Filmajánló: Capitalism A love story
Aki teheti fogja magát és nézze meg Moore új filmjét, mert megéri. Olyannyira, hogy elviseltem a popcornt kétpofára csámcsogó és szemetelő plázanézőket is.
A kiindulópont az amerikai típusú kapitalizmus elfajzása és a hitelválság. A történet utóbbi szálát mindenki ismeri: nagybankok, felügyelet nélküliség, derivatív ügyletek, aztán a kormány mentőcsomagja. De a hangsúly az "elfajzáson" van, mert ebből következett a gazdasági válság.
Két szempontból ragadott meg a film: egyrészt testközelből láhatjuk azokat, akik a hitelválság miatt vesztették el házaikat vagy megélhetésüket. Nem a drogos és/vagy alkoholista munkakerülőkön csámcsog, hanem a társadalom kötőszövetét vizsgálja, a középosztályt.
Másrészt végre egy olyan alkotás, ami nem az állam vs. szabadpiac (egyéni felelősség) hamis dilemmáján kesereg. Nem lövöm le a poént, de Moore mutat pár régi találmányt, ami megoldást ad a mostani helyzetre. És tényleg működik.
Moore agitatív dokumentumfilmet (advocacy documentary film) készített, szóval senki se lepődjön meg az erős morális hátteren. Ezzel nincsen baj, mert nyiltan vállalja, nem kell sírni, hogy nem semleges.
Tetszett? Oszd meg!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
