Vajon kit csípnek leginkább a szúnyogok?

Martagon         2009.07.27.

Frissítés a tudomány világából: Most már bizonyított tény, hogy a riasztószerek is károsak az ember idegrendszerére. Akkor vajon a cikkben említett irtószerek?

Ma már tudományos kutatások folynak arról, hogy az emberi bőr által kibocsátott több mint ezer vegyi anyag közül melyek vonzzák, ill. melyek taszítják a szúnyogokat.

mosquito-researcher-insect-photo-cartoon.jpg

Előjáróban tisztáznám a hím és a nőstény szerepét. A hím ártalmatlan, nem szúr, nem táplálkozik vérrel. A nőstény rendelkezik szúró-szívó szájszervvel , az emlősök és madarak vére a fő táplálékuk.

http://swittersb.files.wordpress.com/2009/07/mosquito_mouthparts.jpgBizonyított, hogy a szúnyogokat vonzza a verejtékben található tejsav és a kilélegzett széndioxid. Ez utóbbi olyan mértékű csáberőt jelent, hogy a szárazjeges azaz fagyasztott széndioxid csapdák nagyon hatásosnak bizonyulnak. Igazolták azt is, hogy a szúnyogok preferálják azokat, akik bőrén keresztül az átlagnál nagyobb mennyiségben választódnak ki a szteroidok és a koleszterin. Továbbá a szúnyogokat vonzza az édes illat (parfüm, hajolaj, dezodor). Nem utolsó sorban a kismamák is előbbre való zsákmányt jelentenek, ugyanis várandóság ideje alatt a nők teste átlagosan 0,7 Celsius fokkal magasabb, a nagyobb testsúly miatt pedig fokozódik a széndioxid kibocsátásuk. Tehát nagyjából ugyanez vonatkozik az elhízottakra. Így az ilyenkor agyonreklámozott  jeges teák és kólák értelmüket is vesztették, a deciliterenkénti 10 kockacukor fölös kalóriát, édes vért és szúnyog vonzást eredményez, közel sem friss szoknyás szellős nyári felüdülős frissességet vagy széles marketing mosolyt.

Természetes védekezés a szúnyogok ellen

A szúnyogok nem kedvelik a citrom ill. a citronella szagát, érdemes illóolajat égetni, így távol maradnak a kis vérszívók. Ha már megcsíptek hatásos a körmünkkel egy S betűt formálni, majd ecetes vattával lekenni. Ha nagyon összecsipkedtek, este lefekvés előtt kalcium pezsgőtabletta ivása javasolt. Nem kedvelik továbbá a fokhagymát, ezzel azonban néha baj lehet, hogy a hatékony adagolás orálisan belsőleg történik.

Egy külföldi blogon egy állatvédő sorol fel humánus szúnyog elleni védekezéseket, ugyanis nincs ínyére az irtószerek és elektromos csapdák válogatás nélküli (fontos lepkék, rovarok) letális módszere. Ajánlja többek között a párfilléres üdítősdobozból épített csapdába helyezett cukros élesztő folyadék kirakását. Továbbá denevérodú építését (tehát természetes ellenség becsalogatása az adott területre). Az emlős viselkedést (fény, CO2 kibocsátás, cukor, légzésimitáci) utánzó szerkezetek drágák és CO2-t juttatnak a levegőbe, de a csípőgépezeteken kívül más élőlényt legalább nem vonz magába.

Nem irthatnánk csak úgy ki az egészet?

Nem. Milyen jogon vennénk el a madarak, denevérek és más, a táplálkozási piramisban feljebb állók táplálékát? Ezt bizony mi okoztuk. A Pacsker által sokszor emlegetett George Carlintól az összes zöld animációs kisfilmig mindenki azt szajkózza, hogy az ökológiai katasztrófa első jelei közt lesz a(z ember által kellemetlennek tartott) rágcsálók, csótányok, legyek, szúnyogok felszaporodása (gradációja logisztikus S görbe mentén).

http://i122.photobucket.com/albums/o263/Daneelo/ET%20other/Summer/csipes.jpg

Az írtás csupán okozati kezelés, ami rezisztencia kialakulásának lehetőségét, más -nem célpont- szervezetek pusztulását, valamint egyéb, szinergista módon (egymástól független hatások összeadódása, kombinálódása) még nem is vizsgált bajokat okoz. Tehát csak még jobban elszabjuk a dolgot.

Talán ha nem arról kellene értesülnünk, hogy a fecskék elkéső és azoknak is megtizedelt állományai jöttek vissza Afrikából (állítólag lövik őket, plusz a globális felmelegedés miatt, a Földközi-tengeren nem át, hanem megkerülve tudnak csak a kontinensre jönni). Talán ha a denevérek élőhelye nem szűkülne. Talán ha a vízeink nem ad hoc módon "működnének" válaszul a globális bajokra, pocsolyákban visszamaradva szúnyogkeltetővé válva, mert ha a vizek a helyükön folynának és nemlennének túlhalászva akkor a természetes ellenségeik ennék meg még lárvaállapotban kínzóinkat.

Egyszóval gondoljunk csak bele, hogy volt ez ezelőtt, és vajon miért történik most velünk ez!

Források és további információk a kiket és miért csípnek részhez:

http://www.pestcontrol.hu/erdekessegek/szunyog.htm

http://index.hu/tudomany/szunyo0706/

http://www.doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=134

         3 hozzászólás

Címkék: ajánló válság természet szúnyog csípés george carlin

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Audiovizuális természetvédelem rovatunkban ma: Coldcut and Hexstatic - Timber

PPJ         2009.07.26.

Óriási elmaradást pótlok most ezen közegben, avagy a blogon. Nem került propagálásra az egyik legjobb arcon csapó audiovizuális természetvédelmi ritmika. A Coldcut és Hexstatic páros Timber című klippje olyan nyelven kommunikál ami végérvényesen beégeti magát az ember agyába, majd sistergő lenyomata folyamatosan bocsátja ki égett szagát minden megnyilvánulsában, de legfőképp a bútoráruházi magatartás, tetőépítési hozzáállás vagy erdőjárási áhítát lesz nagy változás érintettje.

         szólj hozzá

Címkék: ajánló videó audiovizuális audiovizuális természetvédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Filmes utópiák a felébresztés reményében: 1. rész

dernarmot         2009.06.22.

Az utópia – azt a sehol-helyet jelenti, ahol társadalmi és technikai fejlődésünk a végkifejlethez igen közel áll. Morus Tamás kifejezését rengetegen feldolgozták, irdalmilag, hangilag, képileg. A teljesség igénye nélkül, pár jelentős utópisztikus film alkotást szeretnék ajánlani. A művek által sugalmazott jövőképek, abszurditások, talán segítenek egy tudatosabb szemléletmód kialakításában.  Tetteink következményeinek belátásában. A több szempontból tudatos gondolkodás, ugyan nem tud minket megállítani a fentarthatóság lejtőjén való féktelen száguldásban, de nagyban lassíthatja azt. A társadalomhoz, gazdasághoz és életterünkhöz  -saját  környezetünkhöz- való viszonyainkat egy új mederbe terelheti. Első körben magyarországon kevésbé ismert, de megtekintésre érdemes alkotásokat sorakoztatnék egymás után.

  

 Idiocracy(2006)

Kifejezetten szórakoztató, de ugyanakkor mégis elszomorító valóságot mutat. Amerikai szuper produkció, az elbutulásról és a jelenlegi gazdasági és médiarendszer következményeiről. Beszéljen helyettem az előzetes!

 

Delicatessen (1991)

Egy szürreális mese a jövőből. Ételhiány és egy különös hentes. Egy különös ház különös élete. De honnan van a hús? Wiki

 

Code 46 (2003)

A Code 46 egy tipikus szerelmes, bűntényes, csavaros amerikai film. Ami mégis érdekessé teszi a túlzott kontroll megjelenítése, a jövőkezelése, no meg a  rendező személye: Michael Winterbottom és a bónusz ajándék a film zenéjét készítő világhírú nujazz dj, producer, kompozista : David Holmes.

         2 hozzászólás

Címkék: ajánló filmajánló utópiák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Minden rossz forrása

dernarmot         2009.06.21.

Két hete megjelent egy interjú  Aronson professzorral a Népszabadságban: Agyunk kifinomult trükkjei címmel. Az interjú és a könyv, amiről szó van benne, szerintem mindenkép figyelemre érdemes.

Az emberi gyarlóságnak és minden konfliktusnak az alapja, egyetlen jól ismert, de mégis keveset emlegetett, lelki tényező. Nevezetesen az ÖNIGAZOLÁS. A filozófia alap tézisei közé tartozik, hogy minden értékítélet a végletekig szubjektív, sok tényezőn alapuló közlés. Hogy mégis el lehessen dönteni, hogy adott értékítéletnek mennyiben állja meg a helyét, minden társadalom kidolgozott egy logikai normát, amihez mérten viszonylag objektíven el lehet dönteni, hogy egy értékítélet milyen erősen kötődik a közös valóságunkhoz (például hogy helyes-e egy olyan érvelés, hogy békákat vacsorázik minden este, mert balkezes).    A baj akkor van, amikor elsődleges intuíciónk igaza mellet kiállva, a blogon már oly sokszor emlegetett logikai érvelés ellenében is, újból és újból a saját meggyőződésünket hangoztatjuk. Ennek ok az említett önigazolás. Az hogy senki nem akarja elismerni saját gyengeségét azáltal, hogy az eddig megélt gondolatai nem feltétlenül racionális gondolkodáson, ok-okozati összefüggésen alapszanak, hanem emóciókon vagy csoportok által hirdetett a valóságtól némileg elrugaszkodott elképzeléseken. Ha ezt megtenné, saját értékmegítélő képességét vonná kétségbe. Így marad a makacs önigazolás, minden előítélet alapja. Vagy ahogy Oliver Wendel Holmes mondja: "Amikor elvakult embert akarunk felvilágosítani, ugyanarra a reakcióra kell számítanunk, mint, amikor a pupillába világítunk - beszűkül" (mint azt a cikkben is olvashatjuk).  Az észérvek figyelmen kívül hagyása és a makacs önigazolás konzekvenciái mindenhol ott vannak. Ilyen eset, ha hibánkat másra hárítjuk. De Thomas Kuhn tudományos paradigma váltás elméleteinek is az alapja, hogy a közösség, aminek szabályain belül új összefüggés rendszert véltünk felfedezni , annak önigazolását logikai érveléssel áttörjük. De a gyerekneveléstől (szabályok helyességének beláttatása) kezdve, az olyan szélsőségekig, mint a vallási fundamentalizmus.

Amiért ezen a blogon szerepel, a zöld gondolgkodáshoz kapcsolható viszonya (aminek a kifejtése a könyből sajnos kimaradt). A legnyilvánvalóbb helyzetekben is önigazoló, pöffeszkedö technokrata nyugati társadalom, önteltsége okán nem képes szemléletvátásra. Taláne a blog kontextusában ez a legfontosabb olvasata.

Erről szól Elliot Aronson és Carol Tavris szociálpszichológusok Történtek hibák..., de nem én tehetek róluk című, az Ab Ovo kiadónál most megjelent könyve, ami kapcsán a Népszabadság leközölte az interjút. Mind az interjút, mind a könyvet ajánlom mindenki figyelmébe.

Az Ab Ovo honlapján a könyvről.

Illetve egy pszichológiai blog recenziója.

 

         szólj hozzá

Címkék: ajánló

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ami az eddigi számításokból kimaradt...

PPJ         2009.06.15.

A legpompásabb fosszilis energia - olajfinomító Kanadában Reuters - Dan Riedlhuber; forrás: NOL.hu

 

...avagy, még mennyi minden marad(hatot)t ki abból a számításból ami azt latolgatja, hogy mik miatt és mikor döglünk ki?!

 

 

 

A biotikus pumpa, avagy bolygónk szíve - azt tudtuk, hogy az erdők a Föld tüdői, de hogy a tovalüktető szívei is...

A lábnyom (Nézelődő bejegyzése, valahol a kíbertérben.) - ismeretlen eredetű bejegyzés arról, hogy mekkora kaksiban járunk avagy "Nem baj ha nyakig is ér a szar, csak ne hullámozzon?!"

Keszonbetegségtől pusztulnak a csőröscetek - például mikor túl gyorsan úsznak fel a felszínre, mert megijednek a haditengerészet hajóinak szonárjaitól.

         szólj hozzá

Címkék: index ajánló nol

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása