Kezd fordulni a kocka!

PPJ         2012.03.21.

Az Anonymous kiütötte a Monsanto Magyarországot - gepnarancs.hu

Az Anonymous magyarországi légiója 2012. március 16-án megtámadta és sikeresen padlóra küldte a génmódosító vállalat Monsanto Magyarország webhelyét. Olvassátok el, mit írtak ki a weboldalra!

Darvas - Székács legfrissebb 2012-es kutatási eredmények a GMO-król

Darvas Bélának és Székács Andrásnak az Élet és Tudományban megjelent cikksorozata a géntechnológiai úton módosított (GM) növényekkel kapcsolatos rezisztencia jelenségét járja körbe. A letöltés linkje: http://bdarvas.hu/main/idn6035

Feltámasztanák a régi magyar fajtákat - NOL.hu

A hipermarketek polcain valószínűleg nem, de a termelői piacokon újra feltűnhetnek a már feledésbe merült, egykor híres gyümölcs- és zöldségfajták, mint például a borízű vagy a kecskeméti vajalma, a magyar kálvil.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) kezdeményezésére és támogatásával most elindult egy közösségi tanulókert-hálózat kiépítése, az országban már nyolcvanhoz közelít a számuk. Holly Lászlótól, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ igazgatójától megtudtuk, hogy a táji adottságoknak megfelelő fajták megőrzését és a közösségi kertészeti tanulás újjáélesztését tűzték ki célul. A program előzménye a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat létrejötte. Több egyházi vezető, szakmai és civil szervezet, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott, hogy a fogékony fiatalságot próbálják bevonni a sokak emlékeiben élő fajták újrafelfedezésébe.

         3 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság agrárium tápiószele gmo lobbi darvas béla

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A génmódosított növények termesztésének konfliktusai - VM sajtótájékoztató

PPJ         2012.03.01.

Darvas Béla
c. egyetemi tanár
a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke

Vidékfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztató
2012. február 29, 12:00

A Vidékfejlesztési Minisztérium kérdése: Miért fontos a hazai mezőgazdaságnak, hogy GMO-mentes ország vagyunk, és miért vezet ez konfliktusokhoz?

A GM-növények termesztésének konfliktusai

(a teljes dokumentum letölthető innen, az alábbiakban egy rövidített kivonat általam - a szerk.)

"...nem éri ma kritika a géntechnológiai úton módosított mikroorganizmusokkal, zárt rendszerben termeltetett vakcinákat és gyógyszereket. A GM-szervezetekkel előállított inzulin már általánosan elterjedt a világban.
Más a helyzet a GM-növények területén, amelyek a takarmány és élelmiszerpiacon jelennek meg, illetve amelyek kibocsátására (vetésére) kerül sor. Ebben a tekintetben Európa nem igazolta vissza az elsőgenerációs, növényvédelmi célú GM-növények gazdasági előnyeit. A 0-5%-os terméstöbbletért – amit a hazai ellenőrző vizsgálatokban mutattak ki – nem érdemes termeszteni ezeket az új fajtákat. Hozzá kell ehhez tennünk, hogy az európai fogyasztók meghatározó többsége (70-80%) elutasítja a GM-élelmiszerek fogyasztását.
A GM-növények termesztése során igen fontos probléma a génáramlás/génmegszökés kérdése. Magyarországon a közelmúlt legnagyobb horderejű történése, a GM-fajtákkal szennyezett hagyományos vetőmagtételek (szója és kukorica) megjelenése, vetése, majd megsemmisítése volt.
A Bt-növények folyamatos védelmet biztosítanak a célkártevő ellen. Ez azt jelenti, hogy a növényben a célrovarokat mérgező fehérje a kártevő megjelenésétől függetlenül termelődik, akkor is amikor arra nincs szükség, és olyan növényi részekben is, ahol fölösleges.
A megtermelt Cry1-toxin a növényi sejtekbe zárva hosszú ideig marad lebomlatlan. Méréseink szerint a tarlómaradvánnyal a talajba kerülő Cry-toxin 1-4%-a mérhető vissza még egy év múlva.
A Cry1-toxint termelő növények a pollenszórási periódusban potenciálisan veszélyeztetik a tábla gyomszegélyén élő védett lepkelárvák (hazánkban 214 fajt tartunk nyilván) biztonságos élőhelyeit, amennyiben azokon a Cry1-toxinartalmú pollen kiülepedik. Hazánkban kiemelhetők a kukoricaszegélyen gyakori, csalánféléken lárvakorukban táplálkozó, védett nappali lepkék. A nappali pávaszem Cry1-toxinra kiemelten érzékeny hernyói nevezhetők meg elsősorban.
A védett állatokkal kapcsolatban a természetvédelmi törvény nem engedélyezi az élőhely, így a tápnövény minőségének megváltoztatását!

Nappali pávaszem (Inachis io)
Természetvédelmi értéke: 2000 Ft

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/imagecache/preview/Nappali%20p%C3%A1vaszem.jpg

         szólj hozzá

Címkék: tudomány gmo mezőgazdaság természetvédelem agrárium humánökológia gmo lobbi darvas béla

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Megalakult a Magyar Ökotoxikológiai Társaság

PPJ         2011.07.07.

A végleges honlap elkészültéig ez az ideiglenes internetcíme. Információért az okotoxikologia@gmail.com címhez lehet fordulni.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

http://www.bdarvas.hu/home/userfiles/image/card.jpg

A Fővárosi Bíróság 2011. június 17-én 14452 sorszámmal bejegyezte a Magyar Ökotoxikológiai Társaságot és egyben közhasznú szervezetté minősítette.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT) alakuló Közgyűlésére 2011. március 11-én az Ökotárs Alapítvány tárgyalójában került sor. A huszonkét alapító tag megvitatta, majd elfogadta az Alapszabályt, majd a szükséges dokumentumokkal együtt a Fővárosi Bíróságnak (FB) benyújtotta. Az FB néhány kiegészítést kért, ezért a második Közgyűlésen (május 20-án) az alapító tagok elkészítették az Alapszabály végleges verzióját

Négy évre a MÖTT elnökének Darvas Bélát, az elnökség tagjainak Major Jenőt és Simon Gergelyt; a Felügyelő Bizottság elnökének, Murányi Attilát, tagjainak Székács Andrást és Szoboszlay Sándort választották meg.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság tagja lehet az, akit két tag a szakmai munkássága alapján ajánl. Új tagnak az első évben még nincs ilyen jogosultsága. 2011-2012-ben csak az alapító tagok ajánlhatnak, ezért tagfelvételi ügyekben először közülük kell kettőt felkeresni és írásbeli ajánlást kérni. A MÖTT alapító tagjai:

Ács Sándorné, Éva (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft, IFOAM, Kishantos) – acsne.eva@gmail.com
Bakonyi Gábor DSc (Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő) – bakonyi.gabor@mkk.szie.hu
Báskay Imre (MgSzH NTAI Gödöllői Vízélettani Laboratórium, Gödöllő) – baskayi@ontsz.hu
Bozsik András CSc (Debreceni Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Debrecen) – bozsik@agr.unideb.hu
Darvas Béla DSc (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest) – bdarvas@freemail.hu
Dura Gyula CSc (Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest) – dura.gyula@oki.antsz.hu
Fekete Gábor PhD (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest) – fekete@julia-nki.hu
Hartman Mátyás (Szent István Egyetem, KTI, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő) – hartman.matyas@kti.szie.hu
Heltai György DSc (Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő) – heltai.gyorgy@mkk.szie.hu
Kukolya József PhD (Szent István Egyetem, KTI, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő) – kukolya.jozsef@mkk.szie.hu
Major Jenő PhD (Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest) – major.jeno@okbi.antsz.hu
Márialigeti Károly DSc (ELTE Mikrobiológiai Tanszék, Budapest) – mariak@elte.hu
Móra Veronika (Ökotárs Alapítvány, Budapest) – move@okotars.hu
Murányi Attila DSc (MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest) – muranyi.attila@t-online.hu
Nagy Péter István PhD (SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék, Gödöllő) – nagy.peter@mkk.szie.hu
Roszík Péter (Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, Budapest) – roszik@t-online.hu
Simon Gergely (Levegő Munkacsoport, PAN Europe, Budapest) – simong@levego.hu
Székács András DSc (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály, Budapest) – aszek@nki.hu
Szoboszlay Sándor PhD (Szent István Egyetem, KTI, Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék, Gödöllő) – szoboszlay.sandor@kti.szie.hu
Török Tamásné Kozma Andrea PhD (Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest) – torok.andrea@oki.antsz.hu
Varga L. György PhD (Budapest) – varga.l.gyorgy@freemail.hu
Záray Gyula DSc (ELTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék, Budapest) – zaray@ludens.elte.hu
         szólj hozzá

Címkék: környezet ökológia agrárium ökotoxikológia humánökológia darvas béla magyar ökotoxikológiai társaság mött

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Rádióadás a génmódosított növényekről: könyvek és tények?!

PPJ         2011.04.30.

Az adásban elhangzik, hogy milliárdos nagyságrendet használt Dudits Dénes GM-növények kifejlesztésére, továbbá, hogy az MBK-nak a KÉKI-ben voltak GM-növényekkel etetési kísérletei. Ez azért meglepő, mert ez utóbbit a KÉKI vezetője nem is olyan régen a VM felé tagadta.

gmo_noose1.jpg

         szólj hozzá

Címkék: gmo génmódosítás géntechnológia rádióadás gmo lobbi darvas béla

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark