PPJ         2010.02.05.

PPJ         2010.02.04.

Környezeti katasztrófával jár a tél az útmenti élővilágnak, legfőképp a városoknak, ahol tisztító hatása miatt a legfontosabb lenne az egészséges növényvilág.

A Budapestjövője blog bejegyzése:

Halálra sózzák Budapest növényzetét!

2010 után tömeges fapusztulásnak lehetünk tanúi Budapesten. Ekkorra fog "beérni" a 2007/2008 telén kiszórt nagy mennyiségű só hatása. A síkosságmentesítéshez ugyanis rövidlátó módon Budapesten szinte kizárólag homok és só keverékét használják, mintha ennek semmilyen alternatívája nem lenne. Arra hivatkoznak, hogy ez a legolcsóbb megoldás. De vajon akkor is a legolcsóbb marad, ha hozzávesszük azt is, hogy a városban duplán fontos növényzet pusztulását okozza?

A talajba szivárgott, vízben feloldott nátrium-klorid a talajban nátrium ionokra és klorid-ionokra bomlik.

...

Olvasd tovább az eredeti oldalon!

De van még hasonló a témában magyarul:

Satnyul, barnul, törpül

Fagyos, csapadékos időben a síkos utak, járdák, parkolóhelyek, kerti utak csúszásmentesítése fontos feladat. Kemény teleken az egysávos autóutakon kilométerenként 25-30 tonna sót szórnak el, amely az utak menti 10-15 méteres sávban komoly károkat okoz a növényzetben; a gyepben, a lombhullató és örökzöld fákban és cserjékben egyaránt.

...

Olvasd tovább az eredeti oldalon!

És angolul is a Connecticut Egyetemének kertészeti blogjában:

Ladybug Blog Winter Salt Damage on Woody Plants

Woody plants growing along roadways or side walks may be impacted by direct contact of deicing salt spray and by chemical changes in the soil due to a build up of salt ions that accumulate in the soil and are eventually absorbed by the plant roots. Salt ions can injure plants at any time, but late winter applications may accumulate and be more damaging since there is less time for winter snow and precipitation to leach away the salts.

 

Picture: Winter salt damage on white pine

Olvasd tovább az eredeti oldalon!

PPJ         2010.02.04.

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat  methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

meta_         2010.02.04.

Aki teheti fogja magát és nézze meg Moore új filmjét, mert megéri. Olyannyira, hogy elviseltem a popcornt kétpofára csámcsogó és szemetelő plázanézőket is. 

A kiindulópont az amerikai típusú kapitalizmus elfajzása és a hitelválság. A történet utóbbi szálát mindenki ismeri: nagybankok, felügyelet nélküliség, derivatív ügyletek, aztán a kormány mentőcsomagja. De a hangsúly az "elfajzáson" van, mert ebből következett a gazdasági válság.
 

Két szempontból ragadott meg a film: egyrészt testközelből láhatjuk azokat, akik a hitelválság miatt vesztették el házaikat vagy megélhetésüket. Nem a drogos és/vagy alkoholista munkakerülőkön csámcsog, hanem a társadalom kötőszövetét vizsgálja, a középosztályt.

Másrészt végre egy olyan alkotás, ami nem az állam vs. szabadpiac (egyéni felelősség) hamis dilemmáján kesereg. Nem lövöm le a poént, de Moore mutat pár régi találmányt, ami megoldást ad a mostani helyzetre. És tényleg működik.

Moore agitatív dokumentumfilmet (advocacy documentary film) készített, szóval senki se lepődjön meg az erős morális hátteren. Ezzel nincsen baj, mert nyiltan vállalja, nem kell sírni, hogy nem semleges.

PPJ         2010.02.03.

Már korábban szó volt arról, hogy egy közismert program - sok más mellett még ez is - mennyire szánalmasan nevetségessé teszi szegény dunakeszi polgármester minden szavát.

De most megjelent a Google Föld 5-ös verziója, letölthető for free. Nos, van benne egy nagyon-nagyon hasznos funkció, az időgép. Korábbi dátumokban készített műholdképeket is meg lehet vele nézni. Alább láthatjátok, hogyan nézett ki a láp és a környéke, amikor még nem volt Auchan. A kép 2000. június 9-én készült és jól látszik rajta, hol szántotta fel Murvai az árvalányhajas gyepet, mely akkor még az ő tulajdona volt. A szántás közvetlenül a kép készítése előtt történhetett.

Mélyszántás a védett árvalányhajas mezőn!

Az Immochan területet Murvai László adta el 2002.10.18-án a DK 2003 Ingatlanhasznosító Kft-nek. Az meg továbbadta 2005.03.02-án az Auchan Mo. Ker. Kft-nek, ebből az Immochan Kft kapta meg kiválással.

Fotó a terület korábbi, teljesen természetes állapotáról

Korábban fákat is vágtak ki a fűzlápos részből. Vajon miért? Miért utal minden jel arra, hogy dunakeszi önkormányzata meg akarja szüntetni a lápot? Ennyire sok pénz forog kockán? Csak óvatosan gyerekek, mert ha ez mind a visszájára fordul, akkor tövenként és szándékossági szorzóval fogja a természetvédelmi törvény visszafizettetni veletek mindazt a kárt amit a magyar össznemzeti természeti vagyonban okoztatok!

Természetpusztítás a dunakeszi tőzeglápon