A világélelmezés-politikai paradoxon: Milyen éhező milliók?

PPJ         2011.09.18.

Egész lényem és posztmodern átkot egyre jobban megismerő tudásom is vonzódik a paradoxonokhoz, mert abban látja kiteljesedni a szellemi és materiális síkokon is megvalósuló értelmetlen elválasztását annak a főleg kelti filozófiára érvényes kijelentésnek: hogy minden EGY. Saját gondolataim, a vidék társadalmának nemzetközileg elismert gondolkodóit és egy új német dokumentumfilm ajánlóját hívom segítségül, hogy összességében lerántsák a leplet a világélelmezés-politikai paradoxonáról. Ez a cikk előszobája lesz egy már régóta megírásra váró másiknak. Mindez annak majd csak egy részegységét alkotja, de minden vágyam, hogy minél többen lássák be azt a világunkat átszövő politikai-gazdasági hatalmat, amit, ha mind meglátnánk - gyökerestül irthatnánk ki. A sötét oldal erőinek lényege tehát a rejtőzködés, remélem, hogy ennek a blognak pedig a nyílt-színi rávilágítás.

Milyen éhező milliók?

Nevetnem kell, mikor (főleg) a GMO (génmódosított élelmezési termékeket előállító vállalatok) lobbija úgy érvel, hogy "milliárdok éheznek, és etetnünk kell a szegényeket". Nevetnem kell, mikor a nagytőkés, monopol, intenzív, agrár konzorciumok azért zsebelhetnek be milliárdos EU-s KAP támogatásokat, mert még él a hibás idea a politikában, hogy el kell látnunk az éhezőket.

Mert a helyzet viszont az, - mondom ezt öko-agrár érdeklődésű természetvédelmi mérnökként és leendő humánökológusként, hogy az összes élelmiszer termelés:

- fele takarmánnyá válik,
- negyede kukába kerül (USÁ-ban az össz. 40%-a!),
- negyede kerül csak emberi gyomorba, és
- a GMO-k sem éhes szájakat, hanem éhes autókat és éhes nagyipari állatokat tömnek.

Súlyosbítván: még ez az élelmiszer termelés is főleg egyetlen dologra, gabonára épül, hogy utána kismillió termékfeldolgozási és termékfinomítási eljáráson keresztül, végül egy beltartalmilag (vagyis tápértéképben) értéktelen, de a vércukorszintet hamar szétkapó (vagyis magas glikémiás indexű) fehér liszt legyen belőle. Aminek után nem csoda, hogy a nyugati világ szenved a legjobban a metabolikus szindrómától, ami a hozzá kapcsolódó szintén katasztrofálisan növekvő-, és korunkra jellemző civilizációs betegség, a cukorbetegség előfutára, melegágya. Lásd: Csányi Vilmos - Miklósi Ádám (szerk.): Fékevesztett evolúció c. könyv tartalomjegyzékéből a 4. fejezetet!

A mai mezőgazdaság paradoxona

"A második világháború utáni Európában uralkodó élelmiszerhiány idején alakultak ki a Közös Agrárpolitika keretei. Támogatásokkal, védővámokkal igyekeztek az élelmiszer termelést növelni, a farmerek megélhetését javítani. A csakhamar megjelenő túltermelési válságokat több reformhullám igyekezett oldani: piaci rendtartással, kvótákkal, intervenciós felvásárlással és exporttámogatással próbálták kezelni a gabona, tej, hús, cukorpiacon jelentkező túlnyomást.
Ez az agrárpolitika lényegében ma már azt jelenti, hogy az adóból származó közpénzekből környezeti környezeti és társadalmi problémákat eredményező módon termékfelesleg előállítására ösztönözzük a gazdákat, majd azt fölvásároljuk tőlük, és végül ugyancsak közpénzekből a kereskedőknek nyújtott exporttámogatásokkal dömpingáron igyekszünk megszabadítani saját belső piacainkat ezektől a feleslegektől. Jelentős zavart és a helyi gazdák ellehetetlenülését okozva ezzel a fejlődő országok és az EU-n belüli piacain egyaránt." - Kajner Péter: Egy fenntartható vidékpolitika körvonalai, 107.old. in: Kajner Péter (szerk.)(2007): Gazda(g)ságunk újrafelfedezése Typotex Kiadó, Budapest

