A magyar termék meg-nem-jelölés illuminátusa
Három szín, három szándékosan összezavaró logó. Majd nyilván a szemüveges szenilis zseniálisan meg fogja tudni különböztetni... "O" betűvel kezdődik és "ligarchával" végződik: nagyjából csak nekik állt érdekükben ilyen jelölésrendszert keresztülnyomni a Vidékfejlesztési Minisztériumon...
Készítsetek elő egy vonalzót, később mondom, hogy miért lesz rá szükség!
Undorító, hogy szánt szándékkal maszatolják el azt, amiről minden valóban hazai gondolkodású ember botrányt kiált! Lett légyen az Ángyán József vagy bármilyen bio minősítő szervezet és hazai jó családi termelő, mind azt mondják, hogy ezzel csak a német dioxinos sertéshúst importáló Csányi birodalom semennyire sem "magyar" Pick szalámija (bizonyítékként lásd az alább beillesztett videót!) kerül ismét hamisan előtérbe, a többi, még ennyire sem magyar termékekről már nem is beszélve. Most komolyan DIREKT ÖSSZETÉVESZTHETŐ LOGÓT találtak ki a "derék" urak annak, hogy valamit itthon CSAK ÁTCSOMAGOLNAK?! Vagy 50% KÍNAI FOKHAGYMA + 50% MAGYAR FOKHAGYMA az meg a középső logó volna?!!!!! Szemét banda, pontosabban, szemfényvesztő banda! AMÍG NINCS TISZTÁN LÁTTATÁS, ADDIG NEM LESZ TISZTÁN LÁTÁS ÉS FELELŐS VÁSÁRLÓ SEM! Ja hogy ez a lényeg: hogy még véletlenül se jöjjünk rá, hogy hol vágnak át minket?!
"Nem itthon vásárol alapanyagot, a 'hungarikum' termékeihez!"
... hangzik el a német dioxin botrány miatt készült magyar húsos lista kapcsán az 51%-ban német alapanyagból dolgozó Pick szalámi üzeme kapcsán a Csányi birodalomról. Az 52. perc 50. másodperctől hangzik el az alábbi videóban, hogy hogyan dolgoznak ezek a "böcsületes magyar derék" húsosok! Ángyán József a "Mi lesz veled magyar föld és vidék?" c. előadásában figyelmeztette hallgatóságát pontosan erről a folyamatról! Majd következik a magyar termék rendelet kritikája, 57. perc 30. másodperc:
"Tele van trikolorral, címer..., minden...
a szemfényvesztésnek a csúcs-csimborasszója!"
"Nem magyar alapanyagból, nem paprikától piros kolbász..."
59. perc 45. másodperc - "És tudjátok miben különbözik a három logó?" - lehet készíteni a vonalzókat és a monitorra helyezni! :)))
Az álmagyar termékek
"Azt hitted magyar? Tévedsz! Közkívánatra összeállítottunk egy listát, amely igyekszik rendet tenni a fejekben, a magyar termékeket illetően. Kommentár nélkül három kategóriába gyűjtöttük az álmagyar termékeket. Remélhetőleg mind többen felhasználjátok majd ezeket az információkat a jövőbeli vásárlásaitoknál." - írja a veddamagyart.info
Külföldi tulajdonú cégek nem Magyarországon készült termékei: Albert keksz; Amodent (Unilever); Baba (az Unilever tulajdona, Csehországban és Lengyelországban készül); Balaton szelet, Boci csoki (a svájci Nestlé tulajdona és Csehországban készül), Jó reggelt gabonás keksz; Kapucíner szelet; Kotányi fűszerek (az osztrák Kotányi GmbH tulajdona, a gyártás is Ausztriában zajlik); Piros Mogyorós; Ráma margarin; Sport szelet
Külföldi tulajdonú cégek részben Magyarországon készült termékei: Biopon; Delikát; Győri keksz (az amerikai Kraft Foods vállalatcsoport tulajdona), Globus konzervek (a cseh Hamé illetve a francia Bonduelle tulajdona), Globus ételízesítők (az angol, illetve holland Unilever tulajdona); Horváth Rozi (az osztrák Salinen tulajdona); Milli Tej (a holland Friesland tulajdona); Tomi Kristály (Henkell); Tungsram; Kalifa (arab tulajdon)
Külföldi tulajdonú cégek Magyarországon gyártott termékei: Medve, Karaván, Bakony és Tihany sajtok (Bongrain Csoport); BB bor és Törley, Hungária, Walton pezsgők (a német Henkell tulajdona); Bip; Borsodi sör; Douwe Egberts; Dreher sör; Francois pezsgő; Hohes C; Kaiser, Debreceni, Csaba Hús, Szole Meat (a szlovák Penta csoport tulajdona); Koronás cukor (az osztrák Agrana tulajdona, de a termékek egy része itthon készül); Kőbányai sör; Naturaqua (Coca-Cola Hellenic); Negro; Pannonmill; Pannontej (a francia Bongrain Csoport tulajdona); Pilóta keksz; Piros Pöttyös túró rudi (a holland Friesland tulajdona), Sága (angol tulajdon); Sió (a német Eckes-Granini csoport tulajdona); Soproni sör; Szerencsi - Nestlé (nem összetévesztendő a magyar Szerencsi Bonbon Kft-vel); Theodora ásványvíz (a svájci Nestlé tulajdona); Tibi- Bonbonetti; Ultra; Vaníliás karika; Vénusz étolaj (a francia Bunge csoport tulajdona); WU2
"A Balaton szelet és a Boci csoki már hosszú évek óta a svájci édességipari óriás, a Nestlé tulajdonában van. A Piros Mogyoróst pedig a Kraft Foods gyártja valóban külföldön. A táblás Boci Csehországban készítik. A táblás csoki gyártását már lassan tíz éve 2004-ben vitték a határon kívülre, miután a Nestlé összevonta szerencsi és diósgyőri gyárát. Azonban nem minden Boci csokit gyártanak a cseheknél, a Boci Szendvicset például Bulgáriában készítik. A Sport szeletet is Szlovákiában gyártják. A 2004-es dátum hazánk EU csatlakozását jelentette és azt, hogy szabad lett a piac. Na nem kis embernek, mint ahogy a kormány marketingezte anno, hogy Ön is nyithat cukrászdát Bécsben. A Balaton szeletet 2008-ban került a Nestléhez a Krafttól, innentől Romániában gyártják. A Bonbonetti volt az utolsó magyar csokigyár, de ez is elkelt. A Bonbonettit az ukrán Roshen édességipari vállalat vásárolta meg." - írja a Hír.ma
Na jó, igazatok van, ne legyek már ennyire szigorú minden újdonsággal szemben: legalább ennek a nevetséges multi szarnak remélhetőleg hamarosan vége lesz...
Tetszett? Oszd meg!
Utolsó kommentek