PPJ         2014.02.06.

A Tisztesség és Emberség Szövetségének második 2014-es állomása Debrecenben volt. Felszólalóink voltak Ács Sándorné, Ángyán József, Horváth András, Kassai Zsolt és Léhmann György. Szeretettel várjuk további rendezvényeinken! Kassai Zsolt építész az Országos Területrendezési Terv, a földforgalmi törvény és a légiesülő határok miatt kialakuló "Új Trianonról" beszélt!

Előzmények a témában a GreenR blogról:
Nekünk nem a pénz a Hazánk! - 2013.05.24.
Földügy svindli - "második Trianon" közeleg! - 2013.06.04.

Az Élőlánc Magyarországért YouTube csatornája
A debreceni előadások lejátszási listája

Kassai Zsolt építész a légiesülő határok miatt kialakuló "Új Trianonról" beszélt.

A Tisztesség és Emberség Szövetsége (TESZ) és

az Élőlánc Magyarországért

választási felhívása

Választásról választásra nő azok száma, akik elutasítják az elvtelen, a közérdeket súlyosan sértő, leginkább egyéni, illetve szűk csoportérdekeket képviselő hatalomgyakorlási formát, a Magyarországon mára szinte mindent eluraló pártokráciát. Az így képviselet nélkül maradóknak kínálunk mi alternatívát: alulról szerveződve, igazi civilként, közösségek képviselőiként. Tovább»
___________________________________________________________________________

Ami Gandhinak sikerült Indiában, az sikerülhet nekünk is Magyarországon - írta: Kassai Zsolt

A tisztesség és emberség mindenkinek a saját ügye! Ennek a szövetsége azt jelenti, hogy mindenki, aki ki mer állni a saját tisztességéért és emberségéért, álljon azok mellé, akik már ezt megtették! Először Ángyán József tette meg, most Horváth András is megtette! Lássuk be, hogy nem kis bátorság kellett ehhez! Ángyán József professzor úr esetében az államtitkári székből nem egy professzor állt fel, hagyta ott a kormány-tisztviselőséget, az „állami Skoda Superb-t , a jó fizetését, nem a professzor állt fel, hanem Ángyán József a tisztességes ember, és ettől hiteles! Horváth András is otthagyta a NAV-beli állását, hogy elmondja Nekünk, mi zajlik a színfalak mögött! Mindezt Horváth András, éppen úgy, mint ahogy Ángyán József, a saját tisztessége és embersége okán tette! Ettől hiteles, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy ez van, ez a létező valóság. Csak ez nem valóságshow a tv-ben, mert a bankok a fejünk felől a tetőt viszik el csalás árán, és hasonló csalás lehetőségét biztosítja a földtörvényünk maga! Én abban reménykedem, hogy Magyarország tisztességes és emberséges választó polgárai kiállnak a maguk emberségéért és becsületéért! Álljunk már fel végre a tv-képernyők elől, és olvassunk !!!! Olvassuk el a földtörvényt, győződjünk meg arról - ki-ki a saját szemével és fejével -, hogyan fogják átjátszani a magyar földet a nemzetközi oligarchiáknak, és a hazai oligarcháknak.

Talán nem érti félre senki, ha Mahatma Gandhit és India példáját hozom elő. Mi a magyar jó szándékunkkal, a lelkiismeretességünkkel, a lelkiismeretünkkel , és a jobb-bal ellentétünkkel, EU-tagságunkkal kezdünk hasonlítani a Brit-gyarmatbirodalom Indiájához. Gandhi egész életét szentelte arra, hogy az indiai hagyományokat a világgal megismertesse, kibékítse a hindi-muzulmán ellentéteket, ezzel egyesítse a megosztott Indiát a Brit-gyarmatbirodalom kereskedelmi maffiahálózatával szemben. GANDHI GYŐZÖTT! Amikor Gandhit lelőtték, az utolsó szava, amit a saját gyilkosához intézett ezek voltak: Mit tettél?!!!!

Ennek az utolsó és általános bölcsességű mondatnak több értelmezése is van:

1. A (szankszritahimsa) magyarul "nem ártás" azt jelenti, hogy a gyilkos a saját (karmáját) azaz sorsát pecsételte meg a gyilkossággal. / Asoka (ie.kb.250) Dharma törvények/

2. Gandhi tudta, hogy a Brit-gyarmatbirodalom veresége még csak a kezdet, és a hinduk és a muzulmánok közös megegyezése még csak a felszínen zajlott le, ehhez az ő további békítő munkája elengedhetetlenül lett volna fontos.

3. Gandhi megnyerte ügyének a brit bérenc maharadzsákat! (maha=nagy, rádzsa=király) Rádöbbentette őket arra, hogy a leginkább ők járnak pórul azzal, hogy idegen zsoldosokká váltak és a bérük az India terített asztaláról lehulló morzsa. A pénzt pedig szervezett módon rabolják Indiából olyan kereskedelmi társaságok, akik őket, a maharadzsákat is rabszolgaként kezelik (a mi saját maharadzsáink a „ magukat ma nagypolitikusoknak tartó" hazaáruló bérencek, köztörvényes bűnözők, és a magukat állami Skoda Superb-vel fuvaroztató pitiáner, és kapzsin ostoba fajankók) Azonban a politikai hatalomban Gandhi elvei még nem érvényesültek kellően ennek is tudatában volt a halálakor.

