PPJ         2011.10.28.

Bizalommegvonás a kormánytól a gazdák és a természetvédők részéről! Nyílt levelek és nyílt felhívások a magyar kormánynak a természetvédelmi, vadászati megállapodások, a földkérdés és a civil szektor ellehetetlenítése ellen.

Földet kérnek a magyar gazdák! - Nyílt levél Magyarország kormányához -

Napjainkban dől el, hogy 65.000 hektár magyar, állami tulajdonú föld kinek a kezébe kerül. A földek bérbeadására vonatkozó pályázati kiírás azonban értelmetlen és megmagyarázhatatlan feltételt tartalmaz, ami ismét a háttérben meghúzódó érdekkörökhöz juttathatja a földet a helyi gazdák helyett.

Második hónapja zajlik az állami földekre kiírandó pályázat előkészítése. Az első pályázati felhívások már megjelentek az NFA honlapján. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy végre visszakaphatják őseiknek a Rákosi-rendszerben elvett földjét. Mégis, most mindez veszélybe került!

Olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni. Valójában azonban a családi gazdálkodók jelentős körét megfosztja a pályázatban való részvétel lehetőségétől.

A pályázati kiírás 12.2.i szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy "a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1 NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi". (http://www.nfa.hu/hu/palyazatok/palyazatok)

Ez a kizáró követelmény egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei ez az előírás lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok meglepően magabiztosak...

Ács Sándorné, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja elmondta: "–Számos területen a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött ú.n. "megbízási szerződésük" 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették."

Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat.

Tiltakozunk az ellen, hogy becsapják az embereket! Elfogadhatatlan, hogy ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok! Nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba!

Követeljük a pályázati feltételek módosítását, hogy sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak! Követeljük az esélyegyenlőség biztosítását a családi gazdaságok számára!

Budapest, 2011. október 26.

Ács Sándorné Ertsey Attila
elnökségi tagok
Élőlánc Magyarországért

Kapcsolat:
Ertsey Attila Tel: 30 5551 284, e-mail: korepitesz.studiokft@chello.hu
Ács Sándorné Tel: 30 3850 379, e-mail: acsne.eva@gmail.com
A teljes levél itt olvasható:: www.elolanc.hu

Nyílt levél Magyarország kormányához
Történelmi napokat élünk. Napjainkban dől el, hogy 65.000 hektár magyar föld kinek a kezébe kerül.

A FIDESZ-KDNP választási ígéretei és a kormány jelenlegi célkitűzései között kiemelt fontosságú a helyi családi gazdaságok megerősítése. A választás eredménye is megmutatta, hogy ezt a célkitűzést a társadalom széles rétegei támogatják.

Lassan második hónapja zajlik az állami földekre kiírandó pályázat előkészítése. Az első pályázati felhívások már megjelentek az NFA honlapján. A gazdákon kívül kevesen tudják, hogy a most meghirdetésre váró állami földek valaha az adott területen élőké voltak, de a Rákosi-féle államosításkor elvették tőlük. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy végre visszakaphatják őseik földjét azért, hogy művelhessék és utódaiknak is átadhassák a föld szeretetével és művelésének ismeretével együtt. Mindannyiunk jövőjét veszélyeztetné, ha a gazdáknak csalatkozniuk kéne. Mégis, most mindez veszélybe került!

Olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely ugyan látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni, tényleges hatása azonban az, hogy a családi gazdálkodók jelentős körét megfosztja a pályázatban való részvételtől. A pályázati kiírás 12.2.i szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy „a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi”.

Ez a kizáró követelmény többszörösen is értelmetlen és átlátszó:

• Nem veszi figyelembe a helyi adottságokat, mert egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei e követelmény lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Igy például a kiváló minőségű kenyérgabonát termő vidékeken ésszerűtlen, sőt nemzetgazdasági szempontból káros az állatok miatt a takarmánytermelésre való kényszerű átállás, mert a hazai kenyérgabona megtermelése és a gabonaexport ugyanolyan fontos érdek, mint az állattenyésztés.
• A kiírás úgy kötelezi a gazdálkodót állattartásra, hogy az ahhoz szükséges feltételek (beruházáshoz szükséges tőke, piacra jutás) nincsenek biztosítva. Ma biztos piacot sem tud senki ígérni a kényszer-állattartóknak, hiszen az állattartás tragikusan alacsony szintje éppen a piaci viszonyok rendezetlenségének következménye. Ráadásul sok családi gazdálkodó jelenlegi belterületi telephelyén a tartható állatlétszámot önkormányzati rendeletben korlátozzák, vagy egyenesen tiltják! Külterületi állattartó telepek létesítésére viszont sem a megszabott 1 éves határidő nem elég, sem a megfelelő tőke nem áll – épp a családi, kis gazdaságokban - rendelkezésre. ( Példaként: 50 hektár bérbevétele esetén sertéstartást feltételezve 5 millió Ft nagyságrendű beruházásra lenne kötelezve a bérlő.) Semmi nem indokolja, hogy hitelekbe, bizonytalan megtérülésű befektetésekbe, csődveszélyes vállalkozásba hajszolják a családi gazdaságokat. Az állattenyésztés fejlesztésének, bővítésének fontosságát senki nem vonja kétségbe – de annak nem ez az „árukapcsolás” a módja, és nem lehet kényszerítés az eszköze.
• Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok magabiztosan viselkednek a földbérleti pályázatok kimenetelét illetőleg. Erre utal, hogy több területen is a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött ú.n. „megbízási szerződésük” 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették. Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat. Talán az említett irreális állattartási követelmény éppen azért került a pályázati feltételek közé, hogy azok a gazdálkodók, akik számára nélkülözhetetlen lenne további földek bérbe vétele a megerősödésükhöz és fejlődésükhöz, „önként” lemondjanak a pályázatban való részvételről, és ezáltal a földeket, amelyeket elődeiktől az ötvenes években erőszakkal vettek el, most ismét mások kaparintsák meg?

