" alternatíva a fosszilis energiahordozókkal szemben. Holott az uránkészletek szintén ugyanolyan gyorsan fogyóban vannak, mint az olaj!
Azonban olyan érdekességek is kiderülhetnek, hogy Angliában a macskák nagyságrendekkel több madarat pusztítanak el évente, mint amennyit a szélerőművek lapátjai még szélesebb elterjedésük esetén sem fognak soha. Az autózás szintén több madár pusztulását okozza az ütközések által, mint a szélerőművek rotorjai. Akkor hogyan is? Elektromos autóké lenne a jövő? Maga a világméretűre nőtt (globalizált) anyagszállítás egy fenntarthatatlan folyamat? Ellenben minden háztartás saját kis megújuló energia rendszerrel láthatná el magát? Mindez a könyvből kiválóan tisztázódik. Az egyes fejezetek mind el vannak látva az úgynevezett "gyakran ismételt kérdések"-re és a "tévhitekre" a szerző által adott válaszokkal.
Nagyon biztatónak és hasznosnak vélem a könyv "Mit tegyünk most?" című fejezetét de a "Minden NAGY segít" címűt például mindenképp szembeállítanám az ökológiai közgazdaságtan egyik megalapítójának számító Ernst F. Schumachernek a The Small is Beautiful című könyvével (magyarul: A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1991).
Miután minden tekintetben egyedülálló és alapvető könyvnek tartom e művet, nincs más hátra, csatlakozzatok a könyv magyar Facebook csoportjához! A könyv a Typotexen kívül nem jöhetett volna létre a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. nélkül, ami Európa egyik első környezetvédelmi árupiacokra specializálódott kereskedőháza.
További örömhír, hogy a Typotex könyvei karácsonyig 40-50%-os akció keretében megvásárolhatók!
Magam, humánökológusként mindenképp ajánlottnak gondolom a következőket: Összeomlás - Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez; Természet és gazdaság - Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény; A fele elfogyott - Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság. Pálfordulása miatt azonban immáron hiteltelenítettnek tudható be Björn Lomborgnak szintén a Typotex által megjelentetett klímaszkeptikus könyve.
Az Átalakuló városok mozgalom rohamosan nő. Világszerte több mint 300 helyi közösség döntött úgy hogy nem várnak a politikusokra, inkább maguk szervezik saját lakókörnyezetüket újjá. Újragondolják a saját élelmiszer-ellátásukat, a közlekedést, az épített környezetüket, néhol még helyi pénzrendszert is bevezetnek.
Az 'Átalakulásban' című filmben megnézhetünk néhány 'átalakuló várost' ('transition towns'). Olyan embereket hallunk, akik szerint a klímaváltozás enyhítése és az energiaválság kezelése nem várhat egyezményekre, és a saját környékükön, a barátokkal, szomszédokkal együtt próbálnak kialakítani egy ésszerűbb életvitelt.
A film 50 perces, angolul beszélő, magyar felirattal.
A filmről itt olvashatsz még többet:
http://transitionculture.org/in-transition (angol)
http://www.lmv.hu/atalakulo-varosok (magyar)
A film magyar verzióját a Védegylet, a Globalprojekt és a Környezetnevelési Hálózat hozta létre.
Téma: Tápanyag-, talajerő- és talaj-gazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban
Időpont: 2011. december 3. (szombat) 10 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ (1124 Budapest, Csörsz u. 18.)
Részletes program:
A rendezvény levezető elnöke: Czeller Gábor, elnök
900-1000 | Regisztráció |
1000-1015 | Megnyitó, köszöntő |
1015-1030 | Év Bioterméke 2011 díj meghirdetés |
1020-1045 | Az ökológiai gazdálkodás és a nemzeti vidékstratégia |
1045-1110 | A tápanyag-gazdálkodás elve és lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban |
1110-1135 | Az ökológiai gazdálkodás talajtani alapjai |
1135-1200 | A talajművelés segítse a talajminőség javulását! |
1200-1230 | Kérdések-válaszok |
1230-1330 | Szünet |
1330-1500 | Talajerő-gazdálkodást és tápanyag-feltáródást elősegítő készítmények bemutatása |
1500-1600 | Év Bioterméke 2011 verseny eredményhirdetése |
1600 | Állófogadás |
A rendezvény fővédnöke: dr. Fazekas Sándor miniszter, Vidékfejlesztési Minisztérium
A konferencia programja mellett kóstoltatással egybekötött biotermék-kiállítás és vásár várja a látogatókat. A rendezvénnyel párhuzamosan ökopiacunk nyitva tart. A rendezvény látogatása ingyenes.
Dernarmot ajánlotta, Pacsker folytatta, most pedig végre immáron ezúttal hurrá elérhetővé tette. Nincs mit magyarázni, ez az Élet az emberek után, a Life after people. Civilizációnk energiahasználatának és törékenységének közérthetően megfilmesített összessége. Emberközpontúságunk porba tiprása. Fityisz a természet erőitől a kapitalizmusnak. Minden célunk és küzdésünk (de főleg a városi lét) megkérdőjelezése. Mi lenne a fenntarthatóság?! Ez a film elgondolkodtat ezen!
History Channel Life After People.avi
Magyar felirat
Utolsó kommentek