4.Gandhi tudta, hogy Pakisztán leválása gyengíti Indiát (Magyarország periférikus területei ma HASONLÓAN leválnak az országtestről, Nyugat-magyarország a Bécsi-agglomerációhoz, Észak-magyarország a Kassai-agglomerációhoz, Berettyóújfalu és térsége a Nagyváradi-agglomerációhoz csapódik, a Délvidék szerb fennhatósággal egyesül, még a nálunk sokkal fejlettebb horvátoknak is jut belőlünk egy darab. A lényeg az lesz, hogy kié, azaz KIKNEK A TULAJDONÁBAN LESZ A FÖLD? Magyarország egy Budapest-makroregionális-kereskedelmi csomóponttá zsugorodik a határok légiesülése után. Ehhez még hozzá kell venni a ténylegesen hazai kkv-k tényleges gazdasági teljesítményét és a hazai adópolitikát, akkor azt tapasztaljuk, hogy Magyarország, Európa termőföldben leggazdagabb, legkedvezőbb éghajlatú, aA VILÁG JELENTŐS RÉSZÉT MINŐSÉGI ÉLELMISZEREKKEL ELLÁTNI KÉPES országa, csupán a külföldi multinacionális oligarchiák, és a hazai oligarchák által leigázott statisztikai térség marad.

5. A valódi munka, egy hosszú folyamat, India tervszerű újjáépítése Gandhi halálakor még éppen hogy csak elkezdődött. Személyisége a Mahatma (maha=nagy, atma=lélek) azonban egy spirituális erővé vált, mert egy kontinens méretű ország lelkületét testesítette meg. Nekünk ebből az a tanulságunk, hogy felül kell sürgősen vizsgálnunk az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Az egyes területegységek, térségi multiplikátorait meg kell találni, amelyek a területi erőforrások használatát hozzák lendületbe, és a térségekben gyors fejlődést generálnak.

6. Az óind kultúra bölcsessége a világ kincse, tanításai nem ellenkeznek a világ egyetlen vallásával (pl: lásd: Rudolf Steiner hindi-keresztény tanításai) „Anyám kún volt, apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az....".........."s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom...."........" Szép vagy alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem, itt boruljon rám a szemfödél, és itt domborodjék a sír is fölöttem!" Három költő, három versét írtam EGYBE! Hátulról előre Petrovics azaz Petőfi (orosz?)! Radnóti (zsidó?) József Attila (román?) mindez, a világ legősibb nyelvén gyönyörű magyarul, amelynek az alapja a Sumér! Minden nép kultúrája fontos a világ számára kivétel nélkül. Ha büszkék vagyunk arra, hogy a világ legősibb nyelvét beszéljük, büszkék vagyunk nem csak a nyelvünkre, hanem a színes kultúránkra, akkor a kultúra megvédése okán megint találhatunk egy újabb analógiát India és Magyarország között.

7. Gandhiról tudjuk, mert ennek az elvnek mentén dolgozott egész életében, hogy az ahimsa, Asoka bölcsessége olyan Isteni harcművészet, ami a példa erejét használja. Magyarországon is győzedelmes lehet a „nem ártás filozófiája" (dharma törvények), ha számon kérjük a politikusoktól az ígéreteiket. Például és aktuálisan a FIDESZ Nemzeti Vidékstratégiájának végrehajtását, a stratégiai program megjelenítését a földtörvényben. ABhagavad-gíta pedig az Isteni igazságért vívott harcról szól, azaz esetünkben a tisztességért és becsületért vívott harcról mondja el nekünk, hogy az csakis sikerrel végződhet, mert Isten velünk van, akár Arjunával Krisna, aki a kuruksetrai csatamezőn a királyfi kocsisaként hajtotta Arjuna szekerét. Sikerrel kell tehát végződnie annak az állampolgári akaratnak, hogy ne lehessen államilag titkosítani a politikusok köztörvényes bűntényeinek ma már szinte végeláthatatlan sorát, például a Nyírfaügyet, az Olajszőkítést....stb, és a mostani NAV botrányt sem.

A tisztesség és emberség ügye legyen a legfontosabb közügy! Összefoglalásként azt mondom, hogy ne támadjunk senkit, legyünk jók! Azonban senki sem tévessze össze a jóságot az ostobasággal! Ezért fontos, hogy a tisztességünkkel, emberségünkkel ne hagyjuk megosztani magunkat, ne ostobán a megosztó csetepatékkal legyünk elfoglalva, mert akik lopnak, azoknak éppen ez a céljuk! Az a céljuk, hogy amíg mi itt zsidózunk meg cigányozunk, addig kihúzzák alólunk a talajt! És a talajt nem a zsidók, vagy a cigányok, hanem az oligarchiális érdekek húzzák ki a lábunk alól, és ebből a szempontból mindenki egyformán rosszul fog járni, vallási, vagy etnikai felekezeti hovatartozástól függetlenül!

Hogy ez ne történhessen meg, mindenkinek a saját tisztessége és embersége legyen a legfontosabb, és ha ez fontos számára csatlakozzon a szövetségünkhöz, álljon közénk, illetve képviselje önmagát egyfajta első magyar kisebbségi önképviseleti rendszerben.

A kétharmaddal választott képviselőinktől pedig azt kérjük, hogy egyszerűen teljesítsék ígéreteiket, amelyeket a kormány stratégiai programjaiban meghirdetett és jóváhagyott. Ezek letölthetők a kormány honlapjairól. Olvassátok el kedves barátaim ezeket a stratégiákat és kérjétek számon a saját tisztességetek és emberségetek okán. Az olvasást kezdjétek a Nemzeti Vidékstratégiával, mint átfogó tervvel, és vessétek össze a földtörvénnyel, látni fogjátok ti is a magatok szemével az ígéretek és a teljesítés közötti különbözőséget! Ezért állt fel Ángyán professzor, ezért állt fel Horváth András, és ezért kell melléjük állnunk nekünk, magunknak is!