"Ez a rendszer mindezen gazdasági, piaci és pénzügyi abszurditáson, a köz pénzek felhasználásának irracionalitásán túl a támogatások odaítélésénél kizárólag a megtermelt mennyiséget veszi figyelembe. Teljesen érzéketlen arra, hogy hogyan, milyen módon állították elő a terményeket, ami a vidéki természeti és társadalmi környezet súlyos eróziójához is vezet. Ezek orvoslása további közösségi forrásokat, erőfeszítéseket igényel, terheit az egész társadalomnak kell viselnie." - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF: AZ EURÓPAI AGRÁRFINANSZÍROZÁS ÚJ, ÖKOSZOCIÁLIS ÚTJA ÉS A MAGYAR VIDÉK SZÁMÁRA FELKÍNÁLT LEHETŐSÉGEI

90 millió tonna étel a kukában

[ Az alábbi szöveg forrása: Húsosfazék blog]

Tudtátok, hogy az Európai Unióban a megtermelt élelmiszer több mint fele, évente mintegy 90 millió tonna a kukában landol? A legtöbbjét még mielőtt az asztalra kerülne, a termelés és az értékesítés különböző fázisaiban selejtezik ki. Ha a paradicsom nem elég piros, vagy túl nagy, túl kicsi, akkor kidobják, hasonlóan sok más zöldséghez, gyümölcshöz. A pékáru húsz százaléka - amit már nem tudnak eladni -szintén a szemétbe kerül. Riasztó adat, hogy az így kidobott európai élelmiszer fele is elég lenne világszerte az éhezés felszámolásához. Azt sem szabad elfelejteni, mekkora veszteséget jelent mindez a gazdaság számára: évente 100 milliárd euró értékű étel megy a szemetesekbe. 

Egy német dokumentumfilmben dolgozták fel ezt a témát, múlt héten mutatták be Németországban, remélem, hozzánk is eljut majd, addig is itt egy kis ízelítő.

Hirtelen egy másik dokumentumfilm, A csirke, a hal és a királyrák jutott eszembe, amikor egy félresikerült konyhai manővert követően annyi ételt dobatott ki a séf, amennyi egy étterem teljes közönségének elég lett volna...

Szemétre épülő társadalom: Freegan-ek és Kukapoliszok

Jóízű vacsora fél óra kukázásból?  Együtt főztünk freeganekkel, majd megettük amit mások kidobtak.... Kik azok a freegan-ek? Free - szabad, gen- vegetariánus. A kapitalista rendszer a túlpörgetett technobürokráciájával törvénybe szabja, hogy mit és mikor KELL kidobni. Így az élelmiszerrel kapcsolatos árusító helyeknél szükségképpen olyan felesleg keletkezik - már megint -, ami egyébként teljesen jól használható lenne. Avagy miért baj, ha a paradicsomnak csak 95%-a használható és késsel ki kell vágni egy részét, mert az foltos, poshadt, nyomódott? A freeganek egy olyan - többnyire fiatalokból álló - rétege a városoknak, akiket nem zavar, hogy valami be van-e csomagolva és meg kell még mosni. A freeganek pont az éhezés mítoszának mennek neki a városokban taktikus eszközökkel, magyarul lokalizációval és kukázással. Felismerték, hogy nincs éhezés, csak "temérdek elpazarolt kaja".

