Biodiverzitás Napja 2014. május 22. - Nem tűrjük az özönnövények kirekesztését! Köszönjük Magyarország! Megvédjük az agresszív adventív nem őshonos özönfajokat!
Felelős és magyar állampolgárként, természetvédelmi mérnökként és leendő humánökológusként, követelem, hogy a kanadai aranyvessző, japán óriáskeserűfű, kanadai átokhínár, nyugati ostorfa, a kígyófejű halak és az amerikai ökörbéka is váljon hungarikummá! Ezek milyen alapon maradtak le a fehér akác mellől? Követelem az esélyegyenlőséget és a liberáldemokrata álnemzeti álkeresztény politika kiterjesztését minden hazánkban állomásozó adventív idegenhonos fajra! Ha egy 18. században betelepített fél- és álmegoldás ilyen kitüntetett »hungarikum« címekben részesülhet az évtízezredes és évmilliós Pannon-ökorégióban, akkor ne legyünk szerények, ezen jeles nap alkalmából, vonjunk minden, a fejét itt felütött inváziós fajt a magyarság körébe!
Sőt, mivel a kormány május 6-án úgyis kiállt az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodások mellett, melyek eltörölnék Magyarország GMO mentességét, és mivel január 1-től az ország fő agrárkutató intézetének (NAIK) élén már így is egy biotechnológus áll, valamint amúgy is terjeszkedik a Mon$ATAN-Monsanto Magyarországon, így a martonvásári génbank "véletlen" leégését lehetne folytatni a tápiószelei génbank átszervezésével, mondjuk - a kishantosi eseményekhez hűen - a kormány buldózerekkel letarolhatná és nyithatna egy: Invazív Növényekkel és Génmódosítással az Emberiség Ellen NEMZETI KUTATÓINTÉZETET....
A jegyzékek kiindulási alapjául a növényi invázió témakörében még 1998-ban, Jósvafőn szervezett szakmai fórumon („Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem”) számos botanikus kutató és természetvédelmi szakember által összeállított, természetvédelmi szempontból a legveszélyesebbnek tartott növényfajok, valamint a Biológiai Inváziók Magyarországon, Özönnövények kötetek listái szolgáltak.
A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő szárazföldi és vízi özönnövények jegyzékén, amely 33 szárazföldi és 8 vízi növényfajt tartalmaz, azok a növényfajok találhatók meg, melyek hazánkban nem őshonosak és jelenlétük a természetes, illetve természetközeli élőhelyeken az őshonos növény- és állatvilág számára veszélyt jelent.
A főként mezőgazdasági vagy települési környezethez kötődő, természetvédelmi szempontból kisebb veszélyt jelentő növényfajok, mint például a parlagfű, a parlagi rézgyom, a selyemmályva, valamint a terjedésükkel problémákat okozó, de hazánkban őshonos fajok pl. a nád, a siska nádtippan, a földi szeder fajcsoport nem szerepelnek a jegyzékekben.
A legveszélyesebb, különösen nagy természetvédelmi kárt okozó szárazföldi özönnövény fajok a listában vastagon szedettek.
A fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több, szándékos betelepítés.Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.
Jelenleg az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat segítségével összegyűlt országosan mintegy 20 helyszín, ahol az elkötelezett civil szervezetek, magánszemélyek MAGBÖRZE csere-bere programot szervezenek. - Tudtam meg az Élő Tisza honlapjáról.
Hogy miről is szól ez, és hogy mindez miért fontos az ángyáni vidékpolitikai reform állami szintjeitől kezdve egészen a mindennapi kenyerünkig egyaránt, és hogyan is áll ez összefüggésben a "cúnya-gonof multi tökével, akarom mondani tőkével".... erről szól ez a kiválóan szerkesztett "Terítsd a magot" videó! (Korábban már posztoltunk a témában egy rövidebb magyar dokumentumfilmet is: "Fémzárasat vagy szabadot?" a címe.)
Időpont
Helyszín
Szervező
Február 02.*
Hosszúhetény. Nemes János ÁMK és Könyvtár (Verseny u. 9.) 9-12 ó
A *-al jelölt MAGBÖRZÉK országos magbözre rendezvénysor az MNVH elnökségének döntése alapján, annak jóváhagyásával szakosztályi keret támogatásával valósul meg a KÖZÖSSÉGI TANULÓKERT HÁLÓZAT programon keresztül a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Közhasznú Egyesület közreműködésével.
A szervezők a változtatás jogát fenntartják, érdeklődni a szervezőknél a kapcsolattartónál lehet. A lista még bővülhet. A lista aktuálisan az www.mnvh.eu/hirek/aktualis/helyi-piac menüpontban lesz.
Továbbá a témában szintén nagyon ajánlott kiadvány!
Helyi közösségek a mezőgazdasági sokféleségért Magyarországon -- Elkészült az új tájfajtás kiadvány(pdf), amely bemutatja, hogy nem csak a génbankok foglalkoznak a mezőgazdasági sokféleség megőrzésével. Kint a földeken, "élőben" egyre több gazdálkodó és helyi közösség dolgozik azon, hogy a tájfajták megmaradjanak és elérhetők legyenek a mindennapjainkban...
Az 1880 óta észlelt 10 legforróbb év közül kilencet 2000 után mérték, derül ki a NASA kutatóintézetének (Goddard Institute for Space Studies) adataiból. Ezek közül a kilencedik legmelegebb a tavalyi év volt.
Az évtizedek óta tartó folyamatos emelkedést remekül szemlélteti az intézet által készített fél perces animáció. A videó az elmúlt 130 év hőmérsékleti adatait mutatja be, az 1951-1980 időszak átlaghőmérsékletéhez viszonyítva. Ahol a térkép kékes színű, ott az adott évben hűvösebb volt, mint az említett 40 év átlaga, ahol pedig a térkép sárga vagy piros, ott abban az évben melegebb volt.
A földi klíma természetes ingadozásai miatt nehéz előrejelezni a következő évek globális hőmérsékletének alakulását, hosszabb távon azonban a kutatók további folyamatos melegedést prognosztizálnak. Az intézet vezetője arra számít, hogy a következő 2-3 évben soha nem tapasztalt globális átlaghőmérsékletet mérhetünk majd bolygónkon. A tendenciát a következő El Niño és a fokozódó naptevékenység is erősíti. "Nem kell hozzá túl erős El Niño, hogy megdőljön a 2010-es rekordmeleg a Földön" - mondta James E. Hansen, az intézet igazgatója.
A hőmérsékleti adatokat több mint 1000 mérőállomásról gyűjtötték össze világszerte. Több információ és adat erre a linkre kattintva érhető el.
• Túlélési Haladás
A BBC gyönyörű új sorozattal állt elő ami totálisan megkérdőjelezi a kultúránknak a fejlődésbe vetett hitét: a túlélés érdekében!
Egy angol-holland illetőségű multinacionális vállalat bűnös hanyagsága, a holland hatóságok mulasztása, az elefántcsontparti kormány erőtlensége több mint százezer ember szenvedését okozta. Az Amnesty International és a Greenpeace közös jelentése élesen bírálja a mérgező hulladék-lerakás megakadályozásának kudarcát Nyugat-Afrikában.
A Trafigura, a több mint százezer embernél egészségügyi problémát okozó, a 2006-os Abidjanban, Elefántcsontparton végrehajtott mérgező hulladék-lerakás mögött álló multinacionális vállalat ellen büntetőjogi vizsgálatot kell indítani az Egyesült Királyságban – fogalmazza meg a mai nap kiadott, nagyszabású jelentésében az Amnesty International és a Greenpeace International.
A hároméves kutatás eredményeként létrejött „Mérgező igazság”’/ „The Toxic Truth”’ című jelentés mélyreható betekintést nyújt azon tragikus kudarcok sorozatába, amelyek egészségügyi, politikai és környezeti katasztrófát sorát okozták. A kutatás részletezi, hogyan hágták át a pont az ilyen tragédiák megelőzésére szolgáló törvényeket, továbbá hogyan vallott több kormányzat is kudarcot a Probo Koala nevű hajó és mérgező szállítmányának megállításában útban Abidjan felé.
A jelentés ezen felül megkérdőjelezi az Elefántcsontpartban kötött megállapodás jogszerűségét, amely lehetővé tette a Trafigura számára, hogy az országban elkerülje a jogi úton történő felelősségre vonást a mérgező hulladék lerakásában játszott szerepéért. A mérgezés áldozataival és az őket kezelő orvosi szakértőkkel készített interjúk révén a jelentés új fényt vet a hulladék-lerakás pusztító hatásaira. „Hat év telt el azóta, hogy ezt a borzalmas tragédiát engedték megtörténni” – mondja Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Itt az ideje, hogy a Trafigura teljes jogi felelősséget vállaljon a történtekért. Az abidjani embereket nem csak a saját kormányzatuk, de azon európai kormányok is cserbenhagyták, amelyek nem kényszerítették ki a törvényeik betartását. Az áldozatok még mindig igazságra várnak, és nincs garancia arra, hogy ilyen vállalati bűncselekmény nem történik meg még egyszer a jövőben.”