Kassai Zsolt
Debrecen, 2013. december 6.

PPJ         2014.01.30.

MERRE VAN ELŐRE?

Kiútkeresés a magyar vidéken

Írta: Hetesi Zsolt

Néhány évszázaddal ezelőtt más országokból érkezett utazók beszámolói a magyarok földjét vizekben, erdőkben, halban, gyümölcsben, jószágban gazdag vidékként jellemezték. A mai helyzet egészen más; az ország élelmiszerek terén sem önellátó, a falvakban élők sorsa sok helyütt kilátástalan. A vidékfejlesztési próbálkozások kudarcát – legjobb indulatuk ellenére – mi sem mutatja jobban, mint a falvakra jellemző elöregedés, munkanélküliség és elvándorlás ijesztően magas aránya.

Hazánk földje kiváló adottságairól ismert, azonban a jelenleg működő, iparszerű gazdálkodás a kedvező tulajdonságokat rossz irányba mozdítja el. Eme káros gyakorlat, valamint a történelem során elkövetett számos hibás döntés volt többek között az oka, hogy a ma Magyarországon a vidéki életforma nem jelent vágyott állapotot, és eltűnt az a szerves kultúra, amely évszázadokon keresztül képes volt a összhangot kiépíteni a tájjal. Ebben az írásban – ha csak nagyon vázlatosan is – megpróbálom megtalálni aza alföldi őshonos gazdálkodás eltűnésének okait, illetve megmutatni egy biztosan működőképes kivezető utat.

A társadalmi rendszer válsága

A természetes rendszer működése során egyik elemét sem juttatja olyan előnyhöz, hogy a rész működése során veszélyeztesse az egész rendszer létét. Az emberi faj eredetileg egy a természettel együttműködésben élő faj volt, bár kétségtelen, hogy nem zökkenők nélkül. A még vadászó-gyűjtögető életmódot folytató betelepülők az egész amerikai kontinensen megtizedelték a nagyemlősök állományát, sok faj kihalását okozva (Diamond, 2001). Ugyanakkor számos régészeti, történeti bizonyíték akad arra a tényre, hogy a Kárpát-medencében élő népesség ártéri gazdálkodása  nagyon ősi, és kialakulása óta érzéketlen arra, hogy éppen milyen népmozgások zajlottak (Molnár, 2009). Az ártéri gazdálkodásról elmondható, hogy a természeti gazdagság további gyarapítását tette lehetővé és biztos, sokoldalú megélhetést jelentett a benne élőknek.

Amikor a rövid távú haszonszerzés lehetősége miatt megkezdődött a táj túlhasználata, világszerte sok helyen megszűnt a természet és az ember törékeny egyensúlya, bekövetkezett a természeti rendszer leépülése (Diamond, 2008). A magyar társadalmi rend és a jogrend sokáig meggátolta a kereskedőszellem káros hatásait Magyarországon, azonban azt teljesen nem tudta kiküszöbölni. Andrásfalvy Bertalan (2013) kimutatja, hogy a nemzet egészét érintő káros folyamatok mögött gyakorta található egy szűk érdekcsoport szembefordulása a nemzet egészével és a nemzeti érdekkel. Ilyen példa az Alföldön őshonos ártéri erdők kivágása azért, hogy a helyükön keletkező legelőn nevelt szarvasmarha külföldi eladásával jelentős hasznot szerezzenek. Ennek a folyamatnak köszönhető az őshonos növényzet eltűnése, a szegény néprétegek kényszerű áramlása a mezővárosok felé, a pusztásodás jelensége. A 18. században a fő jövedelemforrás már a gabona volt, így az egykori árterek szántókká változtak, kialakítva a ma is jellemző alföldi tájat. Ennek a folyamatnak az erdélyi megfelelője a román pásztorok betelepítése, mert a magyar jobbágyság nem volt hajlandó pásztorkodásra – a folyamat végeredménye, Erdély elcsatolása ismert.

Az Alföld pusztulása

Az ártéri gazdálkodás megszűnésével a tájjal összhangban élő ember megélhetése is megszűnt, továbbá megszűntek a táj szolgáltatásai is. Bizonytalanná vált a vízzel való ellátottság, ugyanis a tavaszi árvizeket megkötni képes, szivacsszerűen működő erdők hiányoztak. Ezek párologtató hatása egy nagyobb méretű tenger éghajlat-kiegyenlítő hatásával ért fel. A nyári szárazabb időszakban a tájban megtartott vizet pára, valamint kisebb ereket tápláló források formájában adta vissza környezetének, felszínborítása miatt pedig gátolta a talaj párolgását. Ráadásul az új vízelvezető rendszernek el kell vezetnie minden tavasszal az árvizet, valamint a belvizet.