A szemét olyannyira része a kapitalizmusnak, hogy az tulajdonképpen a modern megapoliszok keletkezéstörténetének is tekinthető. Rá épültek tudniillik: szemétre. Online nézhetően lásd a Kukapolisz című dokumentumfilm részeit! Youtube: 1 - New York, 2 - Párizs, 3 - Róma, 4 - Kairó, 5 - London

Összefoglalás

Kapitalista rendszerünk diszkét bája, hogy a médiafelületei által egy olyan szánalomkeltő hadjáratot folytat, aminek segítségével az emberekkel elhiteti, hogy a (gazdasági) növekedés szükséges, a termelés fokozása a mezőgazdaságban is elengedhetetlen, "mivel az nem látja el az éhező embereket világunkban".

Az ügyes csel akkor lepleződik le, mikor kiderül, hogy a jelentős agrártámogatásokkal tulajdonképpen csak azt termelünk, amit a kapitalizmusban eddig mindig is: felesleges szemetet; a jól-lét, az egészség és a természetmegóvás helyett.

A szemétre épült társadalom hozza az igaz mondást: az vagy, amit megeszel - a modern megapoliszok a település és város ősi képzeteinek és formáinak legkiforgatottabb negatív megjelenési formái.

         11 hozzászólás

Címkék: videó eu világ gmo mezőgazdaság filmajánló kap agrárium csányi vilmos élelmezés agrárpolitika ángyán józsef világélelmezés paradoxon kajner péter élelmiszer felesleg taste the waste

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kutatók Éjszakája - Helyi gazdaságszervezés

PPJ         2011.09.18.

http://www.kutatokejszakaja.hu/2011/data/files/114.gif
 
Kedves GreenR olvasók, humánökológusok, természetvédők, alternatív-közgazdászok, vidékfejlesztők, és úgy egyáltalán: kortárs gondolkodók!

Rátok is bíznám az alábbi hír terjesztését:
 
Társasjáték az élet, avagy helyi gazdaságszervezés és elszámolás
 
Tudományterületek: Társadalomtudományok, Öko-közgazdaságtan, Vidékpolitika

Olyan előadók lesznek, mint Gyulai Iván, Mellár Tamás...

2011. szeptember 23-án alkonyattól hajnali derengésig tartó eseményfolyamban tekintjük végig közgazdaságtudományunk és a pénzpiacok uralta közgondolkodásunk válságának, alkonyának okait és a rendezvény központi gondolata a helyi léptékű és fókuszú gazdaságszervezés:

http://www.kutatokejszakaja.hu/2011/esemenynaptar/esemeny.php?id=477&menu_id=4

A fenti honlap folyamatosan töltődik fel, ezért kísérjék figyelemmel többször is!

Kérlek gyertek, és hívjatok másokat is!
Köszönöm.

Péter

         szólj hozzá

Címkék: ajánló mezőgazdaság vidék közgazdaság ökopolitika helyi gazdaság fenntarthatóság kutatók éjszakája alternatív közgazdaságtan

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vitafórum a genetikailag módosított szervezetek szerepéről a mezőgazdaságban

PPJ         2011.09.18.

Időpont: 2011.09.30. 10:00
Helyszín: HUNGEXPO Vásárközpont, „G” pavilon, VIP Galéria

Meghívottak:

Dr. Ács Éva, ügyvezető (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.)
Dr. Ángyán József, parlamenti államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Balázs Ervin, MTA doktora (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet)
Dr. Bardócz Zsuzsanna (Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bedő Zoltán, MTA levelezőtagja (MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet)
Prof. Darvas Béla, MTA doktora (GEVB elnöke)
Dr. Dudics Dénes, egyetemi tanár, MTA doktora
Dr. Györgyey János, tudományos főmunkatárs (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont)
Dr. Tóth István, titkár (MOSZ)

http://www.omek2011.hu/

Részletes program- és előadás naptár

szept.28. szerdától- okt. 2. HUNGEXPO Országos Mezőgazdasági Kiállítás (OMÉK)

OMÉK KONFERENCIÁK: A konferenciákon a részvétel a VM támogatásának köszönhetően ingyenes, azonban a részvétel feltétele az előzetes regisztráció.

