PPJ         2009.05.15.

Egyrészt friss a hír, másrészt szembeötlő egy apróság amit a szöveg alapját képező tanulmány szerzője állít!

A korallzátonyok pusztulása magával vonja a halak pusztulását is, ami így a rajtuk "élősködő" 100 millió ember életét is nagyban érintené. Ez érthető, negatív ökoszisztémás visszacsatolás, Gaia-néni megszólal: nem tudok ennyi embert a hátamon hordani, pláne ha elpusztítod a vizeim élővilágát is.

A kép ebből a részletes angol nyelvű cikkből származik! Ajánlom annak, aki még többet szeretne megtudni a témában. Egyszerű kérdésekre érthető válazok, mint "mi az a korall kifehéredés?" vagy "hogyan okoz korróziót az óceánokban a karbon emisszió?".

Százmilliók maradhatnak élelem és munka nélkül, írják, másrészt a megoldás a halászat (tehát a élelem és a munka) csökkentése? Most akkor mivel és merre is akar operálni a szöveg?

Ami nekem "baj", az az, hogy nem merik kimondani a kutatók, tudósok, hogy a megoldás a kevesebb ember. Nem. Ehelyett, azt írja a szöveg, "csökkenteni kell a halászatot". Ez tulajdonképpen helyes oksági következtetés, amivel azt mondják kimondatlanul, hogy halál a emberre, aki a Bolygó "tengervérének" utolsó cseppjeit szívja. És nem, a "vérvétel" után nincs ajándék "sör" viszonzásnak.

         szólj hozzá

PPJ         2009.05.08.

Rosszat, drágán - de legalább lassan
Balogh Péter cikke az Indexen. De teljes terjedelmében ide másolva, mert fontos ügy.

- De jó, hogy lassan megyek! - mondja a csiga.
- Miért? - kérdezik tőle.
- Mert rossz irányba.

"Kár. Azért mégiscsak kár.

Ez jut az ember eszébe a "lesz hol levezetni" lefolyókampány láttán. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztői a Tisza-menti Alföldet, a hazámat lefolyónak nézik. Persze pontosabb, ha kibontjuk: "Le-a-folyókkal" kampány - ez világít rá jobban a mélyebb üzenetre. Mert, ha az árvízzel baj van egy csapadékhiányos területen, akkor a folyóval is baj van. Kár.

"Az árvíz a folyó lázas életjelensége" - írja a vízügyes szakkönyv. Ahelyett, hogy szépen egyenletesen, mint a halott ember szívverése, folyna az a víz, időnként dobban egyet. Hogy vizet pumpáljon a tájba. Vizet és tápanyagot. Véletlenül éppen a száraz időszak elején, amikor az Alföldön fele annyi eső esik, mint amennyi a vízháztartási egyensúlyhoz kellene. Véletlenül a halakra éppen ilyenkor jön rá a szaporodhatnék, s éppen azokat a helyeket szeretik, ahova a víz kifolyik magától. Merthogy ez a víz nem összevissza folyik, hanem a mélyen fekvő területekre: az árterekre. Kár.

Ezeket a területeket ugyanis levágtuk a folyóról. Ma az ártereink 95%-a szárazon marad a legnagyobb árvíz idején is. Átjárhatatlan árvízvédelmi töltésekkel levágtuk őket a folyóról, ahogy az ember kezét-lábát levágják a testéről. Kár. Tudniillik így nem működik rendesen. Se a láb, se a test, se az ártér, se a folyó. Először kiszárítjuk - pénzért, majd öntözünk - pénzért. Van, akinek megéri - eddig is volt hova levezetni -, de a többségnek kár.

De a legjobb üzlet mégiscsak az árvízveszély. Nem volt könnyű létrehozni. Verítékes munkába került, nagyon sokat fizettek az érdekeltek, de csak sikerült 150 év alatt 5 méterrel (!) felduzzasztani a folyó szintjét, fel a házak fölé. Ami elférhetne a határban, hogy éltesse a tájat, azt földtöltések közé szorítva megemeljük. Hogy lehessen ellene védekezni. Rettegni és védekezni - a víz ellen egy csapadékhiányos területen. Kár. Nagy kár.

S ez még továbbfejleszthető! Vége nincs Tisza-szabályozás. A Továbbfejlesztés tervezésekor majdnem megoldódott a probléma, hiszen a víz közügy, nem víz-ügy. A civilek és környezettudományi szakértők által javasolt tájgazdálkodás bevezetése megoldhatta volna, hogy a vízborítás többszörösen hasznosuljon: az árvízi vízfelesleg elhelyezése (nem levezetése!) és a tájban maradó vízvagyon mellett, a vízhez igazított tájhasználat és a szolgáltatások közösségi ellentételezése is jövedelmet jelentsen a gazdálkodónak és egészséges tájat és élelmiszert az országnak. A Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztéséről, mint komplex vidékfejlesztési programról előbb kormányhatározat, majd törvény is született (2003, 2004), de aztán a kormány "tudatosan döntött" törvényének végre nem hajtásáról. Kár.

A legnagyobb kár azonban, hogy a létező VTT-ből kimaradt a tájgazdálkodás, sőt a vízügyes kollégák eszköztárában is csak kommunikációs fordulatként szerepel. Hiszen nem arról van szó, hogy "első körben" játszadozhatunk-e tájgazdálkodást vagy sem. Hanem arról, hogy a mentett oldali mélyárterek regionális léptékű újraélesztése jelenti a valódi, fenntartható megoldást az árvízi víztöbblet, a klimatikus csapadékhiány, a mezőgazdasági túlhasználat és a gazdasági-társadalmi kiszolgáltatottság kezelésére. Különösen abban a helyzetben, amikor a klímaösszeomlás kapcsán a szélsőségek növekedésére, egyre nagyobb-hirtelen víztömegekre és egyre súlyosabb-hosszabb aszályokra kell válaszolnunk. Így csak növekedni fog a kár.

Mert a lefolyó folyó rossz válasz. Ez csak VTT bukásához elég. Kár érte. Rendkívül szomorúan látjuk, hogy a vízügyes szakma ilyen látványosan bizonyította, hogy nem értette meg ezeket a szakmai-tudományos szinteken és fórumokon részletesen kifejtett összefüggéséket, és hogy ilyen egyértelműen hozza tudomásunkra: hiába károgunk, nem lesz új vízügyi paradigma, nem lesz vízvisszatartás, hanem lesz hova levezetni.

Kár."

(A szerző geográfus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója, nagykörűi lakos, a helyi tájgazdálkodási program vezetője.)

         2 hozzászólás

PPJ         2009.05.03.

Az előbbi posztban bemutatott TITOK (Tevékeny Ifjak a Természet Oltalmáért és a Közösségért) közösség weboldaláról szemezgetve íme egy nem mindennapi írás: A Végjáték Premisszái. Derrick Jensen az író és Jankó András fordította (köszönjük!) le magyarra.

Igaznak tűnhet a vád a zöldségek felé, hogy csak problémafeltárnak, századszorra is kifejtenek, semmi konkrét újat a gyakorlatban nem mutatnak. De ne higgyünk az ilyen vádaknak. (Véleményem szerint addig még nem lehet megnyugodni amíg még ezek az információk sem jutottak el az emberiség nagyjának tudatába!) Még csak meg se fontoljuk, hogy van-e alapja. Csupán körbe kell nézni mennyi fiatal kezd felismerésre jutni, mennyien kezdik életüket a város helyett a természettel harmóniában élni, számos ökofalut alapítottak, ahol a környezettudatos életmódot szinte ingyen a táborokban a fenekünk alá tolják tanítják. Alternatív, lokális és közösségi  megoldássokkal is tele van az összes valamire való civil szervezet! Hadd ne mondjam kik és milyen módon akarják mindezek megvalósulását mégis akadályozni!

"Azért nevezi könyve logikájának gerincét képező állításait premisszáknak (előfeltevés), mert ezekből kiindulva következtet, és bár sok rengeteg példát ad maguknak a premisszáknak az illusztrálására is, de az azokról való döntést az olvasóra bízza."

Ajánlónak itt az első három, utánna a tovább gombra kattintva lehet a forrásoldalon elolvasni.

"Első premissza: A civilizáció nem fenntartható, és sose lehet az. Ez különösen igaz az ipari civilizációra.

Második premissza: A hagyományos közösségek ritkán engedik át vagy adják el önszántukból a közösségük alapját jelentő erőforrásokat, amíg a közösségüket fel nem bomlasztják. Ezenkívül nem hajlandók hagyni, hogy más erőforrások – arany, olaj stb. – kitermelése érdekében kárt tegyenek a földjeikben. Ebből következik, hogy aki igényt tart az erőforrásokra, annak minden tőle telhetőt meg kell tennie a hagyományos közösségek szétrombolásához.

Harmadik premissza: Az életmódunk – az ipari civilizáció – alapja és előfeltétele az állandó és széleskörű erőszak, ami nélkül nagyon gyorsan összeomlana."

- Tovább olvasom...

Jankó - mivel ezek premisszák, azaz előfeltevések - cikksorozatot indított, melyben személyesen véleményezi és fejti ki az egyes pontokat.

Az első premisszáé itt is van.

         1 hozzászólás

PPJ         2009.04.30.

Buddhizmus és Zöld Mozgalom

Cikk ami kritika, de nem is. Egyeztet és cáfol, pedig nem is. Environmentalizmus és buddhizmus. A szerző, Colette Sciberras (Málta), a Durhami Egyetem PhD hallgatója, kutatási területe a buddhista filozófia és a környezet kapcsolata. Indiában és Nepálban tanult buddhista filozófiát, meditációt, jógát különböző mesterek irányítása alatt. Blogja ezen a címen található. Egy témához kapcsolódó cikke: Buddhism and Speciesism: on the misapplication of Western Concepts to Buddhist Beliefs a Journal of Buddhist Ethics újságban jelent meg 2008-ban.

         szólj hozzá

PPJ         2009.04.21.

Egyre több a fix látogató és állandó értelmes hozzászóló, ami egyrészt az ígért designváltás sürgetésére sarkall, másrészt egy cikkre a holnap esedékes Föld Napjáról.

Tudom jól, hogy nem sok minden változik az évről évre megrendezett figyelemfelkeltő eseményekkel, de mégis egyre több gyerekhez jut el a tudatos butítás (értsd oktatás) ellenére is a fenntarthatóság és klímaváltozás fogalma (a 11 éves húgom kb. többet tud már természet órárkról, mint én lassan diplomával a kezemben), egyre több gyerkőcöt visznek el a Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Víz Világnapja, stb. rendezvényeire. Munkám során feladatom volt nemzetközi EU projektekkel foglalkozni és örvendetesnek tartom, hogy az összes magyar iskola részt vehet a Karbon Detektív projektben, és csatlakozhatnak (mert idén ünnepeljük Darwin 200 éves születési évfordulóját és 150 éves évfordulóját A fajok eredete művének) a Beagle projekthez. Nem is beszélve a még mindenkiben (autósban és biciklisben egyaránt :D) friss élményekkel élő Critical Mass-ről, ami lassan valóban eléri azt a tömeget, ami lavinaszaerűen elindíthatja a nyomásgyakorlást egy élhető városért.

Szóval aki egy picit is hisz ezekben az "ünnepekben", annak ajánlom a Föld Napja Alapítvány honlapját. És ha már Föld Napja, akkor számoljunk együtt mennyi az annyi! Szomorú, hogy még mindig nem vesszük észre, hogy már csak ennyi, de örvendetes, hogy  oly közel a "vég", szegény Földecske jobb sorsra érdemes. Itt megjegyzem, hogy nem feledtem el George Carlin szavait, nem a Földet védem, hanem közvetve magunkat.

Ez és az ehhez hasonló Napok inkább lehetnének gyásznapok, mintsem ünnepek. Eredmény nem sok, a népek hülyítése továbbra is folyik, még "tudományos" körökben is. Szemernyi ráció sincs tanárainkban, ha olyat mernek oktatni, hogy "Countdown 2010 Eurpe: 2010-re megállítják a biodiverzitás csökkenését európában", vagy "EU VKI 2015: 2015-re az EU vizeinek jó állapotra hozása". Nevetséges, hogy ezt MERIK tanítani most a szakunkon és nem tudom, hogy a szöszbe nem néz a naptárra: 1 illetve 6 év van addig hátra, ember! Pénz, pénz, pénz. Az ipari és turisztikai célok prostituáltja lett a természetvédelmi mérnök szak is, egy ugyanolyan, emberi biomasszát daráló SZAKma, ami mellőzi a józanságot, a természet etikájának pedagógiáját és ökológiai erkölcsöt.

Elkanyarodtam, de nagyjából ugyanennyire felháborítónak tartom, amit a Disney tervez a Föld Napjával kapcsoaltban.

Ugyanis bemutatásra került tavaly egy lenyűgöző alkotás. A mozikban volt látható A Föld (Earth) címmel és a Bolygónk, a Föld (Planet Erath) című TV sorozatból készült. A mozifilmet szerda este a Duna TV levetíti 21 órai kezdettel! Eddig megvan, ugye? Sikersorozatból mozifilm. Na de most jön a csavar. A Disney ( szeretem, tisztelem, én is ezzel fogom a gyerekem agyát mosni, valamint babáztatni) elhatározta, hogy  "proudly presents" újrabemutatja, a Föld Napja alkalmából. Óh milyen csodás, azt hinné az ember, hogy mily nemesen a gyerekek most már nem csak felülről (okos szülő és iskola), hanem alulról (hanyag szülő aki disney mesékkel szórakoztatja) is kapják a zöld beszédet. De nem erről van szó. A film rendesen el lett ferdítve!

Ahogy az eredeti alkotás honlapján látni lehet, 3 (természetvédelmi szaknyelven szólva zászlóshajós) az emberek figyelmét kiemelten megragaó faj történetét kíséri végig. Lenyűgözően flmezett páratlan munka, mely szívszorítóan döbbent rá 3 család története   kapcsán ökológiai katasztrófánk súlyára, és ebben az ember felelősségére. Íme a Trailer! Narráció nélküli csupasz valóság, a végén baljós sejtetéssel, hogy az a hatalmas ciklon már nem olyan természetes.

A térített alkotás honlapján viszont az a giccs tárul elénk amit már a Díznitől megszokhattunk. Íme az ő Trailer verziójuk. Hmm. Ugyanaz, de mégis valahogy más. Igen, már értem, itt aranyos a természet, olyan cuki. Júj, ahogy leesik a kiskacsa, jaj anyu, ezt látnunk kell. Nem értem. Hogy engedheti meg magának egy Greenlight media, Lionsgate, BBC Worldwide és loveearth.com, hogy a Disney ezt tegye? Vagy ennyire nem futott be az alkotás? Le kellett passzolniuk?

Szerintem nem másról van itt szó, mint, hogy a természet és Föld bemutatása alatt itt a Disney -már az előzetes összevágásából láthatóan is- valami egészen mást ért, mint David Attenborough. Hogy mit is, azt megtudhatjuk Mihály István remek írásából!

Látom magam előtt, ahogy az ifjúság elől a valódi üzenetet jól eldugva arra veszik rá őket, hogy ezen állatok képével nyomtatott popcornos zacskók és üdítős dobozok "társaságában" üljenek be a filmre. Látom, ahogy az állatok sorsára már nem gondolva veszik elő Disney Earth logós 3 emeletes tolltartójukból a ceruzát, hogy még több kiszínezős Disney Earth füzetet dobhassanak kukába. Látom, ahogy kerékpár helyett autóba szállnak és teletömött táskáik cipzárjain ott lógnak a filmből jól ismerős megvehető plüssfigurák.

Remélem nincs igazam és a film maradt vágatlan és ugyanaz, aminek csak a körítése, csalogatása lett más, hogy most az idei Föld Napja alkalmából sok gyerek elrángassa abban a hitben szüleit a mozik székeibe, hogy valami cukiságot látnak majd, de ehelyett a lenyűgözően sokkoló valóság tárul majd eléjük.

 

         3 hozzászólás