Kapcsolódó GreenR bejegyzések:
Sose volt ilyen alacsonyan a Tisza - Fokgazdálkodást a "pannon sivatagba"!
Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!
Az Élőlánc Magyarországért álláspontja a dunai árvíz nyomán kialakult helyzetről
Szelídvízország teljes film

Ajánlott olvasmány:
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújuló energiákkal a folyók ellen
Zalatnay László: A víz és a pénz

Megállapítható, hogy ezt a feladatot lényegében csak olyan években képes elvégezni, amikor nincs magas árvízi hozam, és kicsi a belvízveszély, ha valóban a rendeltetését kéne a védelmi rendszernek végezni, azaz jelentős ár- és belvízveszély van, lényegében nem működik megfelelően. Számos terület belvizes lesz, a töltéseket pedig sok helyütt magasítani kell. Ugyanezen területeken viszont nyáron legtöbbször kevés a víz, szárazság van. A Közép-Tisza vidék vízhiánya többszöröse a Tisza-tóban tárolt vízmennyiségnek, illetve meghaladja a Tisza kisvízi hozama által adható legnagyobb öntözővíz mennyiségét is. A Dunát és a Tiszát összekötő csatorna sem oldaná meg a Kiskunság vízhiányát, hanem rontana a helyzeten, hiszen a Homokhátság közepén több 10 m mély bevágáson át kellene vinni a csatornát, amely eddig a mélységig elszívná a talajvizet. Ha felszivattyúzzák a hátság tetejére, akkor arany áron vittek oda öntözővizet.

A belvízelvezető rendszer működés közben pedig minden vizet elvezet, amely a területre érkezik. Ha összességében nézzük, akkor minden évben 4 km³-el több vizet vezetünk el a Kárpát-medencéből, mint ami ide – akár folyók, akár csapadék útján – érkezik, azaz a vízelvezető rendszer segítségével szárítjuk a medencét.

A másik gondot az okozza, hogy egykori ártéri területen, volt folyó, vagy tómedrek alján akar szántóföldi gazdálkodást folytatni korunk embere, természetesen nedvesebb években újra kirajzolódnak a folyómeder egykori alakzatai, a belvíz folyókanyar-mintákat vesz fel...

A folyó árvizének hiányában a talaj termőképességének egy részét elvesztette. Másik részét az iparszerű, műtrágyákra épített gazdálkodás miatt veszítette el. Márai (2013) közzéteszi néhány 1860 óta folyó mérés eredményét, amely azt mutatja, hogy a vizsgált talaj humusztartalma az elmúlt 180 évben az eredeti 22%-ára, mésztartalma 25, vastartalma 38%-ára esett vissza, miközben a műtrágyázás miatt drámaian csökkent egyes nyomelemek jelenléte is. 1942 óta több alkalommal megismételték néhány fontos ipari, vagy élelmiszernövény egyes nyomelemtartalmának vizsgálatát,  és a legtöbb esetben nagyságrendi csökkenést mutattak ki.

Kiútkeresés

A tavaszi árvizeket felfogó és magába záró ártéri erdőségek 300 mm csapadéknak megfelelő víz megtartására voltak képesek. A fokoknál mesterségesen kivezetett víz segítségével ártéri legelők, gyümölcsösök és halgazdaságok voltak kialakíthatóak. Az Alföld 90%-át borító erdőség vízmegtartó hatása felülmúlt bármilyen tározót, a vizet a megfelelő időben és megfelelő módon adta vissza, valamint megélhetést és minőségi élelmiszert adott az ott élők részére.

A tájban élő ember munkájának helyreállításhoz a táj helyreállítása szükséges. A szerves kultúra, amely a dolgok körforgását megértette, és ki is használta, jórészt feleslegessé teheti az iparszerű művelés káros beavatkozásait (műtrágyázás kiküszöbölése, kemizálás csökkenése). Mindehhez akarat és bölcsesség szükséges. Mindkettőnek egyre jobban híján vannak mind az itt élők, mind vezetőik.

Hivatkozások:

Andrásfalvy (2013): A magyar föld múltja, jelene és jövője (Hitel folyóirat, 2013/2)

Diamond, J. (2001): A harmadik csimpánz. Typotex, Budapest

Diamond, J. (2008): Összeomlás. Typotex, Budapest

Márai (2013): A vidék megújítása és a termőföld minősége (Hitel folyóirat, 2013/2)

Molnár (2009): Ember és természet. Kairosz, Budapest

Tőgyi Balázs         2014.01.27.

Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.

Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.

A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.

A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.

Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.

Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.

Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.

77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.

A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.

Mi az a komposztkazán?

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.

Hogyan épül fel a komposztkazán?

A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.

Mit tettünk a komposztba?

- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),

- 2 m3 lótrágya,

- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),

- 8 talicska érett komposzt (humusz),

- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).

Hogyan épült?

A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.

Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.

Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

PPJ         2014.01.24.

A geomérnökségi beavatkozások kapcsán felmerülő első kérdésekre próbálunk választ adni. Egyesek szerint ez a jelenség egyszerűen nincsen, mások szerint pedig közvetlenül mérgeznek minket. Nem fogjuk azonban beváltani egyik szélsőséges tábor reményeit sem. Az viszont tény, hogy butaság lenne legyinteni a témára, ugyanis egyre több hivatalos tudományos publikáció is foglalkozik a problémakörrel, ráadásul már elkezdték "beetetni a jónépet" a különféle dajkamese válaszokkal!

Az új koszak: az antropocén

A geomérnökség (geoengineering) alatt olyan mesterségesen óriási léptékű, az egész Föld bolygóra kiható, előre eltervezett hatásokat okozó „tudományos” beavatkozásokat értünk, amelyek valamilyen „cél” érdekében megváltoztatják a glóbusz energiamérlegét. Manapság leginkább a földi légkör olyan megváltoztatására használják, amely a globális felmelegítés hatásait mérsékelni tudja, esetleg teljesen meg is szünteti – így szól nagyjából az a fáma, ami kísértetiesen hasonlít kommunikációs technikáiban és profiteszközölő hátterében a génmódosító mezőgazdasági világcégek mézesmadzagaihoz.

