PPJ         2012.04.21.

Mikor január 6-án a hatalmas médiavisszhangra "ráhangolódva" megkérdeztünk egy talajtani mikrobiológus szakértőt, hogy mondja el ő is a véleményét az aquapóniás rendszerről, még nem gondoltuk, hogy utána napi 2000 oldalletöltés majd mostanra egy rádióinterjú lesz az eredménye.

Kossuth Rádió, Trend-idők: Aquapónia

Rengeteg volt a félreértés, repkedtek az elhamarkodott és szakmaiságot nélkülöző kijelentések, és persze nem csak magyar vonás, hogy minden mögé "érdeket" akarunk látni: Dr. Biró Borbála mögé valamiért épp a Tesco-t vízionálták...

Hogy ki a szakértő? Senki sem. Persze vannak fokozatok, de a tudásnak senki sem egyedüli birtokosa. Amennyire Gönczi Péter egy derék kísérletező figura, Dr. Biró Borbála ugyanannyira csakis jószándékúan fogalmazta meg aggályait. A helyzet most úgy áll, hogy Gönczi Péter meghívta az akadémia szakértőjét Debrecenbe a rendszere bemutatásának céljából.

Egy kiemelt komment az előző bejegyzésből: "A baj konkrétan az szerintem, hogy vallásos őrület lesz ebből [aquapónia - a szerk.] is. Pontosabban a zöldvallásúaknak egy újabb bálvány, amit lehet imádni és rajta keresztül hirdetni a saját vulgár-zöldizmusukat."

Ami a fenntarthatóság és ökológia szempontjából az emberek által leginkább elfeledett dolog, hogy nincs mindenható megoldás! Rendszerek vannak, és minden terület, viszony és helyzet más és más megoldással tud csak működni. Magyarországon a termőföldek körül épp hihetetlenül nagy botrányok vannak, ami felér a szlovák gorillával. Nagyon értékes termőföldjeink vannak, amik a jövőnk (egész Magyarország jövőjének!) kulcsát adják: nem véletlenül viselkedik úgy velünk az EU, ahogy. Rá akar játszani ugyanis arra, hogy az olcsó magyar termőföldek kapcsán 2014-ben jár le a moratórium. Európa nagygazdaságai a túl intenzív mezőgazdálkodásuknak köszönhetően elvesztették az értékes természeti területeiket, az agrobiodiverzitásukat, így a jó termőföldjeiket is. Vagyis úgy gondolom, hogy egy passzív üvegházas rendszernél hihetetlenül nagyobb jelentőségű kérdésről kellene, hogy szó legyen a hazai médiában!

Végezetül programot ajánlok, ahol fel is lehet tenni a kérdéseket Gönczi Péternek az aquapóniás rendszerével kapcsolatban:

Zöld kérdések - KÉK válaszok - Építő gondoskodás a Kortárs Építészeti Központtal (KÉK)
Európa Pont, Millenáris Park - Lövőház u. 35.Budapest, Hungary 1024
2014.04.24., kedd, 18:30 - 21:30

Előadók:
Gönczi Péter – Aquapónia
Biodinamikus Közhasznú Egyesület – Biodinamikus Gazdálkodás

PPJ         2012.04.11.

Elértük a kőolaj kitermelés csúcsát, a társadalmat sokáig nem lehet finanszírozni - Econom.hu

Az energiaforrások apadása polgárháborúkhoz vezethet, a globális szállítási rendszer rövidesen összeomlik. Ha a megújuló energia sem megoldás, akkor mi? Interjú dr. Hetesi Zsolt fizikussal.

"Fenntartható fejlődés" nem létezik, nem lehet növekedni a végtelenségig, vissza kell fognunk a fogyasztásunkat és a termelésünket – hangoztatják gyakran a természetvédők. A közgazdászok viszont a jólétet a GDP bővüléséhez kötik, a jól működő pénzügyi- és bankrendszer alapja a folyamatosan emelkedő fogyasztás. Meddig tartható fenn jelenlegi életformánk, milyen következményei lesznek a dráguló és szűkülő energiaforrásoknak?

[Valóban - definícióból következik, hogy ha valami "fejlődés", akkor nem rúgja ki létramászás közben az alatta lévő fokokat. Vagyis a fejlődés eleve "fenntartható"! Ha pedig mégis úgy viselkedik a jelenlegi rendszerünk, hogy kirúgja a fokokat, akkor azt nem szabad(!) "fenntartani", mert ez nem "fejlődés": egy idő után kiborul a létra alólunk és nem sok fok van már hátra! Az egész "fenntartható fejlődés" csak a pénznyelvűek további meghasonlása a rendszer alapvető problémit eltakarandó. Ezért is használom ezen a blogon tudatosan egyszerűen csak a "fenntarthatóság" jelzőt, címkét és szót! - a szerk.]

There's No Tomorrow

Mindent, amit a fent kivonatolt cikkben Hetesi mond, alátámasztja a friss animációs videó alkotás, mely összefoglalva beszél a társadalmi, pénzügyi, természeti és fenntarthatósági problémákról. Egy igazi humánökológiai csemege! Végkövetkeztetés? Majd meglátjátok! (Már aki tud angolul - és kérem, hogy aki tud, az segítsen be a fordításban!!! Mivel az alábbi videó feliratát 21 nyelvre lefordították már, kivéve a magyart...)

PPJ         2012.04.11.

Kinek van joga a világhoz? - melyek az ökokrízis megoldásának jogi feltételei és hogyan segítheti a világjogi szemlélet a fenntarthatóságot? 

Időpont: 2012. április 12-13.
Szervezi: Védegylet
Helyszín: Francia Intézet, 1011 Budapest, Fő u. 17.

A konferencia programja és előadói

A Francia Intézet honlapján az esemény
Hivatalos weblap
Facebook esemény

Fenntartható társadalom: merre haladunk? A nemzetközi és a hazai fejlemények értékelése a "Riói Folyamat" tükrében

(a részvételi szándékot ezen a konferencián előre jelezni kell!)

Időpont: 2012. ápr. 25. szerda, 10:00
Szervezi: Magyar Tudományos Akadémia, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Helyszín: MTA Székház, Nagyterem, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

A konferencia programja és előadói

Az Akadémia honlapján az esemény

PPJ         2012.04.08.

Fantasztikus volt az Endemica Hungarica! Minden perce káprázatos, igazi profi munka, a szemem egyáltalán nem bánta, hogy csupán 35 perces. Az agyam viszont kívánt volna mondjuk csak még 5 percnyi plusz tudományos magyarázatot arra vonatkozóan, hogy miért is fontosak az endemikus fajok, milyen programok léteznek a megőrzésükre, milyen konkrétabb emberi hatások fenyegetik őket, miért fontos a jelenlétük az ökoszisztémában, hogy áll a biodiverzitás kérdése jelenleg, stb. Ti láttátok? Mi a véleményetek? Volt valami meglepő? Mennyire volt hatásos? Mindenesetre itt a Facebook oldaluk, akit ez mozdít valamire is :). És akkor most: a hírek!

A fejlődés jelenlegi iránya fenntarthatatlan - Greenfo.hu

Az éghajlat, az ökológiai rendszerek korábban sokáig állandóak voltak, de az emberiség hatása olyan nagy, hogy képes megváltoztatni a környezetét. A bolygó eltartó képességének határát azonban már elérték. Pásztor János ENSZ-tisztviselő szerint fenntarthatatlan a világ fejlődésének jelenlegi iránya, bebizonyosodott, hogy változtatásra van szükség. A szakértő, aki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű tanácsadó csoportját vezeti, a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában a gazdasággal kapcsolatban úgy vélekedett, ha tapasztalható is növekedés, az gyakran munkahelyteremtés nélkül valósul meg, egyre jelentősebb ugyanis a pénzügyi tranzakciók szerepe a növekedésben. A jelenlegi gazdasági rendszer nem működik jól, hiszen csaknem összeomlott 2008-ban, és azóta csak "foltozták", alapvető változásokat nem hajtottak végre - mutatott rá. 

Létrejön a világ első biciklivárosa - Nem utópia! - Origo.hu

Biciklis paradicsom lesz egy amerikai kisvárosból: Gastonban kizárólag kerékpárral és gyalog lehet majd közlekedni. Ez az első lépése annak a programnak, amely az egészséges életmód mellett a kőolajtól való függetlenedést hivatott népszerűsíteni az Egyesült Államokban.

Kitiltják az összes autót egy amerikai kisvárosból. A tervezők szerint az ezerhatszáz fős Gaston ideális település a kizárólagosan kétkerekű életstílus bevezetéséhez, mivel érinti az országos vasúthálózat és a Congaree folyót szegélyező, Three Rivers Greenway nevű kerékpárút, és közel fekszik az állam fővárosához, az egyetemi központ Columbiához. A leendő bicikliváros újonnan tervezett épületei is megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak, az ellátásukhoz szükséges energiát pedig kizárólag megújuló forrásból nyerik szélturbinákkal, napelemekkel. (A város itt látható a Google térképén.)

Fenntartható és élhető város rangsorok - Építészfórum.hu

De mire jó még egy ilyen rangsor amellett, hogy az egyébként is – mind környezeti, gazdasági, és társadalmi szempontból – magas színvonalú városok vonzerejét és presztízsét növeli, míg a lista vége felé kullogó települések amúgy is gyenge turizmusát még jobban visszafogja?  A szélsőségektől eltekintve a városrangsoroknak több jótékony hatása is lehet. A lakosság számára figyelemfelkeltő és magyarázó, tanító funkcióval bír, lefordítja a fenntarthatóság ügyét a városi hétköznapokra. A társadalmi felelősségvállalás nagyon fontos ahhoz, hogy a megfelelő irányba fejlődjön a városi élet, mivel ma még komoly hiányosság - Magyarországon is - a lakosok tájékoztatása a fenntarthatóság fogalmáról, fontosságáról és gyakorlatáról.

A fenntartható városi infrastruktúrával kapcsolatos kutatásaik három szegmensen haladnak, ennek egyike az összehasonlító tanulmányok eredményeként a Green City Index. Az európai rangsorban Koppenhága szerepel az első helyen a szén-dioxid semlegességet 2025-ig előirányzó tervezetével, valamint a lakosság hozzáállásával, amelynek ma 40%-a rendszeresen kerékpárral közlekedik (és ez a százalék folyamatosan nő). Az egy főre jutó zöldfelület mennyisége itt az egyik legnagyobb Európában.

Finisben a Tisza-tavi Ökocentrum, Európa legnagyobb édesvízi élőhelybemutató akváriumkomplexuma- víz l város l ember blog

Poroszlón nemsokára megnézhetjük, hogyan élnek majd a vidrák és vizák Európa(!)legnagyobb édesvízi akváriumában. A Tisza-tavi Ökocentrumot április végén nyitják meg hivatalosan, de a mai nyílt napon Bornemisza János polgármester vezetett körbe minket, mesélte el az épület és a környék történetét.
A komplexumhoz élőhelybemutató vízi tanösvény fog kapcsolódni!
Mind a honlapjukon, mind a Facebook-on már megtalálhatók még a belépőjegyek árai is!
 

A miniszter félrenéz - Kettősmérce blog

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértőjének összefoglalója a Tatai Zrt almásfüzitőn és a politikai elit köreiben végzett piszkoskodásairól.

