"A makrófotózás mindig kéznél van, vagy legalábbis láb alatt. Akárhol lehet művelni, a mezőn ugyanúgy, mint a zöldségeskertben. A Herbalizers sorozattal nem a tökéletes technikájú makrófotókra összpontosítottam, hanem inkább a lazább, humorosabb nézőpontokat kerestem. Bensőséges portrékat kívántam készíteni ezekről a pici lényekről."
Két nagyon érdekes videót szeretnék bemutatni. Szerencsére a TED videókat hamar magyarul is feliratozzák dícséretet érdemlő honfitársaink, így a legfrissebb hiteles tudományos összefüggésekről (1. videó) és innovációkról (2. videó) értesülhetünk.
Az első videó a Mexikói-öbölben történt olajszennyezés hátterére és "mélyebb rétegeire" (ez itt különösen kifejező szófordulat!) mutat rá.
Carl Safina: Az olajszennyezés láthatatlan elkövetői és áldozatai
A Mexikói-öbölben történt olajszivárgást nem könnyű megérteni, de annyit tudunk: rossz dolog. Carl Safina vérforraló keresztkérdésekkel ássa elő a tényeket, és bebizonyítja, hogy a következmények messze az Öböl határán túlnyúlnak majd -- és hogy sok úgynevezett megoldás csak tovább ront a helyzeten.
A második videóban szereplő fa-ház-növesztést már képekben bemutattam korábban, de most az ötlet kitalálója maga beszél terveiről és jövőképéről. Teljesen a természetből "épült", vagyis inkább "nőtt" házak, és bio-házak. Szemem szám elállt. Nem szoktarm techno-optimista lenni és erre minden okom meg is van. Ez viszont nem techno-optimizmus, hanem bio-optimizmus. A természetben eddig még semmit sem találtunk elba elszabva, az evolúció frappáns és tökéletes. Csak a technológia, a csináljunk az olajból cumisüveget felfogás ami lineáris és nem a természet folyamataiba illeszkedő. Szóval bio-házban simán élnék, ahol ánuszizomzat csukja-nyitja az ajtót és csontozat adja a szilárd támasztékot! :D
Mitchell Joachim: Ne építkezz! Növessz házat!
A TED ösztöndíjas és várostervező, Mitchell Joachim vízióját mutatja be, a fönntartható, organikus építészetről: környezetbarát "lakó-fészkeket", melyeket növényekből - és ezt figyeld: húsból - növeszt.
Ha ritkán is, de akadnak sikertörténetek Magyarországon a természetvédelem terén. Az alábbi példa azért figyelemreméltó, mert belterületen valósulhatott meg, ahol a hivatalos természetvédelemnek nincs semmilyen eszköztára, nincsen hatósági jogköre.
A génmódosított szervezetek független hatásvizsgálatára szakosodott német Testbiotech arra hívja fel a figyelmet sajtóközleményében, hogy svájci kutatók kísérletei szerint egy génpiszkált búza fajta - amely üvegházban normálisan növekedett, és ellenállóvá vált az anyarozs-fertõzéssel szemben - anyagcseréje jelentõsen megváltozott amikor kitették a szabad környezeti hatásoknak. A növényt súlyosan károsította az anyarozs, a terméshozam jelentõsen csökkent, egészen 50%-os mértékig. (Forrás: Genetically engineered wheat shows unexpected ecological behaviour Innen letölthető)
Úgy tűnik joggal aggódtak Európában a genetikailag módosított növények használata miatt. Az Egyesült Államokban bebizonyosodott, hogy nem lehet megakadályozni e növények terjedését. Az ellenálló fajok felboríthatják a természet ökológiai egyensúlyát.
A volt kormány mulasztása miatt veszélybe került a magyar növények genetikai állománya és veszélyben van az érdi génbank fennmaradása!
Alkotmányos mulasztást követett el a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány azzal, hogy nem gondoskodott az átfogó nemzeti génmegőrzési program megalkotásáról és végrehajtásáról. Emellett megfeledkezett a genetikai sokféleség megőrzésére vonatkozó állami feladatnak megfelelő intézményi és finanszírozási háttér megteremtéséről is – állapította meg Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Az intézetek fenntartása így bizonytalanná vált, veszélybe került az érdi génbank léte.
Valóban találkozott Orbán Viktor miniszterelnök a sukorói kaszinóberuházás egyik megálmodójával, Ronald Lauderrel - tudta meg a Hírszerző. A Népszava keddi számában arról ír: a miniszterelnök még ellenzéki párt elnökeként egyeztetett az üzletemberrel, mert szívére vette, hogy "nem kérték ki a véleményét". A részletekkel kapcsolatosan hiába faggatta a Hírszerző a kormányfő sajtófőnökét.
Zsoldos Árpád elhivatott természetvédő, ovisokkal járja az erdőt, madárlesre viszi őket, hogy ha majd egyszer nagyok lesznek, és autópályát terveznek például, jusson eszükbe: a madarakra, fákra mindannyiuknak vigyázni kell.