Tiltakozunk az ellen, hogy így becsapják az embereket! Elfogadhatatlan, hogy ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok, akik a döntéseket a saját érdekük szerint alakítják a háttérben! Nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba! Tiltakozunk az ellen, hogy maffia módszerekkel fenyegetik az ellenérdekeltek a földre pályázni kívánó gazdákat! Nem nézhetjük szótlanul, hogy a háttérből névtelen és megnevezhetetlen „erős emberek”, oligarchák irányítsák az országot, és ők döntsenek sorsunkról.
A 2/3-os megbízatás nem erre szólt!
Alulírottak követeljük a pályázati feltételek oly módon való módosítását, hogy sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak! Követeljük az esélyegyenlőség biztosítását a családi gazdaságok számára!
A gazdák megerősödése, talpon maradása az ország jövőjének záloga!
Ha eltűnik a földet szerető és hozzá értő gazdák rétege, s helyüket bizonytalan tulajdonosi összetételű, kizárólag profit vezérelte tőkés társaságok foglalják el, a magyarság jövője és egy fenntartható, méltó életbe vetett reménye szertefoszlik!

Budapest, 2011. október 26.

Ács Sándorné, Ertsey Attila
elnökségi tagok
Élőlánc Magyarországért

Titokban tartott vadászati és természetvédelmi megállapodás (!?)

Tisztelt Fazekas Sándor Miniszter Úr!

Hazánk élővilágáért aggódó, visszavonulásáig a természetvédelemben közel harminc évet leszolgáló, magyar állampolgárként ismét megkeresem Önt (másolatban Illés, Czerván és Ángyán Államtitkár Urakat).
Kiderült ugyanis, hogy nagy titokban, valóban csak egy nagyon szűk szakértői réteg bevonásával fogalmazódik a "Megállapodás a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között" című dolgozat. És ennek az elfogadási határideje – teljesen elfeledkezve a nemzeti együttműködés egyik legfontosabb alapelvétől: az emberek véleményének kikérésétől – november 1-e.
Döbbenetes! Mindenesetre véleményeztem (lásd a csatolt fájlban), és ez úton azt kérem, a lehető legnagyobb tisztelettel: az egészet (ingatag lábakon álló) tárgyalási alapnak tekintse csak, ne lépjen hatályba november 1.-én, ne írja alá, és legyen egy valóban széles körű szakmai, társadalmi párbeszéd a témakörben.
Ha nem így történik, akkor bebizonyosodik, hogy egy gazdasági-, politikai befolyással bíró szűk társadalmi csoport érdeke érvényesülhet csak, amire a rendszerváltás óta nem volt példa - megsértve egyébként 60 000 magyarországi vadászember jó-hírnevét is.

Kelt: Budapesten, 2011. október 23-án.
Barátsággal üdvözli:
Gera Pál s.k.

Újabb levél Fazekas Sándor miniszterhez.doc

Vélemény tervezett vadászati-természetvédelmi megállapodásról.doc

Meghívó! Erős hatóságokat és erős civil szervezeteket! A hatóságok és a civil szervezetek elgyengítése hazánkban

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége szeretettel várja Önt a fenti témával kapcsolatos sajtóreggelijére!

Helyszín: Parlament Cafe, 1054 Budapest, V. kerület, Vértanúk tere 1.
Időpont: 2011. november 3. (csütörtök), 9:00 – 10:00

Beszélgessünk közösen és kötetlenül a civil szervezetek jelenlegi hazai helyzetéről!

A rendezvény háttere: Környezet- és természetvédő civil szervezetek nyílt levelet intéznek a Kormányhoz és az Országgyűléshez a környezetügyi igazgatás, a hatóságok és a civil szervezetek 2012-re tervezett költségvetési támogatásai ügyében. A sajtóreggelin három országos zöld szervezet (Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége) vezetői ismertetik a nyílt levelet és a fenti területek helyzetét, az esetleges megszorítások következményeit.
A hatóságok és a civil szervezetek gyengítése súlyos zavarokat okozhat az ország működésében. Ezek a forrásmegvonások valójában nem megtakarítást jelentenek, hanem további terheket mind az államháztartás, mind a gazdaság számára. A civil szervezetek ezért felszólítják a kormányt, hogy reálértéken legalább a 2010. évinek megfelelő összeget biztosítson a környezetügyi igazgatás, a hatóságok és a civil szervezetek számára. Egyúttal sürgetik, hogy fontolja meg a környezetvédő civil szervezetek javaslatait az államháztartási bevételek növelésére, illetve a kiadások csökkentésére.

A rendezvény programja:
1. Mi lenne, és mi nem lenne környezet- és természetvédő civilek nélkül? – Lukács András
2. A környezetügyi igazgatás és hatóságok költségvetési helyzete – Halmos Gergő
3. Civil szektor a 2012. évi költségvetésben – Farkas István
4. Forrás lehetőségek a kiadások növelésére – Lukács András
5. A nyílt levél ismertetése

A beszélgetés résztvevői:
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke 

További információ: Csonka Martina, kommunikációs munkatárs, MTVSZ, tel.: 06-1-216-7297, 06-70-940-5975, csonka.martina@mtvsz.hu
Sibak Zsuzsanna, Levegő Munkacsoport, tel.: 06-20-992-8446, sibakzs@levego.hu
Szász Péter kommunikációs munkatárs, MME, tel.: 06-30-222-4952, szasz.peter@mme.hu