„Ez a történet a vállalati bűnözésről, emberi jogi visszaélésekről és a kormányzatok kudarcáról szól, amelyek képtelenek megvédeni az embereket és a környezetet. Ez a történet rávilágít, hogy a nemzetközi jog kikényszerítésére hivatott különböző rendszerek hogy vallottak kudarcot a transznacionálisan működő vállalatokkal szemben, és hogyan volt képes egyetlen vállalat teljes mértékig kihasználni a jogi bizonytalanságokat és az igazságszolgáltatásbeli kiskapukat ilyen pusztító következményekkel.” – mondta a Greenpeace igazgatója Kumi Naidoo. „Még mindig nem késő, hogy igazságot szolgáltassanak, hogy az abidjani embereknek teljes körű tájékoztatást adjanak arról, hogy milyen hulladékot raktak le a környékükön, és hogy a Trafigura megfizessen a bűneiért. Csak így kerülhetjük el egy ilyen jellegű katasztrófa megismétlődését.”
Harmadik éve gyűjt a Google térképének segítségével a természetben kialakuló hatalmas önismétlő geometriai formákat, ismertebb nevükön fraktálokat egy ausztrál matematikus. A Google Earth alkalmazáson kereste szállodáját Paul Bourke ausztrál matematikus amikor az első, műholdképen jól látszó fraktálra bukkant 2010-ben. Azóta folyamatosan gyűjti a térképszoftver segítségével a fraktálokat a norvég fjordoktól a namíbiai sivatagig. A fraktálok olyan, „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható.
Az agyunk idegsejtjeinek hálózata és az univerzum szerkezete is ugyanolyan... Katt a képre a nagyobb méretért!
Minden EGY. Mind egyek vagyunk. Matematikailag, biológiailag, kémiailag, fizikailag: ezért jól meg kell gondolnunk, hogy mit teszünk a Földdel, mert farkába harap a kígyó, az ökológiai törvények körbeérnek és minden tettünknek meg lesz a visszacsatoló következménye!
A jégkorszak óta nemcsak az Északi-sark, az Antarktisz is olvadásnak indult – derült ki egy kutatásból, pedig korábban a szakértők úgy gondolták, hogy a Déli-sark jégtakarója viszonylag stabil. Az új eredményeken alapuló új modellek szerint a korábban számítottnál is nagyobb lesz a tengerszint emelkedése a század végéig.
Az Északi-sarki jég zsugorodása egyszerre következménye és oka a felmelegedésnek. Az északi félteke sarki jégtakarójának zsugorodása az utóbbi két évtizedben nagyjából annyival járult hozzá a globális felmelegedéshez, mint az a szén-dioxid-többletkibocsátás, amit ugyanebben az időszakban a légkörbe engedtünk – állítják a Cambridge-i Egyetem klímakutatói. Vizsgálataik szerint az átlátszó víz, illetve a szabaddá vált földfelszín sokkal több energiát nyel el, mint a fehér jég, és ez a hatás különösen drámaivá válhat, ha – várhatóan 2030 után – az arktiszi nyarak teljesen jégmentessé válnak.
– Elolvadt a Föld napernyője – így kommentálta a saját kutatási eredményeit a BBC Newsnak nyilatkozva Peter Wadhams, aki egy tudóscsoport tagjaként a Cambridge-i Egyetemen a sarki jégtakaró és a globális éghajlat összefüggéseit tanulmányozza. A szakember szerint néhány tényt egymás mellé rakva és az adatokból adódó következtetést levonva egyértelműnek tűnik, hogy a jégolvadás, illetve az átlaghőmérséklet emelkedése kölcsönös visszacsatolásokkal egymást erősítve olyan folyamattá vált, amelyet ezen a ponton nagyon nehéz lenne megállítani.
A klímaváltozás egyik nem várt velejárója, hogy olyan növény- és állatfajok jelennek meg az országban, amelyek számára épp az éghajlat alig érzékelhető apró módosulása teremtette meg a további terjeszkedés feltételeit (vagy tette elkerülhetetlenné a továbbállást).
Hogy az éghajlat megváltozása hatással van a fajok elterjedésére, az az ökológia egyik alaptétele, a hazánkat nagyrészt lefedő Pannon ökorégió pedig kifejezetten gazdag olyan élőlényekben, amelyeknek a Kárpát-medence a legészakibb vagy a legdélibb előfordulási helyük – egy ilyen határzónában a klíma minimális módosulásai is látványos eltolódásokat okozhatnak. A rovarokról (aknázómoly) vagy a szél segítségével is terjedő gyomnövényekről (parlagfű) viszonylag könnyű elképzelni a vándorlást – kevesebben tudják, de például őshonos tölgyerdőink is képesek követni a változó klímát, egy évszázad alatt akár néhány száz métert megtéve –, ha valamilyen földrajzi vagy mesterséges akadály az útjukba nem kerül.
A vízszűke miatt egyre súlyosbodó élelmiszerellátási problémák miatt az emberiségnek radikális változtatásokkal, egyebek között a majdnem teljes vegetarianizmusra való áttéréssel kell számolnia a jövőben, hogy a 2050-re várhatóan 9 milliárdosra duzzadó globális népesség egészének legyen mit az asztalra tennie.
Az állati fehérjében gazdag étrend 5-10-szer több vízfelhasználással jár együtt, mint a vegetarianizmus. Jelenleg a világ szántóföldjeinek egyharmadát fordítják takarmánytermesztésre. A hiánykezelés további lehetőségei közé tartozik az ételszemét felszámolása, valamint az élelmiszertöbblettel és -deficittel bíró országok közötti kereskedelem erősítése. "Kilencszázmillió ember éhezik és kétmilliárdan alultápláltak, annak ellenére, hogy az egy főre jutó élelmiszertermelés folyamatosan növekszik" - mutattak rá a szakemberek.
Amikor egy lédús paradicsomot vágunk fel a reggelihez, eszünkbe se jut, hogy a zöldséget rendszerint egy bumfordi, szőrös testű poszméhnek köszönhetjük. Jó néhány élelmiszer- és takarmánynövényt, valamint vadvirágok millióit csak ezek a kövér, feltűnő, többnyire csíkos bundájú rovarok képesek megporozni.
A poszméhek ökológiai és gazdasági jelentősége vetekszik a házi méhekével, így pusztulásuk beláthatatlan következményekkel járna. Ha holnaptól nem lennének, akkor az élelmiszerárak azonnal az egekbe szöknének, mert kézi erővel kellene végezni a megporzást.
A poszméhek száma a hatvanas évektől kezdve folyamatosan csökken egész Európában, az utóbbi években azonban igen kevés figyelmet szenteltek nekik a tudósok, mert mindenkit a házi méheket világszerte tizedelő rejtélyes kór, a kaptárelhagyás foglalkoztatott. A poszméhek eközben csendesen, de rendületlenül fogyatkoztak szinte észrevétlenül.
A világ országai jelenleg évi 30 milliárd eurót költenek a fajok sokszínűségének megőrzésére. Környezetvédők szerint 50 milliárdra lenne szükség. Két év után tegnap újabb ENSZ-tanácskozás kezdődött a kihalás fenyegette fajok megmentéséről, ezúttal az indiai Haidarábádban.
A két évvel ezelőtti, nagojai (Japán) ENSZ-konferencián célul tűzték ki, hogy 2020-ig megállítják az állat- és növényfajok kihalását, a finanszírozás azonban egyelőre nem megoldott. Az óceánoknak legalább tíz százalékát kellene a nagojai határozat értelmében természetvédelmi területté nyilvánítani, de eddig csak 1,6 százaléknyit helyeztek védelem alá. A tengerek szinte teljes mértékben kiszolgáltatottak a halászatnak, nyersanyag-kitermelésnek és a turizmusnak - panaszolta Tim Packeiser, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szóvivője.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az állami és civil környezetvédelmi szervezetek legnagyobb világméretű hálózata által működtetett veszélyeztetett fajok Vörös Listáján a 63637 felsorolt faj közül 19817-et fenyeget kihalás, ezen belül a kétéltűek 41, a zátonyépítő korallok 33, az emlősök 25, a madarak 13, és a növények 30%-át.
Minden a legnagyobb rendben halad az összeomlás felé! :) Legalább ennek "örülök". Hogy a szabályok, amiket a természet alkotott: működnek. Ha nem alkalmazkodunk hozzájuk, akkor majd "előteremti", hogy az emberiségnek ne legyen ilyen nagy önhittsége...
A világ állatfajainak majdnem 80 %-a gerinctelen. A veszélyeztetettként ismert több mint 12 ezer faj újbóli vizsgálatával biológusok kiderítették, hogy az édesvíziek vannak a legnagyobb veszélyben. A Londoni Zoológiai Társaság szerint az emberi tényezők – mint az élőhelyek megzavarása és a megnövekedett hőmérséklet – a leginkább aggasztóak.
Jonathan Baillie professzor, a társaság természetvédelmi igazgatója szerint a szakemberek tudatában vannak, hogy a gerinceseknek és a növényeknek nagyjából az egyötödét kihalás fenyegeti, az viszont nem volt egyértelmű, hogy ugyanez jellemző az apró, gerinctelen élőlényekre is, melyek a bolygó élővilágának nagy részét adják. "A jelentés előzetes eredményei szerint minden faj 20 százaléka veszélyeztetett lehet. Ez különösen azért aggasztó, mert eme gerinctelen élőlényektől függ a mi túlélésünk is."
Nemzetközi természetvédő csoportok ma mutatták be a világ száz legveszélyeztetettebb állat-, növény- és gombafajának listáját, és azonnali cselekvésre szólítottak fel védelmükben.
A 8000 kutató által összeállított listát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) dél-koreai Dzsedzsuban tartott konferenciáján ismertették. A szervezet fajok túlélését vizsgáló bizottságának kutatói 48 ország leginkább veszélyben lévő állat-, növény- és gombafajait mérték fel.
Hiába a világ legszínesebb és legélőbb ökoszisztémái a Karib-szigetvilágot övező korallzátonyok, mégis úgy tűnik, hogy egyre közeledik az a pillanat, amikor összeomlanak, hiszen a zátonyok alig tíz százalékát borítják már csak korallok – derül ki az IUCN jelentéséből, amelyben 18 ország 36 kutatója számolt be vizsgálatairól.
Tavaly már a még meglévő karibi korallzátonyok 75 százaléka pusztul, míg Dél-kelet Ázsiában a zátonyok 95 százalékánál jeleztek gondokat – áll a Világ Erőforrásai Intézet jelentésében, mely szerint 2050-re a világ összes korallzátonya komoly veszélyben lehet. Az élővilágban és ritka fajokban is gazdag csodálatos tengeri élővilág eltűnése nemcsak a jövő nemzedéke számára hiányzik majd, mint egy színfolt a bolygó életéből, hanem az óceánparti falvak megélhetését is komolyan érinti. 19 mérföldnyi korallzátony csaknem 275 millió ember megélhetését biztosítja. Ha a zátonyok kipusztulnak, akkor a halászoknak sem lesz munkájuk és a turisták is elmaradnak majd érdekességek híján.
Soha nem volt még ilyen kicsi az Északi-sark jege, és továbbra is zsugorodik. Aggasztó a helyzet az Északi-sarkon, a jégtakaró ugyanis soha nem látott mértékben olvadt fel.Balra látható a sarki jégtakaró kiterjedése az elmúlt években. Jól látható, hogy a valaha mért legrosszabb állapot a mostani, sőt, szeptember végéig a helyzet további romlása várható. (Ld. piros csík, kattintással nagyobb változatban is megtekinthető).
Mindezidáig a 2007-es évet könyvelték el a szakemberek a legforróbb évnek, ugyanakkor a grafikonon is jól látszik, hogy augusztus elején az akkorinál is rosszabb állapotba került a sarki jég, a napokban pedig minden eddiginél kisebbé vált.
Egyetlen nap alatt 4,1 négyzetkilométerrel zsugorodott augusztus 26-án az Északi-sarkvidék jégmezeje.Ezzel a jég kiterjedése minden eddigi negatív rekordot megdöntött. Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Kiszáradt a Tisza (animációval) - Időkép.hu
Riasztó képek jelentek meg pár napja az interneten, melyeken a Tisza záhonyi vízállását mutatják. Térdig érő vízben át lehet kelni a folyón.Az Országos Vízjelző Szolgálat jelentése szerint a vízállás kedd reggel a hivatalos mérőponton -332 centiméter volt, mely mindössze 21 centiméterrel magasabb a valaha mért legalacsonyabb vízállásnál.
65 civil szervezet tiltakozását fejezte ki a közszolgálati rádió környezetvédelmi műsorainak tervezett megszüntetése ellen. A szervezetek a Magyar Rádió vezérigazgatóját kérik nyílt levelükben, hogy mérlegelje újra a műsorok megtartását. Nyílt levél a Magyar Rádió vezérigazgatójának (120 KB pdf) - MTVSZ
A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről! A termőföld és az édesvíz minőségétől és közösségi birtoklásától kritikusan függ fizikai létünk és jövőbeli megmaradásunk. A 2014-es magyar földmoratórium megszűnésére felelősséggel készülő állam cselekvési lehetőségeiről a Magyar Természetvédők Szövetsége beszélgetett Dr. Tanka Endre professzorral és Molnár Géza kutatóval.
Évente 2 milllió (!) tonna élelmiszer kerül a szemétbe,miközben a felmérések szerint 2,5 millió ember nem megfelelően táplálkozik Magyarországon. A szomorú ellentmondás feloldásáért mi magunk is sokat tehetünk, ha odafigyelünk az Élelmiszerbank Egyesület tanácsaira.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elhatározta, hogy felveszi a harcot a felejtés ellen. A vidéki örökség megőrzését célzó program részeként rendezi meg a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ országjáró körútját. Az intézet munkatársai hat helyszínen ismertetik meg a résztvevőkkel az adott térségre jellemző tájfajtákat a Közösségi Tanulókert Hálózat programjaihoz csatlakozva. Az érdeklődők ezúttal főként felejtésre ítélt zöldségfajtákkal ismerkedhetnek meg.
A költözést fontolgatja Kiribati az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengerszint elől menekülve: a csendes-óceáni törpeállam Fidzsivel folytat földvásárlásról szóló tárgyalásokat, hogy biztonságba helyezze lakosait.
Moritz volt az utolsó medve, amely az osztrák Alpokban született, ám tavaly már nem akadtak a nyomára, így vélhetően végleg eltűntek a barna medvék a területről – vélekedett Christian Pichler, a WWF Ausztria munkatársa. A témáról itt olvashat bővebben angolul.
Az embert folyamatosan rémisztgetik valamivel. Mindig kiderül valamelyik kozmetikumról, hogy mérgező, vagy hogy rosszat tesz. Én most kiiktattam az életemből a sampont. Megnézem, mire jutok nélküle, hogyan viseli majd a hajam az átállást.
Pusztulás fenyegeti a horvátországi Kopácsi-rét védett területét, amely a Duna mentén az egyik legértékesebb ártéri élőhely. A horvát vízügyi hatóság a környezetvédelmi szempontoknak ellentmondó beavatkozásokra készül a Duna természetes szakaszain, amelyek tovább rontják az ártéri élővilág állapotát. Aláírásgyűjtés a Kopácsi rét védelmében! Írd alá Te is a petíciót és cselekedj a Föld megóvásáért!
Környezetszennyezés, embertelen munkakörülmények – ez az ára annak, hogy a reggeli müzlibe, az ebéd utáni salátába és a gyerek uzsonnájába is banán vagy narancs kerülhessen. Csatlakozz te is a szupermarketek nyomott áras politikája ellen induló kampányhoz!
Ezzel foglalkozik most a legfrissebb IPM, megjelent a Greenfo-n is, és ez volt anno a klímacsúcs egyik fő híre is. Gyerekek: a globális monokultúra nem játék! Ezért fontos a biodiverzitás és annak megőrzése! Nem lesz többé Banán DADAizmus!
Délkelet-Ázsiából származik kutatók szerint az a gombafertőzés, amely globális pusztító hadjáratot végez az édesebb-, illetve a főzőbanánok körében. Apró foltokkal kezdődik, majd átterjed a levelekre, végül az egész növényt elpusztíthatja.
Amit gyermekeid már nem ehetnek: banán - A banán 10 éven belül eltűnhet a Föld felszínéről, mivel az emberi beavatkozás következtében elvesztette genetikai sokszínűségét!
Teljes méretű kép
Harmadik éve gyűjt a Google térképének segítségével a természetben kialakuló hatalmas önismétlő geometriai formákat, ismertebb nevükön 
• 
A nemzeti megmaradás programja a földről és a vizekről! A termőföld és az édesvíz minőségétől és közösségi birtoklásától kritikusan függ fizikai létünk és jövőbeli megmaradásunk. A 2014-es magyar földmoratórium megszűnésére felelősséggel készülő állam cselekvési lehetőségeiről a Magyar Természetvédők Szövetsége beszélgetett Dr. Tanka Endre professzorral és Molnár Géza kutatóval.
Ezzel foglalkozik most a legfrissebb 
Utolsó kommentek