PPJ         2011.09.15.

Kié legyen a föld? -
az Élőlánc Magyarországért felhívása

Ez a látszólag csak egyetlen társadalmi csoportot érintő kérdés valójában mindannyiunk - városiak, vidékiek - életére egyaránt hat, és alapvetően határozza meg országunk jövőjét.

A téma jelentőségére tekintettel új honlap is indul a www.kielegyenafold.hu címen, melyet ezúton ajánlunk figyelmébe.

Segítségét kérjük abban, hogy minél több emberhez eljusson hírlevelünk.

Talán kevesen tudják, hogy hat évvel a gazdatüntetés után ismét történelmi napokat élünk. Az elkövetkező időszakban dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyéről, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott pontozási rendszer dönti el, hogy ki lesz a bérlő az elkövetkező 20 évben. Így lényegében végérvényesen eldől, hogy a helyi gazdák, vagy hazai és külföldi nagytőkések kezébe kerül-e a hozzávetőlegesen 65 ezer hektárnyi magyar állami föld.

Most lehetősége van a Kormánynak arra, hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában szabadon, kényszerű kompromisszumoktól mentesen döntsön, összhangban azokkal a sokunk által támogatott elvekkel, melyeket talán éppen a hat évvel ezelőtti gazdatüntetésen fogalmaztak meg először - akkor még ellenzékben - a jelenlegi parlamenti többség képviselői. Így végre az is egyértelművé válhat, hogy a hazug kormányok ideje lejárt.

Az Élőlánc Magyarországért felhívást adott közre (www.elolanc.hu/index.php/videkert/141/10419-kie-legyen-a-fold), melyben sürgeti a döntő jelentőségű földbérleti pályázati kiírás és pontozási rendszer összhangját a sokszor megfogalmazott vidékfejlesztési elvekkel:

"Csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni, és ezáltal kellő távlatot nyújtani a gazdatársadalom, és utánpótlást a fiatal gazdák számára." (A Nemzeti Együttműködés Programja 2011, 26. o.)

Üdvözlettel:
Élőlánc Magyarországért

RÉSZLETEK

Az állami földek bérleti jogának odaítélésével egyúttal - automatikusan - a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek, mert ezeket a támogatásokat csak az igényelheti, aki rendelkezik a földdel. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, mely szerint a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből a kontinens leggazdagabb állampolgárait támogatjuk! Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék.

A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a környezetileg és társadalmilag is fenntartható fejlődés útján, melynek egyik fontos alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják.

Az Élőlánc Magyarországért ezért is támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik - a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban - a helyi kis és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:

1. Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására! Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen akár három személy is.
2. A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!
3. A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimumösszeg (2000 Ft) legyen, a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egyéves bérleti díj maximum 10 %-a!
4. A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy a gazdálkodók saját maguk, költséges, profi pályázatírók nélkül is elkészíthessék beadványukat!
5. A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás!
6. Zárják ki annak lehetőségét, hogy egyetlen családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton! Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó a közeli hozzátartozóival együtt (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, unoka, valamint nagykorú gyermek, szülő, nagyszülő, testvér; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) maximum 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik! A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás)!
7. A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek döntő többségükben nem a helyi családok kezében vannak!
8. Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt - hiszen így megintcsak a legnagyobbakhoz jut a föld!
9. Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra! Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe! 

INDOKLÁS

A föld jövedelemtermelő természeti erőforrás.

Ha egy települési közösség nem rendelkezik (a helyi gazdákon keresztül) jövedelemtermelő erőforrásai felett, akkor ne csodálkozzunk, hogy vidéken egyre nagyobb a munkanélküliség, az elvándorlás, egyre többen állnak sorba segélyért.

A magyar társadalom érdekeit hosszú távon a legjobban szolgáló földhasználati rendszert a jövedelem útjának elemzésével lehet kialakítani.

A vidéki közösségek fennmaradásához, fejlődéséhez ugyanis elengedhetetlenül szükséges, hogy a földből származó jövedelem helyben maradjon.

Az egy településhez tartozó termőföldek használatát ebből a szempontból kell elemezni. Fontos figyelembe venni, hogy az Európai Unióban a föld használójának nemcsak a földön megtermelt terményekből van jövedelme, hanem a földhöz kapcsolódó EU-s támogatások is a föld használójához folynak be. Márpedig ezeket a forrásokat az EU a vidéken élők boldogulásához való hozzájárulásként adja -- az pedig a nemzeti kormányok felelőssége, hogy azokat erre - és ne az ellenkezőjére - fordítsák.

Így tehát az optimális eset az, ha a településhez tartozó termőföldek helyi családok kezében vannak, mert így a jövedelem helyben marad, helyben adózik, helyben képez vásárlóerőt.

Ha a megtermett alapanyagot is helyben dolgozzák fel, akkor a hozzáadott érték is itt keletkezik - munkahelyeket, megélhetést, kultúrát, közösséget teremt.

Ha ugyanezek a földek a helyiek számára ismeretlen tőkés társaságok, új nagybirtokosok, spekulánsok vagy külföldiek kezében vannak, a helyi társadalom eszköztelenné, gyökértelenné válik. A nagybirtokról ismeretlen helyre vándorol a jövedelem, nem helyben adózik. Az ilyen települések egyre nagyobb gondokkal küzdenek, mert egyre inkább állami segítségnyújtásra (ÖNHIKI) szorulnak.

A települést és lakóit így közpénzekből kell támogatni - ez pedig egyre nehezebben tartható fenn.

Felelős döntéshozóinknak -- akiket a közérdek maradéktalan képviseletével bíztunk meg - ezekkel a kérdésekkel kell szembenézni, amikor döntéseiket meghozzák.

Kapcsolat:
Ács Sándorné agrármérnök
tel.: 30 385 0379, e-mail: acsne.eva@gmail.com

PPJ         2011.09.15.

Remélem "megbocsátjátok" ezen a "tudományos" ökológiai felületen, hogy meditatív ambient zenével tupírozott természetfilmes videóklisék összességével bombázlak titeket éhgyomorra. :) (Egyébként már "annyi" ilyen jött össze ezen a blogon, hogy külön kulcsszókategóriát indítottam nekik audiovizuális természetvédelem címmel. :))

PPJ         2011.09.13.

A még meg sem született babák kilencvenhárom százaléka GMO-val fertőzött  – ezzel a címmel közöl részleteket egy tanulmányból a NaturalNews.com nevű portálra hivatkozva a Mindennapi.hu

PPJ         2011.09.13.

Olybá tűnik, hogy újabb természetvédelmi szakértő fejébe fészkelődött be az Auchan madár.

PPJ         2011.09.12.

A Tiszántúli Természetvédő Társaság vezetőjét május 30-án vette őrizetbe a Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés gyanújával, két napra rá viszont a Debreceni Városi Bíróság szabadlábra helyezte. Ezt az ügyészség megfellebbezte, és Zsák Ferencet június 16-án egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet október 15-ig meghosszabbítottak. Zsák Ferenc most a cellájából üzent a zöldeknek. (Forrás: védegylet.hu, greenfo.hu)

Nyílt levél természetvédő barátaimnak

Tisztelt Természetvédő Barátaim!

Engedjétek meg, hogy köszönetemet fejezzem ki azért a bátor kiállásért, amelyet mind az én személyes sorsom, mind a magyar természetvédelem életben tartása érdekében tanúsítottatok a honi közvélemény előtt egy olyan nehéz történelmi időszakban, amikor a közöny és a félelem sokkal inkább tetten érhető, mint az igaz ügyek felvállalása, a civil kurázsi kinyilvánítása olyan nemes célok érdekében, mint a demokrácia, a demokratikus szabadságjogok és a biológiai sokféleség védelme.

Külön köszönettel tartozom mindazoknak, akik oly sokat fáradoznak személyes sorsom jobbra fordulásán, és éltetik bennem a reményt, hogy az európai közvélemény is értesül az Európai Unió jogintézményei előtt általam kezdeményezett közösségi jogi eljárásokról, a győrszentiváni élőhelyek, a sajóládi-erdő és a girincsi-erdő visszafordíthatatlan természetkárosodásáról.

Egykor azt a maximát fogalmaztam meg magamnak miszerint: „Ahhoz, hogy valóban szabadnak érezhessük magunkat, a természet rabjává kell válnunk.” Most paradox módon, azért váltam rabbá, mert szerettem volna megmenteni a természet egy piciny darabját, egy olyan Európában már kipusztult, Magyarországon a kipusztulás szélén álló élőhelytipust, amelyet kötelességünk lenne megmenteni a jelen és a jövő nemzedékei számára.

Innen, a zárkámból üzenem minden természetvédőnek, hogy ne adják föl a harcot, amit Magyarország és a Kárpát-medence kivételes természeti örökségéért vívnak.

Az én sorsom legkevésbé számít ebben a küzdelemben, hiszen a természet én nekem már annyi örömet, boldogságot adott, annyi szépet és jót, hogy nem túl nagy áldozat szenvedni érte.

Aki nem leli örömét a természetben, az az Istenben is elveszíti.

Baráti üdvözlettel:
Zsák Ferenc Tibor
természetvédő