PPJ         2013.05.01.

"Az EU ismét a nemzeti önrendelkezés csorbítására tesz lépéseket, melynek hátterében az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás van. Ez néhány éven belül hozzáférhetővé tenné egész Európát az amerikai GMO-biznisz számára. A táji adottságokhoz igazodó vetőmagfajták használatának betiltása súlyosan sérti az élelmezés-önrendelkezésünket. Ez háború..." - írta Bencsik János a facebookján.

A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok: A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra.

Veszélyben a vetőmagjaink, tájfajtáink. Az EU készülő vetőmagos jogszabálya akadályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét, ami a fenntarthatóság és a reziliencia alapja! A május 6-i bizottsági döntés előtt ezért hazai civil szervezetek levelet írtak az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy jelenlegi formájában ne támogassa ezt a mezőgazdasági sokféleséget csökkentő, az óriáscégek érdekeit szolgáló javaslatot. A május 6-i bizottsági döntés előtt írj Te is az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy segítsen megmenteni tájfajta vetőmagjainkat! Informálódj és írj egy levelet Andor Lászlónak, a magyar EU Biztosnak véleményedről! Emailcíme: CAB-ANDOR-CONTACT@ec.europa.eu Twitteren: @LaszloAndorEU Sok időnk nincs....

Az Arche Noah osztrák vetőmag megőrző hálózat kezdeményezésére komoly szakmai tapasztalattal rendelkező európai civil szervezetek, amelyek több százezer európai állampolgárt képviselnek, 2013 folyamán két nyílt levélben hívták fel az illetékes európai biztosok figyelmét arra, hogy a jogszabálytervezet jelenlegi változata akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. A tervezet nem tartja tiszteletben a gazdálkodók mezőgazdasági sokféleséggel kapcsolatos jogait, és nem felel meg a fogyasztók elvárásainak.

Andor László csak egy jól fizetett nemzetközi EU-s droid, akinek a gazdasági börtönt szervező multik szekerét kell tolnia, de persze, küldjük el a levelet, ez is egy fontos lépés, csak közben nem árt tisztán látnunk a viszonyokat... !

Mi az a "biodiverzitás csökkenés"? Miért olyan nagy "para" az?! Nos, kedves gyermekeim az Úrban: tekintsük meg az alábbi ábrát. Csupán száz éves távlatban nézve is az anti-tradicionális modernitás kapitalista szörnyetegének globál-liberál multi ámokfutását: láthatjuk, hogy csak a haszonzöldségeinkra fókuszálva is óriási a fajtaveszteség. Ez nem csupán azért probléma, mert így majd egyre kevesebb fajtájú változatosan zamatos íz érheti a nyelvünk hegyét. A biológiai sokféleség vesztés visszahat a földi bioszféra minden más élő rendszerére is. Ha ez a tendenciózusan pusztító világfolyamat ilyen ütemű veszteséget okoz a haszonzöldségeink (és gyümölcseink!) körében, akkor elképzelhetitek, mekkora biológiai sokszínűség veszteség könyvelhető el a természet összes növény és állatfajának függvényében!

1903-ban a vetőmag kereskedők még több száz fajtát árusítottak! Már ez a 10 mintából álló felmérés is mutatja, mekkora a veszteség! 307 fajta édes kukorica helyett most 12 fajta létezik. Boldogabbak vagytok? 338 fajta napsütötte zamatos sárgadinnye helyett most csak 27 fajta létezik. Megérte a "fejlődés"? 408 különféle ízletes paradicsomfajta helyett most 79 fajta létezik. Nagy szükség volt arra a szabadpiaci kapitalizmusra és liberális demokráciára, ugye?

A nemzetek helyi élelmiszer-önellátása elkerülhetetlen a még fellelhető tájfajták megmentése, és fenntartása nélkül! A hibrid és a GMO vetőmagok azonkívül, hogy teljes kiszolgáltatottságba taszítják az élelmiszer-termelés alapját képező kis és családi gazdaságokat, mára már mindenki számára vitathatatlanul látható egészség és környezetpusztítást okoznak! El kell érnünk, hogy olyan jogszabályi keretek jöjjenek létre amiben a tájfajták megőrzése és szaporítása teljes mértékben elfogadott, elismert és erkölcsileg támogatott ! Alapvető emberi jogi kategória, hogy a Földi Biodiverzitás fenntartása biztosított legyen minden ember számára alanyi jogon!

Végtére is az embereknek választani kell mi az, ami működik és mi az, ami nem! Elég sok mindent kipróbálhatott, kutathatott - láthatja, hogy mi az, ami nem jóra vezető irány! Őszinte önvizsgálat elengedhetetlen az Emberi faj számára a fennmaradásához! EMBEREK: ETETVE MÉRGEZNEK MINKET ÉS MÉG A MAGJAINKAT IS EL AKARJÁK VENNI!

Toxikus és tápanyagszegény a génmódosított kukorica - Forrás: Piacésprofit/Greenfo

Aggasztó különbségeket állapított meg a 2012 Nutritional Report a génkezelt vetőmagból kikelt kukoricák és természetes társaik között. Mi több, a GMO-kukoricák olyan egészségügyi veszélyeket jelentenek az emberi szervezetnek, amiket a hagyományos kukoricák nem.

A Monsanto agrármulti – mely híressé vált arról, hogy szabadalmai megsértésére hivatkozva beperelte a génmódosított vetőmagoknak nem bedőlő gazdákat, ha a szél átfújta a magokat az ő földjeikre –, éveken át hangoztatta, hogy kukoricája éppolyan tápanyagdús és laktató – hacsak nem nagyobb mértékben –, mint a természetes kukorica. A 2012 Nutritional Report azonban úgy találta, ez a reklámfogás közel sem felel meg a valóságnak – állítja a Nation of Change.

A Natural News által is ismertetett kutatási eredmények szerint általánosan a hagyományos kukoricák hússzor több tápanyagot, energiát és proteint tartalmaznak, mint a Monsanto génkezelt terméke. A kutatók számottevően több mangánt, kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot és káliumot találtak benne. De ez még nem minden. A génkezelt kukorica az egészségre káros anyagokat is tartalmaz. A nem GMO-kukoricában nem találtak kloridot, formaldehidet, glifozátot (a Roundup nevű gyomirtóban), a Monsanto produktumaiban viszont igen.

Kukorica – mindenben: A kukorica minősége nem csak a kukoricát kedvelőket érinti. Mindenkit. A gyári módszerekkel előállított, csomagolt élelmiszerekben valamilyen formában megtalálható a kukorica adalékanyagként. Főleg fruktóztartalmú kukoricaszirup forgmájában (de a témát ismertető Food, Inc. című Oscar-jelölt dokumentumfilmben felbukkan 30 más vegyület neve is!). Felsorolni is nehéz lenne valamennyi terméket: ketchup, sajt, mogyoróvaj, salátaöntet, kóla, juice, hús, sőt pelenka és elem! A kukorica más módon is beszivárog a szervezetünkbe: ezzel etetik a húsipari állatállományt, ami természetellenes, mert fűféléken kellene hizlalni őket.

Tápanyagtartalom (Forrás)
Kalcium:  GMO: 14 ppm --- Nem GMO: 6130 ppm (437-szer több)
Magnézium: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 113 ppm (56-szor több)
Kálium: GMO: 7 ppm Nem --- GMO: 113 ppm (16-szor több)
Mangán: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 14 ppm (7-szer több)

Csendben elfogadták a „Monsanto védelmi törvényt" - Forrás: Útajövőbe.hu fenntarthatósági portál / Greenfo.hu

Az amerikai képviselőház csendesen hozzácsapott egy kiegészítést a 2013-as Konszolidált és Folyamatos Költségkeret törvényjavaslathoz (HR 933) az utolsó pillanatban, aminek része a genetikailag módosított magok ellen egészségügyi kockázat jogcímén indítható jogi eljárásokat megakadályozó törvényi védelem. Leegyszerűsítve, egy olyan rendelkezésről van szó, ami megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cég ellen.

Washingtonban olyan törvényjavaslatot készítettek, amely lazítaná a biotechnológiai vállalatok szabályozását, mondván a GMO- termékeiket övező perek évekkel lassítják azok piacra kerülését, így legalább annyival legyen könnyebb dolguk, hogy gyorsabb állami engedélyeztetésben lenne részük. A Monsanto lucernáját például 2005-ben engedélyezték, de környezetvédő csoportok bíróságon megtámadták a terméket, és 2006-ben elérték, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (USDA) visszavonja a forgalomba hozatali engedélyt.

Az USA Legfelsőbb Bírósága 2010-ben hozott határozata korlátozta a környezetvédelmi okokból indítható, GMO-termékeket megtámadó perek körét. A zöldek a szövetségi hatóságokat is beperelték a GMO-szektor elégtelen ellenőrzésére hivatkozva. A Roundup ellen rezisztens cukorrépát egy per eredményeképpen vonták ki a piacról, mivel kiderült, hogy nem végezték el a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat az engedélyezés előtt. A Monsanto 2011-ben 6,37 millió, a Dow Chemical 830 ezer dollárt költött washingtoni lobbizásra.

Annak, aki szeretne többet tudni a dolog súlyáról: "A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."

Monsanto szerint a világ - Dokumentumfilm

Élelmiszeripar Rt. - HD - Teljes film

PPJ         2013.04.18.

Bedöntheti az ökoszisztémát a méhek pusztulása... Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Halkan mondom, de bárcsak ordíthatnám: igen...

Az evolúciós fejlődés során a virágos növények és a méhek szerepe elválaszthatatlan lett. A méhek, akárcsak a virágok, minden földrészen jelen vannak, ahol létezik bármilyen életfeltétel. Több,mint 6 ezer éve ismerjük és igényeljük a méhek által termelt mézet. Legközelebb, ha egy méhecske zümmög körülötted ...gondolj arra, hogy minden harmadik falat ételt neki köszönhetsz. A vadon élő növények 90%-a méheknek és más beporzóknak köszönhető. A rovarbeporzás világgazdasági hasznát a legfrissebb becslés 265 milliárd euróra teszi!

Méhek és beporzók nélkül az általunk elfogyasztott termények nagyjából egyharmadát vagy kézzel kéne beporozni, vagy sokkal kevesebb élelmiszert biztosítanának. Haszonnövényeink közel 75%-ának csökkenne a terméshozama! A tenyésztett háziméhek száma azonban az utóbbi években annak ellenére egyre jobban megfogyatkozott, hogy világszerte mind több, a rovarbeporzástól függő haszonnövényt termelnek. A méhpusztulás globális probléma ...

Például Dél-Angliában már 1988-ban kihaltak a rövidszőrű poszméhek! Jelenleg Svédországból importálnak kolóniákat!
Nem állunk messze a méhek kiirtásától! Egy Magyarországon is széles körben használt rovarirtó szerről kiderült, hogy rendkívül ártalmas a méhekre és a poszméhekre.

Kínában, Szecsuán tartomány déli részén, évek óta egyáltalán nincsenek méhek, sem virágos növények! Az itteni hatalmas alma és körte ültetvények jelenleg úgy tarthatók fenn, hogy tavasszal emberi erővel, manuálisan folyik a beporzás. Az előző évben begyűjtött porzókból kiszedik a virágporokat, 2 napig szárítják, majd a körtefák minden virágját egyenként porozzák be. Nem nehéz elképzelni, hogy több száz ember mennyi munkájába kerülhet. Ez a szint jelenleg még tartható, bár az emberek néhány éven belül inkább a városokba fognak letelepedni és ezt követően már nem lesz meg a szükséges munkaerő. chinadialogue.net/article/show/single/en/5193 /  blog.lib.umn.edu/efans/ygnews/2011/02/hand-pollination-of-apples-tre.html

A kézi beporzás nagyon nem vicces...! Talán nem kéne az emberiségnek olyan rendszereket működtetnie (pl. nagyipari mezőgazdaság), ami a bolygó élő alapjait pusztítja el!

A méhekre szükségünk van. Segíts megmenteni őket. Most. A Greenpeace arra sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy:
·tiltsák be a méhekre veszélyes vegyszereket.
·kezdjék a legveszélyesebb, méhgyilkos hetessel: a Bayer imidacloprid és clothianidinjával, a Syngenta thiamethoxamjával, a BASF fiproniljával és a clorpyriphos, cypermethrin és deltamethrin nevű mérgekkel.
·támogassák azt ökológiai gazdálkodást!

A méhpusztulás - Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek

Mérgezzük őket, pedig felbecsülhetetlen a munkájuk - Greenfo.hu

A mai napon egész Európában egyszerre mutatta be a Greenpeace azt az összegzést, ami a legutóbbi és legjelentősebb 74 nemzetközi kutatást foglalja össze a méhpusztulás kapcsán. Angolul teljes terjedelemben elérhető itt: http://bees-decline.org/, magyarul pedig itt: mehpusztulas.hu.

Tudva, hogy a méhek egészségét más tényezők is jócskán fenyegetik, kampányukban elsősorban arra a méhegészségügyi kockázatra fókuszálnak, ami a leggyorsabban orvosolható, leggyorsabban megszüntethető: az agrokemikáliák ügyére. Összefoglalójukban kitérnek a "Méhgyilkos Hetesre", arra a 7 rovarölőszerre, amiknek korlátozásával jelentősen javulhatna a méhek és más beporzók helyzete. Ja hogy a ma jellemző, nagyipari, vegyszeres, intenzív mezőgazdaság mellékhatásaként világszinten pusztulnak a méhek? Igen!

Sajtóközlemények: Budapest, 2013. április 9. – A Greenpeace a 74 legjelentősebb nemzetközi tudományos kutatás méhpusztulással kapcsolatos megállapításait egy jelentésben foglalta össze. A dokumentum alapján a méhpusztulás egyik fontos és legkönnyebben megszüntethető oka a beporzókra veszélyes egyes mezőgazdasági vegyszerek, például a neonikotinoidok használata. Az Európai Bizottság most tervezi, hogy a méhek számára vonzó terményeknél betiltsa három neonikotinoid csávázószerként való használatát. Ezt az intézkedést a magyar kormány jelenleg ellenzi...

http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/a-mehek-hathatos-vedelmet-szorgalmazza-a-greenpeace-magyarorszag.html
http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/vegyszerkorlatozas-kell-a-mehek-erdekeben/

Az uniós döntéshozatali színpadon éppen reflektorfényben van 3 neonikotinoid csávázószer 4 növénykulturában 2 évre való korlátozása, amit a Vidékfejlesztési Minisztérium sajnálatos módon erősen ellenez. A Greenpeace egyre inkább igyekszik ezt megváltoztatni.

A minisztérium nem hisz a méheknek --- Immár egyedül az agrártárca hiszi azt, hogy az európai méhek nem a neonikotinoid-tartalmú csávázószerektől pusztulnak – legalábbis a Greenpeace szerint. A zöldek úgy vélik, a vidékfejlesztési minisztériumnak a multinacionális vegyszergyártók helyett a magyar méhészek mellé kellene állnia, a méhek és a hazai mezőgazdaság érdekében.

Akinek kérdése lenne, itt igyekszenek megválaszolni:
balazs.tomori@greenpeace.hu
06-20-469-69-09
mehpusztulas.hu

PPJ         2013.04.16.

Az agrármaffia háttérhatalmának legyőzéséért a városi és vidéki ember szükségszerű összefogására szólít fel az ország jövője érdekében Ángyán József. A Parlament TV Beszélgetés Plusz műsorában a volt vidékfejlesztési államtitkár őszintén mutat rá a kellemetlen tényekre: a kormány politikáját a háttérből a tőkés társaságok irányítják, amely félresiklott irány, ha teljesülne, akkor katasztrofális helyzetbe hozná nemcsak a mezőgazdaságot és a vidéki társadalmat, de a városban lakókat is: tehát a tét nem kevesebb - az egész ország élelmiszer biztonságáról és önellátásáról van szó!

A vidéki fórumokat járó Ángyán József a családi gazdák érdekében jól teljesítő és fenntartható európai példákat sorol a mezőgazdasági politika tekintetében és kifejti, hogy amit ma Magyarországon a médián keresztül el akarnak velünk hitetni, az arcátlanul valótlan kép. Hazánkban a 2500, 5000 és 16000 vagy akár 27000(!) hektáros nagytőkés gigabirtokok tulajdonosai lobbiznak a kormányon és a médián keresztül, hogy nehogy megtudjuk, hogy az olyan kiválóan teljesítő mezőgazdasági szektorral rendelkező országok, mint Hollandia, Dánia, Franciaország, Lengyelország, stb. mind 60-200 hektáros kis- és közepes családi gazdaságokra és szövetkezetekre épül, de az EUROSTAT adatai szerint, még a nagybirtokok átlagos mérete sem haladja meg az 500 hektáros méretet. Ángyán József figyelmeztet, hogy ha nem módosul a jelenlegi földtörvény iránya, akkor a kormány két úton is lehetőséget fog adni ezeknek a tőkés társaságoknak a végtelen birtokméretre - nem vicc, valóban, törvényileg levezethető módon elmondja! Ez pedig, a világos kifejezésével élve, a spekuláns tőke általi szabad országrabláshoz vezet! Tiltakozás gyanánt a törvényileg demokratikus polgári engedetlenség általi földfoglalásra hívja fel a figyelmet, kiútként pedig a Bencsik Jánossal közösen beadott módosító indítványok maradéktalan elfogadását és a hivatalosan is elfogadott Nemzeti Vidékstratégiában foglaltak irányához való visszatérést említi.

Egyenes és őszinte beszéd az egész országnak!

A "Farkasréti Esték" sorozat keretében a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesületének (SASFA) januári vendége Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő volt. Előadásának címe: "Mi lesz veled magyar föld és vidék?" A blogunkon megjelent hangfelvétel után, nemrég jelent csak meg a SASFA Egyesület által az előadás videofelvétele.

PPJ         2013.04.15.

Mától hivatalos partnerünk a MagNet bank! Mitől hiteles, fenntartható, etikus, és pláne mitől magyar egy újbank?! Ezekre is igyekszünk válaszolni mindamellett, hogy örömmel ünnepeljük a valóban zöld színek találkozását a MagNet és a GreenR között. Honnan is kezdjem azon helyzet előzményeinek bemutatását, ami oda vezetett, hogy 2012. februárjában egy semennyire sem könnyes búcsút vettem a Csányi birodalom kötelékétől és áttértem a MagNet bankhoz?! Fontos megjegyezni, hogy ez az áttérés, és az alábbiakban írtak nem "megrendelésre" készültek. Én ezt őszintén vállalom, a tények magukért beszélnek.

A gödöllői természetvédelmi mérnök BSc képzés alatt már kezdett derengeni, hogy a természetvédelem is merőben függ a gazdasági helyzettől. A 2009-es diplomaosztó alatt már javában dúlt a "gazdasági világválság"-nak hívott, valójában szándékos globális pénzügyi manipulációs folyamat (Bennfentesek - Inside Job 2010), ami - a szakmai látóköröm sorrendjéből kiindulva - nemcsak a hazai Nemzeti Parkok, a magyar mezőgazdaság, de az egész ország, és minden más ország helyzetét is súlyosan érintette. Ez az időszak részemről, a fő tanulmányaim mellett, mindezen folyamatok megértésére tett szellemi erőfeszítésekkel telt. Emberek, ha nem értjük a körülöttünk zajló események gyökér-okait, gyökér-problémáit, akkor mégis mi alapján akarnánk változtatni a világon - honnan, mit, merre??!!

Sőt, biztos sokan vannak már azok, akik ismerik a gyökér-okokat, és ezek után szívesen szavaznának máshová, máshogy, más dolgokra, minden egyes forintjukkal, mondjuk pont ott, ahol a pénz folyik: a bankjukon keresztül. A MagNet-nél ezt is meg lehet tenni! Például náluk a SZFÉRA betétben elhelyezett pénzt kizárólag a következő szférákban létrejövő hitelek finanszírozására fordítják:
1. Biogazdálkodás
2. Zöld energia
3. Környezet- és természetvédelem
4. Munkahelyteremtés
5. Kutatás-fejlesztés
6. Egészségügy és szociális ellátás
7. Kultúra és oktatás
+1. KAP Civil Támogatási Alap

Szóval a világfolyamatok pénzügyi aspektusait szűkítsük le inkább hazánkra. Vajon mennyien vannak azzal tisztában, hogy milyen egységekből és kikből áll a Csányi birodalom? Milyen eszmeiség, milyen vízió szerint fölözi le az egész ország népének gazdasági teljesítményét az OTP? Csányi Attila milyen intenzív, nagyipari, fenntarthatatlan mezőgazdasági cégcsoportot működtet, ami tönkreteszi a magyar gazdákat?! És mégis: napról napra mennyien ezt a "famíliát" támogatjuk azzal, hogy náluk vezettetjük a számláinkat... mert azt hisszük, hogy "hazai", hogy "magyar"? Drága, magyar emberek: ha tudnátok, hogy mennyire nem... Az egész nem átlátható, nem igaz, nem valós: sem a Pick szalámi nem magyar, sem az OTP nem gondolkodik magyar érdekek mentén! A nem fenntartható, nagyipari mezőgazdaság egy globális pénzmosoda: kizsarolják a magyar talaj tiszta megújuló erejét, és milliárdnyi állami közpénzt hasznosítanak, majd offshore cégeken keresztül (Titkos dokumentumgyűjtemény az offshore világuralmáról) adómentesen teszik saját zsebbe ezt az erőt! Pedig a talaj nem tőkejószág, hanem szülőföld!

Megszereztük az Ángyán-listát: milyen húsból vannak a hungarikumok? - HVG.hu, 2012. június

„A magyar agrárium 2011-ben jól teljesített a világpiacon” – mondta a vidékfejlesztési miniszter, amikor csütörtökön felavatta a McDonald's-nak szállító, az amerikai tulajdonú, bábolnai székhelyű OSI Food Solutions új csirkefeldolgozóját. Fazekas Sándor úgy vett részt az avató ünnepségen, hogy tudhatta: a bábolnai cég előkelő helyen szerepel azon a "feketelistán", melyet a az általa vezetett tárca készített. Az OSI Food ugyanis a minisztérium tavalyi felmérése szerint a feldolgozandó baromfit 100 százalékban importálta, tavaly egyáltalán nem voltak magyar tenyésztők a beszállítói között (a McDonald's-nak szállító cég cáfolatát, a Mitől magyar a hús? című keretes írásunkban olvashatja - a szerk.). A hvg.hu birtokába jutott listán 136 vállalkozás szerepel, többek között a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Zrt., a Gyulai Húskombinát Zrt., a sárvári SáGa Foods, a kaposvári Kometa vagy a felvágottait Magyar termék feliratú csomagolással árusító Surjányi Hús Kft.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból. A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő.

Kíváncsi a Csányi-birodalomra? Íme! - Szabadföld.hu

Bonafarm Zrt. = Pick, Herz, Délhús, Ringa, Sole, Mizo, Csányi Pincészet Villány, Bóly, Dalmand, Fiorács, Bábolna Takarmány...

Hova terjeszkedik tovább Csányiék agrárbirodalma? - Portfolio.hu

"- P.: Mekkora a cégcsoport által bérelt földterület mérete?

- Cs.A.: A Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. területei tartoznak ide, ez összesen mintegy 27 ezer hektárt jelent."

Amíg Csányiék közpénzből is épült, 3,5 milliárd forintos nagyipari, intenzív, ad absurdum klímával felszerelt zenélő tehenészetet működtetnek, és közel 4 milliárd forintnyi elszipkázott agrártámogatásban részesülnek, addig engedtessék már meg nekem, hogy hangosan kinevessek minden olyan plakátot, amin az OTP "zöld" színben akar feltűnni... Fekete! Emberek, értik?! Nem zöld, mélységesen sötét!

+ A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet.

Amikor mindez teljesen világossá vált számomra, akkor, mintha a szemem egyszerre csak kinyílt volna, láttam egy újságban egy rövid leírást a MagNet bankról. A honlapjukról tájékozódtam a világszemléletük felől, a filozófiájukról, a cég történetéről, a vezetőségről,  céljaikról. Ez igen! Ez már elkötelezettség, nyíltság, őszinteség! Érdemes elolvasni, hogy többek között Zsolnai László és Boda Zsolt is milyen gondolatokkal méltatja az intézményt! Innentől kezdve már csak a fővárosi fókuszból való kitörést kell elősegítenünk, hogy az egész országban akárki mindinkább belátása szerint válthasson!

2011-ben az év társadalmilag felelős bankja díjban részesültek, de szintúgy már 2011-ben kiérdemelték a Valóban Felelős Vállalat fődíjat is!

Más cégekkel ellentétben a Facebook oldaluk nem az egyirányú reklámtevékenységnek szolgáló felület, hanem nyitottak a párbeszédre a pénzügyi felelősségvállalásról, a fenntarthatóságról: facebook.com/magnetbank

De számomra az olyan cselekedetek a legmeggyőzőbbek, amiket egy "zöldnek és fenntarthatónak csak látszani akaró" kampány sohasem fedhetne, vagyis jól kitűnik, hogy a MagNet valóban magáénak érzi ezt az egész ügyet, ez nem egy röpke kampány, hanem valóban az életfelfogásukból adódik! Például Múzeumok Éjszakája az Integrál Intézet, a Sziddhárta Közösségi Ház és a MagNet Bank szervezésében, önképző körök tartása, közösségi szavazás a bankkártya kinézetéről, fenntartható és helyi öko események propagálása, buddhista gondolatokhoz és buddhista közgazdaságtannal való rokonszenv! Az alábbiakat pedig már a bank honlapjáról idézzük:

Vissza az emberhez! Pénzintézet a közös értékteremtésért.

Az ember bonyolult lény. Miközben egyre fejlettebb világot épít maga körül, lassan, észrevétlenül, de határozottan eltávolodik saját emberi természetének egyszerű, ám annál lényegibb vonásaitól, például a közösségi létezés törvényszerűségeitől, attól az igazságtól, hogy együtt biztonságosabb az életünk, hogy együtt minden cél könnyebben elérhető. Napjainkban azonban egyre jobban kirajzolódnak egy új, közösségi reneszánsz körvonalai. Mi lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, minthogy mára már a pénzügyi világban is megjelent a közösségi gondolat, sőt 2010 óta magyar bank is van, amely a közös értékteremtést tűzte zászlajára? A MagNet Magyar Közösségi Bank a profitot új megközelítésben, az ökoszféra és a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva értelmezi.

Közösségi újjászületés a bankban

A MagNet Bank már tizenöt éve jelen volt a piacon, előbb takarékszövetkezetként, majd HBW Express Bank néven, amikor vezetői felismerték, itt az idő a változtatásra, a hagyományos bankolás újragondolására. Céljuk volt, hogy a biztonság és a stabilitás megtartása mellett a bank működésében nagyobb hangsúlyt kaphasson a társadalmi felelősségvállalás és az átláthatóság. Tisztában voltak vele, hogy e célok megvalósítása csak úgy lehetséges, ha hatékonyabban vonják be az ügyfeleket, ha valódi közösségként tekintenek rájuk, ha jobban kihasználják a közösségekben rejlő erőket.

Mit jelent az, hogy egy bank újbank?

Az európai újbankok (etikus, közösségi, öko-, zöld-, vagy alternatív bankok) működését jellemzi:

• a felelős hitelezési és befektetési szabályok (pozitív és negatív szűrők) alkalmazása
• a nagyfokú átláthatóságra való törekvés (banktitok megsértése nélkül)
• aktív társadalmi szerepvállalás
• mérsékeltebb gazdasági profitelvárások, és a társadalmi és környezeti profit szempontok megjelenése már az alap banki szolgáltatások területén

„Az újbank nem azt jelenti, hogy újak lennénk a banki palettán! Azért vagyunk újbank, mert velünk gyökeresen megváltoztathatja a pénzhez és környezethez fűződő viszonyát!”

Közösségi bankként a MagNet számára a közös fejlődéshez kiemelt fontosságú az egyének és a közösségek szerepe, pénzügyi tudatossága és felelősségvállalása.

A közösségi banki modellben a betétesek és a hitelesek érdekközösséget alkothatnak, „láthatják”, segíthetik egymást. Az ügyfelek, munkatársak, civil partnerek, érintettek közös értékek mentén találkozhatnak és támogathatják egymás munkáját.

A legátlátszóbb pénzintézet

Hogy az ügyfelek átláthassák, a bank profitmaximalizálás helyett a felelősségteljes, fenntartható fejlődést tekinti céljának, a MagNet Bank kiszámítja és ügyfelei tudomására hozza, mennyivel járultak hozzá a bank éves eredményéhez. A MagNet Banknál minden lakossági ügyfél saját maga határozhatja meg havi számlavezetési díjának mértékét is. (Becsületkasszás számlavezetési díj)

“Luxusprofit” helyett “KAP” (Közösségi Adományozási Program)

A bank részvényesei minden évben lemondanak az éves nyereség 10%-áról, és az ügyfeleknek ajánlják fel a lehetőséget, döntsék el, mely társadalmi szervezetek részesüljenek ebből az összegből.

Betétes és hiteles egy közösségben

A ún. közösségi termékeken keresztül az ügyfelek maguk határozhatják meg azt is, hogy betétben elhelyezett pénzükből milyen hitelcélt, vagy akár mely hitelfelvevőt támogasson a bank. Olyan hitelek, projektek, ügyféligények finanszírozására nyílik lehetőség, amelyek a fenntartható fejlődést, a környezet megóvását, az általános életfeltételeket, a természeti és alkotott értékek védelmét, bővítését és fenntartását szolgálják. A betétes egy meghatározott sávon belül dönthet betétjének kamatáról is, akár a piaci kamatoktól alacsonyabbat is választhat, ha azt szeretné, hogy az adott hitelfelvevő hitele még olcsóbb legyen.

A MagNet Bank a jövőbe tekint

A MagNet Bank közösségi pénzügyi gondolkodása remélhetőleg egyre szélesebb kör számára jelent követendő utat a bankolásban. Hogy mindez nem csak hiú remény, azt az is jelzi, hogy a bank 2012-ben több jelentős szakmai díjat is begyűjtött. A szakmai zsűri nem csupán az év társadalmilag felelős bankja címet ítélte a pénzintézetnek, de a Mentor Hitel elnyerte az év lakossági hitelterméke címet, és a Mentor Betét is dobogós helyen végzett a megtakarítási termékek kategóriájában. Az elismerések a MagNet Bank számára is azt jelzik, hogy érdemes ezen az úton tovább haladni – a közösségi banki, etikus működés nagy jövő előtt áll.

PPJ         2013.04.04.

A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra. Nemzetközi körkép innovatív gazdálkodói kezdeményezésekről a mezőgazdasági sokféleségért: kísérleti iskolák, ahol a gazdálkodók oktatnak, paraszti vetőmag-nemesítés és közösségi vetőmag-házak. Tapasztalatok Olaszországból, Magyarországról, Franciaországból és Tunéziából.

Az ember és az általa alkotott település a táj része. A természetes ökoszisztémák és a belterületi környezetminség jó állapotának őrzése nem elképzelhető, ha a táj vízgazdálkodása, a területhasználat és a természetes ökoszisztémák (melyek a táj immunrendszerét is alkotják) nem egészségesek. A helyi közösségeknek oly módon kell alakítaniuk vízgazdálkodásukat és területhasználatukat is, hogy hosszabb távon harmóniába kerüljenek az őket befogadó tájakkal.