Először is és mindig is, fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a klímaváltozás szó nem helyes kifejezés arra a folyamatra, ami jelenleg zajlik, ugyanis sokkal inkább hívhatjuk klímaváltoztatásnak, helyére téve így az embert is, mint fő okozóját a folyamatnak. Vida Gábor professzor úr legutóbbi megállapításaira is hivatkozva (Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai - Studia Physiologica 18/2012) beléptünk egy új földtörténeti korba, az antropocén korba, amikor az ember “uralja” a természetet: igaz ugyan, hogy ez a látszólagos “uralom” nagyjából abban merül ki, hogy nagymértékű fajkihalást (biológiai sokféleségvesztést) és a földfelszín drámai átalakulását hoztuk létre, amik egyenként is fő okozói a klíma megváltozásának. Az ember által bolygónagyságban megváltoztatott természetes folyamatok mellékhatásaként jön létre az üvegházhatású gázok légkörbe kerülése és ennek kapcsán óceán savasodása, a légköri jelenségek megváltozása, az időjárási jelenségek szélsőségesebbé válása, stb. Amíg ez a kibocsátás nem szűnik meg, addig hiába építünk „bolygó méretű mérnöki védelmi rendszert” – az alap okot nem szüntettük meg.

Welcome to the Anthropocene 
From the Holocene to the Anthropocene
Water in the Anthropocene

„Ez a víz az égvilágon semmiféle hatással nem lesz a klímára, csupán kísérlet annak bizonyítására, hogy képesek vagyunk nagy mennyiségű folyadékot juttatni viszonylag nagy magasságokba. Ha a próbálkozás sikerrel jár, valamikor a jövőben talán szulfátrészecskéket (aeroszolt) is eljuttathatunk a sztratoszférába, mely árnyékot hoz létre, csökkenti a besugárzást, ellensúlyozva ezzel a fokozódó üvegházhatást.” -  A világ leghosszabb locsolócsöve, NOL.hu

Rövid filmtörténeti kitérő

A Mátrix filmtrilógia keretrendszerét kiegészítő Az Animátrix (2003) animációs rövidfilmek közül a Második Reneszánsz című alkotásban megtörténik egy geomérnökségi offenzíva: az emberek a napenergiából táplálkozó gépek ellen, repülőgépekről ledobott légköri rakétákkal sötétségbe borítják az egész bolygót.

Ami ezek után következik, arra a narrátor csak ennyit mond: „Isten irgalmazzon az embereknek és a gépeknek, bűneikért!"

Techno-optimizmus és ökoszisztéma komplexitás

A rendszerek egymásra épültsége okán erősen kérdőjeles, hogy egy rendszer központi magjában létrehozott változás végül milyen hatásokkal és mellékhatásokkal áramlik szét az egész rendszerben. A geomérnökség a Föld fizikai-kémiai paramétereit kívánja megváltoztatni annak érdekében, hogy ez az egész élő organizmus, Gaia földanya, „meggyógyuljon”. Ez a szemléletmód a főként Galilei, Newton, Kepler, Descartes által elterjesztett mechanisztikus világképre jellemző, és azóta is mélyen áthatja a „természettudományokat”, aminek következtében az ökológiai paradigmaváltás még mindig halogatódik, (az „élő bolygó” meg haldoklik).

A több milliárd éves evolúció során kialakult fajok sokfélesége biztosította a bioszféra ökoszisztémájának stabilitását. Egészen más, amikor egy „tudományos kísérlet” zárt laboratóriumi körülmények között egy inkubátorban vagy petri-csészében zajlik, mint amikor a nem megismételhető, véges felszínű és nagyon érzékeny biológiai rendszerű Föld bolygón.

A meggondolatlanság miatt már egy kevés méreganyag környezetbe jutása is kimutathatóan felborítja a táplálék-piramis szintjeit és pusztító kimenetelű bioszféra kölcsönhatásokat indít be – de a geomérnökség az egész bolygóra kiterjedő „mérnöki módszerekkel” akarja megállítani a klímaváltoztatást, ahelyett, hogy sokkal olcsóbban és sokkal inkább környezetbarát módon egyszerűen korlátozná az üvegházhatású gázok kibocsátását. Olyan fogalmakat, hogy „elővigyázatosság elve”, „megjósolhatatlan kimenetel” vagy „hatványozódó valószínűtlenség”, mintha a geomérnökök nem is ismernének. Ha megnézzük például az Európai Unió közösségi környezetvédelmi alapelvének 11 pontját, akkor egy geomérnökségi beavatkozás ellentmond a 11 alapelvből 10-nek… A geomérnökség „tudománya” nagyfokú hübrisz és technooptimista hit eredménye, mely átgázol a lokalitáson, a közösségeken, az élő rendszereken, magán a bolygón.

„A Finn Nemzeti Éghajlati Panel elnöki tisztét is betöltöm, emiatt gyakran szerepelek tévében, rádióban és újságoknak is adok interjúkat. Kötelességemnek érzem, hogy a közvéleményt érdeklő kérdésekre választ adjak… Az a véleményem, hogy még nem vagyunk tisztában egy geomérnöki beavatkozás lehetséges következményeivel, nem eléggé kutatott ez a kérdés. Félek attól, hogy azelőtt kerül sor egy ilyen beavatkozásra, mielőtt a bennünk felmerülő szakmai kérdésekre kielégítő választ kapnánk. Egy ilyen nagy horderejű, az egész emberiséget érintő kérdésben elengedhetetlen a közvélemény hiteles tájékoztatása.” – mondta az ELTE díszdoktorává avatott Markku Kulmala professzor, a világhírű aeroszol kutató az ELTE TTK kari újságjának adott interjúban.

Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miből adódik, hogy egy „rendszerszinten nagy problémát” rendszerszinten nagyban is kell megoldani? Ki kezdte el azt elhitetni az emberekkel, hogy az egymásra épülő rendszerek esetében nem kicsiben és helyben kell megoldani a problémákat? Márpedig az ökolokalitásnak, vagyis a helyesen művelt helynek (tájnak), tehát a kis mértékben történő jó gazdálkodásnak egyenes következménye, hogy a nagy egész is jó lesz! Hogy az Európában első buddhista öko-közgazdász Ernst F. Schumacher nevéhez köthető az „A kicsi szép” című 1973-as, a nyugati értelemben vett alternatív, azaz ökológiai és humán személetű közgazdaságtan bibliájává vált legsikeresebb közgazdaságtani esszé alapművet már ne is említsem…

Beláthatjuk, hogy viszonylag régóta tudjuk már, a nagy problémák sokszor csupán abból keletkeznek, hogy nagyban akarjuk megoldani őket, aztán még nagyobb problémákat generálunk a „nagy megoldások keresésével”. A mindennek a helyes léptékének megtalálása; nagy, közepes és kicsi arányainak jó tartása; az úgynevezett szubszidiaritás és az ökolokalitás gyakorlása mind megelőzi a nagy bajt, még mielőtt azok egyáltalán kialakulnának!

Összeesküvés elmélet-e az időjárásmódosítás?

Az égen látható felhők többsége mesterséges. A felvétel az ENSZ globális felmelegedést tárgyaló 2007. évi konferenciáján készült. A vegyszerek szórása chemtrailek és lövedékek formájában nem képezi vita tárgyát. A NASA IS AGGÓDIK. Kérdés az, hogy a FELÜGYELET NÉLKÜLI éghajlat-módosítást milyen célból végzik, mert jelenleg súlyosan befolyásolja az éghajlatot, hozzájárul a globális felmelegedéshez, csökkenti a mezőgazdasági terméshozamokat, erdők kiszáradását, kórokozók szaporodását okozza.

Akik számára a geomérnökség és időjárásmódosítás egy összeeskövés-elméletnek vagy valamiféle távoli jövőnek hat, azok számára lehet megrázó a NASA alábbi kijelentése:

"We are now geo-engineering the planet whether we want to or not," said Bruce Wielicki, a senior scientist at NASA Langley Research Center in Hampton, Va. "The rest of humanity's history will involve climate change and climate control." - http://www.nasa.gov/centers/langley/science/climate_assessment_2012.html

„Mi most már geomérnöki módon megváltoztatjuk a bolygót, akár akarjuk, akár nem” – mondta Bruce Wielicki, a NASA Langely Kutatóközpontjának vezető tudósa. „Az emberiség története mostantól magában foglalja a klímaváltozást és a klímakontrolt.”

A közzétett rövidhír egyébként így kezdődik: „Get ready for more extreme weather and increasingly serious impacts on health, the economy and the environment, courtesy global climate change.” – azaz magyarul– „Készüljünk a még szélsőségesebb időjárásra és a folyamatosan növekedő súlyos hatásokra az egészséget, a gazdaságot és a környezetet illetően, köszönhetően a globális klímaváltozásnak.” És már megint, és még mindig, a NASA maga használja a helytelen szót, a klíma nem csak úgy magától „változik”, hanem az antropogén hatások miatt mi magunk „változtatjuk”!

12 szakcikk csak a globális geomérnökség témájában a Springerben...

SPRINGER - Special Issue: Geoengineering Research and its Limitations
- Volume 121, Issue 3, December 2013 - ISSN: 0165-0009 (Print) 1573-1480 (Online)

Nyilatkozik a Nature is...

Climate report puts geoengineering in the spotlight - Nature.com

IPCC statement suggests tinkering with the atmosphere could be necessary to meet climate goals.

...beismerés az európai parlament tagjától!
chemtrail.de

Mindenesetre, ezen kijelentések után talán nem olyan hihetetlen, ami egyre többször nyíltan a felszínre kerül az időjárás módosításokkal kapcsolatban az úgynevezett „új tudatosságú” személyek, csoportok és agytrösztök köréből, akik természet- és emberközpontú, erkölcsös és organikus világrendet szeretnének a világméretű hatalmak és megfoghatatlan „tudóscsoportok” technológiai bolygómanipulációi helyett.

Részlet egy ilyen internetes bejegyzésből: „Időjárási fegyverek már 15 éve léteznek, vallotta az Amerikai Védelmi Miniszter -  William Cohen beszélt az időjárási fegyverekkel összefüggő fejlesztésekről, vagy pontosabban a támadó katonai műveletek támogatására időjárási eseményeket létrehozó technológiákról. Mi a helyzet a chemtrailekkel? Nem sokkal Cohen vallomása után jelentések kezdtek napvilágra kerülni a kondenzcsíkokról - kondenzációs csóvák a repülőgépek nyomában, melyek állítólag vegyi anyagokat tartalmaznak, mely sok embernél okoztak betegségeket. A WorldNetDaily 1999 februárjában számolt be a jelenségről: Szóval ezek a vegyi anyagok részei voltak a Légierő "magfelhő" műveletének az időjárás módosításával történő kísérletezés során. Hivatalosan persze a Légierő tagadta ezeket az állításokat, de az erősen megszórt területeken élők több alkalommal számoltak be arról, hogy a műveleteket heves esőzések követték.”

Az, hogy nyilvánossá kellett tenni azon kulcsszavak listáját, amivel monitorozza az internetet és a közösségi médiát Amerikai Belbiztonsági Minisztérium, vagy, hogy ma már szabadon letölthető egy 1990-es Amerikai Légierő Akadémiai dokumentum, a Chemtrails kézikönyv, az „ugyan, senkit ne zavarjon”…

"Élhető világ"(SIC!)
- anyátokat! - a szerk.

Globális klímaváltozás – új eszközök a felmelegedés ellen HVG HETILAP\2013\39. SZÁM --- 2013. szeptember 25., szerda

Csökkenteni kellene a Földre érkező napfény mennyiségét, illetve mesterséges eszközökkel ki kellene vonni a légkörben lévő szén-dioxidot – ezt a két lehetőséget is vizsgálja az ENSZ annak lehetséges módjaiként, hogy ne csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásával, hanem más eszközökkel is mérsékeljék a környezetszennyezés okozta felmelegedést.

Az angolul geoengineeringnek nevezett eljárást támogatók szerint egyebek között úgy lehetne csökkenteni a bolygónkra érkező napfény mennyiségét, hogy űrhajókkal hatalmas tükröket – mesterséges felhőket – feszítenek ki a kozmoszban. Egy másik elképzelés szerint különleges repülőgépekkel szulfátrészecskéket juttatnának a sztratoszférába, s ez a szándékos szennyezés szűrné meg a Nap sugárzását. Akadnak, akik a felhők „megsózását" javasolják, a felhőkben ezzel több vízcsepp keletkezne, ezért azok fehérebbek és fényesebbek lennének, így ugyancsak gátolnák a bolygó felszínének felmelegedését. Hasonló módszereket évtizedek óta alkalmaznak: Kínában és az egykori Szovjetunióban, majd Oroszországban a nagy szabadtéri ünnepek előtt juttattak kemikáliákat a felhőkbe, hogy azokból még Peking vagy Moszkva előtt kihulljon a csapadék.

A szén-dioxid megkötését szolgáló módszerek közül az ENSZ által létrehozott Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a tengerek vastartalmának a növelését említi: ezzel a gázt magukba építő planktonok növekedését serkentenék. A testület ugyancsak foglalkozott azzal a már lassan elfogadottá váló technikával, amellyel összegyűjtik a szén-dioxidot, hogy azután a tengerfenékre, illetve a föld alá rejtsék.

Az IPCC számítógépes modellekkel vizsgálta az eljárások hatékonyságát, s megállapította, hogy a geoengineering révén jelentősen lehet csökkenteni a felszíni hőmérsékletet. Ugyanakkor további alapos vizsgálatokat tartanak szükségesnek, mert az ilyen eljárásoknak az egész Földet érintő káros mellékhatásaik is lehetnek. A tudóscsoport ezzel azokra a korábbi tanulmányokra utalt, amelyek szerint a planktonok mesterséges elszaporítása felboríthatja a tengerek biológiai egyensúlyát. A sztratoszférában való permetezéssel pedig éppen akkor indítanának újabb támadást az ózonpajzs ellen, amikor az ibolyántúli sugárzástól védő réteg állapota javulni kezdett, mert a világ országai már nem juttatnak újabb CFC-gázokat a levegőbe.

Az IPCC arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a geoengineeringgel párhuzamosan nem csökkentik a szén-dioxid kibocsátását, akkor katasztrofális klímaváltozást okozhat, ha valamilyen okból hirtelen fel kell hagyni az üvegházhatást csökkenteni hivatott eljárásokkal.

CHEMTRAIL - NEMZETKÖZI TILTAKOZÁS! JANUÁR 25. - BUDAPEST
https://www.facebook.com/events/1405217386378396

Január 25-én rendezik meg a Petőfi Csarnokban azt a nemzetközi tiltakozást, ahol a chemtrail, vagyis a "mérgező kondenzcsíkok" ellen kampányolnak a résztvevők és bizonyítékokat keresnek arra, hogy a repülőgépek által kibocsájtott fehér csíkokkal szándékosan mérgezik az embereket.

Ökolokális megoldások a klímaváltoz(tat)ás mérséklésére

Régóta maradéktalanul bizonyítva van (már „csupán” pénzügyi és politikai felelőtlenség miatt nem alkalmazzák még mindig), hogy a természetes tájak, ha az adottságaiknak megfelelően a legorganikusabb módon vannak művelve, akkor olyan bőségesen teremnek, ami maradéktalanul elláthatja az emberiséget („de nem a határtalan mohóságot” – Gandhi). A helyi mikroklíma fenntartása, a növényzettel borítottság maximalizálása, az erdők fenntartható kezelése, a természetes tájba való harmonikus beolvadása az emberi közösségeknek: ezek mind úgy előzik meg a klímaváltoz(tat)ást, hogy közben a legmagasabb életszínvonalat adják a helyi közösségeknek!

Kétségtelen ökológiai és humánökológiai tény az is, hogy ha a Kárpát-medencét egy ökológiai egységnek tekintenénk (Pannon Ökorégió), ami Európa közepén hegyekkel körülhatárolt, folyók találkozásánál lévő alvízi ország, ahol nem is olyan rég még a nagy Alföldön is erdőségek, ártéri gyümölcsényesek és fokgazdálkodás volt jellemző, akkor biztosra vehetjük, hogy a klímabiztonság terén előrébb járnánk.

Minél inkább szabályozzuk a folyókat, minél inkább feléljük az erdőségeink adta természeti tőkét, és minél inkább a nagytáblás monokultúrás vegyszeres nagyipari szántóföldi mezőgazdaságra állunk át, biztosra vehetjük, hogy minden időjárási esemény annál szélsőségesebben fogja súlytani ezt az ökorégió egységet. Ennek jelei az ökológusok, de a társadalom éberebb tagjai számára is egyre nyilvánvalóbbak: néha már egyazon évben, vagy nem messze egymástól felváltva súlyt egy-egy térséget aszály és árvíz, tornádó és jégeső.

Összefoglalva

A centralizált, monopol tudományos- és politikai szervezetek globális geo-bio-politikai-mérnöksége helyett a megoldás az ökológiai agrikultúrában és a decentralizált ökológiai társadalmi berendezkedésben rejlik.

Hálózat- és rendszerkutató biológusok, ökológusok, világhírű aeroszol kutatók egyaránt óva intenek a bolygó szintű geomérnökségtől, a kimenetelek beláthatatlanok és végzetesek lehetnek; az egész Föld bolygó nem lehet globális kísérleti telep…

Az ökolokális, organikus és szubszidiáris elméleti és gyakorlati megoldások bizonyítják, hogy a globális problémákra helyi szintű válaszok kellenek.

Hivatkozások, linkek:

Új földtörténeti szakasz – az antropocén
http://www.origo.hu/tudomany/20100329-geologiai-idoskala-uj-foldtorteneti-szakaszba-lepunk-az-antropocenba.html

Vida Gábor professzor: Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai - Studia Physiologica 18/2012
http://www.semmelweiskiado.hu/folyoiratok/2012_fasciculus_18_vida_gabor
_honnan_hova_homo_az_antropocen_korszak_gondjai_folyoirat/
http://www.semmelweiskiado.hu/files/flippingbooks/000/091/liquid-green/index.html

A világ leghosszabb locsolócsöve
http://nol.hu/tud-tech/20111020-a_vilag_leghosszabb_locsolocsove

Animátrix – Második Reneszánsz (teljes, magyar)
http://indavideo.hu/video/Animatrix_-_Masodik_Reneszansz_teljes_magyar

Az Európai Unió közösségi környezetpolitikájának alapelvei
http://www.utajovobe.eu/oktatasi-segedlet/a-kornyezetvedelem-fogalma?showall=&start=4

Markku Kulmala professzor - A világhírű aeroszol kutató
http://nyuz.elte.hu/lagymanyosi-portrek/vilaghiru-aeroszol-kutato

Időjárási fegyverek már 15 éve léteznek, vallotta az Amerikai Védelmi Miniszter
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/06/idojarasi-fegyverek-mar-15-eve-leteznek.html

Breaking: Air Force “Chemtrails” Manual Available For Download
http://www.veteranstoday.com/2013/03/31/breaking-air-force-chemtrails-manual-available-for-download/

Dept. of Homeland Security Forced to Release List of Keywords Used to Monitor Social Networking Sites
http://www.forbes.com/sites/reuvencohen/2012/05/26/department-of-homeland-security-forced-to-release-list-of-keywords-used-to-monitor-social-networking-sites/

PPJ         2014.01.22.

Egy teljes napig csak szélerőművekből származó áramot használt Dánia – írja a motherboard.vice.com. Az összes decemberben felhasznált dán áram 54,8 százaléka származott szélenergiából, karácsony hetében pedig, amikor az ipari fogyasztás alacsonyabb, 68,5 százalékra nőtt ez az arány. Forrás: Index.hu

Előadás dia - Munkácsy Béla előadásából

Fotó: Pacsuta Péter János, 2011, Dánia - Nordic Folkecenter for Renewable Energy

Az év nagy napja december 21-e volt, amikor 102 százalékot regisztrált az Energinet (a központi áramszolgáltató), ez azt jelenti, hogy több szélenergiát termeltek, mint az ország aznapi egész áramigénye.

Dánia ezzel a teljesítménnyel 2013 decemberében új szélenergia-rekordot állított be. Az egész évet nézve 11,1 milliárd kilowattóra áramot termeltek a szélerőművek, ez a 2013-as teljes fogyasztás egyharmada.

A dán kormány terve, hogy 2020-ra az ország áramigényének felét megújuló energiaforrásokból biztosítsák. Az összkapacitásban egyébként a kínai, amerikai, spanyol, indiai és brit szélerőművek is megelőzik Dániát, de az összes fogyasztáshoz viszonyítva a dán szélenergia a világrekorder: az Egyesült Királyságban például 10 százalék a szélenergia aránya, a napi rekord 13 százalék.

A fotókat akkor készítettem, mikor 2011-ben, a természetvédelmi mérnök diplomám után jelentkeztem és beválogattak egy ökológiai népfősikolai képzésre a Vestjyllands Hojskole-ra, mellyel a magyar Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, mint Mezőföld Népfőiskola áll régóta kiváló és egyedülálló viszonyban. Mindarról, amiről a természetvédelmi mérnök alapszak és humánökológia mesterszak alatt tanultam és hallottam, Dániában a saját szememmel láthattam a valóságban nagyszerűen működni. Olajfüggetlen és önfenntartó ökoiskola, biogázzal fűtött ökológiai minősítésű vegyszermentes üvegházak, biodinamikus- és ökofarmok, kis- és közepes családi gazdaságok, szövetkezetek, helyi termékek, és ökoturizmus! Dánia 1980 óta decentralizált energiarendszer kiépítésén fáradozik, - megújuló energiákon alapulót!

Fotó: Pacsuta Péter János, 2011, Dánia - Vestas gyár - Dánia, Lem