Bővebb információ, meghívó és jelentkezési lap igényelhető:
Congress Kft. - Csépe Klára
-------------------------------------------------------

Congress Rendezvényszervező Kft.
1026 Budapest
Szilágyi Erzsébet fasor 79.
Telefon: +36-1-212-00-56
Fax: +36-1-356-65-81
e-mail: congress@congress.hu

         szólj hozzá

Címkék: gmo agrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Veszélyben a lápok - Jövő Nemzedékek Országgyűlés Biztosa sajtóközlemény

PPJ         2011.09.18.

Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa komplex kormányzati intézkedések sürgős megtételét látja indokoltnak a hazai lápok védelme érdekében. Az ombudsman megállapításait és javaslatait állásfoglalás tervezetben hozta nyilvánosságra, annak érdekében, hogy széleskörű szakmai egyeztetés induljon meg a lápok védelmének megteremtése érdekében.

Magyarország területének valamikor több mint egy százaléka volt láp. Mára egykori lápjaink kilencvenhét százalékát lecsapoltuk, a lápot éltető és fennmaradásához nélkülözhetetlen vizet elvezettük. Ezzel elvesztettük gazdag és egyedi élővilágukat. A tőzeges, lápos élőhelyek jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek, elpusztulásuk számottevő széndioxid-kibocsátással jár. Ennek következtében természetvédelmi értékükön túlmenően, az éghajlatváltozásban betöltött szerepük miatt is kiemelt védelmet érdemelnek.

A környezetvédelmi ombudsman a még meglévő lápok megóvása érdekében vizsgálatot folytatott, melyben részletesen elemezte a jogi kérdéseket, a lápokat fenyegető veszélyeket, és a hatósági gyakorlatot.

Az ombudsman megállapította, hogy a lápoknak mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás során a jelenleginél magasabb szintű védelmét kell biztosítani.

A vizsgálat tapasztalatai alapján a hatósági szervezetrendszer a jelenlegi feltételekkel nem képes eleget tenni védelmi kötelezettségének. Nagyon lassan halad ugyanis a lápterületek felmérése és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. Az országban számos olyan terület található, amely lápnak tekinthető, de ilyen minőségét még nem állapította meg hatósági határozat. Ebből következően nem, vagy csak igen nehezen tudja a hatóság érvényesíteni a természeti védettséget, az azzal járó korlátozásokat, tilalmakat. A lápok elpusztítása, megszüntetése így sok esetben szankció nélkül maradhat.

A bejegyzések elhúzódása helyrehozhatatlan természeti következményekkel járhat, az állam tehát nem teljesíti az egészséges környezethez való jogból fakadó intézményvédelmi kötelezettségét.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor sérti a vállalkozói, tulajdonosi érdekeket és a jogbiztonságot is: az érintettek nem értesülnek előre arról, hogy egy adott területen – potenciálisan – lápnak minősülő élőhely található. Ennek ténye sokszor csak az adott lápot is érintő beruházás engedélyezési eljárása során derül ki, s teszi adott esetben megvalósíthatatlanná a tervezett beruházást.

A lápok létét leginkább veszélyeztető tényezők a lápok területéről történő vízelvezetés, a hagyományos gyepgazdálkodás megszüntetése, a bányászat, különösen a tőzegbányászat, a tűzesetek, a környezetszennyezés (a talajból bemosódó és a csapadékvízzel bejutó nitrogén és foszfor), erdőtelepítés, a láperdők erdőgazdasági célú telepítése. Ezekkel szemben a jogi szabályozás nem biztosít megfelelő védelmet, mivel a vízügyi, illetve a bányászati érdekeket helyezi előtérbe.

Magyarország új alkotmánya magasabb szintű oltalmat követel meg. Az alaptörvény egyik legelőremutatóbb vállalása és célkitűzése ugyanis a jövő nemzedékek védelme érdekében a természeti erőforrások megóvása. Ennek következtében más alapjogokkal, illetve alkotmányos értékekkel való ütközés esetén az egészséges környezet védelmének és a jövő nemzedékek érdekeinek kiemelt védelmet kell biztosítani.

Felül kell tehát vizsgálni a jogi szabályozást, biztosítani kell a hatóságok hatékony működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, meg kell teremteni a lápok kijelölésének, a védelmet szolgáló védőövezetek kialakításának, az adminisztratív akadályok (díjfizetési kötelezettség) lebontásának szabályait, továbbá meg kell alkotni a lápok kezelési terveit. Ugyancsak nélkülözhetetlen a vízügyi szabályozás felülvizsgálata annak érdekében, hogy a vízjogi engedélyezés során hangsúlyosan érvényesüljenek a természetvédelmi követelmények.

Az állásfoglalást a beérkezett vélemények figyelembevételével fogja véglegesíteni Fülöp Sándor, s akkor fordul ajánlásaival a kormányhoz.

Az állásfoglalás tervezet letöltése: [PDF; 253 Kbyte]

2011. szeptember 15.

         1 hozzászólás

Címkék: természetvédelem fülöp sándor láp jno

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Dunakeszi-tőzegtavak 56 - Képzelt riport Illés Zoltánnal

PPJ         2011.09.18.

Ingoványos talajon

- Hé, maga ott, álljon meg! Maga, abban a puccos öltönyben! Ide nem lehet bejönni, ez munkaterület! Vagy a közmunkára jött? Mondjuk, ahogy magára nézek, szerintem azt se tudja, hogy a talicska melyik vígire' kő' á'ni.
- Jó napot. Én Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok Budapestről. Mi folyik itt, mi ez a rengeteg talicska?
- Na bumm, én meg Lakatos Lajos közmunkás vónék Ózdról, de mindenki csak Kacsának hív, ez meg itten az unokatesvérem Kolompár Dezső, azaz Ozi, ott a bokorban meg az Orsós Rudi, a Szamuráj. Szóval ide kérem tilos bejönni, ez munkaterület! Aztán majd magát is elnyeli ez a dagonya, mind kedden azt a három szerencsítlent Mátészalkárú.
- Nekem sehova sem tilos bemenni, mi ez a sok talicska?
- Kérem mi itten közmunkába termeljük a tözeglápot.
- A tőzeget? Jézus anyám! Talicskával? Azonnal hagyják abba!
- Mi a franccal? Maguk ott Pesten mivel termelik a tőzeget, késsel villával?
- Ki itt a főnök?
- Kovács III. István, nyugalmazott főtörzs-zászlós. Azonnal szólók neki, várjon! PISTA! VALAMI ILLYÉS GYULA KERES!
- Jó napot, miben segíthetek?
- Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok, mi folyik itt?
- Hát, ahogy a szemével is tetszik látni, termeljük kifele a lápot.
- Kitermelik? Ember, tudja mit csinálnak maguk? Tudja maga, hogy milyen páratlan és felbecsülhetetlen értékű ökoszisztéma egy tőzegláp? Magyarországon ma minden láp törvényi védelem alatt áll!
- Nekünk kérem, engedélyünk van a kitermelésre!
- Azonnali hatállyal visszavonom! Mindenki hagyja abba a munkát!
- Várjon, Illés úr...
- Államtitkár!
- Persze, államizé úr, felhívom az elöljárómat, vagyis a főnököt, na. ... Kovács III. István jelentkezem. ... Igen van egy kicsi, valami Illés Zoltán titkár úr van itt és le akarja állíttatni a munkát. ... Rendben, adom. ... Magával akar beszélni.
- Halló, Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár vagyok, minden engedélyt azonnal visszavonok! … Maga nekem olyat nem tud mondani, de próbálja meg. … Hú! … Értem, rendben, minden jót és üdvözlöm a kedves családot is! Visszhall!
- Na, mit mondott a főnök, titkár úr? Pakoljunk?
- Fenéket, ne az adófizetők pénzén henyéljenek itt egész nap, ahelyett, hogy a kedves tulajdonosoknak növelnék a profitot! Ha lazsálnak tovább, a büdös életben nem termelik ki ezt a ragadós szart! Munkára fiúk!

         szólj hozzá

Címkék: botrány bojkott auchan dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása