PPJ         2009.11.26.

A mai nap hivatalos felhívás jelent meg az érintettek részéről a sajtónak és dr. S. Nagy László szakértőnek címezve a dunakeszi tőzegláp ügyében. Idézem:

Száraz tónak nedves partján...

Újabb sukorói ügylet virágzik? Mi a szerepe ebben a természetvédelmi hatóságoknak? Mennyit ér egy szakértői vélemény?

Nyílt levél és felhívás a dunakeszi tőzegláp ügyében.

www.tozegto.freeweb.hu   tozeglap@yahoo.com   www.tozeglap.neobase.hu

Mentsük meg a Dunakeszi lápot!

A Dunakeszi és Újpest közötti egykor kiterjedt lápvilág utolsó szigete is veszélybe került. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tagadja a Dunakeszi ipari park mellett megmaradt lápterület létét. A hatósági döntést korábbi téves határozatokra hivatkozva, illetve nem helytálló szakvéleménnyel  alátámasztva hozták meg, figyelmen kívül hagyva a láp létét igazoló szakértői véleményeket. A döntés hátterében minden bizonnyal az húzódik, hogy a szomszédos Auchan áruház új épületszárnyat és parkolót akar létesíteni itt.

Alulírottak tiltakozunk a természeti és környezeti értékek semmibevétele, a törvény kijátszása, lakóhelyünk elsilányítása ellen. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lápok a törvény erejénél fogva védettek, elpusztításuk természetkárosítás bűntettének minősül! Követeljük, hogy vizsgálják ki a törvénysértő és korrupció gyanúját felvető eljárás lefolyását, a felelősöket állítsák bíróság elé!

Felszólítjuk az illetékes természetvédelmi hatóságokat, hogy állapítsák meg a Természet Védelméről szóló törvény által előírt kötelezettségüknek megfelelően a láp kiterjedését és adják meg minősítését élővilágtani és földtani szempontból. Jelöljék ki a hozzá tartozó védelmi zónát, és tegyenek gyakorlati lépéseket ennek a természetvédelmi szempontból páratlan élőhelynek a megmentéséért és megőrzéséért! A Dunakeszi Önkormányzattól elvárjuk, hogy korábbi intézkedéseivel szemben, amelyek a természeti értékeket veszélyeztették, nyújtson segítő kezet Dunakeszi értékeinek megtartásáért folytatott küzdelmünkben!

Dunakeszi, 2009. november 24.

Kertész Károly
Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, képviselő

Dr. Kriska György
biológus, egyetemi oktató
 
Lukács András
Levegő Munkacsoport, elnök
 
Sarkadi Márton
dunakeszi lakos

Egyetértésben a következő szervezetekkel:

    * Civil Dobogó Szív Egyesület
    * Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület
    * Dunaparti Környezetvédők Egyesülete
    * Élőlánc Magyarországért
    * Lehet Más a Politika
    * Magyar Madártani Egyesület börzsönyi helyi csoportja
    * Pest Környéki Madarász Kör
    * Piliscsabáért Egyesület
    * Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület
    * Védegylet
 

Valamint, idézem:

Nyílt levél

    Dr. S. Nagy László aranydiplomás erdőmérnök, természetvédelmi, tájvédelmi igazságügyi szakértő úr, a Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének alelnöke részére

   Tisztelt Szakértő Úr!

    Ön 2008 decemberében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megbízásából igazságügyi szakvéleményt készített a Dunakeszi 0109/90-99 helyrajzi számok alatt található ingatlanon elterülő láp kiterjedésének megállapítása érdekében folyó másodfokú hatósági eljárás keretében.

    Szakvéleményében megállapítja, hogy a terület talaja lápokra nem jellemző összetételű, szervesanyag-tartalma alacsony, a vizet nem képes megtartani. Vizsgálata során kutatógödrökből vett minták analízisére támaszkodik.

    A helyszínt megszemlélve, még ma, majdnem egy évvel a szóban forgó vizsgálat után is jól felismerhető a kutatógödrök helye. Könnyen megállapítható, hogy azokat nem a vizsgálódás számára kijelölt 0109/90-99 helyrajzi számú telkeken ásták, hanem nyugatabbra, a 7401-14 helyrajzi számú területen, egy magasabban fekvő részen. Ezért a vizsgált talajminta száraz volt, nem volt tőzegtartalma, a kutatógödrök környezetében lápi életközösséget nem lehetett kimutatni. Amennyiben a szakvélményében szereplő térképvázlaton megadott helyeken ásták volna a kutatógödröket, egészen más eredményre jutott volna, hiszen ott két tó is található, amelyek környezetében ezerszámra élnek a természetes tőzegképződés egyértelmű indikátorai, a lápokra jellemző tőzegpáfrányok. Levelünkhöz mellékelünk néhány fényképet, amelyek alapján bárki meggyőződhet e terület természeti gazdaságáról, értékeiről, valamint a kutatódödrök szakvéleményben jelölt és tényleges elhelyezkedéséről.

    Tisztelt Szakértő Úr! Szakvéleménye következtében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség megszüntette a láp kiterjedésének megállapítása érdekében folyó eljárást, és kimondta, hogy a terület nem minősül lápnak. Az Ön közreműködésével tehát páratlanul súlyos természetpusztítás mehet végbe, amelyért a felelősséget nem háríthatja el.

    Felszólítjuk tehát, hogy szakvéleményét nyolc napon belül vonja vissza!

    Amennyiben szakvéleményét annak ellenére fenntartja, hogy jelen levelünkben felhívtuk figyelmét arra, hogy az Ön által végzett vizsgálat a hatóságot megtévesztő adatokat tartalmaz, kénytelenek leszünk szakvéleményének érvényteleníttetése érdekében a megfelelő jogi lépéseket megtenni.

    Dunakeszi, 2009. november 24.

    Kertész Károly, Dr. Kriska György, Sarkadi Márton
    MÁV Sporthorgász Egyesület biológus, egyetemi oktató, dunakeszi lakos

Másolatot kap:

    Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetsége
    Országos Erdészeti Egyesület
    Magyar Iazságügyi Szakértői Kamara
    Sajtó
 

A nyílt levél mellékletei:

1. kép Dunakeszi, tőzegláp, 2009. október vége

2. kép Dunakeszi, 7401-14 és 0109/90-99 hrsz. telkek és környezetük légifotója. Pirossal jelölve a kutatógödrök helye a Dr. S. Nagy László által készített térképen, sárgával jelölve a kutatógödrök valós pozíciója és szintezési viszonyítási pontjaik.

PPJ         2009.11.20.

PPJ         2009.11.17.

Nem szeretem a TV-t. Egyik csatornát sem! De ahol releváns zöld hír jelenik meg és nagy közönség előtt: azt "szeressük"!

PPJ         2009.11.12.

Parkoló épülhet a láp helyén - írja a Greenfo

"Két nemzeti park is egyértelműen meghatározta a láp jelleget és annak kiterjedését, de az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség nem fogadta el ezeket, kiküldte saját szakértőjét, aki a helyiek szerint nem is a láp területén vett mintákat, kimondta, hogy nincs is ott láp, levették a területről a védettséget, így az Auchan oda építheti a parkolóját a láp helyére.

A Pest Megyei Ügyészséghez fordult a Levegő Munkacsoport a Budapestet Dunakeszitől elválasztó keskeny zöldterületen lévő láp védelmében. Arra kérte az ügyészséget, hogy az OKTVF jogerőssé vált másodfokú határozata ellen óvást nyújtson be.

A Levegő Munkacsoport szerint a területen várható beruházásra kiadott engedély súlyosan jogszabálysértő. A lápok a törvény erejénél fogva (ex lege) védettek, erről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következőt mondja ki: „23. § (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár.” Ezért ezt semmilyen hatóság nem bírálhatja felül. Amennyiben megépül a bevásárlóközpont parkolója a védett lápos élőhely tönkretételével, a terület természeti értékeiben visszafordíthatatlan károsodás következik be." - forrás: Greenfo

Mocsárban a bevásárlóközpont - adja hírül a Levegő Munkacsoport hírlevele

Ügyészségi beadvány a dunakeszi láp miatt

"Józan ésszel felfoghatatlan, abszurd környezeti dráma színhelye a Budapestet Dunakeszitől elválasztó keskeny zöldterület: a környezetvédelmi hatóság a közeli bevásárlóközpont parkolóépítésének engedélyezési eljárásában nem létezőnek nyilvánított egy természeti értékekben gazdag, alaposan megkutatott, részletesen dokumentált lápos élőhelyet, amely így hamarosan eltűnhet az aszfalt alatt" - adta hírül nemrég az egyik országos napilap. A lápos élőhely megmentése érdekében a Levegő Munkacsoport beadványban kérte az ügyészséget, hogy emeljen óvást a környezetvédelmi hatóság határozata ellen. - forrás: Lélegzetnyi hírlevél

Az építési engedély megadásával, a láp beépítése esetén a hatóság önmaga fog saját törvénye ellen véteni: védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelmét, illetve veszélyeztetésének esetét előidézve. 1996. évi LIII. tvt., VI. Rész, 78. §

35. § (1) Védett természeti területen a 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;

37. § (3) Védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.

Így ennek esetén, természetesen a hatóság ellen, a saját törvényét alkalmazva a természetvédelmi bírság szankciója fog életbe lépni!

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

Természetvédelmi bírság

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat előírásait megsérti;

b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;

c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenységet folytat;

d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg élettevékenységét jelentős mértékben zavarja;

e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez

természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

PPJ         2009.11.11.

Sztipán Orsolya, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség sajtószóvivője valószínűleg tévesen állította, hogy dr. S. Nagy László (infó és kép), az OKTVF által felkért szakértő "a Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszékén dolgozik"!

A szakértő neve nem található meg a Szent István Egyetem telefonkönyvében!

A szakértő nem található meg a Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék munkatársai között sem, ahol pedig olyan "öreg" név szerepel, mint Dr. Stefanovics Pál professzor úré!

Sztipán Orsolya valószínűleg nem jól informált az ügyben, illetve kijelentése feltételezhetővé teszi, hogy a dunakeszi láp esetében érintett más, egyetemi és Nepzeti Parki szakértők hozzáértő tekintélyét próbálta ellensúlyozni. Csak nem dr S. Nagy László szakértőjük "rangosításával" igyekezett a szóvivő ellensúlyozni a saját oldalukat?

1: dr. S. Nagy László, az OKTVF által felkért ("mert mi ebben a szakértőben megbízunk") szakértő nem a láp területéről vett talajmintát. A helyi civilek GPS koordinátákkal visszamérték: a vételi hely nem a láp területére esik, hanem egy magasabb térszínű, száraz gyepre. És a szakértő által máshová berajzolt mintavételi helyek megközelítése eleve kivitelezhetetlen, mert ott 1,5 méter mély tőzegláp van.

2: Megkérem a Szent István Egyetem vezetőségét, hogy nyilatkozatban határolódjon el dr. S. Nagy Lászlótól, mert (nagyon úgy tűnik, hogy egyáltalán) nem az egyetem munkatársa. Ha pedig a szakértőnek az egyetemhez csak hajdan volt kötődése, akkor a szóvivő kijelentése ugyancsak téves: a szakértő úr jelenleg nem az egyetem foglalkoztatottja!

3: dr. S. Nagy László olyan szakvéleményt állított ki, mellyel a hazai természetvédelmi törvények által eleve védett, országos jelentőségű lápról azt állította, hogy nem láp. A szakvélemény kizárólag talajtani szempontból vizsgálta a területet. Figyelmen kívül hagyott minden hidrológiai, botanikai és zoológiai objektumot és értéket.

4: Az említett szakértőnek sokkal inkább az Országos Erdészeti Egyesülethez van kötődése (a Szeniorok Tanácsának elnöke), amely egyesület így ír tevékenységéről: "A magyar erdőgazdálkodást szolgáló szakmai érdekképviselet, a magyar erdők és természeti értékek megóvása és fejlesztése." (forrás) Ezzel igen ellentmondásos, hogy a szakértő úr egy létező nagyon értékes természeti értékről, egy ex lege védett lápról "bizonyítja" (mi más, mint az Auchan 2800 férőhelyes parkolóberuházása végett), hogy a terület nem láp... Legalább szakmájából adódóan a hamvas fűzzel (Salix cinerea) megjelenő ritka  rekettyefüzes  élőhelyet (Saliceiitm cinaereae) védené, de még azt sem... Hiába, manapság már csak egy dolog lett az ÚR.

A hír a Kossuth Rádió 2009.11.11-i  Zöldövezet című adása alapján készült. (A Kossuth Rádió felvétele itt található, de az elején egy másik műsorral. Az saját felvételem, ami csak a Zöldövezet műsort tartalmazza innen, innen és innen is letölthető.)

Tisztelettel és üdvözlettel: greenr blog, a SZIE-ről

Figyelem: Minden, ami itt elhangzott: nem tény, hanem tényekkel alátámasztott vélemény! (ennek a kijelentésnek a miértjéről a kedves olvasó itt tájékozódhat)