PPJ         2012.03.21.

Az Anonymous kiütötte a Monsanto Magyarországot - gepnarancs.hu

Az Anonymous magyarországi légiója 2012. március 16-án megtámadta és sikeresen padlóra küldte a génmódosító vállalat Monsanto Magyarország webhelyét. Olvassátok el, mit írtak ki a weboldalra!

Darvas - Székács legfrissebb 2012-es kutatási eredmények a GMO-król

Darvas Bélának és Székács Andrásnak az Élet és Tudományban megjelent cikksorozata a géntechnológiai úton módosított (GM) növényekkel kapcsolatos rezisztencia jelenségét járja körbe. A letöltés linkje: http://bdarvas.hu/main/idn6035

Feltámasztanák a régi magyar fajtákat - NOL.hu

A hipermarketek polcain valószínűleg nem, de a termelői piacokon újra feltűnhetnek a már feledésbe merült, egykor híres gyümölcs- és zöldségfajták, mint például a borízű vagy a kecskeméti vajalma, a magyar kálvil.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) kezdeményezésére és támogatásával most elindult egy közösségi tanulókert-hálózat kiépítése, az országban már nyolcvanhoz közelít a számuk. Holly Lászlótól, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ igazgatójától megtudtuk, hogy a táji adottságoknak megfelelő fajták megőrzését és a közösségi kertészeti tanulás újjáélesztését tűzték ki célul. A program előzménye a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat létrejötte. Több egyházi vezető, szakmai és civil szervezet, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium megállapodott, hogy a fogékony fiatalságot próbálják bevonni a sokak emlékeiben élő fajták újrafelfedezésébe.

PPJ         2012.03.01.

Darvas Béla
c. egyetemi tanár
a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke

Vidékfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztató
2012. február 29, 12:00

A Vidékfejlesztési Minisztérium kérdése: Miért fontos a hazai mezőgazdaságnak, hogy GMO-mentes ország vagyunk, és miért vezet ez konfliktusokhoz?

A GM-növények termesztésének konfliktusai

(a teljes dokumentum letölthető innen, az alábbiakban egy rövidített kivonat általam - a szerk.)

"...nem éri ma kritika a géntechnológiai úton módosított mikroorganizmusokkal, zárt rendszerben termeltetett vakcinákat és gyógyszereket. A GM-szervezetekkel előállított inzulin már általánosan elterjedt a világban.
Más a helyzet a GM-növények területén, amelyek a takarmány és élelmiszerpiacon jelennek meg, illetve amelyek kibocsátására (vetésére) kerül sor. Ebben a tekintetben Európa nem igazolta vissza az elsőgenerációs, növényvédelmi célú GM-növények gazdasági előnyeit. A 0-5%-os terméstöbbletért – amit a hazai ellenőrző vizsgálatokban mutattak ki – nem érdemes termeszteni ezeket az új fajtákat. Hozzá kell ehhez tennünk, hogy az európai fogyasztók meghatározó többsége (70-80%) elutasítja a GM-élelmiszerek fogyasztását.
A GM-növények termesztése során igen fontos probléma a génáramlás/génmegszökés kérdése. Magyarországon a közelmúlt legnagyobb horderejű történése, a GM-fajtákkal szennyezett hagyományos vetőmagtételek (szója és kukorica) megjelenése, vetése, majd megsemmisítése volt.
A Bt-növények folyamatos védelmet biztosítanak a célkártevő ellen. Ez azt jelenti, hogy a növényben a célrovarokat mérgező fehérje a kártevő megjelenésétől függetlenül termelődik, akkor is amikor arra nincs szükség, és olyan növényi részekben is, ahol fölösleges.
A megtermelt Cry1-toxin a növényi sejtekbe zárva hosszú ideig marad lebomlatlan. Méréseink szerint a tarlómaradvánnyal a talajba kerülő Cry-toxin 1-4%-a mérhető vissza még egy év múlva.
A Cry1-toxint termelő növények a pollenszórási periódusban potenciálisan veszélyeztetik a tábla gyomszegélyén élő védett lepkelárvák (hazánkban 214 fajt tartunk nyilván) biztonságos élőhelyeit, amennyiben azokon a Cry1-toxinartalmú pollen kiülepedik. Hazánkban kiemelhetők a kukoricaszegélyen gyakori, csalánféléken lárvakorukban táplálkozó, védett nappali lepkék. A nappali pávaszem Cry1-toxinra kiemelten érzékeny hernyói nevezhetők meg elsősorban.
A védett állatokkal kapcsolatban a természetvédelmi törvény nem engedélyezi az élőhely, így a tápnövény minőségének megváltoztatását!

Nappali pávaszem (Inachis io)
Természetvédelmi értéke: 2000 Ft

PPJ         2011.07.07.

A végleges honlap elkészültéig ez az ideiglenes internetcíme. Információért az okotoxikologia@gmail.com címhez lehet fordulni.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Fővárosi Bíróság 2011. június 17-én 14452 sorszámmal bejegyezte a Magyar Ökotoxikológiai Társaságot és egyben közhasznú szervezetté minősítette.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság (MÖTT) alakuló Közgyűlésére 2011. március 11-én az Ökotárs Alapítvány tárgyalójában került sor. A huszonkét alapító tag megvitatta, majd elfogadta az Alapszabályt, majd a szükséges dokumentumokkal együtt a Fővárosi Bíróságnak (FB) benyújtotta. Az FB néhány kiegészítést kért, ezért a második Közgyűlésen (május 20-án) az alapító tagok elkészítették az Alapszabály végleges verzióját. 

Négy évre a MÖTT elnökének Darvas Bélát, az elnökség tagjainak Major Jenőt és Simon Gergelyt; a Felügyelő Bizottság elnökének, Murányi Attilát, tagjainak Székács Andrást és Szoboszlay Sándort választották meg.

A MÖTT feladata a kémiai és biológiai ágensek bioszférára gyakorolt következményeinek vizsgálata. A MÖTT célja, hogy feltárja az ökoszisztémára gyakorolt hatásokat és elősegítse azok mérséklését. A MÖTT minden év novemberében egynapos tudományos konferenciát szervez, kémiai és biológiai/genetikai biztonság témakörökben. Hamarosan megjelenő önálló honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt majd működéséről és szakmai állásfoglalásairól. A Biokontroll tudományos folyóirat ökotoxikológia rovata lesz a MÖTT szakmai fóruma.

A Magyar Ökotoxikológiai Társaság tagja lehet az, akit két tag a szakmai munkássága alapján ajánl. Új tagnak az első évben még nincs ilyen jogosultsága. 2011-2012-ben csak az alapító tagok ajánlhatnak, ezért tagfelvételi ügyekben először közülük kell kettőt felkeresni és írásbeli ajánlást kérni. A MÖTT alapító tagjai:

PPJ         2011.04.30.

Az adásban elhangzik, hogy milliárdos nagyságrendet használt Dudits Dénes GM-növények kifejlesztésére, továbbá, hogy az MBK-nak a KÉKI-ben voltak GM-növényekkel etetési kísérletei. Ez azért meglepő, mert ez utóbbit a KÉKI vezetője nem is olyan régen a VM felé tagadta.