Lehet-e vegyszer nélkül szőlőt termelni? Uram bocsá’, bort készíteni?
Rausch Zoltán barátunk jegyzeteiből közöljük most a legutóbbit.
Neki köszönjük meg a tanulságos és szép riportot!Búvárharang? Kultikus kőmonstrum a Húsvét-szigetekről? UFO? Leselejtezett Rakéta?
Más!
Egy barátom invitálására ellátogattam egy Soprontól nem messze levő borászathoz. Azoknak, akik nagyon akarják tudni, melyik is ez a pince, szórók el nyomokat, de nem erről szeretnék igazán írni, inkább a felfogásról szólok, mely bennem rengeteg kérdést vetett fel és egyben magot is ültetett. Hatod magammal voltunk ott olyanok, akikhez apáik, nagyapáik, dédapáik révén, sőt azon túl is a szőlő erősen kötődik. Vagy mint termelő, vagy mint tulajdonos, vagy mint borász ma is közünk van a szőlőhöz, ehhez az ősi Isteni kultúrnövényhez. Ebből fakadóan nem nagyon lehetett nekünk „mesélni”: sokat tudunk róla. Bár előadónk a mi anyanyelvi magyarunkat, mi pedig előadónk anyanyelvét a németet törtük, mégis mindig sikerült komoly részleteket felfedő dolgokat megvitatni.
A címbeli kérdésre, mi szerint „Lehet-e vegyszer nélküli szőlőt termelni?” a józan parasztésszel az ember rögtön rávágja a választ, hát persze, nagyapáink valaha ezt tették: tehát lehet! Ők már bizonyították. Igen-igen, csakhogy az Ő tudásuk nagy része sírba szállt már, köszönhetően vegyszeres korunknak, s a sok kis apró részlet, mely a csínját-bínját jelentette a mesterségnek nem található sehol vagy csak igen nehezen. Azt se feledjük, hogy változóban az éghajlatunk, savasodnak a földek, mások ma a fajták és a szőlő kártevők is fejlődtek. Azaz mégsem ennyire egyszerű ez a kérdés.
Előre elnézést kérek a dologhoz jobban értőktől és előadónktól is, ha valamit nem jól értettem s itt rosszul közlöm. Fogom javítani…
Első utunk az „időnyerő” fehérbor kóstolás után egyenesen ki a szőlőterületre vezetett. A 34 éves házigazdánk, nagy lendülettel vett át minket a kolléganőtől s jelezte előző vendégeit ugyan elküldte kicsit „mást csinálni”, míg minket okosít, de majd vissza kell térnie hozzájuk pár óra múlva. Azt is megtudtuk a kolléganőtől: az irodában nem igazán látni házigazdánkat. Mindig „kinn” van vendéggel vagy a szőlőnél vagy épp a pincében, de sosem a papírok és íróasztalok között. Ezt valahogy meg tudjuk érteni. Az igazi boros gazdát inkább képzeljük egyik kezében borospohárral, másikban lopóval és joviális orcáján vörös orral a hordók között, mint holmi iromány mellett íróasztalnál görnyedve. Egy kisbusszal gyorsan kiértünk a faluból a területre.
Első ránézésre anyám jutott eszembe, aki biztosan azt mondja, ha itt van „Ez bizony gazos! Ezek itt spórolnak a kapálással!” S mint kiderült: tényleg. A „gaz” segíti a talajban a megfelelő tápanyagok kialakítását és idővel nem kell kapálni, vagy csak a tőke alatt. Az elején –csaknem 10 évvel ezelőtt– még vetették a bükkönyt, a mustárt és a zanótot, most már szórja a magját mind, nem kell vetni. A természet végzi a dolgát. Ekkor tudjuk, meg, mi indította el Franzit, hogy a vegyszermentes termelésben gondolkozzon. Még az évezred elején az apjától frissen átvett területen látta, hogy valami baj van a szőlővel. Megvizsgáltatta laborban a levelet, mely alapján kiderült: magnézium hiány. No, mit tesz a gondos gazda, elemezteti a földet is gyorsan a laborban: az meg azt mutatta sok a magnézium. No hát akkor most sok is van meg kevés is!? Persze hamarosan jött a javaslat is a labor eredmények után: magnéziumos levéltrágyát kell kijuttatni és már helyre is jön. Ez volt az a pont, ahol azt mondta Franzi: ezt így Ő nem akarja, kell legyen más módszer is. Eljárt mindenféle tanfolyamokra, ahol tudóktól, hol meg nem tudóktól –ez utóbbiból lényegesen több van– hallgatott előadásokat ezotériáról, bio kertészkedésről, biodinamikáról stb-ről, majd belevágott a vegyszermentes borászlétbe.
Ekkor itt jön be az a tudás, melyet a fehér köpenyes tudósok nem biztos, hogy birtokolnak, mert ez jóllehet ésszel nem felfogható: mindig hiányzik belőle valamilyen darabka. Nevezetesen, hogy a talaj, ami a szőlő alatt van az nem egy halott, rideg kémiai elemekből álló vegyület és kőtörmelék. Nem bíz a, hanem egy élőlény. Annyi organizmus van benne, melyek ide-oda alakítják a benne levő kémiai vegyületeket, hogy még sokáig ezt mi emberek csak ugatni fogjuk érteni már kevésbé. Ezek a kicsi baktériumok, gombák és „nem tudom mik” például a magnézium vegyületeket alakítják ide-oda, melyet már a szőlő is fel tud venni. És ennyi! Fogjuk ezt mi ennél jobban érteni valaha? Kell-e ezt ennél jobban értenünk valaha? Hmmm nem tudom. Azt viszont tudom, hogy holmi képzelt vagy valós elméletek mentén kiszórt vegyszerek ezt a biológiai egyensúlyt felborítják és olyan kárt okoznak az élő földben, amit tovább rontani könnyű, helyrehozni viszont csak a természet tudja. S ekkor villan eszembe a GMO. Azt állítjuk mi a „tudomány vallás” hívői, hogy ki tudjuk számítani a következményeket, mint pl. a DNS szakaszok cseréjének következményeit. Aha. Mi?! Mi, akik még mindig nem tudjuk, hogyan épül fel az atom? Hogyan működik a nő, a gyerek? Hogyan működik a napunk a galaxisunk? Mit is tudunk mi? Hát tudunk hülyíteni! Ám azt felső fokon. Bocs eltávolodtam a lényegtől…back to work.
Azért ez a vegyszermentesség sem kezdődött persze hitetlenkedés nélkül. Apja árgus szemekkel figyelte, mi is lesz ebből, s amikor a lisztharmat elhatalmasodott az első évek egyikében: nem volt mese „permetezni kellett”. Még el kellett telnie pár évnek, mikorra megerősödött a család minden tagjában a hit, hogy lehet ezt vegyszermentesen is csinálni. És akkor most már tényleg elárulom, mi is ez a vegyszermentes történet. Nem lesz teljes, de talán a lényeget sikerül belesűrítenem. A legeslegfontosabb, hogy elhiggyed, ezt lehet így is csinálni. Franzi nem múló lelkesedéssel beszélt a szőlőiről, mintha a legújabb barátnőjét dicsérné. „Tudod meg kell találnod az egyensúlyt a pénzkeresés a szerelemből borkészítés és a természet egyszerű folyamatainak fenntartása között.” Mindezek nekem azért csengenek kicsit távolról és hallgatom őket gyanakvással, mert igencsak materialista környezetben nőttem fel s a matek-fizika volt a kedvencem, mindig is kicsit „tudós” szemmel néztem a dolgokat s nem az érzékeimben, de inkább a laborok műszereiben a mérőműszerekben, a fokolóban és a cukorfokmérőben hittem. S most itt van valaki, aki azt mondja, ne akard megfejteni a magnézium titkát, élj a szőlővel együtt és érezd, mi is történik éppen vele. Nem kell megmérned a talajnak, a mustnak, bornak minden jellemzőjét, csak kóstolgasd és bízz magadban meg a természetben.
A szőlő termesztésekor háromféle módszert használ Franzi a terület adottságaitól és a fajtától függően:
1. Mechanikus,
2. Homeopátiás,
3. Biodinamikus.
Mindháromnál figyel arra, hogy minden második sorban talaj javító növényeket, bükkönyt, mustárt és zanótot termel, s minden első sort csak kaszál. A páros „gazos” sorokat évente háromszor lenyomtatja, hogy a bükköny ne kússzon fel, sőt az első kötözéskor a tőkét meg is szabadítja tőle. Figyel a nyári napéj egyenlőségre, mert június 21-ig tart a növekedés és utána a magérlelés a visszahúzódás. És ilyenkor tényleg megáll bennem az ütő. A növények ennyire „tudják” meddig hosszabbodnak és mikortól rövidülnek a nappalok? És igen: tudják. A növekedés időszakában a növekedést segíti és gátolja a lisztharmatot, peronoszpórát ugyanebben, míg a magérlelés időszakában segíti elő a magérést.
A permetezés még itt is kulcs, mint a vegyszeres művelésben. Kb. hatszor permetez. Egyszer vagy kétszer a virágzás előtt. Alatta nem nagyon, s itt elmosolyodik: „Te szeretnéd, ha szex közben zavarnának?!” Kacsolni már a napéjegyenlőség után nem célszerű, mert növekedésre serkent, s ilyenkor már magot kell érlelni. Érés előtt 1-2 hónappal már permetezni sem ildomos, ha csak nem muszáj. A mechanikus módszernél a permetezéskor a rezet és a ként használod, s traktorral juttatod ki. A kénből töredékét használod a lisztharmat ellen, s nem megölni akarod a károkozót, de felerősíteni a nem rezisztens fajták immunrendszerét ellene. A rezisztens fajták, mint bianca a lisztharmat fertőzést követő kettő-négy órán belül elhalt körkörös gyűrűvel veszi körbe a fertőzés foltját. Így szigetelve el az egészséges résztől. Ez egy nem rezisztens fajtánál napok kérdése. A 100 gr/Ha kén kijuttatása újra és újra viszont megnöveli úgy a gazda növény immunitását, hogy akár 7-8 óra alatt is letudja a lisztharmatot. Összehasonlításként ma a vegyszeres permetezéskor a 2-3 kg / ha dózist használja a gazda. Egyetlen permetezés alkalmazásakor a többszörösét juttatja ki, mint a mechanikus módszer során egy egész idény alatt. A mechanikus módszer egyik érdekessége a kén kijuttatása a hajnali párakicsapódás után por formájában egy porszóró segítségével. Ez is nagyon hatékony és olcsó módszer. Ehhez szélmentes időre van szükség viszont egyszerre négy sorra juttatható ki a kén! A magérlelést a Zeolitpor kiszórásával lehet segíteni, szintén porszórással.
Jó és mi is az a homeopátiás módszer a mechaniushoz képest? Ez a módszer növényi kivonatokkal permetez. Csalán, kamilla, cickafark. Franzi kajánul vigyorog: „Tudjátok mi az a növényi kivonat?” Hát igen, mi tudjuk: tea. Ja! Nevet tovább, ám a piacon sokkal jobban el lehet adni a bio és biodinamikus eszetlen hívőknek növényi kivonatként, mert az sokkal tudományosabban hangzik. Mi nem veszünk ilyeneket, mi magunk csináljuk. A kamillát 50 Celsius fokon a csalánt 70-en, a cickafarkot 90-en. A lényeg, hogy folyton kóstold meg: ha jó ízű –na azért mézet ne rakj bele- akkor nem kell tovább főznöd! Ezeket a teákat QUAD-al juttatják ki, mert kisebb mennyiség szükséges belőle és nem kell teljesen átfújni a lombot. Akár négy sort is lehet egyszerre befújni.
A harmadikról a biodinamikus módszerről nem nagyon mesélt. Így én sem teszem. Itt már igen-igen szomjasak voltunk, s igyekeztünk a pince felé terelni Franzit. A svájciakról nyilván megfeledkezett, mert az egy-két órán már túl voltunk. A domboldalba épült pincében örömmel vettük, hogy tényleg hűvös van. Mi lenne? Ám meg is rökönyödtünk rögtön, mikor megláttuk a 4 „láda” szőlőt. Annak aki kicsit később olvassa mondom, hogy még júliusnál jár a naptár. Franzi előtte ugyan mondta, hogy ritkítanak itt-ott szőlőt, de csak 4 ládával a 25 hektáron. Ám mi nem ekkora ládákra voltunk kalibrálva, felénk ezt hamarabb hívják konténernek, így azért igencsak néztünk.
A zöld és még nem érett szőlőből igen savanyú „zöld lé” készül. Mi készülne? Mint megtudtuk ez valaha sokkal ismertebb volt, mint ma és a citrom volt, ami kiszorította a gasztronómiából. Most kezd ismét divatba jönni és sok régi recept kerül elő, melyekben a megfelelő savanyítást ezzel a „zöld lével” érik el. Egyébként a neve verjus, ejtsd verzsü, bővebben a következő linken olvashatsz róla: http://www.farmit.hu/sites/default/files/szoloszet/Mi-az-a-verjus_Dr_ZanathyG.pdf
A pincében gyorsan kezdett áthűlni a rövid nadrág, így itt viszonylag kevés időt töltöttünk. Találtunk a pincében egy érdekes búvárharangra emlékeztető valamit, amit láthatsz a képen. Mi tudjuk miért ilyen és mire való, vajon Te tudod-e?
Sok-sok kérdés merült fel bennem azóta:
1. Bármelyik vegyszermentes módszer igényel-e több élőmunka befektetést?
Szinte biztosan igen az aránya az igazi kérdés.
2. Mennyi idő alatt lehet egy vegyszeresen kezelt szőlőről átállni bármely típusú vegyszer nélküli módszerre? 3-5 év? És ez alatt mennyi veszteség fog keletkezni?
3. Mennyi és milyen gépek kellenek pluszban? Teafőzéshez, porszóráshoz, csalán termeléshez, bükköny nyomtatáshoz, QUAD-os permetezéshez?
4. El lehet-e adni a szőlőt, hogy rövid időn belül behozza a befektetést, vagy az árérvényesítés csak bor készítésével megoldható? Ekkor viszont a marketingköltségek nőnek, ami plusz rizikó és egyáltalán nem biztos a siker.
5. El lehet-e érni akkora termésmennyiséget ugyanabban az évben mint a vegyszeres technológiákkal? Átlagban szerintem csakis kevesebbet.
Egy dolog nem kérdés: hogy előbb utóbb, ha addig nem vet le a hátárról minket a Föld, a környezetbarát művelés felé kell gondolkodnunk!
Rausch Zoltán
Kecskemét, 2013. augusztus 1.
És hogy nem csak a szőlőben lehet mindezt vegyszermentesen, arról Rausch Zoltán jegyzetei közül itt olvashatsz többet: https://www.facebook.com/notes/zolt%C3%A1n-rausch/katic%C3%A1k-kontra-monsanto/600039296696151
Tetszett? Oszd meg!
Indulj bátran egy termelői piacra, ahol nem kell aggódnod az ökológiai lábnyomod miatt. Kíméletes a bolygó számára, és nekünk, fogyasztóknak is előnyös. Lássuk, miért is ökologikus a termelői piacon vásárolni?
Amikor igencsak javasolt, hogy az élelmiszer termelő rendszerünk milliónyi organikus kiskertre és közepes családi gazdaságra alapuljon, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Aztán gúnyosan beszólnak, hogy „Lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta Oroszországot erről valaki?! 
Utolsó kommentek