Agy küldi agynak, szív küldi szívnek, szív küldi agynak, agy küldi szívnek. Tökmindegy. Annyira azért mégsem. Az utóbbi időben jó pár komment kimoderálásra került a greenr-en. Küldeném tehát az alábbi linkeket - mint bizonyítékokat - azoknak az agyatlan (bocs) szívtelen embereknek, akik klímaváltozás-szkeptikusságukkal nem csak a saját agyukat szennyezik, de szívtelenül(!) a jövő generációktól veszik el a lehetőséget egy normális életre. Mert ha egy klímaszkeptikus vagy, akkor nem csak magad győzted meg arról, hogy a szar édes, de más embereket is szarral kezdesz etetni. Azt pedig én nem tűröm. Nem csak azért, mert (valószínűleg) egy kompetencia és ügybe vágó diploma nélküli nethuszár vagy, hanem azért is, mert nincs igazad. Tökéletes tájékozatlanság egy tökéletesen felborult tájékoztatású világban. Ahogy a vallásosság újbóli felvirágzása sem függetleníthető a médiumok mai formáitól és hatásaitól, úgy a klímaszkeptikusság sem! Hiszen mit is higgyen egy átlagpolgár, mikor például GMO ügyben az egyik oldalon egy agrármérnök ökogazda mondja, hogy nem jó a GMO, a másik oldalon meg egy (szarházi) akadémikus nyomatja, hogy "nem kell félni, nem fog fájni, úgyis lenyomják a torkunkon, hülye az összes, aki anno a moratóriumot bevezette"? Ilyenkor kinek higgyen az átlagember, aki épp újságot olvas, autóban ülve rádiózik, vagy tv előtt tesped? Kinek higgyen olyankor az ember, mikor a dunakeszi tőzeglápról a hatóság (lefizetett) embere azt mondja, hogy nem láp, a civilek által felkért MTA, meg azt, hogy védendő ősláp van ott? Kinek higgyen az átlagember, mikor az egyik oldalon sorra jönnek a hírek az aszpartám (mesterséges édesítőszer) ártalmasságáról, mire a másik oldalon (általában a Coca-cola által finanszírozva) sorra jönnek a cáfolatok?
Úgyhogy megértem én a helyzetét az átlagpolgárnak, aki egyszer és mindenkorra való tájékozódni akarása közben téveszmékhez nyúl és tévutakra tér, de könyörögve kérem, hogy saját és embertársai jövője érdekében, kicsit nézzen jobban utána a dolgoknak, ne higgyen el semmit sem elsőre!
Jöjjenek tehát az általam a nyár alatt talált klímaváltozáshoz köthető bizonyítékok:
A szombati Esti beszélgetés a Földről témája az időjárás és az éghajlatváltozás, az éghajlati modellek. Idén télen a korábbi évekhez képest szokatlanul nagy mennyiségű hó esett, majd májusban és júniusban ránk szakadt az ég, záporok, zivatarok, jégesők és szélviharok okoztak hatalmas károkat, a megáradt folyók és patakok településeket öntöttek el, házakat döntöttek romba.
Volt pusztító árvíz Franciaországban és Pakisztánban is, az amerikai kontinensen szélviharok, hurrikánok tomboltak, Oroszországban pedig nagy területen ég az erdő a szokatlan forróság és szárazság miatt. Vajon ezek a jelenségek csak az időjárás kilengései vagy már az éghajlatváltozás jelei? Mit mutatnak a klímamodellek?
A műsorban megszólaló Mika János éghajlatkutató több mint harminc éve dolgozik az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, elsősorban klímamodellekkel foglalkozik. Tudományos munkáját a Meteorológiai Világszervezet rangos díjjal ismerte el, és több alkalommal felkérték az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tanulmányainak véleményezésére. Mika János 2007 óta az MTA doktora, két éve egyetemi tanár az egri Eszterházy Károly főiskolán.
A "Máshol a nagyvilágban" részt ajánlom az időkép rövid hírösszefoglalójából. Pl.: "Mindeközben Indiában, Kínában és Pakisztánban számunkra felfoghatatlan méretű árvizek és földcsuszamlások mintegy 1 millió házat romboltak le csak az utóbbi 3 nap során, és bizonyos források szerint Kína egy tartományában egy kb. 50.000 négyzetkilométernyi (fél Magyarországnyi) terület egyszerűen 'eltűnt' (tóvá változott.)"
"Azzal pedig végképp nehéz címlapra kerülni, hogy a szénre, az olajra és a gázra épülő energiarendszer a bemeneti (energiahordozók) és a kimeneti (gázok, korom, salak) oldalt tekintve is teljességgel fenntarthatatlan. Akkor már inkább a klímaváltozás – azt könnyebb megérteni, és az eredeti világképünkbe (hogy ti. mindenhatóak vagyunk, és a Föld arculatát mi formáljuk) is jobban beleillik."
"Az emberiség eddigi történelme során meg tudott élni a természeti tőke biztosította kamatokból – ami azt jelenti, hogy kevesebb erőforrást használt fel vagy szén-dioxidot bocsátott ki évente, mint amennyit a bolygó bioszférája újra tudott termelni vagy megkötni volt képest, az adott évben.
Az ökológiai túllövés állapota csak korlátos ideig tartható fenn, mielőtt az ökoszisztéma degradálódása vagy esetleges összeomlása bekövetkezne. E degradáció jelei már tapasztalhatóak például a vízhiány, elsivatagodás, a talajok pusztulása, csökkenő szántóföldi hozamok, erdőírtás, a fajok gyors kihalása, halállományok összeomlása, vagy a globális klímaváltozás formájában."
Utolsó kommentek