Lehet, hogy a mezőgazdaság után a környezetvédelmi ipar területe is oligarchák kezére került. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter valamiért olyannyira támogatólag lépett fel az almásfüzitői vörösiszaptárolót üzemeletető cég tevékenysége mellett, hogy az EU által egyáltalán nem javasolt, sőt az új előírások szerint gyakorlatilag tiltot technológiát, az EU által ajánlott gyakorlatnak nevezte.

Pedig nemrég még Illés Zoltán, ugyanazon tárca államtitkára, mikor a Greenpeace a cég szerintük környezetkárosító tevékenységének felfüggesztő követelte, kijelentette, hogy “teljesen igaza van a Greenpeace-nek: Almásfüzitőn nincs szó semmiféle komposztálásról, amely amúgy fizikai abszurdum lenne", továbbá az engedély teljes felülvizsgálatát ígérte.

PPJ         2012.03.31.

Elég baba szövegekre pattant ki a szemem és a tudatom ma délelőtt. Egy igazi kétrészes poszt-szén urbánus "barbárság". Hogy mi lesz "itt", azt elképzelni se akarjátok... Csak aki meri. Aki mer úgy élni, hogy tisztában van a jövővel. Hogy hová vezet mindaz, ami jelen kultúránkat jellemzi. Csak az merje olvasni. Nagyon tanulságos! "A külföld" már rég készül erre!!! Könyvek garmadája jelent meg a témában, nemhogy két blogbejegyzés... Hálás köszönet tehát ismét, Wétikónak a fordításért! 

Mi az optimális közösségméret egy olaj-utáni világban? Senki sem tudja a választ, de a megaváros túl nagy, a túlélő bunker pedig túl kicsi.

Az olajcsúcs és a városi fenntarthatóság 1.

"A katasztrófák ellen a természet két fő védekezőeszközt használ. Az első a térbeli sokszínűség: méretben, formában, fizikai mintákban és összetételben. Ha egy rendszer összes eleme fizikailag egyforma léptékű – mind ugyanakkorák, vagy egyforma a génállományuk – akkor egy zavar, ami ezen a léptéken következik be, le fogja rombolni az egész rendszert. A léptékbeli változatosság védelmet jelent. Ha egy hurrikán telibe talál egy lakókocsiparkot, a lakókocsikat elfújja, de a baktériumok, az egerek és más, egészen más méretű elemek megmenekülnek. Egy macskákat sújtó járvány lecsap az egerekre, de a lakókocsikat és a baktériumokat sértetlenül hagyja. Az érett ökológiai rendszerek kellően változatosak térben ahhoz, hogy bármely bekövetkező katasztrófa, csak az adott léptéken élő elemeket pusztítsa el, de szinte sohasem az egész élőhelyet."

Az olajcsúcs és a városi fenntarthatóság 2.

"Annyira népszerű kezd lenni az elképzelés, miszerint a vidékre menekülés a megoldás korunk problémáira, hogy már csak ezért is érdemes kritikusan vizsgálnunk a témát. Szerintem lesznek olyan városok és városrészek, amik alkalmazkodni tudnak majd a változásokhoz. Főleg az olyan városok, melyek népessége és kiterjedése nem éri el a kritikus tömeget, melyek körül ipartelepek helyett jó minőségű és könnyen elérhető termőföld van és ahol a városszerkezet szükség esetén viszonylag könnyen átalakítható.

Amíg ember van, gazdaság is lesz, de valószínűleg nem az a valami, amit jelenleg “gazdaságnak” nevezünk. A globális piacgazdaság össze fog zsugorodni és a romjain más gazdaságok alakulnak és virágoznak ki. Ezeknek is lesznek “városaik”, vagyis olyan helyeik, ahol az emberek nem feltétlenül anyagi javakat termelnek, hanem szolgáltatnak és kereskednek. Mivel olaj nélkül nem fogjuk tudni fenntartani az aktakukacokkal teletömött hatalmas irodaházakat, a jövő városai kisebbek és szerényebbek lesznek."